Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-15 / 33. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33 sz.)

1897. augusztus 15.

és nyári esti testi gyönyörűséget nyújtó kellemes sor esett meg a Casino-kertben újólag augusztus 5-én. Most egyszerre két szép ártatlan fehér bárányka párolgó paprikás piros vére kiáltott boszuért az egek egére. Valóságos isten-báránya volt ez mindakeítő, mert itt növekedtek fel szemem előtt, a református templom zöld lóherés udvarán, mint Sz. J. tanitóm »elidegenithetlen tulajdonságai«. De egy vén farkas — csupán a bőrükért — elorozta őket s eladta, — miként hajdan Józsefet a bátyjai, — 12 koronáért a szocziálisták és anarchisták fejének Marxnak, ki meg aztán a Canovas del Castillo kegyetlen meggyilkolásához hasonló rémtettével, isten bá- ránykáiból — csudálatos! — olyan pompás áldozati lakomát adott egy koronáért, hogy a sok koronás király is megehette volna.

*

Csak egy fogyatkozása volt a barátságos lakomának. Nem volt toaszt! . . . Vármegyénk hivatalos költője, a Casino Tennyson-ja, a város Nr. 2. Garay ja, a szelíd arczu, kökényszemü, női hangú, kis- asszonytermészetü, finomlelkü poéta Bodnár István, ki a prózai megnyilatkozásoknak — szóban és írásban — született ellensége s azt akaija, hogy a trigonometriát is versben tanítsák, — megirigyelvén az áldozati lakomán szintén jelen volt Nyitray Lajos hazai nagy festőművészünk ama tudományát, melyet még,a Rockensteini czekkek magára vállalása alkalmával szerzett, mint hatalmas népszónok, majd a vaáli kerületben tökélyesitett, mint képviselőjelölt,

— ennek legelső toasztja, ragyogó prózai szónoklata után nyomban, — félvén az obstrukcziótól — egy szellemes és köztetszéssel fogadott indítvánnyal megszavaztatta a klütiirt! Tehát nagyobbra merészkedett Bánffynál és pedig fényes sikerrel! — — — Bodnár Pista indítványa ez volt: »a ki toasztozni akar, hozhat azonnal 5 liter bort!« Rövid, de velős. Hogy ne emeltük volna törvényerőre a javaslatot ? Egy darabig néma evés, szótlan ivás, csak Garay Ferkó siró hegedűje beszélte halkan, hogy még vagyunk és élünk, sőt mulatunk. — —

*

Actio facit reactionem. — Bodnár Pista nagyon jól tudta ezt s gonosz terve fényesen sikerült: mert miként — régi hasonlat szerint — ha tenger- szinen csend ül hosszasan s nincs egy habtorlat a viz tükörén, nincs egy felhő azúr-kék szép egen, — a zord vihar biztosan várható, a szélcsendet vad orkán váltja fel: — azonképp a Bodnár klotüije is csak perczig tarta kötve nyelveket, a lelkekben már zúgott a vihar, a mely kitört egy pilllantás alatt és lön beszéd, lön nagy szóáradat, — bornak folyása óczeán gyanánt, egymást agyonbeszélő hősi kedv, czigányzenét tompító lárma, zaj, miként ez már bor közt szokott dolog. — Dehát ki is tűrhetne olyat el

— hogy jó kedvében nyeljen szájkosárt s bor-lázas lelke száz érzelminek hangot ne adjon százezerszer is? Hogy jó mulatságnak szent lángja közt, mikor pohár cseng, szem beszél, ragyog, sőt szívhez szól még a száraz fa is (kivált ha Ferkó tette rá kezét!) csak éppen a nyelv és az ajk legyen, oly szótlan, néma, zordon-hallgatag, mint egy néppárti száz mázsás harang csillagtalan Nagy-Péntek éjjelén ?! . . . Nem tűrhet el ilyesmit egy magyar! . . .

*

Tehát Bodnár P. indítványával éppen az ellenkező lett elérve s egymásután álltak fel szónok-gladiátorok, jöttek a borok, ázott a torok s lettek nagy sorok. — Garai nem tudott hegedűjével szóhoz jutni jó 2 óráig, a kert madarai a nagy zajra mind felébredtek, a környékbeli lakók le se feküdtek, — a szomszédos selyemgyár majd tüzet kapott a lelkesedéstől, —• az asztalok roskadoztak a sok 5 liter bor rájuk rakott özönének súlyos terhe alatt, sőt még a kavicsos talajon is telt üvegek álltak készenlétben a további csatára, ha a fenti üvegek elfogynak. Marx és segédlete valósággal belebetegedett a sürü borhordásba, ki a karját nem biija emelni, ki a lábát huzza maga után, ki derékba szakadt.

F

En nem toasztoztam. Nem fösvénységből, nem is gavallérság hiányából, hanem 1-ör, mert úgy találtam, hogy a borállomány amúgy is túlsók; 2-or, mert gondoltam: ha jó toasztot találok mondani egyszer véletlenül, — miért fizessek én azért még 5 liter bort is ? Ez olyan volna, mintha szép nótájáért

a czigány fizetne nekünk!-------Ha pedig, mondok,

rossz toasztot mondok, még 5 litert fizessek, a miért kinevetnek ? . . . Ezért aztán egy sikos nyelvű úri ember (hogy ama bizonyos faddi úri ember csokro- sitsa a nyakravalóját!) másnap azt hirdette rólam,

hogy megütött a guta otthon, mert nem beszélhettem. Pedig hát én ettől egy cseppet se félek, lévén vastag nyakú, ámde csak a lélek! . . . Rajtam guta-halál nem vészén diadalt, sovány testem inkább a hektikától tart, — de legvalószínűbb, hogy ha mondják, »mehet h — : kidalolom egy szép dalban a lelkcmet! . . . .

*

Canovas del Castillo meghalt, de nem igy. Ha köztünk lett volna ott a Casino-kertben az ártatlan báránykák bekebelezési ünnepélylyén: bizony mondom most is élne. A Szegzárd Vidékéből vett hiteles tudósítás szerint a megürült spanyol miniszter- elnöki székre a grandok többsége B. Bánffy Dezsőt óhajtja megnyerni, de ez — hihetőleg — igy válaszol : elég melegem van nekem itthon is.

De most már, pardon! nem beszélhetek tovább, Ocsényhe utazom az első vonattal s onnan Báttaszé- kig, egy egész világkörutra. Isten Önökkel viszontlátásig !

Palást.

KÜLÖNFÉ LÉK.

— Perczel Dezső belügyminiszter a parlamenti szünet alatt többnyire Bonyhádon fog tartózkodni. A miniszter csak kivételesen utazik fel Budapestre, honnan postán, vagy a referens személyesen hozza le az elintézendő' ügydarabokat Bonyádra,

