Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (9 az.) 1897. február 28. TÖVISEK. _____ Fa rsangi fánkok, ív. Várkonyi Sanyi barátom egész komolyan ki­jelentette nekem a Casinóban, hogy ő már megunta a fánkot; s a mit Várkonyi mond, az a közvélemény szava, mert ő mindent tud. A közvélemény parancsának, akarom mondani Sanyi barátom jogosult gasztrikus óhajának eleget teendő, — ezennel kijelentem én is, hogy e czikkem a farsangi fánkok utolsó sütete!-------Nem aka­rok csömört, gyomorterhelést, sőt még csak émely­gést sem okozni; azért kérem Sanyi barátomat, ve­gye be még e 4-ik darab fánkot, — hiszen könnyű, üres, akárcsak egy idétlen liba pelyhe; — ígérem, hogy ha véletlenül megterheli is szépen domborodó alsó-keblét; — főzök neki a böjtben annyi tojást és halat, hogy gyönyörű állapota teljesen a régi lesz s megszűnik a farsangi fánk-csömör! . . . * ' A farsang vége rendesen és világ szerint bo­londságokkal záródik. így kívánja Karneval herczeg, a szemen-szedett farsangi bohóságok nagymestere: Ha nincs semmi tárgy, semmi ok és személy, eset és körülmény a nevetésre: hát megcsinálják ezeket az emberek mesterségesen. — »Mundus se expe­dite [A világ segít magán!] P. o. a jég dolgában mi szegzárdiak aligha csúfot nem látunk az idén. Lusták voltunk a kellő időben, mikor egy falat be­csületes telünk volt s Pathó Pál-ként biztattuk ma­gunkat : »Jégverem megtöltése ? . . . Ejh!------­rá érünk arra még! S nem lett beszerezve jég! Hogy pedig még ezután lakjék jól e jégvermek Mo- loch-gyomra: attól Isten mentsen ! . . . Hisz az én kertemből jóltevő kezek már el is lopták a nyíló ibolyát! . . . Nincs jég?-------Nem tesz semmit. — Annál me legebbek lesznek a szivek, annál jobban szeretik egymást az emberek! Nem lesz jégbe hütött sör, fagylalt: kevesebb lesz a torok, tüdő és gyomor be­tegség. Iszunk természetes pincze hideg által kelle- mesitett finom olasz bort és pompás aludttejet. Olyan betegnek lenni, a hol a jég használata tanácsos, — az idén tilos!-----------­Sz óval az idei hosszú farsang megtréfált ben­nünket. A hentesek és mészárosok, a czukrászok és vendéglősök stb. forró könnyeket simák a hideg tél miatt, mi pedig — sokan — kivált dunamenti ezidén árvíz által el nem öntött szerencsés lakosok, örülünk a kellemesen lefolyt télnek s alig várva a teljes pom­pájában kibontakozó jégtelen tavaszt, vígan tánczo- lunk a farsang utolsó napjain, Karnevál herczeg te­metésén, mit minden évben hűségesen megcselekr szünk. Éljen a jégtelen tél, éljen a nem ravasz tavasz ! . . . * A farsangvégi bolondságok között nem utolsó helyet foglal el ama farsangvégi gyermekek extra vagantiája, mely most közbeszéd tárgyát képezi ná­lunk. Ad formám: »Harmincz nemes Budára tart, szabad halálra kész !« három gyerek [két polgári, egy gymnasiumi] merész Odisszeusi vállalatba bo- csájtkozik s elmegy világ-utra, passzus nélkül, szülei és tanári engedély nélkül, pénz nélkül, — megtöltve Robinson vágyakkal, tanulási kedvetlenséggel, a ta­nárok iránti daczczal, világfelforgató gyermekes kép­zelődéssel. Van náluk egy balta, hogy magukat véd­hessék, van egy bogrács, hogy a vadon erdő sűrűjé­ben őz-paprikást főzhessenek. Rettentőn nevetséges szomorú eset. Igazi komoly farsangvégi tréfa, mely­ben több a megdöbbentő a mulatságosnál! Lapunk más terén s más lapok terén, e szo­morú ügy bővebb megbeszélés tárgya lesz mostaná­ban, azért én csak a dolog komikus oldalát akartam felmutatni amúgy »Dióráma-szeriileg« — mert erős hitem, hogy e századvégi, szomorú hírnévre vergő­dött gyermekek, oktalan összebeszélésük és bolond elhatározásuk okát nemcsak a tanári szigorban ta­lálták, hanem az éretlen gyerkőczöknek meg nem engedhető ostoba betyár-mesék, rém-történetek, Ro­binson históriák olvasásában és a Dioráma szor­galmas látogatásában ! . . . Nos, most ilyen Diorámát akarnak a tanár urak — állandó iskolai használatra — beszerezni ? . . Tolnai Széles Kocsi-ut lesz a könnyelmű ifjúságnak, hasonló világuti merész próbálkozásra. Maradjon a gyermek az iskolában még csak a dió-rámában — dió-héjban ismerje a nagy világot. A tul-bölcseség még a nagynak is megárt! — E tárgyra még vissza­térek más rovatban. Most csak ennyit — farsangvégi humoros gondolkozás anyagául! * Jég nincs, — tűz van! . . . Etl Pepi »csör- getéka czimü világ-fürdője leégett. Ez oly fontos tárgy t. Uraim és Úrnőim, hogy — kegyes enge- delmökkel — ennek egy egész »Tövis *-t szentelek. Azért a csörgetéki viszontlátásig Isten Önökkel! Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Tájékoztató a Kaposvizet levezető társulat Siótisztogatási ügyének mai állásáról. (Folytatás.) E határozat következtében a földmivelésügyi m. kir. minister 1896. évi április 20-án 22295/896 szám alatt utasította a hivatalt a kívánt adatok be­szerzésére kijelentvén azt is egyidejűleg, hogy az 1896. márczius 15-iki közgyűlés 8-ik pontjára vonat­kozó végleges elhatározását az ártérfejlesztési műve­letnek a társulat által történt letárgyalásáig függőben tartja. Az elmúlt év folyamán tényleg nem csak az ártérre vonatkozó adatok, hanem a Sió-meder jelen­legi állapota is felvétetett, sőt nagyobb kísérletek tét­tettek arra, hogy a kotrás költségei pontosan meg- állapittassanak. — Mindezek eredménye a követke­zőkben foglalható össze. A Kapos társulathoz tartozó Sió-meder a 80as években történt Heckler-féle felvételek óta ismét tete­mesen megromlott. Az a hatalmas iszaptőmeg, mely a Kapos beömlése alatt a Sióban lerakodik még nagyobbá vált és rendkívül útjában áll nem csak a Sió, de még a Kapos kellő lefolyásának is. A Kapos beömlése alatt képződő nagy iszaptömeg mintegy 2 kilométerre belenyúl a Nádorcsatorna társulat medrébe is. Meg kell itt jegyezni azt, hogy az eredeti tervek oly feltevéssel készültek el, hogy e munkák létesítésére a Sióberki társulat kelő erősségű és ha­tásfokú kotró gépet fog beszerezni, mely gép ide is kikölcsönözhető lett volna, s melylyel a munkát 30 kr. egység árral létesíteni lehetett volna. E feltevés azon­ban nem következett be, minthogy a részletes tervek és költségvetés elkészitése folytán kitűnt, hogy ily gép nem szerezhető be előnyösen a társulat által. Ily körülmények közt a Kapos társulati Sió munkák csakis a Nádorcsatorna társulattál kikölcsönzendő kis kotró géppel teljesíthetők. — Minthogy azonban ezen kis gép hatásfoka természetesen gyengébb, kísérletek tétettek annak munkaképességével, és az egység ár ez alkalommal a kísérletek eredményéhez mérten voltak 50 krban felveendők. A fentiek szerint immár véglegesen összeállított költségvetés tehát a Kapos vizet levezető társulatra nézve a következő lenne: a) Földmozgositás 39014 m3 ... 19507.— frt b) Partbiztositásokra ......................... 1000.— „ c) Munkavezetés stb. . . . . . . 2051.— összesen 22558.— frt Természetesen ezen költségekben nem foglaltatik benn a Kapos beömlés alatt levő homokzátony ama 2 kilométeres szakaszára vonatkozó költség, mely szakasz már a Nádorcsatorna-társulat medrére esik és igy a Nádorcsatorna által lesz rendezendő. A társulat ártérfejlesztési részletes térképpekkel és kimutatásokkal nem rendelkezvén a kataszter utján voltak azok beszerzendők, — az ily módon elkészített térképek és kimutatások és direkte mérések alapján némedi illetve pinczehelyi [gyánt pusztai] határokon keresztül meg lett huzva az az elkülönítő vonal, mely a fenforgó körülmények között a Sió és Kapos által főleg érdekelt területek közt meghúzható. Ily módon megállapítva a Kapos vizet levezető társulat azon területei, melyek a Sió érdek körébe esnek, a követ­kezők lennének: Ozorai kisebb birtokosok . . . 101 839/l600 hold Pinczehely [Gyánt puszta] Eszter­házy hg ....... 258 751/l600 é Némedi kisbirtokosok .................... 62 5 1347/1600 n Simontornya Wimpfen uradalom . 422 615/l600 V) Szilas Balhás [Toti puszta Eszter­házy hg ....... 135 1332/l600 V Igár Dád Zichy Ödön grf . . . 382 425/l600 m Vörös Katalin örök ..... 46 200/l600 n Meszlényi Ludovika férj. Zlinszky Istvánná .............................. 63 7 61/l600 Meszlényi Lajos örök .... 