Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. sz.) 1897. november 11 ról Paksra, Rajczy János Lovászhetényről Mohácsra, Wülfel Feiencz Harkanovcziról Somberekre, Dujmo- vics Zsigmond Mária-Kéméndről Harkanovczira, Pataki Antal Kisasszonyfáról Mária-Kéméndre, Fuchs Vilmos Villányból Kisasszonyfára, Molnár József Sumonyból Vilányba, Bődy Károly Ráczpetreról H imesházára és Polgár János Zombáról Ráczpetrére. ,— Tánczmulatság. A szegzárdi tisztviselői tár­saskörben, a hol a napi munka után szívesen talál­koznak a kisebb tisztviselők, hogy kellemesen szóra­kozzanak, — folyó hó 6-án társasvacsorát rendeztek, mely után táncz volt. A kedélyes mulatság a haj­nali órákig tartotta együtt a fesztelenül mulatókat. — Kinevezés. A p. ü. miniszter az innen Vcr- seczre áthelyezett M a s s á n y i Imre biztos helyettes helyére K a r 1 o v i c s Mihály szegedi pénzügyőri szem- lészt nevezte ki. — Tisztviselői társaskor közgyűlése. A szeg­zárdi tisztviselői társaskör f. hó 11-én esti G órakor közgyűlést tartott, melynek tárgyát Geiger Gyula a „Szekszárd Vidéke“ felelős szerkesztőjének a „Szek- szárd Vidéke“ 45-ik számában megjelent „Tisztvi­selői kör választmánya“ czimü sértő czikk ügyében hozandó megtorló intézkedés képezte s ne­hány apróbb ügy elintézése. A gyűlést pont hat óra­kor Horváth Ignácz alelnök nyitotta meg, aki elő­adva a rendkívüli közgyűlés összehívásának okát, hig­gadt és tárgyilagos tanácskozásra hivta fel a megje­lenteket. A mu t ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Lengyel Pál egyl. jegyző a sértegető czikket olvasta fel. A kedélyek a méltatlan sértések által, melyektől hem­zsegett Geiger Gyula czikke, meglehetősen fel vol­tak izgatva, többször kellett a felolvasást a tiltakozás s a megbotránkozás hangos nyilvánítása miatt félbe szakítani. A durva sértések elhangzása után, melyek­nek éle leginkább az egyleti elnök ellen volt fordítva Rill József azon indítványt tette, hogy addig is, mig Geiger Gyula kizárási ügyében végleg dönt a köz gyűlés, lapját, melyet ily nemtelen támadásokra hasz­nál fel, az egylet lapjai közöl kizárassék, Sztics József egyleti tag pedig azt indítványozta, hogy az elnöknek és a választmánynak bizalom szavaztassák. Mindenki helyeselte ezen indítványokat, de mielőtt a közgyűlés azt szabályszerüleg elfogadta volna, egy furfangos levél felolvasása tartotta derültségben a tagokat. Geiger Gyula, megtudván, hogy mit szándékoznak lapjával tenni, levelet iutézett a társaskör elnökségéhez a gyű­lést megelőzőleg hogy lapját, minthogy az egylet az előfizetési dijat be nem küldötte, az egylettől legnagyobb sajnálatára megvonni kénytelen. E levél felolvasása természetesen, még a felinge­rült kedélyüeknél is a legnagyobb derültséget idézett elő, azért a furfangosságáért, mely miatt híressé vált sok dolgában Geiger Gyula. A közgyűlés többek hozzászólása után eme levelet tudomásul nem vette, hanem a „Szekszárd Vidék“-ét igaztalan és méltatlan támadásaiért, az egylet egyetemét s az elnököt sértő durva kitételekért az egylet lapjai közöl kizárta, S á f á r y László megtámadott elnöknek és a választ­mánynak pedig a közgyűlés bizalmat szavazott, Sáfáry László elnökőrt 3 tagú küldöttséget küldött. Sáfáryt, midőn a gyűlés termében megjelent lelkes ováczióval fogadták a tagok, szeretetök ezen nyilvánításával akarván kárpótolni őt Geiger Gyula támadásaiért. A szeretet és lelkesedés melege megható volt s Sáfáry elnök hálás köszönetét mondva érte átvette Hor­váth Ignácz alelnökiül az ülés további vezetését, annak hangsúlyozásával, hogy ha bár nem is érezte magát a „Szekszárd Vidéke“ czikke által sértve, mert egyes ember nem hivatott annak elbírálására, hogy ő mint elnök, milyen; mégis jól esik a szeretet és ragaszkodás melegének ez a megnyilatkozása, mert ebből azt látja, hogy helyeslik működését, mert ő bár nem hibáktól menten, de mindenkor az egylet esz­méje és érdekében fáradott és cselekedett. Felvettetett még azon indítvány, hogy Geigerra vonatkozó ter- I helő adatok szereztessenek be, sőt egyesek óhajtották, hogy Geiger kizárási ügye azonnal tárgyaltassék, de hosszabb vita után ez az inditvány elvettetett. Pár egylet beJéletét érdeklő tárgy megbeszélése után az ülést 7 és fél órakor elnök berekesztette. — A baja bátaszéki hid. A baja-bátaszéki hid- ból még soká lesz valami, daczára annak, hogy már 15 év óta vajúdik és megyénk a szomszédos Bács- megyével mindent elkövetett már a hid megvalósítása czéljából. Most már Bátaszéknál két vasút is össze­ágazik, melyeknek csak akkor lesz igazi országos forgalmuk és jelentőségük, ha megépítik Dunán a vasúti hidat, mi által F'iuméval és Budapesttel egye­nes összeköttetés fog előállani. Sajnos, hogy újabban ismét az a szomorú hir szivárgott ki a kormány kö­I____________________________ rükből, hogy a hid létesitéséből ez idő szerint finán- czíális és magasabb szempontból eredő okok miatt nem lesz semmi. — Nagy vadászat. A kaposvári jelzálog-hitel­bank bérletén a múlt héten három napig tartó va­dászat volt. Az előkelő vadásztársaság tagjai között voltak P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter és Palla- viczini Ede őrgróf is. Terítékre került 403 darab különféle vad. — Garay-ünnepély. Garay János halhatatlan lelkű költőnk halálának évforduló napján múlt vasárnap d. e. 9 órakor a szegzárdi polgári fiúiskola tanulói iskolai ünnepélyt tartottak. Az ünnepélyt Krammer János igazgató nyitotta meg s utána Kardos Ignácz tanár, a Garay-kürelnöke, beszélt a nap fontosságáról. A Hymnus elzengése után Laczó István Vl-ik osztályú tanuló Garay János élete- és működéséről olvasott fel. A „Hit, remény és sze­retet“ ct-irnü költeményt Garay-tól Bergl II. osztályú szavalta. Szavalt ik még: A d 1 er,-H el li­bra n d t és S c h e 1 e z n i k nevű tanulók is. A szépen sikerült alkalmi ünnepélyt a Szózat eléneklésevel fejezték be. — Várkonyi Dezső f. Meghalt, elköltözött az örök házába, élete ragyogó tavaszán. A halál Várkonyi Dezső ráczkeresztúri segédjegyző reményteljes életét oltotta ki fiatalon, a ki halálává megmérhetetlen fájdalmat és gyászt okozott kesergő szüleinek: Vár konyi Sándor szegzárdi tanitónak és gyüngédlelkű nejének szül. F ülöp Erzsébetnek, úgy szintén szerető testvéreinek és rokonainak. A gyászbaborult szülők mélységes fájdalmát, melyet harmadfél évvel ezelőtt 16 é^ ms angyallelkü Ilonka leányuk halála okozott, még be sem heggesztette az isteni gondviselésben való megnyugvás, máris egy újabb seb támadt szivükben elsőszülött 20 éves fiuk elvesztése által. Ily nagy megpróbáltatások elviselésére csakis az erős lélek képes! A korán elhunyt kedves ifjú nem­csak a szülőknek, hanem mindazon köröknek kédvencze volt, amelyekben csak megjelent. Néhány héttel ezelőtt nagy betegség lepte meg Ráczkeresztúron, a hol K or ni s István jegyző nagybátyja mellett foglalkozott. Ide sietett a gondos anya beteg fiához, hogy éjt nappallá téve gyöngéd szeretettel ápolja. Hiába volt azonban minden. A halál kérlelhetetlenségén minden megtörött. Nagy s kínos szenvedés után folyó hó •10-én hajnalban hunyt el örök álomra. S temetésen, mely múlt csütörtökön d. u. 3 órakor ment Rácz­keresztúron végbe, óriási részvét nyilvánult. Az egész község, az elöljáróság, valamint a vidékről is igen sokan jelentek meg. Koszorúkkal elborított koporsó­ját meghitt barátai vitték ki a csendes falusi temetőbe, a ráczkeresztúri dalárda pedig megható gyászénekeket zengett. Haláláról az alábbi gyászjelentést adták ki: Gyászba borult szívvel tudatjuk úgy a magunk, mint a szerető testvérek, nagyszülő és a nagyszámú roko­nok nevében is, forrón szeretett fiunknak Várkonyi Dezsőnek 20 éves korában, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 10-én hajnalban, hagymázban történt gyászos elhuny­ták A boldogult hült tetemei Ráczkeresztúron (Fehér­megyében) fognak folyó hó 11-én délután 3 órakor örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szentmise­áldozatok az üdvözült lelki üdvéért Szegzárdon és Ráczkeresztúron fognak az Urnák bemutattatni. Szegzárdon, 1897. évi november hó 10-én. Béke vele! Várkonyi Sándorné szül. Fülüp Erzsébet, édesanya. Várkonyi Sándor, édesatya. Ozv. Séner Jánosné szül. Kristofek Teréz, nagyanya, Várkonyi Margit, Várkonyi István, Várkonyi Jolán, testvérek. Kornis István, sógor. Várkonyi Ivánné szül. Jasek Gizella, Várkonyi Ferenczné szül. Schütz Ilona, Ozv. Várkonyi Endréné szül. Länderer Leóná, sógornők. Várkonyi Iván, Várkonyi Ferencz, Várkonyi Imre, nagybátyák. Várkonyi Irma férj. Kornis Istvánná, nagynéne. — Jótékonyság. Ozv. T bodor öviek Lajosné, úrnő 25 frtot ajándékozott az „Egyesült Szegzárd- tolnamegyei nőegylet“-nek. A nemes jótett nem szo­rul dicséretre. — - A roncsoló toroklob ismét fellépett Bátán s szórványosan szedi áldozatait. Az 1891. és 1892. évi télen mintegy 200 gyermek pusztult el Bátán e ragályos betegségben, szükséges tehát, hogy a kellő óvintézkedések mielőbb megtétessenek. — F add on, mint levelezőnk irj.°, szintén szedi áldozatait a ron­csoló toroklob. — Anyakönyvvezetői kinevezések. A belügymi­niszter a naki anyakönyvi kerületbe anyakünyvveze- tővé Fehér Imre községi jegyzőt, — az agárdi anyakönyvi kerületbe pedig anyakünyvvezető helyet­tessé Kliegl Béla községi írnokot nevezte ki. — Felolvasás. A hátai róm. katli. olvasókörben múlt vasárnak Simrák László tanitó tartott felolvasást és szakszerű előadást a gyümölcsfák ültetéséről. Nevezett tanitó már 10 év óta kezeli a községi faiskolát, ismereteinek bővítése czéljából pedig az idén is két tanfolyamot — a szegzárdi szőlőszeti- | a pápai gazdasági tanfolyamot — hallgatott, miért is a felolvasótól méltán sokat várt a nagyszámban össze­gyűlt hallgatóság j elismerőleg kell azonban megjegyez­nünk, hogy várakozásában nem is csalatkozott. — Felfordult világ- Annak előtte - szokásban volt, sőt megesik ma is, hogy a tanítók megverték a csintalan vagy rakonczátlan gyermekeket, ezután azon­ban — úgy látszik, — ez is megváltozik majd, a meny­nyiben most már a tanítókat kezdik megverni, a mint ez a múlt héten Pakson történt. Paksról ugyanis arról értesítenek bennünket, hogy f. hó 9-én Kovács István, újvárosi ember elment a községi iskolába, hol a tanterembe rontva megtámadta a tanítót, a miért mulasztó leányát kiirta, előbb szóval és mikor a ta­nitó kiutasította őt az iskolából, torkon ragadta és arczába vágott öklével úgy, hogy majdnem kiütötte a z egyik szemét. A hallatlan eset általános meg­botránkozást keltett, kivált a tanítók körében, a kik ez esetet egyenesen azon |eljárás következményének tekintik, a melylyel a sok iskolai mulasztást nálunk elintézni szokták. A fennt említett esetben állítólag azért labbant az illető apa oly nagy haragra, mivel a biró megbüntetéssel fenyegette, h»lott leánya csak első ecetben volt mu'asztó gyanánt kiírva. Végül meg­jegyezzük, hogy a szóban levő Kovács Pisia csak most 3 hete szabadult ki a börtönből, hol másfél évig ült. A tanítók pedig azon tüprenkednek, hogy vájjon ki ütött nagyobb csorbát a tanítói állás tekintélyén: ez a Kovács e, a ki valamely súlyos büntetését csak most állotta ki, vagy azok, kik hivatalosan kiállított kimutatásaik hitelességét kétségbe vonják, vagy pe­dig Győrfy paksi polgári iskolai tanitó, midőn a nyil­vánosság előtt minden ok nélkül neki ront az összes paksi tanítóknak és sértő módon iparkodik őket tőle telhetőleg alacsonyitani, csakhogy önmagát látszólag emelje V A közös iskolai tanitó különben jelentést tett, vagy akar tenni az esetről a kir. tanfelügyelő- ségnéi is és remélhető, hogy megyénk erélyes tan- felügyelője fog módot találni arra, hogy megszüntesse nálunk ezen ázsiai állapotokat. — Az országos orvosi szövetség folyó hó 7-én tartotta meg Budapesten alakuló gyűlését, melyen a vidéki orvosok is szép számmal jelentek meg. Az igazgatótanács vidéki tagjai közé beválasztották Bosz- kovics Mór bátaszéki községi orvost is. — Hymen. Balogh Gyula szegzárdi posta- és távirdatiszt eljegyezte Bors Erzsébet kisasszonyt. — Halálozás. Nagy időt élt tisztes férfiú hunyt elfolyó hó 7-én Szegzárdon. Szedresi Béla selyem­gyári tisztviselő édes atyja, Lőwenstein Lipót halt meg élete 79. évébek. A megboldogult haláláról az alábbi gyászjelentést adták ki: Alulírottak szomo­rodott szivvel tudatják a szeretett atyának, illetve nagyatyának Lőwenstein Lipótnak folyó évi november hó 7-én reggeli 1 órakor életének 79. évében rövid szenvedés után történt elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó évi november hó 8 án délelőtt 11 órakor fognak a halottas házból (Dobos-utcza 448. szám) a ref. egyház szertartása után Hídjára szállíttatni és ott örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1897. november 7. Áldás emlékére! Szedresi Béla, fia Szedresi Béláné, szül. Győrffy Julia, menye. Szedresi Andor, unokája. Ozv. Jagicza Káro'yné, szül. Mäkischka Ida, nevelt leánya. — Fogyasztási bérletek. Szegzárd nagyközség fogyasztási és italadóinak bérbeadására vonatkozó tárgyalások a községgel nem vezetvén eredményre, mivel a község által felajánlott 29,000 frtot a pénz­ügyőri igazgatóság keveselte, s igy f. hó 8., 9. és 10-én értékesítésükre árverés tartatott. A 10-én megtartott árverésen P e r 1 e r Keresztély tolnai lakos 29,500 frtot, Perl er K. és Szász i Bálint 32,300 frtot ajánlottak, ezekkel szemben a község 33,000 frtot ígért. Ezen ajánlatok fölött való határozat hozatal végett az iratok a pénzügyi minisztériumhoz terjesztettek fel. Tolna községre vonatkozólag Perl er Keresztély 19,017 frt, Aut. Menyhért és Szászi Bálint 19,730 frt aján­latai s a község 18,174 frt ígérete fölött szintén a minisztérium határozatát várják. A többi községekben eddig az eredmény a következő: Fogyasztási adóit megváltotta Hant 331 frt 97 krért, Kis-Doro­got Hartenstein Konrád bérbe vette 642 írtért, Várdombot Ujj János és Vesztei1 gombi István 500 írtért, Ozorát Braun Sándor 6000 írtért. K öcs ólára az adók ráutaltattak 3410 frt 89 krral, M ocsényre az adók ráutaltattak 404 frt 73 krral, C zik óra 675 frt és Lengyelre 924 frt 74 krról. A többi (Apáthi, Lápafő, Váron g, Fadd, Bátaszék és Nak) községek fogyasztási és ital­adóiról még biztosat nem mondhatunk. — A szegzárdi főgymnasium igazgatósága no­vember 14-től január l- g egy kisegitő szolgát fo­gad fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom