Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-19 / 38. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) — Kivételes nősülési engedély. A tolnamegyei közigazgatási bizottság folyó hó 14-én tartott üléséből a következőket terjesztette fel a honvédelmi miniszterhez kivételes nősülési engedély megadása végett: ifj. Borsi Pál hátai, Csizmadia István dőri-patlani, Csonka József kolcsolai, ifj. Éber Sándor möz i, ifj. Frányó János hátai, Glock Jakab mórágyi, Hopp Fülöp váraljai, Jauch Mihály belaczi, ifj. Kaufmann János börzsönyi, Knezovics Bozsidár medinai, ifj. Koszter Adám szálkai, Kresz András kis-vejkei, Má- csik János faddi, ifj. Magyar Pál őcsényi, Märtz János majosi, Molnár György agárdi, Pápa Péter hátai, Pirisa Pál bátai, Sipos Boldizsár Ozsáki, ifj. K. Sümegi Mihály bátai, Sümegi Pál bátai, Schlicht- herle János kurdi, Szeltner József csibráki, Szűcs János agárdi, ifj. Tanner József kocsolai, K. Tóth Dániel őcsényi, Tóth Kálmán pálfai, Sz. Vajda József geijeni, Vigh József ozorai, Vörös Ferencz beteghi, ifj. Zeiner Jakab nagy-vejkei lakosokat. — Éljen a 48! Érdekes jelenet történt most, hogy a földmivelésügyi miniszter beulazta a közép Dunát és útjában megtekintette a „Szegzár d-b á t a i Dunavédgát társulat“ által épitett gőzszivattyu- telepet. Amint ugyanis a miniszterthozó gőzhajó Báta határába ért, a bátaiak ezzel a köszöntéssel fogadták: „Éljen a 48!“ A miniszter ekkor a kíséretében levő Boda Vilmos képviselőhöz fordult, a ki tréfásan jegyezte meg, hogy ez nem czélzatos tüntetés; mert a bátai hü 48-as polgároknak az már régi szokásuk, hogy „É ljena48!“ kiáltással tiszte- lik meg azt, akit igazán meg akarnak tisztelni. Bár minden község népe ilyen lelkes hive lenne a 48-as elveknek. — Szurkálás. Ismét a szegzárdi legényekről szól az ének, a kiknek ősi virtusuk, hogy egymást jól összeszurkálják, ha többet isznak, mint kellene. Múlt vasárnap is véres verekedést rögtönöztek Tóth Sándor és Tóth János több társukkal Szegzárd egyik kéteshirü korcsmájában, a hol először a korcs- márosnak mentek neki, majd pedig ennek sógorát, Virschinger Ferencz iparost szurkálták össze annyira, hogy a helybeli közkórházba kellett szállitani. Életben maradásához nem sok a remény, mert 9 szúrás járta át testét. — Betöréses lopás. Majsa pusztán a napokban ismeretlen tettesek betörtek Horváth Mihály ottani lakoshoz, s a kamrából zsírt, felső és alsó ruhanemüeket loptak el. Ugyanazon éjjel Urhegyi János majosi gépészt is meglopták, a kinek összes szerszámait emelték el. — A mulatság vége. Rossz végű mulatságot csaptak Bátaszéken a „Vasuthoz“ czimzett vendéglőben Magyar ovits F erencz mészáros és J o ó Károly kántor. Eleinte vígan áldoztak Bachus oltárán- sőt Terpschihore istenasszonynak is kedvében jártak, mig J o ó fel nem hevült és kis szóváltás után többször arczul nem ütötte mulató barátját. Már 11-re járt az idő, midőn J o ó Károly Hofmeiszter Ödön és Schneider Mátyás társaival hazafelé indult. A község végén ezek Magyarovicsnek útját állva, leteperték, ütötték és jól megrugdalták. A verekedő hősöket a csendőrség feljelentette, a kik bizonyára elveszik méltó büntetésőket. — Kifosztott éléskamra. Gertruag Henrik, gyönki lakos, éléskamráját a napokban ismeretlen tettesek kifosztották. Az éj leple alatt az ajtót felfe- szitvén, úgy jutottak be az éléskamrába, a honnan elvittek mindent, ami elvihető volt, többek közt tizenhét forint áru lisztet is, ami ebben a liszt-drága világban elég nagy kár. Az ismeretlen betörőket most keresik. — Meggyuladt a szénkéneg. B ó vá r i József szegzárdi lakos folyó hó 10-én fiával kocsin egy hordó szénkéneget vitt ki a szőlőjébe, hogy azt megkéne- gezze. Mielőtt azonban a munkához fogtak, vízzel megszapoi’itották a Szénkéneget. E közben néhány csepp szénkéneg az ifjú B ó v á r i ruhájára cseppent, a ki a foltot úgy akarta a ruhából eltávolítani, hogy kénes gyufát gyújtott s ezt a folthoz tartotta, meg nem gondolván, hogy ezzel tüzet támaszthat és veszélybe döntheti önmagát. Nagy volt a fiú ijedelme, midőn a ruhája meggyuladt, amit csak nehezen tudott eloltani. Az égő gyufát meggondolatlanul eldobta a hordóból kiömlő szénkénegre, a mi által az egész szénkéneg lángra lobbant,"melyből veszélyes tűz támadt. A tűz nemcsak a szénkéneget emésztette fel, hanem a kocsi és egy pár uj lószerszám is a lángok martalékává lett. Szerencse a nagy szerencsétlenségben, hogy a lovakat már előbb kifogták a kocsiból, mivel ezek is elpusztultak volna. — Gyújtó villám. Boijád községhez tartozó N a g y-H a n g o s puszta felett a napokban zivatarszerü záporeső vonult át, s a villám belecsapott Grünfeld Ignácz bérlő asztagba rakott gabonájába, mely telje, sen leégett. A kár 3728 frtra lett becsülve. — Sok a tanköteles, kevés az iskola. Dombo- várott a mostani beiratás alkalmával oly tömegesen jelentkeztek a tankötelesek felvételre, hogy a jelentkezettek egy részét iskolahiány miatt kénytelenek voltak a tanítók azzal elutasítani, hogy a tantermek már túlzsúfoltak s betelt a létszám, igy ők több tanulót nem vehetnek fel. Az elutasított tankötelesek száma meghaladja az 50-et. Az igy visszautasított szülők természetesen erős kifejezésekben törtek ki, hogy bizony az valóságos botrány és gyalázat, hogy iskolai adót fizetnek s még sem nyernek bebocsájta- tást gyermekeik az iskolába. Ez a baj már évek óta meg van Dombovárott, de azért még sem segitenek rajta. A visszautasitás minden évben ismétlődik, daczára annak, még igy is 100—120 gyermek van egy-egy tanterembe zsúfolva; mert sok a tanuló kevés a tanterem. A kir. tanfelügyelő és az egyházmegyei tanfelügyelő nem is mulasztják el ismételve felhívni az iskolaszéket uj tantermek felállítására ; felhívásuknak azonban soha sincs eredménye. Rendesen azzal állanak elő, hogy nincs pénz! A bajon sürgősen kell segiteni uj tantermek felállításával és tanítói állomások szervezésével. — Tolvaj cseléd. Ritka ma a hűséges cseléd, mint a fehér holló ; de annál több a megbízhatatlan, a kik gazdájukat, hacsak tehetik, meglopják. Ilyen tolvaj cseléd volt Simon Mária is, a ki Her ez Jakab dunaföldvári lakos szolgálatában állott és tőle 100 liter pálinkát, valamint szekrényéből 73 frt pénzt lopott el. A szarkatermészetü cseléd tettét a csendőrség előtt beismerve azt vallotta, hogy a pálinkát atyjának adta át eladás végett. — Korcsmái verekedés. Az őcsényi korcsmában múlt vasárnap vígan mulattak a legények, s ugyancsak fogyasztották a bort, melytől annyira felhevültek, hogy parázs verekedést rögtönöztek. A verekedésben főszerepe volt a késnek, a mit legjobban forgatott S v á n i c s József és Molnár, a kiket ennek daczára vérökből úgy szedtek fel. — Asztagtüz. Nagy tűz pusztított a napokban Ó-Dombóvárhoz tartozó Cserhát pusztán, a hol Wurm Ödön földbirtokornak 5000 frt értékű gabonája és egy 1500 frtos cséplőgépje égett el. — Piros bugyelláris, mint életmentő. Vérszomjas verekedő hírében áll V i d a János faddi legény, a ki már nem egyszer került rabiátus természetéért bajba. Újabb vérengzését folyó hó 9-én a domborii csárdában követte el, a hol Snetzer József tolnai halászbérlőt támadta meg. Vida már régóta boszut forralt Snetzerellen, mivel egy alkalommal, midőn a tilosbar halászott, Snetzer elvette tőle hálóját. Snetzer semmi rosszat nem sejtve, lépett a korcsmába, a hol Vida ezzel a szavakkal: „Kutya német most kézre jöttél!“ neki ugrott és a földre akarta teperni. Ez azonban nem sikerült neki, mert csak hamar ő feküdt a földön. Majd felugrott és kést rántva, többször megszurta Snetzert, a kinek életét bizonyosan ki is oltja, ha kemény pirosbör tárczája a halálos döfést fel nem fogja. A halászbérlő jajgatására C s e h á k József korcsmáros segítségére ment, de őt is leszurással fenyegette, akit vastag dolmánya mentett meg a gyilkos kés-döfésektől. A vérengző legényt a csendőrség elfogta. TÖRVÉNYSZÉK. — Gyilkosság szerelemféltésből. Rémes gyilkosság történt folyó évi julius hó 20-án esteli fél 9 órakor Nagy-Dorogh községben az utczán, a hol Töttösi István leszúrta Ha mari Istvánt, a kinek feleségével, Kozma Máriával, már régebb idő óta házasságon kívül együtt élt. Töttösi István ugyanis észrevette, hogy Hamari Istvánné már ráunt ő reá és törvényes férjéhez vágyik visszamenni, a mi féltékenységet támasztott benne és elhatározta, hogy elteszi láb alól Ham árit. A gyilkosság napján együtt mulatott a két ember a korcsmában s midőn haza felé mentek, Hamarit Töttösi egy nagy késsel kétszer mellbe szúrta, mire Hamari összeesett és másfél órai kínlódás után meghalt. A szegzárdi kir. törvényszék folyó hó 14-én tartotta meg ebben az ügyben a végtárgyalást és Töttösi Istvánt 7 évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre Ítélte. A kir. ügyész a büntetés súlyosbítása, a vádlott pedig a büntetés enyhítése végett felebbezést jelentett be. A gyilkost Beöthy I Károly szegzárdi ügyvéd védte. 1897. szeptember 19. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Boldog emlékű, felejthetetlen jó fékemnek, Eliatsch ek Ede bárónak f. hó 8-án történt váratlan elhalálozása alkalmából hozzám intézett számtalan kegyeletes részvétnyilatkozatra egyenként válaszolni k éptelen lévén, fogadják mindnyájan, kik részvétőkkel fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, valamint a f. hó 22-én végbement temetésen megjelent egyesületek és a koszorúk küldői, ez utón, megszomorodott szivem mélyen átérzett köszönetnyilvánítását. Özv: Br. Eliatschek Edéné, szül. Rosmayer Róza. ___SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Cs . Budapest. Ajánlatát elfogadjuk, a beküldött tárczát a jövő számunkba jelentetjük meg. B. Szegzárd. A vers nem vált be. K. L. Dunaföldvár. Tessék nyugodtan lenni, majd elintézzük. „ , K. J. B. Ocsény. Nagyon sajnálom, de 6. J. ur nem vállalkozik a jelzett mü kiadására garancziális bizto- siték nélkül. Ez azonban ne csüggessze el, majd később talán sikerülni fog terve. Vasúti feil, menetrend. 4' ind. érk. 852 800 300 u Budapest \ 1 (45 755 820 1 |31 ||01 451 ) érk. ind. 1 143 457 516 i Sárbogárd 10« 404 1 522 1 155 505 ind. érk. I0£4 6*6 221 631 Nagy-Dorogh 909 0 CM 85 3 i 718 300 704 Kölesd -Tengelicz 847 128 8£1 1 738 330 724 Hidja-Apáthi 824 1254 808J 800 405 7« Tolna-Mözs 801 1216 7 45 818 424 803 érk. ind. Szegzárd 740 ||46 723 830 439 8« ind. érk. 730 ((26 709 l«s 451 825 Ocsény 718 1 114 657 855 507 838 Decs 706 1 102 6« 1 911 526 854 Pilis-Berek 649 10*1 6£8 .925 5^0 9O8 Báttaszék 63G 1025 615 ||22 i. 1031 Bonyhád Ü — 451 IM*0 1220 Dombóvár i j 3H» — 220 1 ! 755 820 1 u ! 1 Budapest \ I 830 — 800 j érk. ind. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R.*) 1838^ B. 97. 0 Felsége a Király nevében! A szegzárdi kir. jbiróság mint büntető bíróság rágalmazás vétségével vádolt Sárközi József Csö- tönyi elleni fenyitő ügyben az 1897. aug. 23-án megtartott nyilvános tárgyalás alapján következően ítélt: Sárközi János Csötönyi 65 éves ref. földmives ir- olvas, kevés vagyona van, büntetlen szegzárdi lakos vádlott a Székelyi József Szeremleivel szemben elkövetett s a Btkv. 25. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkesnek kimondatik, s ezért u. e. §. a’apján, a 92. § alkalmazásával az 1892. XXVII. t.- czikkben meghatározott czélokra fordítandó, 15 nap alatt s végrehajtás terhe mellett fizetendő behajthatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében 1—1 napi fogházra átváltoztatandó 2 frt fő- és 2 frt mellék pénzbüntetésre Ítéltetik. Tartozik a bünv. élj. szab. 107. §-a alapján utánjárási költség czimén mágánvádlónak 15 frtot ugyancsak 15 nap alatt s végrehajtás terhe mellett, a kir. államkincstárnak pedig a netán felmerülendő rabtartási s eljárási költségeket a fennálló szabályok értelmében megfizetni. Ezen it élet egész terjedelmében vádlott költségére valamely helyi lapban leendő közzététethetés végett magánvádlónak kiadatik. Indokok. Vádlott maga is beismerte, de Kovács János Lukács, Török József Csötönyi, Csötönyi József Tőttős kifogástalan tanuk vallomásával is igazolva van, hogy f. é. január 9-én tartott szegzárdi reform, egyházközségi gyűlésen vádlott nyilvánosan azt kiáltotta, hogy „ne szavazzanak magán vádlóra“ mert az töreket lopott “ Vádlott mentségére azt hozta fel, hogy ezt a „közérdek megóvása“ miatt tette s kérte állítása bizonyításának megengedését. A bíróság ezt a Btkv. 263. §-ának 5. pontja alapján megengedte, azonban sikerre nem vezetvén, minthogy vádlott állitássa a rágalmazás tényálladékát megállapítja, ennélfogva őt abban vétkesnek kimondani, s figyelemmel beismerésére alacsony műveltségére, büntetlen előéletére s vagyoni viszonyaira, a 92 §. alkalmazásával a kitett büntetésre Ítélni kellett, mely 92 §. alkalmazása annál inkább is indokolt, mert az e nélkül kiszabható legkisebb szabadságvesztés büntetés is aránytalanul súlyos lenne vádlott bünösségi fokához Az ítélet egyéb rendelkezései a hivatkozott törvényszakaszokon alapulnak. Ezen indokaival nyomban kihirdetett Ítéletben a felek felebbezési jogaikra történt figyelmeztetés után is megnyugodtak. Kmft. Szendrödy Andor, kir. járásbiró. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.