Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. az.) 1897. augusztus 22. A közgyűlés a Moldoványi István eltá­vozásával megüresedett alelnöki széket is méltóan töltötte be. A megválasztott alelnök P a r r ag Béla a tamásii tűzoltóság főparancs­noka régi bajnoka a tűzoltó ügynek s így szereplése a legszebb reményekre jogosít. Simontornya is kitett magáért. Testvéri szeretettel, igaz magyar vendégszeretettel fo­gadta a falai közt megjelenő' tűzoltókat, mint­egy bizonyítékául annak, hogy a tűzoltó in­tézmény fontosságát ismeri s annak támoga­tására kész. Mi pedig örömmel üdvözöljük a Tolna­vármegyei tűzoltó szövetséget újabb tényke­dése alkalmából! b. T A N Ü G Y. Tanítói közgyűlés. A „Tolnamegyei ev. ref. egyházme­gyei tanitó-egyesület“ múlt kedden Pilisen, a községháza tanácstermében szépen látogatott tiszt­újító közgyűlést tartott Pap István mórágyi lelkész elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása előtt a tagok az elnök felhívására egy szív- és lélekkel, a szent lelket hiv ták alkalmi zsoltár elzengésével segítségül, majd az elnöklő lelkész magasztos fohászt mondott. Pap István elnök ezután melegen üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket, a kiket a messze lávolból is elhozott az ügyszeretet és a tanügy iránti érdeklődés. Tartalmas megnyitó-beszédjében lelkese­déssel és paedagogiai tudással fejtegette az egyesület czélját, az igazi népnevelői szellemet és rámutatott azon magasztos hivatásra, melyet az egyház és a haza a néptanítók elé szabott. Végül a tagok lelkére kö­tötte az egyház iránti szeretet, a hazafiságot és ügy- buzgáságot, mire a közgyűlést lelkes éljenzés között megnyitottnak nyilvánította. Az elmaradott tagok igazolása után rátértek a közgyűlés programmjának tárgyalására. Az elnök ekkor úgy maga, mint tisztársai ne­vében is megköszönte a három éves cziklus alatt irányukban tapasztalt bizalmat, leköszönt és felhívta a jelenlevőket, hogy az alapszabályok értelmében tit­kos szavazással ejtsék meg a tisztujitást. Búzás István korelnök és R á c z Gyula kör­jegyző megválasztása után megindult a szavazás, melynek eredménye a következő: P a p István elnök, Müller Imre alelnök, P a t a y Pál főjegyző, Boos- kár Ferencz aljegyző, Rácz Gyula könyvtárnok, Huszár József pénztáros; biráló-bizottsági tagok lettek: Müller Imre és Bocskár Ferencz. A külömbség csak az, hogy amoda száraz és fürdői toillettek szükségesek, emide piczulák és fütykös (a kutyák ellen) is elégséges. Enazonbannem leszek ekkorakutyabagosi realista. Már én csak a fürdő szezont Bade zuhausé-ban (Magyarul: hullámos házi fürdő) töltöm és onnét indítom útnak levelemet ismerőseim üdvözlésére. Csak az imént érkeztem eme fürdőhelyre, mely­nek természetes melegségü vize van. Itt a ftirdővendégek nem látják egymást, mi az idegesség megszüntetésére határozottan előnyös. Nincs verseny a toiletteben, nincsenek Anna- báli izgalmak, nincsenek szerelem, főkalandók és párba­jok, csak vizben van a nyugalom. Gyógyforrás itt három van. Mindenki azt használja, a melyik kellemesebb neki. Az egyik forrás neve Meleg, a másiké Hideg, a harmadik a hegyekből jön és ez a Zuhany. En mind a hármat használom, mert anyiba ke­rül, mintha csak egyet használnék. A fürdő orvost itt Dr. Tyugszem Vágónak hivják. Igen kedves ember, csak azt nem szeretem, hogy néha a modora nagyon is éles. Kiránduló helyek: a papucs (ez van a legkö- zeleb) és a lepedő stb. Van itt légfürdő is. De már erről hallottak, ugyebár. Hja bizony, a czivilizáczió halad és a tudomány fürdőt csinál a levegőből. Hanem annyit mondhatok, hogy ez a fórdő látogatottabb, mint Balatonfúred. Sajnálom, hogy névsorral nem szolgálhatok: sietek kirándulni a papucsba. A viszont látásig. Vida Ferencz várkonyi tanitó hosszabb érte­kezést olvasott fel e czimen : „Mit tehet a tanitó a szőlők felújításánál?“ Az értekező, aki részt vett a foldmivelésügyi miniszter által rendezett 8zőlőszeti és borászati tanfolyamon, szépen csoporto- sitotta szerzett ismereteit és tapasztalatait, melyek során különösen hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt jól kell ismerni a talajt, mert nem minden amerikai sző­lőfaj diszlik ugyanazon talajban. Elmondotta a kipusz­tult szőlő felújításának módját, az ojtások különféle- ségét és ezek közül megjelelte azokat, melyek a legczélszerübbek; majd a szénkénegezésről és a kü­lönféle szőlőbetegségekről olvasott fel s minden tételnél praktikus tanácsokkal szolgált. Nem ajánlotta az agrárbank kölcsönöket, hanem e helyett azt mondotta, hogy minden tanitó járjon elől jó példával és maga mutassa meg a népnek á kipusztult szőlők újratele­pítését. A szakszerű felolvasást nagy figyelemmel hallgaták meg s a felolvasónak elismerésül jegyző- könyvi köszönetét szavaztak. Az egyleti pénztárnok a gyám- és közpénztárról tett jelentést, melynek tudomás vétele után a felment­vényt a szokásos óvás fentartásával megadták, s neki az elnök buzgó és odaadó működéséért köszönetét mondott. Müller Imre, mint a tanitó-egyesület képvi­selője, részletes és kimerítő jelentést tett a múlt évben megtartott tanügyi kongresszus és főleg az egyetemes tanítói gyűlés lefolyásáról, mit a közgyűlés köszönettel vett tudomásul. A könyvtárnok jelentése után tárgyalták Új­helyi János őcsényi nyugalmazott tanitó segély iránt beadott kérvényét, a kinek 20 frt segélyt szavaztak meg egyszer s mindenkorra. Az indítványok során elhatározták, hogy 20 frtot adnak a tanitók házára, a könyvtár gyarapítására pedig évenkint 20 frtot fordítanak. A traktuális gyűlésbe képviselőkül megválasz­tattak : Rácz Gyula és Bocskár Ferencz tanitók. Végül elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Pakson tartják meg s ezzel a minden mozzanatában tanulságos közgyűlést az elnök berekesztette. —th. V A szegzárdi állami főgymnasium 1897 8-iki tanévére vonatkozó értesítés. Az 1897/8. tanévvel az intézetnél megnyílik a III. osztály. A javító, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus 31-én reggel 8 órakor fognak megkez­dődni. A tanulók felvétele és beírása szeptember há­rom első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat' veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tanév két első havában a tankerületi főigazgató, ezen­túl a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedheti meg. Azoknak, akik a tanév első hónapja után lép­nek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly növen­dékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizs­gálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő-levelüket (illetőleg születési bizonyít­ványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig ujraoltásukat igazolni. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Az intézet egyik osztályából a következő fel­sőbb osztályba csak azon tanuló léphet, ki az előbbi osztályban minden rendes tantárgyból (a szépírást és tornázást nem számitva) legalább elégséges osz­tályzatot nyert. Más gymnasiumból jövő tanuló csak akkor ve­hető fel a következő felsőbb osztályba, ha az általa elhagyott intézettől nyert bizonyitványnyal igazolja, hogy a megelőző osztályt sikerrel végezte. Azon tanulók, kik nyilvános reál-, vagy pol­gári iskolából akarnak a gymnasiumba átlépni, fel­vételi vizsgálatot tartoznak tenni. E vizsgálat az elhagyott iskola és a gymnasium tantervei közt mu­tatkozó lényeges különbözeire teljed ki. A felvételi vizsgálat dija 10 frt. A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi díj czimén 4 frtot, az if), könyvtárra és az évi értesítőre 1—l frtot, összesen 6 frtot. —- Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandij 30 frt, mely négy részletben fi. zethető, u. m. az első részlet október 15., a máso­dik deczember 1., a hamadik márczius 15. és a ne­gyedik május 1-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanusitottak, a tan­dij elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és sze­génységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. — Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a második felében február hó 15-ig. A vidéki szülők helyesen cselekszenek, ha gyer­mekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató útmutatását veszik igénybe, a ki szívesen ajánl meg­felelő szállást nyújtó családokat. Az igazgatóság. Iskolai értesítés. A szegzárdi áll. segélyezett községi polgári leányiskolában az 1897—98. tanévre a fölvételek szeptember hó 1-től 7-éig tartatnak. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító és felvételi vizs­gálatok. A polgári leányiskola I. osztályába csak oly tanuló léphet, ki életének 9-ik évét betöltötte és az elemi iskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyak­ban elegendő jártasságai bir és- ebbeli ismereteit bi­zonyitványnyal vagy — ennek hiányában -— fölvételi vizsgálat utján igazolja. A többi osztályokba a pol­gári- esetleg felsőbb leányiskola alsóbb osztályának bizonyítványa alapján vétetnek föl a tanulók. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg, s kötelesek az iskolai-, születési- és a mennyiben 12-ik évüket betöltötték, ujraoltási bizonyitványukat benyújtani. Beiratás alkalmával fizettetnek le az iskolai ille­tékek, a melyek a következők: Beiratási dij 1 frt, tandij 4 frt, ifjúsági könyv­tári illetmény 50 kr, nyomtatványok dija 50 kr, hit- tanitási dij 2 frt, tanitói nyugdíjalapra 15 kr, fran- czia nyelv tanításáért — a kik tanulni akarnak — egész évre 10 frtot fizetnek. Tandij elengedésben azon szorgalmas és jóvise- letü tanulók részesülhetnek, a kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tani­tók e bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A tandij elengedésére vonatkozó kérvények a községi iskola­székhez czimezve az igazgatónál nyuj tandók be be­iratás alkalmával. Tandijmentes tanulók tankönyv segélyben is részesülhetnek. A növendékek szálláshelyének megválasztására nézve vidéki szülőknek szivesen szolgál útmutatással. Az igazgatóság. __________TÖVISEK._________ Ke rek, ez a zsemlye. Fehér-holló számba megy az idei búza s álta­lában gabona-árak emelkedése, a külfölddel kötött vám és kereskedelmi szerződésünk ránk nézve hátrá­nyos volta mellett és miatt. Sokat panaszkodtunk — hogy ne mondjam: jajgattunk! — a rossz vámszer­ződés természetes következése, az állandóan alacsonyra nyomott gabonaárak által teremtett gazdasági viszo­nyok silánysága, abnormitása, boldogtalansága felett — s jajgatva hirdettük »urbi et orbi« hogy e re­ménytelen állapotból mostanában nincs szabadulás, — megfuladunk a magunk zsírjában, — mert gabo­nánkat a nemzet gazdasági viszonyait csak egy kissé is föllendithető magasabb, méltányos áron értékesíteni — ama kölöncz miatt! — évek hossza során át képtelenek vagyunk. S ime, a rossz vámszerződés sok csorbáját milyen szépen kezdi helyre köszörülni, — a fejét kákaként lehajtó bús magyar aggodalmai s reményte­lenségeinek sötét fellegét milyen gyorsan kezdi osz­latni az idei tisztességesen magas gabona-ár ?!. .. Nos, a gazdasági válság nyomorának — ad hoc — némi enyhítője a világszerint silány búzatermés, mely alacsonyságával az árakat magasra emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom