Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (29. sz.) 1897. julius 18. — Lopás. Bátaszéken történt meg a kővetkező érdekes eset, ami jellemző lehet a község közrendészeti viszonyaira. Ugyanis e hó 6-án a nappali órákban Vemer Cyörgy ottani lakos zárt ablakán ismeretlen tettesek betörtek a lakásba és elvittek 700 írt készpénzt 10 és 5 frtos bankjegyekben, továbbá 12 m. házi fehér vásznat 3 frt 60 krajczár értékben, valamint 50 klg. kenyér lisztet. A jó bátaszéki rendőrök s lakosok a ráczokat gyanúsították ezen lopással. A nyomozást meg is indították — de eredménynyel az nem járt. — A Nemzeti iskola vidéken. A szepesi tanítóegyesület a 66 -ik közgyűlésére meghívta aNemzeti Iskola szerkeztőségét is és a lapot a közgyűlésén Földes Géza, egyik szerkesztő, személyesen képviselte. A vendéget a tanítók szives vendégszéretettel fogadták s Földes Géza az elnök üdvözlő szavaira a következőkkel felelt: „Csak a tanítók között érzem magam igazán otthon, hisz tizennégy esztendeig magam is ezt a kenyeret ettem, engedjék meg kedves barátaim, hogy mondhassam azt: haza jöttem!“ A lelkesült éljenzések csilapultával igy folytatta a beszédet: „Olyan sok szép dolgot láttam itt, hogy azokat méltónak találom arra, hogy tudja meg az egész ország. Kartársi szeretet, hazafias lelkesedés vett körül mindenütt, szabad-e ennek titokban maradni ?u E beszéd hatása leirhatatlan. Igyekeztek minden oldalról a szónok közelébe jutni, hogy vele kezet szorítsanak. Nyakába borultak, átkarolták s azt rebegték: Isten hozott, hisz haza jöttél. A szepesi tanítók eddig is nagy tisztelői voltak a Nemzeti Iskolának, de ezután a jelenet után talán egy sem maradt, aki meg ne rendelte volna. Ez a száma — ami természetes is — szépen foglalkozik a szepesi tanítók gyűlésével. Ezenkívül érdekesnek találjuk felemlíteni a vezérczikket is, melyet szintén Földes Géza irt, legalább az alája irt F. G. betűkből ezt gyanítjuk. Ebben Földes a tanítókat akczióra hívja fel a statisztikai törvényjavaslatnak a 8-ik paragrafusa ellen. Bátor, hanggal, kemény logikával védi a tanítók jogait s már csak ezért sem volna szabad olyan tanítónak lenni, aki ezt a lapot ne ismeije, törekvéseit ne támogassa hisz ma a tanítók Ugyeért egy lap se fárad annyit, mint a Benedek Elek Nemzeti Iskolája. KÖZGAZDASÁG A műtrágyák használatáról. (Folytatás és vége.) A foszfor hatása a növényzetre a vegetáczió idejét illetőleg épen ellentétes irányban nyilvánul, a menynyiben azt nem késlelteti, sőt ellenkezőleg megrövidíti. Számos ez irányban tett kísérlet eredménye igazolja, hogy a foszforsavban bővelkedő talajokon a növényzet érése egy sőt két héttel hamarább következett be, mint oly talajon, melyben ennek hiánya észleltetett. — Ezen körülmény nem kis jelentőséggel bir a hosszú tenyészidővel biró növényeknél különösen ott, hol forró nyári napok a növénytermelés sikerét koczkáztatják. — Ezen előnyön kívül nem kevésbé lehet érvelni a foszfor trágyák alkalmazása mellett azon tényből kifolyólag, hogy: 1. hazánk termőföldje egyrészt természettől fogva, másrészt az egyoldalú gabonatermelés következtében foszforsavban szegény, a mely tápanyag tehát a növénytáplálkozás elve alapján feltétlenül pótlandó; hogy 2. a foszfortrágya — javulást idéz elő a termésnél, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is, különösen a gyök és gumós növényeknél s takaimány- nemüeknél; s hogy 3. a feszfor piaczi ára jóval olcsóbb, mint a nitrogéné. A káli trágyák jelentősége jóval csekélyebb a mi viszonyaink között, mint a nitrogén és foszfordus trágyáké, mert hazánk legtöbb talajába a kálisók fölös mennyiségben vannak képviselve; mindazonáltal vannak esetek, midőn a kálitrágyák alkalmazásához is kénytelenek vagyunk fordulni, nevezetesen: lapos, tőzeges területeken, s a kevés kálit tartalmazó futó- homok területeteken azért, hogy termés — fokozó hatása részint közvetlenül — mint növényi táplálék, — részint közvetve, — mint a talaj nedvességi viszonyainak szabályozója — érvényesüljön. Ezekben nyilvánul azon hatás, melyet a mesterséges trágyafélék előidézni képesek; — hogy azonban tényleg előidézhessék, feltétlenül szükséges ismerni azon tényezőket, melyek okszerű alkalmazására, különösen az elhintés módjára és idejére vonatkoznak. Valamint az istálló trágyának a talajba való juttatásánál az egyenletes elosztást czélozzuk, ép úgy a mesterséges trágyafélék alkalmazásánál is erre kell első sorban törekednünk. — Nem csekély nehézségbe ütközik ez, egyrészt, mert térfogatilag aránylag csekély azon mennyiség, mely pl. egy katasztrális hold elhin- tésére szükséges, másrészt mert gazda — ha erre különös súlyt nem fektet — nem mindig jut oly mesterséges trágya birtokába, mely a kivánatos alakkal bima. — Ez okból, hogy az elosztás minél tökéletesebb legyen, tanácsos lesz azt finom, porszerü alakban, s nem nyirkos összecsomósodott alakban vásárolni, s azt kiszórás előtt idegen anyaggal keverni. E czélra szolgál a középfinomságu, légszáraz homok — különösen géppel való szórásnál — továbbá a tözegpor, fürészpor és hamu. Az elszórás ideje — a chili salétrom kivételével, mely fejtrágyául is szolgálhat — okvetlen a vetés ideje elé teendő és pedig legalább is egy héttel, ha a trágya könnyen oldódó, több héttel, vagy hónappal, ha nehezen oldódó. Az elszórt trágya közép mélyen alászántandó. Röviden körvonalozván a fentiekben azon tényezőket, melyek a mesterséges trágyák sikeres alkalmazásánál figyelembe veendők, áttérek most azon eredmények ismertetésére, melyek a mesterséges trágyafélékkel tavaszi veteményeknél elérettek. A nitrogént tartalmazó trágya anyagok közül hazánkban a chilisalétrom és a kénsavas ammóniák van leginkább használatban. — Előbbi bárminő talajon, utóbbi pedig csakis melegebb természetű, humusz és mészdus talajon nyer alkalmazást, merít csakis ilyenben jut hatása gyorsabban érvényre. Tavaszi vetemények alá alkalmazzák mindakettőt és pedig különösen a chili salétromot, mint fejtrágyát, késő tavaszszal április végén vagy május elején gyenge árpa és zab, s takarmányrépa vetések feljavítására. Katasztrális holdankint 30—60 kg. szükségeltetik és pedig őrlött alakban; ennél nagyobb mennyiséget adni oktalanság volna, mert a chilisalétrommal való trágyázásnál nem képezheti czélunkat az, hogy vele a talajt hosszú időre gazdagítsuk. — A jelzett mennyiség körülbelül háromszor annyi homokkal, vagy fürészporral keverendő össze s elhintendő a vetésre. Hatása a növény gyors fejlődésében, s erősebb, bujább növekedésében fog nyilvánulni, mert salétrom- nitrogén tartalma közvetlen növényi táplálék; feltételezendő azonban, hogy egyéb tápanyag is elegendő mennyiségben van a talajban, s hogy az időjárás nyirkos, esős. Erős szárazság esetén hatása nem csak az elhintés évében nem érvényesül, hanem a következő évben sem, mert akkorra az őszi esők a talajból kimossák; de viszont a nagy esőzés is ártalmára van, a mennyiben könnyen az altalajba mosatván, oly mélyebb rétegekbe kerülhet, melyben a gyökerek nem érik el. Vásárlásánál legalább is 15%> nitrogén tartalmat kell garantiroztatni. — Ára q-ként 11—16 frt. között ingadozik. A kénsavas ammon bár több nitrogént tartalmaz, mint a chili salétrom, még sem képes előidézni oly gyors hatást, mert benne a nitrogén nem salétromsav alakjában van jelen, hanem mint ammon nitrogén. — Ammon nitrogént a növény nem képes azonnal felvenni, hanem annak hogy növényi táplálék lehessen, elébb át kell alakulni salétrom nitrogénné, ez pedig időt igényel; — s igy ez az oka, hogy gyors fejlődésre nem képes a növényt serkenteni. — Száraz időjárás esetén, ha első évben nem is idéz elő termés többleletet, azért veszendőbe nem megy, mert nem alakulhatván át salétromsavvá, megmarad ammon — nitrogénnek, s mint ilyen a talaj által leköttetik. Nitrogén tartalma 20°/o. — Árpa q-ként 16—18 frt. — Tavaszi veteményeink közül az árpa, zab, tengeri és köles kíván legtöbb könnyen oldható nitrogént, s ez okból a nitrogén trágyák e növényeknél terméstöbblet előidézésére sikerrel használhatók, ha egyéb tápanyagban nincs hiány; megjegyzendő azonban, hogy a nitrogén aránytalan nagy mennyisége üveges törésű szemet ad, mely körülmény a sörárpánál és a tengerinél figyelembe veendő. A fonalas növényeknél, továbbá a gyök és gumós növényeknél a termés mennyiségét szintén növeli, de pl. utóbbiak közül a czukorrépánal a minőség rovására, ha csak egyúttal megfelelő foszfortrágyákat nem juttatunk a talajba. Hüvelyes veteményeknél és takarmány növényeknél a nitrogén trágya alkalmazása felesleges, mert ezek nitrogén szükségletüket a levegőből is könnyen képesek megszerezni. Dohány alá kénsavas ammon használandó s nem chilisalétrom, mert ez utóbbi konyhasót is tartalmazván, az éghetőséget csökenti. A nitrogén trágyákkal eszközölt eddigi kísérletek eredménye azon szabályban foglalható össze, hogy a nitrogén trágyák hatása teljesen csak úgy érvényesül, ha a foszforsav is kellő mennyiségben van a talajban. Ez okból a nitrogén trágyák foszfor trágyákkal keverten használandók és pedig: vagy ammon szuperfoszfát alakjában, melyben a nitrogen es foszfor már egyesítve van, vagy külön chilisalétrom illetve kénsavas ammon és külön szuperfoszfát alakjában. A foszfor trágyák közül a legnagyobb jelentő séggel biró szuperfoszfát és Thomassalakkal végzett kísérletek eredménye következőkben összegezhető. A szuperfoszfát foszforsava vízben oldható, tehát gyorsan hat, ellenben a Thomassalake vízben nem oldható, hanem csak savakban (pl. a talaj humus savában), tehát lassabban hat; nálunk a szuperfoszfát bárminő foszforszegény talajon érvényesíti hatását, ellenben a Thomassalak csak a hidegebb, nedvesebb talajokon; a szuper foszfátot tavaszi vetemények alá elhinthetjük őszszel, vagy tavaszszal, s elhintés után azonnal vagy csekélyen alászántjuk, vagy beboronáljuk, hogy a nap ne süsse, s az eső közvetlenül ne érje, mert ez által oldhatóságából vészit; ellenben a Thomas- salakot — mint a talajvízben oldhatatlan foszfát trágyát, — tavasziak alá feltétlenül őszszel kell elszórni és pedig lehetőleg az első szántás előtt, hogy igy az ismételt szántások és fogasolások véghezvitele által a talaj minden részével jól elkeveredjen; a szuperfoszfátot nitrogéntrágyával keverten is használhatjuk, ellenben a Thomassalakot nem, tehát utóbbit istálló trágyával sem szabad keverni, mert a salak szabad mesze kihajtja a trágya nitrogénját; a szuperfoszfát oldhatósága a talajban évről-év- re csökkent ellenben a Thomassalake emelkedik; ez okból utóbbi különösen évelő növényre, rétek és legelők trágyázásra használható. Tavaszi gabona féléknél egymagában való alkalmazása mindkettőnél bizonytalan hatású, ellenben a szuperfoszfát, nitrogén trágyával keverten eredményes. Gyök és gumós növényeknél a foszfortrágya hatása kitűnő, különösen akkor, ha ezt ősszel szoljuk el, mert igy jobban képes eloszlódni. Hüvelyes és olajos veteményeknél hasonló hatású. A dohánynál a szuperfoszfát termésfokozó hatása szembeötlő, a Thomassalaké csekélyebb. Az éghető- ségre lényegesebb befolyást nem gyakorol. Luczerna és lóhere igen hálás a Thomassalak iránt, melyet, ha a lóher vagy luczerna védőnövénynyel vettetik, ősszel szórunk el, ha pedig védőnövény nélkül, akkor tavaszszal. Rét és legelő területekre Thomassalak való, melyet őszszel elhintve, azonnal befogasolunk. — Thomassalak káli trágyával, pl. kainittal keverve, a réti növényzet minőségét nagyon javitja, különösen nem nagyon nedves tőzeges helyeken. — Szuperfoszfátból kát. holdanként 120—150 kg.-t adunk, a Thomassalakból pedig 200— 400 kg.-t. Mindkettőnek ára 3 frt. — 4 frt. között ingadozik. — A káli trágyák közül a konczentrált kálisók és a kainit jöhetnek figyelembe, bár mint előbb jeleztem, tekintettel azon körülményre, hogy talajunk káliban hiányt nem szokott szenvedni, jelentőségük nem nagy. A káli trágyákal hazánkban eszközölt kísérletek főkép a televenydús láptalajokon, homok talajokon és tőzeges réteken hajtattak végre talajjavítás szempontjából, s e helyeken bámulatos eredményeket idéztek elő. Tavaszi veteményeink közül káli trágyával úgyszólván csak a dohány alá tétettek ez ideig érdemleges kísérletek azon eredménynyel, hogy a kénsavas káli, mészben hiányt nem szenvedő talajokon jól hat. Geriőczy Géza, gazdasági tanintézeti tanár. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilvános köszönet. Mindazon ismerőseim és jó barátaim, kik felejthetetlen nőm elhunyta alkalmából, úgy részvétnyilatkozataikkal, mint a temetésen való személyes megjelenésükkel mély gyászomat enyhíteni szivesek voltak, — fogadják e helyen is mélyen érzett köszönetem nyilvánítását. Szegzárdon, 1897. julius hó 17-én. Udvardy Sándor.