362 987/l600 V) Összesen 2398 857/l600 hold Tehát jutna 1 kát. hold ártérre 9.41 frt. A társulatnak átadott helyszinrajzokon és kimu­tatásokban ezen árterületek egyénileg és részletesen ki vannak mutatva. Szükségesnek tűnik fel az ügy mai stádiumában röviden e helyen is ismételni azon okokat, a melyek elkerülhetlenül szükségessé és czélszerüvé teszik e munkák sürgős keresztül vitelét. Elkerülhetlenül szükséges e munkák létesítése, mert az szükségszerű folyománya és befejezése a 60as években egyezségi alapon létesitett rendezési munkáknak; és mert az a 1885. XXIII. t. ez. 40-ik §-ából kifolyó kötelessége a Kaposvizet levezető társu­latunk mint a partbirtokosokból alakult jogi sze­mélynek. Czélszerü e munkálatokat végrehajtani, mert a contemplált munkálatok által nem csak a Sió-meder jön kedvezőbb helyzetbe, de különösen rendkívül könnyül a Kaposviz helyzete is, mély viz folyás eme Siómederben tervezett munkák létesítése után szintén tetemesen mélyíthető lesz alsóbb szakaszain, mire pedig az utóbbi évek jelentékeny árvíz káraiból ítélve, felette nagy szükség van. —- Czélszerü azonban e munkálatokat még azért is végrehajtani, mert csak ez utón lehet elérni azt, hogy a jelenlegi Kaposvizet levezető társulat kebeléből a kizárólag csak a Sió által érdekelt árterek kiválaszthatók és a Sióberki társulattal egyesülve egy életképes és erőteljes Sió­társulattá alakíthatók legyenek, a mi a kérdés egyedüli helyes és végleges megoldását képezi. Péch Béla s. k., m. kir. kultur-főmérnök. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. O Felsége a király a szegzárdi kir. ügyészséghez Sirchich György zsolnai kir. járásbirósági albirót altigyészszé nevezte ki. — Czimadományozás. 0 Felsége a király Fischle Frigyes volt bátaszéki, jelenleg pilismaróthi közalapitványi főerdésznek, az erdőmesteri czimet adományozta. .-7— Kitüntetés. Ő Felsége a király, Krammer János baranya-nádasdi róm. kath. nyug. néptanitónak, Krammer Iános szegzárdi polg. iskolai igazgató édes atyjának, a népoktatás terén szerzett érdemeinek el­ismeréséül a koronás érdemkeresztet adományozta. — Kinevezés. M e s z 1 é n y i Gyula, szatmári me­gyés püspök, Simon János tolnamegyei erdőgond­noksági irodatisztet, heves-hidvéghi uradalmához er- dészszé nevezte ki. — Kinevezés. A m. kir. p. ü. miniszter Simon Zsigmond veszprémi m. kir. állami végrehajtót a szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatósághoz kataszteri irattárt kezelő izodatisztté nevezte ki. — Előléptetések. A m. kir. p. ü. miniszter Butty án János p. ü. fogalmazót Ritzl Antal p. ü. irodatisztet és Kur Pál szegzárdi adótisztet az illető fizetési osztály magasabb fokozatába léptette elő. — Villanyvilágítás Szegzárdon. Az Éger ezég egyik kiküldött mérnöke múlt héten Szegzárdra jött, hogy felméréseket és tanács­kozásokat folytasson a villanyvilágítás beve­zetése tárgyában. A ezég, mint értesülünk, 16—20 ezer forint biztosítást kér, hogy a villanytelepet felállíthassa, mely 100 — 150 ezer forintba fog kerülni. Ha a villanytelep a várossal való megegyezés folytán létesül­het, a mihez van remény, úgy azt még a nyár folyamán az úgynevezett Fazekas-téren felállítják. — A tiszteletbeli czimek. Perczel Dezső belügy­miniszter azt a rendeletet adta ki, hogy a főispánok által adományozott tiszteletbeli czimek csak a leg­közelebbi tisztujitásig lehetnek érvényben s ha akkor a főispán meg nem ujitja, a tiszteletbeli czim önként megszűnik. — Rendkívüli közgyűlés. A szegzárdi tisztviselői társaskör márczius hó 7-én délután 2 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, melyen Geiger Gyulának a választmány kizárással fenyegető határozata elleni felebbezését fogják felülbirálni. Ugyané közgyűlésen választanak 3 választmányi tagot is. — Köszönet. A szegzárdi róm. kath. ovoda elnöke, Döry Pálné, lapunk utján mond a szeg­zárdi takarék és hitelbank igazgatóságának köszönetét 15 frtnyi adományáért, melyet az egyesület részére volt szives küldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom