Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-31 / 44. szám

6 1897. október 31. évi fizetés élvezetében álló törvényhatósági közigaz­gatási tisztviselők, s rendszeresitett féláru utazási kedvezményre csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha maguk részére az arczképes évi igazol­ványt a minisztertanács által megállapított határidőn, vagyis: ez évi deczember végéig, illetve az évközben ujonnap kinevezett vagy megválasztott tisztviselők, a kineveztetésüket, avagy megválasztatásukat követő hónap végéik kiállíttatják. A kik a fent említett ba­táridő betartását elmulasztják, a kedvezményes uta­zásra való jogosultságukat az 1898. évi tartamára úgy a maguk személyére, mint családtagjaikra nézve is véglegesen elvesztik. — Tüzek. Grósz János szegzárdi bérkocsitu- lajdonosnak múlt kedden este elégett a vasúthoz vezető töltés mellett levő kazalba rakott szénája. A tűz ismeretlen módon támadt, de valószínű-, hogy va­lamely rossz lelkű ember boszuból támasztotta. — Ifj. Döme István paksi lakosnak meg folyó hó 21-én gyuládt ki ismeretlen módon a szénája, s teljesen elhamvadt. A kár 60 frt. — Véres verekedés. Stojka István, Stojka János és Kolonpár Mária dunaföldvári czigányok összeszólalkoztak Lakatos László bölcskei lakossal, a kit botokkal az utczán leütöttek s fejét több he­lyen kilyukasztották. A verekedő czigányokat felje­lentették. — Korcsmái verekedés. Meszlényi József és Katona József dunaföldvári lakosok a napokban együtt mulattak egy kis korcsmában S tóján Aurél ottani lakossal, a kivel annyira összekülönböztek, hogy egy ólmosvégü bottal leütötték, késsel pedig rajta több szúrást ejtettek. Súlyos testi sértésért Meszlényit és Katonát feljelentette a csendőrség a bí­róságnak. — Vadászati kihágás. Kovács János mezőőrt folyó hó 23 án a csendőrség a Gebhart-puszta határá1 ban tetten érte, midőn a tilosban vadászgatott. Fegyve­rét, melyre engddélylyel nem birt, elkobozták, őt pedig a szolgabiróságnak vadászati kihágás miatt feljelentették. — Megkínzott kis leány. Zs. Vajda Lajos gerjeni 19 éves legény a napokban magához csalta Szűcs Sándor gerjeni lakos 10 éves kis leánykáját és annyira megkinozta, hogy súlyosan megbetegedett. Az emberi méltóságából kivetkezett állatias legényt elfogták és a bíróságnak adták át. U a I a i a a ■ -4^ . Halozasi “.TraiL i menetrend. Indulás Budapestről d. e. ... Érkezés Szegzárdra este . . . . . . 5 ó. 35 p. Indulás Szegzárdról d. u..................... 12 ó. 35 p. Érkezés Budapestre este .................... 10 ó. 55 p. \ a $ 111 j fkA, m nnetrenil 1 111 M 1 : 8£0 0 © 00 1 1 30 0 Ind. érk. m Budapest ^ 145 755 820 1 ||31 1 |01 451 V érk. ind. 11*3 457 516 1 5££ 1 155 505 Sárbogárd ind. irk. 10*0 404 1024 6*6 221 1 6« Nagy-Dorogh 909 205 853 718 300 70* Kői esd -Tengelicz 847 |28 831 ! 738 330 724 Hidja-Apáthi 824 125* 808 800 405 744 Tolna-Mözs 801 1216 7451 818 42t Q0S érk. ind. Szegzárd 7*0 11*6 72s 830 439 813 ind. érk. 730 1 126 709 8*2 451 825 Ocsény 718 1 114 6£7 855 50T 838 Decs 706 1 «02 6*5 911 526 8­Pilis-Berek 6*9 10*1 6£8 925 5*0 908 Báttaszék 636 1025 615 1 122 — IO« Bonyhád 524 : — 451 : 1*0 — 1220 Dombóvár 1 3£5 — 2?o 1 755 — 820 j '' Budapest érk. i d nd. 8-30 ! — 800 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. »Több paksi tanitó«. Későn érkezett. P. Paks. A jövő számunkra kellett eltennünk a sok kézirat miatt. Cs. J. Budapest. A tárczát megkaptuk. A szer­kesztő intézkedni fog. Ki-Rz. Örvendünk a hosszú szünet megtörésének. ..Halottak napjára« czimü költemény nem kö­zölhető. H. Paks. A lapot megindítottuk. Újdonságokat ■ kérünk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. | N Y I L T T E R.*) ____ Eg y tolnai „hitközségi tag“ figyelmébe. A „Tolnamegyei Közlöny“ múlt számú nyilt- terében valaki jónak látta a tolnai lcántortanitót rossz­akaratú és hazug közleménynyel nyilvánosan meg- hurczolni. Ezzel ugyan balgaságot követett el az illető „hitközségi tag“ ur, mert a tolnai róm. kath. iskolaszéket otthon is (más uton-módon) figyelmez­tethette volna az állítólagos visszaélésekre. Fölösleges volt tehát 3 frtot nyílttéri közleményre kidobnia. Azonban úgy látszik, hogy azon bizonyos hitközségi tag csak irói képességét akarná fitogtatni s anyag hiányában, szörnyű nagyképűsködéssel, a kántorta- nitót rágalmazza. Ezzel én ugyan nem sokat törődöm, kivált akkor, ha a közlemény Írója álnév alatt tudá­lékoskodik. De azzal igenis törődöm, hogy sem a tolnai rk. iskolaszék, sem az olvasó közönség ne le­gyen félrevezetve. Nevezett közlemény Íróját nemcsak rosszaka­rat, hanem vastag tudatlanság is jellemzi, mert nem igaz, hogy a tolnai kántortanitó csak akkor te­kint be osztályába, mikor neki tetszik s segédje vezeti osztályát. A tolnai kántortanitó igenis Önálló felelőséggel vezeti osztályát, s segédje (ki jeles tanitói oklevéllel bir) csak bizonyos órákban — a mikor a kántorta­nitó legtöbbet van akadályozva — tanítja a számára kijelölt tantárgyakat. így a kántortanitó is, segédje is külön munkakörrel rendelkezvén, mindegyik pon­tosan és lelkiismeretesen végzi kiszabott munkáját. A kántortanitó osztályában (II. oszt.) a nyelvtant, beszéd- és értelemgyakorlatokat, éneket és testgya­korlást, — segédje pedig az irvaolvasást és számtant tanítja. Mindez pedig kölcsönös megegyezés és a ke­rületi tanfelügyelő ur jóváhagyása folytán történik. Arra nézve pedig, hogy igy minden tanító tarthat maga helyett segédet — csak ezt jegyzem meg: Igen tarthat, ha benn van d ij level é- b e n. Tessék csak megpróbálni ebben a szűk tanitó- világban! azt hiszem elmenne "bárkinek is a kedve. A tolnai rk. iskolaszék igy állapította meg 7 évvel ezelőtt a kántortanitó kötelezettségét. És na­gyon helyesen. Mert egy tizezer lelket számláló hit­község kántortanitója egymaga nem felelhet meg kellően hivatásának s igy szükséges, hogy segéddel rendelkezzék, ha nem akarja magát néhány év alatt tönkre tenni. Tanügyi szempontból is csak a föntebb említett eljárás helyes, mert ha a kántortanitó csak akkor küldi segédjét iskolájába, ha akadályozva van (pedig ez a délelőtti órákban gyakran történnék) micsoda czélnélküli oktatás, milyen helyettesités volna az I Hogyan taníthatom én valakinek az osztályában hol az egyik, hol a másik tantárgyat, ha azt sem tudom, hogy azon osztály tanítója mennyi tananya­got dolgozott fel, mit, hogyan végzett stb ? Avagy azt hiszi ön, hogy az oktatás is olyan mint a ka­szálás: ott kezdem, hol a másik elhagyta? Aztán hogyan jut ön ahhoz, hogy nyugdíj-igé- nyemot merészli kétségbe vonni ?! Csak azért, mert én a tanításon kívül a kántorságot is végzem | Avagy a kán torsa g semmi V Csak az a munka bir kiváló becsesei, melyet a törvényhozás 300 frtra becsül | Hisz tul.íjdonképen a kántorság is csak tanítás. A több szólamu énekek betanítása, előadása, nem ta­nítás ? Nem-e az orgonahangjai, a szép ének, neme­síti az embert | Ki neveli a népet szépre, jóra, ne­mesre? Vagy a nevelés kevesebb becsesei bir, mint az oktatás ? Aztán azon kántortanitó, ki már 13 év óta fizeti nyugdijjárulékát ön szerint nem jogosult a nyugdíjra? Szégyelheti magát, ha ilyet mer állítani! Hát a segédtanitó miért ne lenne a tanitói nyug­díjra jogosult ?! Ön ugylátszik nem ismeri a tanitói nyugdíj törvényt, mert ha ismerné, tudnia kellene, hogy az 1868. XXXVIII. t.-cz. 133. §-a értelmében minden oki. tanító (akár rendes, akár segéd) nyug­díjra jogosított. Kérdezze meg a községi pénztárost, nem fizet-e Tolna községe a segédtanítóért is nyug- dijjárulékot ? Handa-bandázni, a világot hazugságokkal tele kürtölni, nagyon könnyű dolog, csak legyen aztán, a ki el is higyje! On sokkal helyesebben cselekszik, ha a tolnai kántortanitót és annak segédjét békében hagyja, a nyilvánosság előtt tudatlanságával nem kaczérkodik és senkit hamisan a nagy közönség előtt be nem *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a I szerkesztő. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (44. sz.) ____ j vádol. A tolnai rk. iskolaszék is tudja kötelességét és nem szorul az ön áskálódó figyelmeztetésére! Ennyit az igazság érdekében. Tolnán, 1897. okt. 26-án. Perler Mátyás. kánlortanitó.­Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának utolsó, (azaz 43-ik) számában „Egy hitk. tag“, aláírással panasz emeltetik, hogy Perler helybeli kántortanitó, osztályát, melyet neki kellene v'r .egédre bízza, holott neki segédet csak az Kellene tartania, hogy őt akadályozás ese­té osztályában helyettesítse. Engedje meg tek. Szer­kesztő ur a dolgot kissé jobban megvilágítani. Igaz, hogy Perler kántortanitó urnák dijlevele szerint ön­állóan kellene egy osztályt vezetni, segédet pedig azért tartani, hogy őt akadályozás esetén osztályába helyettesítse. Daczára ennek, Perler ur múlt évben segédet nem tartván, maga végezte tanitói és kántori teendőit, a segéd dijai zsebében maradtak. Folyó év­ben van Perler urnák segédje, ki önállóan, nem pe­dig helyettesitőképp vezeti azon osztályt, melyet Perler urnák kellene vezetni, Perler ur pedig egy sereg polg, iskolai magántanulót készít elő külön dí­jazásért napközben, tehát azon időben, mikor neki osztályában kellene tanitani. Ezért tanítja a segéd, nem pedig maga Perler ur az osztályt, de a tanitói nyugdijegyletben, mint hallom, 800 frtra van fölvéve, többre mint bármelyik kartársa, kik tanítók, nem pedig kántorok és magántanuló előkészítők. Kelt Tolnán, 1897. év október hó 24-én. Valaki. Eladó Horváth János és fia czég, Szegzárd-Moczfai szőlőtelepein termelt: 50.000 I. oszt. gyökeres Rip. Portalisfajtiszta, ezrefrt24.— 100.00011. „ JJ JJ JJ JJ JJ 1 14­200.000 1. 1 sima „ „ JJ JJ 110.— 250.00011. „ jj jj n JJ JJ „ 4.­100.000 nemes kadárkavessző . . 1 JJ 1 3.­Megrendelések Horváth János és fia Tolna-Agárd posta vagy Horváth fakereskedö sürgöny czim alatt kéretnek. A bátaszéki néppárti hősöknek. Néppárti mottó: »II est á propos, que le peuple sóit guidé et non pás qu'il sóit iustruit: il nest pás digne de letre.« — A gyengébbek kedvéért: |A népet vezetni kell és nem ok­tatni ; erre nem érdemes.“ Valóban jégszivvel kellene bírnunk, ha a bátaszéki nép­párti hősöknek buzgalma által nem lelkesülnénk; ha nem érde- keltetnénk, nem ragadtatnánk el szivök nemes megindulása által! Mea culpa! mea maxima culpa! Oh be szánjuk ! óh be bánjuk, hogy darázsfészküket megbolygattuk! Zsong, bong a derék herehad csak úgy bug az ember füle tőle. Ki hitte volna, hogy e csepp igazság felderítése oly nemes hevülést kelt a sö­tétség táborában ! Hej pedig a fekélyt kutaszunkkal meglehetős kímélettel érintettük csak. Ki hitte volna, hogy a „Pázmáneumot“ végzett nagy térfogatú lelki atya — ki úgy látszik mindenkor nagyobb barátja lehetett a testi, mint a szellemi tápláléknak — oly „dühösen“ fog agonizálni az ő keresztényi szerétéiből meg­irt és a kövesdi tanítóhoz intézett epistölájának nyilvánosság elé hozatala fölött. Bizony, bizony, ha tudtuk volna — dehogy örö­kítjük meg nyilvánvaló jóakaratot tanúsító gyönyörűséges és a lelkészt oly hűen bemutató levélkéjét a „Tolnamegyei Közlöny“ - ben ! No de megtörtént. Nem tudtuk, hogy: „Quod licet Jovi, non licet Bovil“ — Úgy hittük, hogy amennyiben az a „styl- virág“ nekünk tetszik : a tisztelendőség szépérzékét sem fogja sérteni; de hát csalódtunk, mert mint látjuk Jupiternek tetsz- hetik az, ami az ökörnek nem tetszik. Minthogy pedig Frey János tisztelendő lelkész logikája az ökrök és békák között révedez, kénytelenek voltunk az előb- beni synonimát kegyelmes figyelmébe ajánlani és tudtára adni, miként mi daczára annak, hogy a „Pázmáneumot“ nem végez­tük, nem simultunk szótárakra az idézetek kiragadására, még kevésbé Phaedrus meséire. Mi nem foglalkozunk n es kkel, ha­nem történelmi igazságokkal, melyek hűen fogják illu-trálni a mélyen tisztelt bátaszéki Néppárt' t, valamint pár évi dicső tény­kedését. Mi lépten-nyomon a Néppárt irigységszülte üldözések­nek vagyunk kitéve, mert véleményünket mindig szabadon nyil­vánítjuk. Nyilt fellépésünk a béienczek és ezek protektorainak ínyükre — tudjuk — nincsen. Erre mi ugyan keveset hederi- tünk, annál kevésbé, mert folytonos áskálódása a Néppártnak erőnket csak fokozza. Erőre kell gjulnunk az igaz katbolieziz- mus, a független polgárság érdekében. De mi a Néppártnak a polgárság érdeke? Hiszen a bátaszéki Néppárt tényeinek brutális fejlődése egekbe kiáltó szózatként sivitják fülünkbe, hogy: hall­gassunk akkor, midőn a társadalom sötétmezű hollói tort akar­nak ülni rajtunk — javukra előnyükre. Hamis közvéleményét zuditja nyakunkra e privilegizált intrigáns sereg. Persze el a világosság szővétnekével az útból akkor, midőn e düpirózó had késziti a talajt a terrorizácziós iszapos hullámainak akadálytalan höinpölygésére. El | ell némítani az igaz szót ajkunkról, hogy annal hangzatosabban tomboljon a bátaszéki Néppárt vandál nyelve, mert mindez útját állja a hatalom zsámolyára kapasz­kodó kétkulacsos hadnak. Az igaz és igy szabad gondolkozásn keresztény ember korlát, akadály, mely a gőgös önhittségnek útját állja férfiasán és meghiúsítja egyes számitó protektorok és bérenczek a jövő iránt táplált reményeit, mely remények a polgári függetlenség a. czulcsapásának, az emberi jogok kijátszásának érvényesíté­sét jelentik. ■ | Ennek tulajdoníthatók a Néppáit üzelmei, melyek mint a mocsárból a lidércz ingadozó fénye fel-fellobban itt is, ott is, lmpy bt.zliödt leheletével megpróbálja erejét a fondorkodás, ás- kálódás és ijesztgetéssel. A pkövtsdi hőstett, mely egyenesen a Néppárt bőseinek behatása alatt vivatott, ugylátszik az etapé akart, lenni az elnyomás terén. Hej ha most némák lennénk és kedvük szerint szemet hunynánk! Ez esetben virágoznék a po- foszkocás, a korcsmái verekedés, a Lujtogatás a tanítóság ellen és ..................de elég jelezni,' hiszen a közerkölcsiség és törvény il yetén kijátszása 1 pkövesdi kozákság után — megfogja találni méltó büntetését — villám fogja sújtani a nyilt és titkos 1 uj- toga-ókat is. Ezek után hozzáláthat.nk a „Báta-zélc pharisacu°ainak“ czimü és a „Szekszárd és Vidéke“ , Nyiltterében“ megjelent közleménynek bonczolásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom