Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

1897. deczember 5. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. az.) 3 óhajtom, hogy előbbit élje mihamar családi öröm, utóbbit pedig kerülje a családi bánat — — áber: mindkettőnek mindig (sine pecunia mea!) jól üssön ki a kaláber! . . . Oszoly Károly kedves barátom, névnapi jókívánságainak szokott puritán-röuid fraze­ológiáját egy /íOSSZíí-nyullal garnirozta, tehát jelké­pileg beszélt, ilyenformán: »A mily hosszú pályát megfutott ez a nyúl: Boldog léssz, ha élted ilyen hosszúra nyúl! válaszom: »Barátom! az élet — akármeddig tarta — Borzasztóan rövid, akár a nyúl farka! De a gondolatnál lelkem kéjjel mulat: Hogy még 50 évig küldj énnékem nyulat! Boldog leszesz te is, én is, hogyha másnak Ásnak sirt s nem nekünk: Károlynak, Andrásnak!« Különben szeretettel üdvözöllek! * Bezárom személyeskedő tövisemet azon kérés­sel, hogy a kik most, helyszűke miatt, a satöbbi-be kerültek: bocsássanak meg, jövőre talán vezérczikket irok róluk, de most majdnem úgy jártam, mint a régi jóizü magyar poéta, egykori tanárom, Bulcsu Károly (nem Pap Gyula!) ki igy-ir egyik humoros versében: »De ime most látom, inig ezeket írom, Azon veszem észre, — elfogyott papirom!.. Jobb is! -------Nayg átok a magyar poétára, Ho gy verséből nem jön be a papír ára!« * Nincs igaza? . . . Szóljatok Sántha Károly, Kenézy Csatár, Kálmán Dezső, Bodnár István, Lengyel Pál s ti többi jeles férfiak, kiknek szellemi gyermekeitek most készülnek halvaszületni a deczem- beri hidegség és irodalmi közöny jég-párnáján?! . . . Avagy megette-e a filloxera a lelkesedést is? Fel­falta-e a buzgóság és nemes áldozatkészség szent lángját is? — — — Igen, óh igen! — —- ■—>. Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK^ Jegyzőkönyv. Telvéve Szegzárdon, a „Szegzárd-bátai Dunavéd- gát társulat“ választmányának 1897. évi november ll-én a közgyűlést megelőzőleg tartott üléséből. Jelen voltak: Dr. Szigeth Gábor társulati el­nök, Kelecsényi Ambró igazgató, Tóth Károly mér­nök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József elle­nőr ; továbbá Mittwég Henrik, Steineker Ferencz, Balázs József, Szél P. István, Sörös István, Papp János és Balázs József választmányi tagok s alulírott ügyvezető, mint jegyző. Társulati elnök a választmány tagjait üdvözöl­vén, a tanácskozmányt megnyitottnak és az alapsza­bályok 40-ik §-a értelmében határozatképesnek ki­jelentvén 37. sz. Olvastatott a védtöltés alsó szakaszán szükségesnek mutatkozó fölmagasitác ra vonatkozó mérnöki előterjesztés, melyhez csatolt költségvetés szerint a fölmagositás 12009 írt 74 kr költséget igényel. Mely előterjesztés folytán, — minthogy a nyári vizek kulminátiója — az utóbbi évek észleletei sze­rint a társulati védtöltés alsó részén mind maga­sabban áll be, a felső szakaszon ellenben — a jeges áradáshoz viszonyítva — mind alacsonyabb állást foglal,’ annyira, hogy az első létesitése óta még ma­gasítva nem volt bátai vonalon — az idei ärviz fö­lött — pepol már csak 50 cm. magas töltés állott szárazon, és habár a lefolyt augusztusi vizáradást veszély nélkül megállotta, a jelenlegi állapotát kocz- káztatni nem lehetvén| á' választmány az alsó 11 kilométer hosszú töltés szakasz fölmagositását a köz­gyűlésnek elfogadásra és házi kezelés melletti kivi­tel elrendelésére javalja. 38. sz. Társulati igazgatónak indokolt előter­jesztése folytán : A választmány tekintettel arra, hogy az őcsényi 2874, 2875, 3234/1, 2043/2 és 3234/2 kataszt. helyr. számú 18 hold 599 Q-öl ártéri birtok után 62, illetve 4533 fők. sz. alatt Kiss Sándor néhai őcsényi lakos terhén fennálló s tőkében és kamatokban 1895. év végéig 185 frt 18 krt kitevő kőltségjáruléki hátralék még a központi kezelés élétbéléptetése előtti időben keletkezett régi hátralékot képez és ennek ki által s mily arány báni viselését a számtalan s átliái’omlási idő tekintetében ki nem puhatoltatott és részben bfr'ói árverésből származott birtókváltózások után — kétszeri tárgyolásőn sem lehetett megállapítani I te­kintve továbbá, hogy. a hátralék rendező t kérelme­zett Kiss István, mint néhai Kiss Sándor egyik örö­köse — habár az ártési ingatlanokból csak 2 hold 382 Q-ölet bir — 1888-ik évben 62. fők. sz. alatt 126 frt 16 krt befizetett: a 62, illetve 4533 fők. sz. alatt tőkében és kamatokban még hátralékos költség járulékot leírásba hozatni rendeli. . 