— Dr. Mágócsy Dietz Sándor körútja Tolnamegyében. A nagy költséggel és még több fáradsággal uji'a telepített szőlők tulajdonosai azon szomorú tapasztalatra jöttek, hogy az amerikai alanyokba ojtott szőlők sok helyen elsárgulnak és növésükben visszaesnek s e miatt Nits István szegzárdi borászati és szőlészeti felügyelőhöz fordultak, a ki a gazdák megnyugtatására a földmivelésügyi miniszterhez beadványt intézett, melyben dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár és a felső borgazdasági tanfolyamon a szőlőbetegségek előadójának kiküldését kérte a tolnamegyei ujraültetett szőlők megvizsgálására. A nevezett szakférfi folyó hó 7-én érkezett Gyönkre, hol az állami telepen a ripárián mutatkozó csalánosodás nevű levélbetegséget és annak okait vette vizsgálat alá. Innen vasárnap Szegzárdra jött, a hol először is az amerikai szőlőtelep ültetvényeit tekintette meg, délután pedig a szőlőhegyeken tartott áltatános érdeklődés mellett szemlét. A szőlőbirtokosok dr. Haidekker Béla bartinai szőlőjében gyülekeztek össze. Ott láttuk a mintegy 100 főre menő polgárokból álló szőlőmi - vesek között városunk előkelő szőlős gazdáit: Boda Vilmost, Tóth Károlyt, Szondy Istvánt, Máthis Kálmánt, Háry Edét, dr. Hangéi Ignáczot, Fejős Károlyt, Háyt Gábor, Krecsmarik Pált, Oszolyi Károlyt, Geiger Gyulát, Korbonics Dezsőt, Szilágyi Gyulát, Tekus Vilmost, Ferdinánd Jánost, Faddy Jánost stb. Dr. Mágócsy Dietz Sándor a bartina- baktai szőlők közül megvizságált 12 szőlőt, melyek közül dr. Haidekker ében az alany éretlenségét és a nem kifogástalan kezelést tartja a szőlőtőkék hanyatlásának okozójául. A Bartina e részén mintaszőlőül Krammer János igazgató szőlőjét állította oda mint olyant, a mely eklatánsul igazolja, hogy kellő szorgalommal és szakszerű műveléssel még a szőlőhegy e részén is kifogástalan szép szőlő létesíthető és ezzel beigazoltnak tartja azt, hogy az egyes szőlők visszaesésének nem a talaj az oka. Innen Goldberger Mór szőlőjébe mentek, a hol a sárgulás okául a Tschida- féle vialla alanyi ojtványokat tartotta, a melyeknek kidobását javasolta, a mit annál inkább is meg tehet, mivel csupán pár száz ilyen tőkéje van. Szondy István szőlőjében néhány kisebb meszes foltra a Szolonisz-alanyt ajánlotta, egyébként gyönyörű szőlőjének elismeréssel adózva, szakértelmét és szorgalmát kiemelte. Dr. Hangéi Ignácznál a sárgulás okául részben a rossz ojtást, részben pedig az altalaj nedvességét tartotta. A hibás ojtványok kicserélésével és a nedvestalaj alapcsövezésével véli a bajt megszüntetni. Háyt Gábor viruló szőlőtelepén a tőkék buja növésére és a gazdak termésére figyelmeztette a társaságot, felemlítve, hogy az itt alkalmazott ék- ojtás hibái következő esztendőben fognak jelentkezni. Krecsmarik Pál szőlőjében az alany helytelen megválasztása okozója a visszaesésnek. Ferdinánd József szőlője az ékojtás gondatlan alkalmazása miatt ment tönkre már a harmadik évben, kinek az újra telepítést ajánlotta. Általában pedig helytelenítette az ékojtás alkalmazását és a tulmagos metszést. Felhívta a gazdaközönséget, hogy az ékojtást mellőzzék és helyette az angolnyelves párosítással ojtsanak, az alanyt helyesen válasszák meg és a művelést nagyobb preczizitással végezzék, a mely tanács követése után jövőben aggodalomra okuk nem lesz. Mágócsy Dietz Sándor körútját legközelebb Pakson folytatja.

— Nyugalomba vonult csendőrségi felügyelő. Török Ferencz altábornagy, a m. kir. csendőrség felügyelője, a ki Szegzárdon is többször megfordult, megtámadott egészségének helyreállítása miatt nyugalomba vonult. Az altábornagy ez alkalomból búcsúlevelet intézett a csendőrkerületekhez.

— Ipartestületi ülés. A szegzárdi ipartestület folyó hó 10-én André István elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a szegzárdi országos vásárok alkalmával négy kiküldött tag által ellenőrzik a vidéki iparosokat, a kik a törvény nyílt rendelkezése ellenére már vasárnap megjelennek a vásártéren és ott készítményeiket áruba bocsátják.

— Eljegyzés. Sántha Gyula dr. tamásii kir. albiró, Sántha Károly sárszent-lőrinczi lelkész és költő fia, a napokban jegyet váltott özv. Borbély Lajosné szeretetreméltó leányával, Irma kisasz- szonynyal.

— Bankett a kaszinóban. A szegzárdi szőlőbirtokosok egy tekintélyes része Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár tiszteletére múlt vasárnap este a szegzárdi kaszinóban bankettet rendezett, melyen mindvégig emelkedett hangulat uralkodott. Az első tósztot Boda Vilmos országgyűlési képviselő, lapunk felelős szerkesztője mondotta Mágócsy Dietz Sándor professorra, Máthis Kálmán vármegyei főszámvevő szellemes beszédben szintén őt éltette utánuk Szilágyi Gyula pénzügyigazgatósági, helyettes Nits István szőlőszeti és borászati felügyelőt éltette, Mágócsy a szegzárdi gazdaközönséget lelkes besédben buzdította a további kitartásra, Nits István pedig elismerő köszönetét mondott neki, hogy Szegzárdon történt megjelenésével és vizsgálódásaival eloszlatta a szőlőbirtokosok aggódalmát. A rokonszenves tanár Szegzárdról Hőgyészen á.t Budapestre utazott.

— Hymen. Medics Károly, kaposvári pénzügyigazgatósági fogalmazó eljegyezte Máthis Ferencz pénzügyigazgató szép és kedves leányát, Mariska kisasszonyt.

— Kaszinó-estély. A szegzárdi kaszinó két derék igazgatója: Vargha Lajos és Máthis Kálmán élvezetes nyári mulatságot rendeztek folyó hó 7-én a kaszinó pavillonjában. A szépen látogatott kaszinó estély pompásan sikerült s a megjelent díszes közönség a hajnalig maradt együtt a legvidámabb hangulatban.

— Rovancsolás. A szegzárdi m. kir. adóhivatalban Tekus Vilmos pénzügyigazgatósági titkár, Krautszak József számellenör és Preiniszberger Gyula számtiszt rovancsolást tartottak. A rovancsolás három napig tartott, s a rovancsoló bizottság mindent a legnagyobb rendben talált.

— Áthelyezett kir. tanfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Klemént Ferencz Csanádi kir. tanfelügyelőt Árvamegyébe helyezte. KI ement büntetésből helyeztetett át bizonyára a magyar alföldről Árvába, mivel Csanádmegyében már tarthatatlan volt helyzete.

— Vizsgálat a szegzárdi anyakönyvvezetői hivatalban. Nunkovich Ferencz, a központi járás főszolgabirája, folyó hó 7-én megvizsgálta a szegzárdi anyakönyvvezetői hivatalt és a tapasztalt rend felett teljes megelégedését fejezte ki Dömötör Miklós anyakönyvvezetői helyettes előtt.

— Érdekes leletek. Dr. Kiss István, simon- tornyai körorvos evek során több régiséget gyűjtött s ezeket Wosinsky Mór hírneves régésznek küldötte a tolnamegyei muzeum számára. A múlt évben dr. Kiss István orvos Simontornya és Igar község határában egy sirmezőt fedezett fel, a hol ásatást eszközölt és számos a népvándorlás korabeli sirleletet hozott napfényre. A leletek között voltak kengyelvasak, zablák, bronz és vas szerszámdiszek és egy dárda. Két évvel ezelőtt pedig egy kelta vaskori sir- leletre bukkant, melyben szintén érdekes régiségek voltak. A talált érmei közül érdekesek a Pompejus idejéből származó ezüst érmek és Kálmán király korabeli pénzek.

Jóváhagyás. Rang a István, volt szegzárdi ev. ref. egyházgondnok, 1895—96. évi zárszámadásait az egyh. megyei számvevőszék jóváhagyta, s a szokott óvás mellett a további felelősség alól felmentette.

— Uj tanterem. A szegzárdi ev. ref., államilag segélyezett III-ik tanterem, f. é. szeptember elején megnyílik. Helyisége, az egyháztanács többsége határozatából, a meglévő két emeleti tanteremből lesz átalakítva, melynek előmunkálatai megkezdődtek.

— Tractusi ülés. A tolnai ev. ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését folyó évi szeptember 14-én Szegzárdon tartja. Ugyanekkor D ö m ö k Péter, a megválasztott uj esperes, hivatalos előde székébe lép.

— Vasutasok kinevezése. A kereskedelmi miniszter J a t ó k Jenő uj-dombvári vasúti hivatalnokot és ennek nejét a pécsi állomáshoz, Szalay Elek ó-dombovári vasúti hivatalnokot és ennek nejét pedig a kaposvári államáshoz személypénztárosokká nevezte ki.