Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

1897. augusztus 22.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. sz.)

3

Ez egy fényes reménysugár a magyarnak! . . . Mintha az uj ezredév küszöbén megjelent első esztendő egyenes ujj mutatással figyelmeztetne bennünket, hogy ne csüggedjünk, nem lesz az mindig úgy, mint a múltban volt, mosolygó a jelen, reménydús a jövő, — örülj »Hunnia letiport népe« a nyögés helyett.

• *

Az ám, csakhogy szomorú öröm ez a gabona-ár emelkedésének légben úszó, könnyen fosztó ragyogó szivárványhoz hasonlitható rövid öröme! — mondja sok ember s köztük jómagam is. — Mit ér a magas ár, ha kevés a búza? . . . Nekünk ma már nem magas ár, hanem Ma(da)gas(k)ár kellene, hogy államadósságunkat kifizessük, egyéni bajainkat, privát malőrünket, saját nyomorunkat egy perez alatt kiheverjük, felejtsük, nevessük! — — —

S óh fájdalom, mit tapasztalunk ? — Azt, hogy eddig még csak borunkat ette meg a filloxera, most meg már kenyerünket issza meg, vagyis szivja fel, sziyja el, az a ragyogó szivárvány, a magás gabonaár! . . . . Eddig csak az olasz bor kisértett, a gyártott mü-borok boszantottak, a pinezék és borházakban ásott kutak bántottak,-----------most?--------kezdünk hamisitott, rossz lisztet, búzaliszttel kevert bablisztet kapni drága pénzért, mely se palacsintának el nem terül, se rétesnek el nem nyúlik, hanem olyan fekete, mint a viharos éj, olyan keserű, mint múltam emlékei. — Nem dalolhatjuk többé boldog megelégedésnek naiv mosolyával: »Kerek ez a zsemlye, nem fér a zsebembe h A szűk termés, mely a búza árát felemelté, a nyári hőség, mely a testeket kiterjeszti, a zsemlyéket és kifliket — isten csodája! — egyszerre oly kicsinyekké húzta össze, úgy megtörpité és összezsugoritá, mintha csak az északi sarkon laknánk. A mostani zsemlye még egy szálfinom (szub- tilis!) termetű apró hölgyecske parányi zsebikéjébe is könnyen belefér, jóllakni pedig szükséges belőlük — kellő pecsenye melléklet mellett! — kákabélű embernek is legalább 10 darab.

*

Hát én a zsemlyék ezen holdfogyatkozását, pékjeink óvatos visszavonulását a nagyzás teréről, tökéletesen értem, helyeslem és pártolom. (Húsevő vegetáriánus vagyok i) Hanem egyet nem értek s ez az, hogy ha a magas búzaárakkal forditott viszonyban van a zsemlye nagysága és jósága, — vagyis: minél drágább a búza, annál kisebb a két krajezáros zsemlye, — hát akkor, vájjon mikor felényi volt a búza ár, miért nem kaptunk czinkotai zsemlyét a legfinomabb lisztből ? —- — — Hiszen akkor a múltban valamenyi péknek megkellett volna gazdagodnia! ?! Mivel pedig ez — tudtommal s az ő fájdalmukra — nem igen történt: azt kell hinnem, hogy a t. sütő urak most, — még a nagyitó üvegen is alig látható kicsiny zsemlyék viliággá bocsájtása által csak-igazi gavallér szolgálatot teljesítenek, világos anyagi kárukkal, a fehérkávézó fehérnépnek, a t. hölgyközönségnek, tehát áldozatot hoznak!......... Igen, mert e

nélkül

, adhatnának még kisebb és rosszabb süteményeket is ! . . . .

*

Egyébbként, a kinek az baja, segítsen rajta úgy, miként én, ki a Liszt-et még kótában sem szeretem, nemhogy piskótában! Együnk nagy húst, kis kenyeret s meg van oldva a drágasági kérdés gor- diusi csomója. — Vagyis: —

Tartsunk rövid hadi szemlét S törpülni látva a zsemlyét Csúszás vágynak vessünk féket, így buktassuk meg a péket! f,Éljen a hús! — Abczug kalács!“

Ez a jelszó és bölcs tanács. —

Palást.

K Ü L Ö N F ÉTÉkT~

— A király születésnapja. Magyarország koronás királya múlt szerdán ünnepelte meg születésének hatvannyolezadik évfordulóját. Ezen a napon az ország minden részében istentiszteleteket tartottak. Szegzárdon a hivatalos helyiségekre kitűzték a nemzeti lobogót, délelőtt 10 órakor pedig hálaadó istentisztelet volt a belvárosi rk. templomban, melyen a megye, királyi, községi tisztviseló'k, valamint az egyesületek is megjelentek testületileg. A megyei tisztviselőket Döry Pál alispán, a kir. tisztviselőket pedig Ágoston István h. kir. törvényszéki elnök diszmagyárban vezették. A misén Wosinszky Mór esperes-plébános pontifikáit segédlettel.

A ref.. és izraelita templomokban e napon szintén ünnepi istentiszteletet tartottak. — Tolnán is megülték a király születésnapját, ahol P é c s y József tolnai prépost-plébános ünnepélyes istentiszteletet tartott, melyen a szép számú intelligens közönségen kivül jelen voltak az ott állomásozó 12-ik dsidás ezred tisztjei is. P é c s y prépost délben ebédet adott, melyen lelkes felköszöntőket mondottak apostoli királyunkra.

— Szent-István ünnepe. Valamint az egész országban, úgy Szegzárdon is hagyományos hazafiui kegyelettel ülték meg az első magyar apostoli király emlékünnepét. E napon délelőtt 10 órakor hivatalos nagy mise volt a belvárosi, rk. templomban, utána pedig alkalmi egyházi szónoklat a dicső emlékű kegyes királyról. .

— Szegzárd nagyközség képviselő-testülete folyó hó 23-án délután 2 órakor Zsigmond Ferencz bíró elnöklete alatt ülést tart. Ebben az ülésben tárgyalják az 1898. évi községi költségvetést, melynek kiadási főösszege 51,305 frt 87 kr, bevételi főösszege pedig 26,359 frt 89 kr, e szerint községi pótadóban kivetendő lesz 24,945 frt 98 kr. Az ülés többi tárgyai a következők: Dr. Kramolin Emil tulajdonát képező kertnek a „br. Augusz árvaház,, czéljaira való megvétele iránti határozat meghozatala. A református hivek részére temetkezési helynek kijelelése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, a főgimnázium épülete mellett levő terület átengedése iránt. A főgimnázium épülete előtti gyalogjáró elkészítése iránti intézkedés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, a folyó tanévben megnyittatni kért gimnáziumi negyedik osztályra vonatkozólag, mely szerint tudvalevőleg a miniszter nem engedte meg a negyedik osztály megnyitását, a mi általános elégedetlenséget keltett.

— Személyi hir. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő 5 heti szabadságáról visszaérkezett és állomását újólag elfoglalta.

— Kamarai tagok választása. A kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett a pécsi kereskedelmi és iparkamarához, hogy miután a tagok öt éves mandátuma lejárt, iiják össze a választók névjegyzékét. Tolnavármegye kereskedői és iparosai a pécsi kereskedelmi és iparkamarához tartoznak.

— Kossuth Lajos emlékének kegyelettel adóznak folyó hó 25-én, Lajos napján a megyében lévő hazafias egyletek és olvasókörök. Mindenütt alkalmi beszédeket és felolvasásokat tartanak. Szegzárdon a polgári olvasókörben szoktak a boldogemlékü 'nagy hazafinak emlékére összejövetelt rendezni.

— Kinevezések. Az igazságügyi miniszter Kelemen Imre, szegzárdi kir. törvény- széki aljegyzőt, a budapesti kir. törvényszékhez jegyzővé, Czvenits Antal szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornokot pedig a nagy- kanizsai kir. járásbirósághoz aljegyzővé nevezte ki.

— Esküvők. Dr. Fehér Dezső szegzárdi ügyvéd folyó hó 24-én tarja esküvőjét Sár-Szt.-Miklóson iházi Ihász Etelka kisasszonynyal. — Márkus Adolf, a Bachschitz Károly és társai ezég beltagja, jövő kedden esküszik örök hűséget Némediben Griinhut Erzsiké kisasszonynak. — Csankő Vilmos szegzárdi magániskolái tanító folyó hó 28-án vezeti Baján oltárhoz menyasszonyát, Wukellich Malvin kisasszonyt.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Tóth Józsefet, a pécsi pénzügyigazgatósági számvevő osztály főnökét, aki Szegzárdról lett Pécsre kinevezve, pénzügyi számtanácsossá nevezte ki. Tóth József Szegzárdon is széles körben előnyösen ismert szorgalmáról és szaktudásáról, s igy méltán érte őt az előléptetés.

— Egyházmegyei hir. Köhler Ferencz, paksi esperes-plébános a dunaföldvári esperesi kerület tan- felügyelői állásáról lemondván, helyébe dr. O n c z a y Géza németkeéri plébánost nevezte ki az egyházmegyei hatóság.

— A tűzoltók ünnepe. A tolnavármegyei tűzoltó testületek szövetkezete múlt pénteken tartotta meg Simontornyán megyénk e történelmileg nevezetes helyén évi rendes közgyűlését. A különben csendes város ezen alkalomból, külsőleg is teljesen átalakult s a mozgalmas élet képét öltötte fel másfélnapnyi időre. A tűzoltók már előtte való napon is nagy tömegekben érkeztek s a zászlódiszt öltött város utczáin zeneszóval végig vonulva, a simontomyai tűzoltóság főparancsnoka B e- recz István és Lőwy Mór alparancsnok által fogadva, elszálásoltattak. Esti 7 órakor térzene volt s a bonyhádi és szegzárdi tűzoltó zenekarok felváltva gyönyörködtették az utczákon hullámzó nagy közönséget s a mi különösen feltűnt, a rendkívüli szépségű si- montornyai és vidéki hölgyeket. A térzene után esti 9 órakor a nagyvendéglő, ügyesen átalakított udvar helyiségeiben tartatott meg az ismerkedési estély. A különböző öltözeiü tűzoltók tarka csoportja folyton hullámzott a zöld gályákkal diszitett helyiségben s emelkedett hangulatban együtt töltötte a fél éjszakát. Másnap kora reggel a bonyhádi zenekar végigjárta az utczákat s harsogó zenével költögette a még alig lepihent tűzoltókat. Reggeli 8 órakor a simontornyai tűzoltóság a régi várban levő őrtanyán gyülekezett s Boda Vilmos a vármegyei tűzoltó szövetkezet elnöke, mellükre tűzte a tiz évi szolgálati érmet. Kilencz órakor a 200 főre tehető tűzoltók ünnepi menetben zeneszóval a templomba vonultak s misét hallgattak. Mise alatt a szegzárdi kath. templomi énekkar K1 i b e r György karmester vezetése alatt gyönyörű előadással egy egész misét énekelt. Tiz órakor a megjelent tizennégy tűzoltó-testület a városház nagytermében Boda Vilmos elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen igen fontos határozatok hozattak. Nevezetesen a felszerelés és ruházat egyöntetű szervezése czéljából elfogadta a közgyűlés az országos központ által kidolgozott szabályzatot s a vármegyei tüzfelügyelői intézmény fejlesztése czéljából egy uj szabályzat kidolgozását határozta el s ennek keresztülvitelére egy bizottságot alakított. Az időközben megüresedett tiszti helyeket is betöltötte s alelnöknek meg- választatptt: P a r r a g Béla tamásii, ügyésznek: Téry Emil högyészi és választmányi tagnak: Nagy István dombóvári tűzoltó fő- parancsnok. Következett a simontornyai tűzoltók gyakorlata, mely meglepetést keltett, mert a tűzoltóság felszerelésének, készültségének és ügyességének oly kiváló jeleit szolgáltatta, hogy ez egy nagyobb hely tűzoltóságának is dicséretére vált volna. Ezután jött a 150 teritékü közebéd, melyen a felköszöntők sorát a szövetkezet elnöke nyitotta meg, természetesen a legelső magyar embert: az apostoli királyt, Parrag Béla József fő- herczegre, Téry Emil a szövetkezet elnökére, Rátkay László a simontornyai tűzoltóságra és vezetőire, Tóth Ödön a vendéglátó Si- montornya községére emeltek poharat. Felköszöntőt mondtak még: Nagy István, Báró Rudnyánszky István, Lőwy Mór, Dr. Steiner Lajos és mások. Három óra volt délután, midőn egy orkán szétkergette az ünneplő társaságot s mindenki sietett a vasútra, hogy a fenyegető időjárás elől meneküljön. A szövetkezetét közgyűlése alkalmából távirati utón üdvözölték: P e r c z e l Dezső belügyminisztert és Forberger László bonyhádi főparancsnokot. Általában az egész ünnepély alatt oly kifogástalan rendezés volt tapasztalható, mely a simontornyaiknak mindenütt elismerést szerzett meg.

— A szőlők megvizsgálása. Dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár, mint bennünket értesítenek, folyó hó 27-én érkezik Paksra, hogy az ottani szőlőket vizsgálat alá vegye.

— Jegyzőválasztás. A decsi első jegyzői állást, mely Erdős Gábor lemondása folytán üresedett meg, múlt csütörtökön töltötték be választás utján. A pályázók közül a képviselő-testület egyhangúlag Kommandinger Kálmán helyettes decsi jegyzőt választotta meg.