39. sz. Pilis község elöljáróságának 853/97. szá­mú jelentését, mely szerint pilisi illetőségű Szőke Ist­ván ártéri képviselő és választmányi tag pénzhami­sítás kísérlete miatt Budapesten D/s évi elzárásra ítéltetett § ez okból neki a meghívók kézbesíthetők nem voltak. A válaszmány illetékes intézkedés végett köz­gyűlés elé teijeszti. Ezzel a választmányi ülés — miután e jegyző­könyv hitelesítésére Steineker Ferencz és Sörös István választmányi tagok felkérettek — véget ért d. e. 3A10 órakor. Kmf. Hollós Alajos s. k. társul, ügyve­zető mint jegyző. — Megbízatás folytán e jegyző­könyv 37. számtól 39. számig hitelesítetik. Steineker Ferencz s. k. Sörös István s. k. Jegyzőkönyv. Felvéve Szegzárdon, a „Szegzárd-bátai Dunavéd- gát társulat“ ártéri képviselőinek 1897. évi november ll-én tartott évi rendes közgyűléséből. Jelen voltak: Az ártérben érdekelt uradalmak részéről Mittweg Henrik bátaszéki kir. alapítványi uradalmi főtiszt 136 és Steineker Ferencz szegzárdi kir, alapítványi urodalmi kerületi felügyelő 54 sza­vazati joggal. A többi ártéri képviselők számbavé­telével jelen volt még 49 képviselő 250 szavazati joggal. E szerint a közgyűlés az összes 644 szavazat­ból 555 szavazati joggal volt képviselve. A társulat részéről jelen voltak: Dr. Szigeth Gábor elnök, - Kelecsényi Ambró igazgató, Tóth Ká­roly mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulirott ügyvezető mint jegyző. Társulati elnök üdvözli az ártéri képviselőket, a köz­gyűlést megnyitottnak és az alapszabályok 29. §-a értelmében határozatképesnek kijelentvén: 6. sz. Olvastatott Tóth Károly társulati mérnök­nek az idei vizáradásról, úgy a belvíz csatorna háló­zat építéséről és annak folyamán előfordult akadályok­ról folyó £vi okt. 19-án tartott választmányi ülésen 25 sz. alatt előterjesztett s a mai közgyűlésen ismé­telt jelentése és felolvastatott 25/897. vál. számú jelentésre I. pont alatt a felső vizek elzárását, II. pont alatt az^ Orbói és Sárbátai három tölgyfahid épitését s III. pont alatt a főcsatornán a belvizsza- bályozási tervtől eltérő ‘változtatás iránt a decsi közlegelőből szükséges területek innyenes átengedé­sére való felhívás tárgyában hozott határozat. Mely utóbbira nézve társulati igazgató tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy e tekintetben Decs község elöl­járóságával értekezett. De mivel a közös legelő bir­tokosai meghallgatandók, az ügy érdemi tárgyalása elnapolandó. Balács István ártéri képviselő, Decs község bírája előadja, hogy a közlegelőnek általa összehívott bir­tokosai, a csatornázáshoz szükséges területek ingyenes átengedésére nem hajlandók. Társulati mérnök megjegyzé, hogy a csatorná­zás szükséges területből a báttaszéki alapitv. urodalom mintegy 1000 Q]-öllel, a többi legelő birtokosok pe­dig' mint egy 2000—3000 LJ-öllel "vannak érdekelve. Szél P. István ártéri képviselő vélekedése sze­rint, azon esetre, ha a tái’sulat magánosoktól vásá­rolna akkora területet, mint a mennyi a csatornázás­hoz megkivántatik, olcsóbban jutna hozzá, mintha azt a területet az összes birtokosoktól venné. Steineker Ferencz ártéri képviselő szót emelvén, a 25-/897. számú választmányi határozat III-ik pont­jára nézve azon véleményének ad kifejezést, mikép az árterület felső birtokosainak érdeke múlhatatlanul megkívánja, hogy a főcsatorna — a tervtől eltérőleg — a decsi közlegelőn át vezettessék. Ennélfogva a Ill ik pont alatti határozat eme kitételének „a köz­legelő birtokosait figyelmeztessék, hogy azon esetre, ha a kérdéses •terület ingyenes átengedé­sére nem hajlandók, a munkálat az eredeti terv szerint fog végrehajtatni,“ figyelmen kívül hagyá­sát és megváltoztatását indítványozza. Mindezek folytán: Határ oztatott: A belvíz szabályozási főcsatornának a decsi közlegelőn át vezetését érintő s az ahhoz szükséges területek ingyenes átengedésére való felhívást magá­ban foglaló ellenkező esetben az eredeti terv’ szerinti kiépitését elrendelő 25./897. számú választmányi hatá­rozat III-ik pontjának eme kitételét „a közlegelő birtokosait figyelmeztessék, hogy azon ese're, ha a kérdéses terület ingyenes átengedésére nem haj­landók, a munkálat az eredeti terv szerint fog végrehajtatni“ a közgyűlés hatályon kívül helyezi; egyszersmind társulati igazgatót, mérnököt és ügyve zetőt továbbra is megbízza, hogy a decsi közös lege­lőn át vezetendő főcsatornához szükséges területek átengedése iránt a bátaszéki alapítványi urodalom képviselőjével és; a közlegelő birtokosaival — az eredményrőli jelentésük bevárása mellett — tárgya­lásba bocsátkozzanak. Egyebekben a mérnöki jelentést a közgyűlés tudomásul vette. 7. sz. A társulati védtöltés alsó szakaszán szüksé­gesnek mutatkozó fölmagasitás tárgyában folyó évi 37. sz. alatt előteijesztett választmányi javaslatot, melyei az alsó, 11 kilometer hosszú töltés szakasznak — házi kezelés melletti — fölmagasitása azon indokból javal- tatik, minthogy a nyári vizek kulminátiója — az utóbbi évek észleletei szerint — a töltés alsó szaka­szán mind magasabban áll be; a felső szakaszon ellenben — a jeges áradáshoz viszonyítva — mind alacsonyabb állást foglal annyira, hogy az első létesi­tése óta magasítva nem volt bátai vonalon, az idei árviz fölött már csak 50 cm. magas töltés állott szárazon : A közgyűlés határozat erejére emeli és a I—VII. alatti terveket és költségvetést — fölmagasitás enge délyezése végett — a Nagyméltóságu Földmivelésügyi magy. kir. Minisztériumhoz — Hekler Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott utján felterjesztetni rendeli. 8. sz. Olvastatott a társulat pénztári állapotáról beterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1897. évi január hó 1-től mai napig az összes forgalmi be­vétel | . . . . . . i ! 176.628 frt 90 kr. az összes kiadás napló szerint . 175.540 frt 89 kr. Ekként a pénztári maradvány . 1.088 frt 01 kr. Megjegyeztetik, hogy az emlitett forgalomból tényleges bevétel, a múlt évről áthozott pénztári maradványnyal együtt csak 130.368 frt 61 krlj A pénztári maradványon túl a Tolnamegyei takarék- és hitelbank részvénytársaságnál gyümölcsözés végett — elhelyezve van „tartalék alap“ czimén, (melynek kama­tai a rendelkezési alapot illetik) 61.500 frt — kr. A szegzárdi takarékpénztárnál ren­delkezési alap czimén .... 11.000 írt — kr. Pénztári maradványban és elhelye­zett pénzekben tehát összesen . 73.588 frt 01 kr. Az 1896. évi megvizsgált pénztári számadás szerint az összes hátralék tett tőkében és kamatokban múlt évi deczember hó végével . 14.054 frt 07 kr. Ebből ez évben befolyt: a) közvetlen a társulat pénztá­rába ... | I 252 frt 28 kr. b) a 7. és 17./97. sz. választm. ha­tározatokkal le­írásba hozatott . 735 frt 74 kr. c) a 27. és 28. sz. valasztm. határo­zatokkal leíratott 73 frt 19 kr. 1061 frt 21 kr. Melyet leszámítva a tényleges hát­ralék még . . ! . . . . I 12.992 frt 86 kr. Eme hátralékba adósok: 1. Báta község mint erkölcsi tes­tület .... 7943 frt 03 kr. 2. Bátai reform. tanító .... 35 frt 22 kr. 3. Egyes ártéri birtokosok . 5017 frt 61 kr. ______ Az igy részletezett összes hátra­lék ........................................... . 12.992 frt 86 kr. Az előadottak szerint a tár­sulat pénzbeli vagyona: a) pénztári ma­radványban . . 1088 frt 01 kr. b! a Tolname­gyei takarék- é§ hitelbanknál . 61.500 frt — kr. c) a szegzárdi t ': takarékpénztár­nál . . . . 11.000 frt —kr.. d) Künn levő hátralékban 12.992 frt 86 kr. Összesen . . 86.580frt 87 kr. Mely jelentést a közgyűlés tudomásul veszi és táisulati igazgatóságot ez úttal is felkéri a hátralékok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom