Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
XXV. évfolyam. 31. szám Szegzárd, 1897. augusztus I. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitóElófizetési 'ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ..................3 „ — „ Ne gyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség1 Kiadóhivatal: Megj elen: Bezeródj István-utcza 6-ik szám alatt, Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová Hetenkint egyszer, vasárnap. hová a lap szellemi részét illető közaz előfizetések, hirdetések és a felNyilttórben 3 hasábos petitsor 15 kr. lemények intézendők. szólamlások küldendők. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 I ... 2 1 87 | 200—300 r ... 3 B 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több Katholikus önkormányzat. Ő felsége: a király által 1869. október 25-én 20340. sz. a. jóváhagyott, a magyar- országi kath. egyházi autonómiáját szervező gyűlés tagjainak választási módozata, illetőleg ennek, utolsó szakasza után következő utasitás többek közt, bennünket közvetlenül érdeklőleg akként intézkedik, hogy a szegzárdi és duna- főldvári esperességek együtt képeznek egy választó kerületet s ebből kifolyólag együtt küldenek egy világi képviselőt a szervező gyűlésre. Minthogy mindkét esperesség külön köz- igazgatási járást és országgyűlési képviselői választókerületet képez, vajmi kevéssé vannak ahhoz szokva, hogy bármely nyilvános ténykedésnél öszhangban és együttesen működjenek. Ennek s tán a személyes becsvágynak is szerep jutván, az lett a következménye, hogy mindkét járásban és pedig a világi elem teljes mellőzésével, papi koronákon külön, külön jelöltet állítottak fel s a dunaföldvári esperességben Nagy István bölcskei földbirtokosra, a szegzárdiban pedig Dr. Haidekker Béla ügyvédre szavaztak a választók, a mi tán elkerülhető lett volna, ha a két esperesség kiválóbb katholikus választói közös jelelő gyűlésre hivattak volna össze. No de az előzmények után természetes volt a következmény s a dunaföldvári kerületre nézve megbízható tájékozással nem bírván, nem is állíthatjuk, annál kevésbé, mert az ottani mozgalom élén ismert néppárti kortesek állottak, de Szegzárdon kezdettől fogva az volt a jelszó, hogy a politika a választási ténykedésből teljesen kizárassék s ezen felfogásnak megfel előleg állitatott fel a jelölt. Ez azonban már mind a múlthoz tartozik, a bonyodalom azonban ezután következik. A központi bizottság, mely a választás vezetésére van hivatva, f. é. julius 5-én tartott ülésében a szavazatok összeszámlálására julius 24-két tűzte ki, mely intézkedést az egyházmegyei hatóságnak bejelentvén, az ott jóváhagyást nyert s körrendeletben a helyi ötösbizottságoknak tudomására is hozatott. Ennek daczára az történt meg, hogy Dunaföldváron a szavazatok beadására a múlt vasárnap, vagyis julius 25-re tűzetett ki s igy nevezett nagy község számos választója szavazati jogától elesett. A lanyhaság, mely a kongresszusi választás vezetése körül országszerte nyilvánult, különösen Dunaföldváron boszulta meg magát. A dunaföldvári ötös bizottság felfogása ezen ügyre nézve ugyan az, hogy miután ott az alakulás csak f. é. julius 11-én történt meg s a választók összeírása ugyanazon hónap 15-én következett be, tekintve hogy a választói névjegyzéknek 8 napra való kitétele elő van írva, a választás 25-ke előtt meg nem eshetett; továbbá, hogy a választási eljárás 27. §-a értelmében a központi bizottság ä vidéki bizottságok megalakítása előtt, tehát mielőtt az ötös bizottságok jelentéseiből a választási határidőkről nem értesül, nem tűzheti ki a szavazatok összeszámlálásása az elölirt ülést; ugyan ezen szabályzat 21. §-a szerint a választás napjának kitűzése pedig a helyi bizottságok hatáskörébe van utalva. Hát ez mind igaz, csakhogy ha az első határidő hibás, annak természetszerű következménye, hogy a többiek is ezen bajban fognak szenvedni. Minden szabályszerűen történt Dunaföld- váron később, csak azon herczegprimási rendelet nem lön figyelembe véve, hogy a helyi ötös bizottságok már junius 24-kén megalakitandók; mert ha ez ezen időben megtörtént volna s nem halasztatott volna julius 11-kére, minden későbbi határidő betartása semmi nehézségekbe nem ütközött volna. De a dunaföldváriak immár befejezett tény előtt állanak, mert a központi bizottság az előre megállapított határidőben a szavazatokat összeszámlálván, proklamálta, hogy 347 szótöbbséggel Dr. Haidekker Béla választatott meg kongresszusi képviselőnek. Hát mindenesetre fájhat a dunaföldvá- riaknak, hogy a mire oly ritkán nyilik alkalom, a katholikus szervező gyűlésre való TARCZA. T7"©n:se3s:Irta: Hrabovszky Lajos. Még itt úszik hajadnak illata Megrészegitve a párázatot, Mig itt hallom azt a ,, szeretlek “-et, Mely láva módra lelkemig hatolt. Még most is éget lángleheleted, Még most is vágyom izzó csókodat S kigyul szerelmem minden csillaga, A mint leszáll a kékes alkonyat. Még itt reszket kezemben a kezed, Az én szivemen nyugszik még szived Szeretsz; szeretlek. Még se vagy enyém S én sem lehetek soha a tied. Tern-etziels:Zöldre festett fakoporsót Szögez le a funerátor, Barna legény, árva legény Búcsúzik a falujától, A feje zug a szive fáj, Mintha a meny összedőlne, Mintha a nagy mindenségnek Az volna a temetője. Zöldre festett fakeresztet Szúrnak le a sirhalomra ; Mindenki sir, s egy se tudja Ki méltóbb a szánalomra ? Az a lány-e, a ki ott lenn Meglelte a békességet, Vagy a ki a falu végen Átkozza az Istenséget. Próba a hűségben. Irta: Verner lenö. — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Porlándy Elemér gróf ritkán részesítette a kis falut abban a szerencsében, hogy azt meglátogassa. Kopott tüdejét Meránban foltozta, habár erősen bosz- szantotta, hogy a lateiner elem rontja e főúri fürdő jellegét. Szakított előítéleteivel. Hazajött váratlanul. Meglepetést rendezett. A veranda vadszőlővel volt befuttatva. Egy költőt inspirálhat, őt csak bosszantja. Holmi gyermekemlékek férkőztek szivéhez. A grófi család kedvencz tartózkodási helye. Most is együtt vannak. Uzsonáznak. Az asztalt a terités-müvészet remekével órák hosszáig pepecsel tették. Damont teríték, ezüst edényben jég között a pezsgő. Az ifjú grófné grácziával eszik. Érdemes e nőt nézni, hogyan eszik. Nem testi, anyagi cselekvés ez nála, de stilizált munka. Mintha várna valamire, mély gondokba merül. A csend idegessé teszi. Egy könyv fekszik előtte, melynek aláhúzott részén mélázik. Ez van a könyvben: „A házasság bármennyire szerelemből történt, lealázó a nőre.“ Ledobja a könyvet. Elemér gróf, ki már hozzáedzette magát Büd- Szt.-Mihályi unalomhoz, a vizsláját apportírozza. Hozzáfordul. — Mondja, édes Elemér, mit tartott s mit tart On a házasságról ? Megálljon, ne feleljen azonnal. Nem azokra a sóhajaira vagyok kiváncsi, melyekben egyszer édes emlék legényes múltjából tolakodik föl, hanem azokra az eszmékre, melyeket a szív mond olykor. Például gondolt-e arra, hogy a hűtlen szerelem ostorozandó; gondolt e arra, hogy van a házasságban sok idegrázó, visszataszító, hogy a házasság voltaképpen buta konveniencia. Elemér a vizsla nyakát ütögette. — Maga édes beteg. Nincs betegebb dolog, mint filozofálni. Nincs eszeveszettebb foglalkozás, mint filozófiai elmélkedéseket olvasni. Főleg önöknek grófné. A hangulatok rabjai, aztán egy fölhajszolt problémán tépelődnek. Dobja tüzbe azt a könyvet, grófné. —§ Lehet, hogy igaza van. Tehát hisz a házasság igazságában s szent előtte a hitvesi hűség. — Bizonynyal, habár nem emlegetem is annyit, mint egy lirai versfaragó. A házasságnak azonban, miként a tengernek, vannak apályai. Nem szabad föltenni, hogy mert valakinek a kedélye fásult, a szive is elernyedt. Grófné az ön ítélete talán azért oly keserű, mert a házasságban tökéletesen a szerelmesek játszi enyelgését szeretné ? — Téved. Tudom, hogy a házasság nem szerelmi társasjáték. De azok a nagy kedélyváltozások Önnél, gróf mégis okadatolhatók lennének. — Grófné — mondotta a gróf ajakán iróniával. Én sem szoktam filozofálni. Én nem megyek a csapdába : nem filozofálok! Trilby, aport, aport Trilby! — szólította vizsláját. — A grófnét elbágyasztotta a meleg. Beteg volt. Arcza balovány lett. Egyike a grófi körökben gyakori müelájulás vett erőt a grófnén.
