Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (48 sz.) 1897. november 28. és nagytehetségü tagját, a kinek világirodalmi művelt­sége, ritka munkaereje és tekintélye a legjobb bizto­síték arra, hogy a „Magyar Könyvtár“ ki fogja elé­gíteni a legkényesebb irodalmi Ízlést is, s e mellett nem fogja nélkülözni az elevenséget, a temperamentu­mot, az aktualitást sem. Az uj vállalat czélja lassankint egy teljes könyv­tárt összeállítani, a mely úgy a magyar, mint a kül­földi irodalmak minden értékesebb termékét felöleli. Természetes azonban, hogy a magyar irodalom gaz­dagítása lesz mindenkor a főczél. E kereten belül két vezérszempontot tart az uj vállalat szem előtt: figyelemmel lesz az iskolák szükségleteire, s másrészt tartózkodik mindentől, a mi alkalmatlanná tehetné bármelyik füzetét is a családi könyvtár számára. Mind a két szempont felette fontos és becsülésre méltó. Tanférfiaink folytonosan hangsúlyozzák azt, hogy az ifjúsággal minél többet kell olvastatni. Min­denki meg van győződve e tény rendkívüli fontos­ságáról ; de eddig azt alig lehetett megvalósítani, mert a könyvek nagyon drágák voltak. Ezt az aka­dályt a „Magyar Könyvtár“ egy csapásra teljesen elhárítja. Az uj vállalat legtöbb füzetét értékes irodalom- történeti bevezetés előzi meg. A bevezetéseket első­rangú irók írják, s a „Magyar Könyvtár“ értékének legméltánylóbb elismerése az, hogy Beöthy Zsolt, nagynevű aesthetikusunk maga is az uj vállalat munkatársai sorába lépett, s a „Magyar Könyv- t á r“ füzeteinek irodalmi jelentőségét már eddig is két remek bevezetéssel emelte : egyiket Katona „Bánk bán“-jához, a másikat Kisfaludy Károly „Kérők“ czimű vigjátékához irta. A „Magyar Könyvtár“ szépirodalmi füze­tei a régi magyar irók gondos szövegű uj kiadásait, az uj magyar irók válogatott müveit, s a külföldi klasszikusok s újabb neves irók müveit fogják felö­lelni, ez utóbbiakat legjobb műfordítóinknak nagyrészt külön a „Magyar Könyvtár“ számára készült kiváló fordításaiban. Shakespeare és Moliere müvei nemsokára uj magyar fordításban fognak megjelenni, s a 15 kros füzetek, reméljük, hamarosan leszorítják a hazánkban óriási elterjedtségnek örvendő Reclam-féle és egyéb német fordításokat. Az eddigi magyar fordítások aránytalanul drágák voltak e feladatra, s a diszkiadásu Shakespearon kívül leg­nagyobbrészt el is fogytak már. A szépirodalmi müveken kívül kiterjeszkedik a „Magyar Könyvtár“ ismeretteijesztő, irodalom- történeti és történeti munkákra is. Kiváló Íróink élet- és jellemrajzai, történetünk nagy alakjai egymásután fognak előttünk a kis füzetben megelevenedni s a magyar irói gárda előkelőségei legjobb tudásukkal és tehetségükkel fogják a „Magyar Könyvtár“ tartalmát gazdagítani. A „Magyar Könyvtár“ egyszerre tiz füzet tel kezdte meg pályafutását. E füzetek az ország minden könyvkereskedésében megszerezhetők 15 kraj- czáijával. Az első tiz füzet tartalma a következő: 1. Katona, Bánk bán. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. 2. Guy de Maupassant, Elbeszélések, fordította Tóth Béla. 3. Berzsenyi válogatott ódái. Életrajzi beveze­téssel. 4. Coppée. A kovácsok sztrájkja és egyéb elbeszélő költemények. Fordította Radó Antal. 5. Kisfaludy K. A kérők. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. 6. Sipulusz, Humoros tárczák. 7. De Amicis. A bor. Fordította Tóth Béla. 8. Zrínyi, Szigeti vesze­delem. 9. Du Maurier-Potter, Trilby, szinmü. Ford. Fái J. Béla. 10 Csokonai, Dorottya. Már e füzetek is teljes mértékben beváltják az uj vállalat programmját s az irodalom minden igaz barátjának nagy örömet szereznek. A további füzetek gyors egymásutánban fognak megjelenni, s bizonyosra veszszük, hogy rövidesen kivívják azt a megérdemlett nagy eltelj ed tséget, mely egyedül jutalmazhatja a kiadó áldozatkész vállalkozását, s a szerkesztő és a munkatársak fáradhatlan igyekezetét. Mint a beküldött prospektusból látjuk, a kiadók Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedése Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. a. a vállalatra előfizetéseket is elfogadnak, még pedig egész évre (24 füzet) 3 frt 60 kr., fél évre (12 füzet) 1 írt 80 kr., negyedévre (16 füzet) 90 kr. Az előfizetőknek a füzeteket bérmentve küldik. KÖZÖNSÉG KÓRÉBÓL. A tolnai kántor-tanító ügyéhez. Elvből nem helyeslem, hogy iskolaszéki tagok és tanítók, vagy a közélet egyéb tényezői belső ügyei­ket a lapok hasábjain pertraktálják s a nyilvánosság piaczán bírálják el akkor is, midőn a panaszlott hi­bák orvoslásának rendes és törvényes útját-módját még igénybe nem vették. Szerintem az ilyen házi bajokat csupán a végső szükségben, miután t. i. már minden más, jelesen hivatalos eljárás eredmény­telenül lett megkísértve, volna szabad a nagy közön­ség fóruma elé hurczolni . ! . Ez elvi álláspontomnál fogva, tekintettel a „Tolnám. Közlöny“ 47. számában megjelent két czik- kelyre, melyekben reám is, mint egyház-kerületi tan- felügyelőre, történik hivatkozás, ezennel kijelentem: hogy én arról, vájjon Perler Mátyás kántortanitó ur között s én közöttem a már hetek óta szellőztetett kérdésre nézve mi s hogyan történt | csak is az erre illetékes tolnai r. k. iskolaszék hivatalos megkeresés sére hivatalból vagyok hajlandó nyilatkozni; nem. kérvén abból a dicstelen szerepből, melyet Kotzebue régi német költő ekként jellemez: „Bruder gégén Bruder hetzen, Oehl in’s Feuer, statt zu löschen . . .“ Mözs, 1897. november hó 25-én. Pártos Zsigmond, egyházker. esperes-tanfelügyelő. Nyilatkozat. E közlöny múlt számában Lengyel F. tolnai tanitó és álneves társa kritikát írnak ktanitói mű­ködésem fölött. Közleményükre általános válaszom ez : Vaknak kellene lennie bárkinek is, ki nevezett collegámnak és álneves társának czikkéből nem az irigység szülte fájdalmat olvasná ki. Mennyi hitellel bir közleményük, eléggé megvilágítja azon tény, hogy 7 év óta sem felettes hatóságom, sem községem la­kossal (kik fizetnek) közül senki sem emelt panaszt működésem ellen nemcsak, hanem több ízben nyilvá­nosan megdicsértek. Én ismerem kötelességemet, a melynek becsülettel megfelelni legfőbb törekvésem. Nem kutatom azt, hogy kartársaimnak van-e és mennyi privát jövedelmük? sőt tisztelem azon tanítót, ki magán utón is képes intelligentiája és ügyessége folytán jövedelmet teremteni; de hogy Lengyel és álneves társa czikkéből tisztán az irigység beszél, — világos. Ha valakinek baja van velem, ott az illeté­kes hatóság I tessék ahhoz fordulni orvoslásért és ne az újságot olvasó közönséghez! Különben régen be­bizonyított tény az, hogy »tanítónak legnagyobb ellensége a tanító.« A kik egymást nem becsülik, ne kívánják, hogy őket mások megbecsüljék. Nem is javulhat a tanitóság helyzete addig, mig a fönti szo­morú igazság fönnáll. Közleményük egyik-másik passusára csak azért nem felelek, mert nem tartom illendőnek az olyan dolgok pertraktálását a nyilvánosság előtt, melyeket otthon is el lehet végezni. Tény az, hogy a tolnai kántortanitó osztályában pontosan kezdődnek és vég­ződnek az előadások, (erről bárki is meggyőződhetik) mit Lengyel ur osztályáról nem állíthatok. A többire nézve pedig csak olyan egyénekkel állhatok szóba, kiknek működésem birálgatására k ö- zük és joguk van. Tolnán, 1897. november 22-én. Perler Mátyás, kántor-tanitó. Vasúti MA menetrend. 8*2 800 300 Ind. é u Budapest rk. k ü 755 820 1 |31 ||01 451 \ ' érk. Ind. 1 1 43 457 516 5H 1 155 505 Sárbogárd ind. érk. |040 404 102* 1 64G 221 631 Nagy-Dorogh 909 10 0 CM 85 3 j 7^8 300 704 Kölesd -Tengelicz 847 128 831 i 73S 330 724' Hidja-Apáthi 824 1254 808J 8oo 405 744 Tolna-Mözs 801 1216 745 818 421 803 érk. ind. Szegzárd 740 1 146 723 880 439 813 ind. érk. 730 ||26 7°9 8« 431 825 Ocsény 718 1 114 6»7 ! 855 507 838 Decs 706 ||02 645 j 1 911 52c 851 Pilis-Berek 6*9 10“ 628 925 510 908 Báttaszék 636 1025 6i? 1 122 — 1031 Bonyhád 521 .--- ‘ 45 1 MO §^f 1220 Dombóvár J \ 3£5 — 220 1 1 755 _ ­82 0 Budapest \ 830 f ■ 8°o I §rk. ind. 1 Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. NYILTTÉR.*) Pár nyílt szó Frey János bátaszéki káplánhoz! A „Tolnamegyei Közlöny“ ez évi 47. számá­ban Ön odanyilatkozik, hogy Hóhmann bótossal és Táfner ácsmesterrel nem akar polemizálni; |— okát pedig abban véli feltalálni, hogy gorombaságunk ha­tártalannak bizonyult. Nos hát még azt sem tudja káplánsága, hogy „amint bekiáltunk az erdőbe, azon- képen hangzik onnan vissza ?! Csodálatosan rossz emlékező tehetsége lehet tisztelendőségednek! Ugyan ki kezdette a kihívó polémiát? Hiszen mi csak a kihívására reflektáltunk, mig Ön talárba bujtatott „paraszt“ bennünket heczczkáplán módjára „gazság“ leplezőinek és „bűnös“ szivüeknek nyilvánosan ki­pellengérezett. Mi erre kénytelenek voltunk hosszabb közleményekben többször felhivni arra, hogy „nem­telen“ hazug szavait bizonyítsa be; ön azonban bi­zonyítás helyett semmitmondó alakoskodással hazu- dozva bujkál az igazság érezszava elől. Miután hazug és nemtelen rágalmait eddigelé sem bizonyítani sem visszavonni nem akarja: mi Önt talárba bujtatott parasztot, hazug és gyáva rágal­mazónak nyilvánítjuk. E magyar és nem idegen szókat Ön is és mi is — hisszük — megértjük! Bátaszéken, 1897. november 23. Hóhmann József. Tafner János. H E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. HIVATALOS HIRDETÉSEK. tkY 1897 Árverési hirdetmény. Decsházi Györgynek Búzás József ellen folyó végrehajtási ügyében a 3097/tk. 1697. sz. hirdet- ményneel elrendelt s Szegzárdon 1897. augusztus 19-én meg­tartott árverés Fekete Katalin szegzárdi lakosnak 5821/tk. 1897. sz. utóajánlata folytán hatálytalannak nyilvánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd köz­ségi 8479. sz. tjkvben felvett s Hauk Antal által 36 írtért megvett 8775. hrsz. porkoláb völgyi szöllő 39 frt 60 kr, — a'szegzárdi 8575. sz. tjkvben felvett s Decsházi György által 111 frt 10 kr, — a szegzárdi 974. sz. tjkvben felvett s ugyan­csak Decsházi György által 265 frtért megvett 1039/a. II. hrsz. 940. népsz. ház, udvar és kert 291 frt 50 kr mint utó­ajánló által kötelezett kikiáltási 1897. deczember hó 17. napján d. e. 10 órakor Szegzárdon a kir. törvszék 8. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 8775. hrsz. ingatlan után 16 frt, a 1039/b. ürsz. ingatlan után 3 frt 40 kr és az 1039/a. II. hrsz. in­gatlan után 40 frt bánatpénzt letenni, az árverési költsége­ket 2 frt 87 kr hirdetési díjjal együtt azonnal, a vételárt pedig 2 egyenlő részletben 6°/o-os kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál 1897. évi október hó 18-án. Kövessyf kir. törvsz. biró. Y 1897~. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bonyhádi kir. járásbíróság 4458. számú végzése által Rill Ádám végre­hajtó javára Hartenstern Konrád k.-doroghi lakos ellen 471 frt 85 kr töke, ennek 1895. évi junius hó 1-sö napjától számítandó 8% kamatai és eddig összesen 63 frt 65 Kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 322 frt 50 krra becsült 2 ló, bútorok és gazdasági szerekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek az 5272. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Kis-Doroghon, alperes lakásán leendő eszközlésére 1897. deczember hó 4. napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Bonyhád, 1897. évi november hó 19. napján. Göth Antal, kir. bírósági végrehajtó. tkY> 1897 Árverési hirdetményi kivonat. A bonyhádi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a bonyhádi takarékpénztár végrehajta­tnak Krasz Ádám szegzárdi lakos elleni 200 frt töke s jár. iránti végrehajtási ügyében a végr. törvény 176. §-a alapján előterjesztett ujabbi kérelem következtében a börzsönyi 88. sz. tjkvben A f 1. sor. 133. hrsz. alatt felvett szöllő 916 frt becsár, mint kiki­áltási árban az 1897. évi deczember 16. napján d. e. 10 órakor alólirt tlkvi hatóság irattárában megtartandó árverésen el­adatni fog. t Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben le­fizetni köteles, és végre, hogy az árverési feltételek a hiva­talos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Börzsöny község elöljáróságánál megtekinthetők. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Bony- hádon, 1897. évi október hó 27jén. Rusiczky, kir. aljárásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom