Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
— Vízbe fűlt. R oth enbi 11 e r Jakab, mórágyi illetőségű, 18 éves mütakács-segéd múlt vasárnap Bajára indult, hogy azonban útiköltsége kevesebb legyen, Bátán a révet elkerülve, maga szerzett csóna- nakot 8 ezzel iparkodott a kis Dunán átkelni. E közben utolérte a vihar, az evezni amúgy sem tudó ifjút, mire csónakja felfordult s a hullámokban lelte halálát. Holttestét másnap fogták ki Bátán s ugyanott kesergő édes anyja jelenlétében örök nyugalomra helyezték. — Évzáró ünnepély. A paksi áll. polgári iskolában junius hó 27-én d. e. folyt le ünnepélyes befejezése az 1896-97-iki tanévnek nagyszámú közönség jelenlétében. Igazán meglepő a nagy érdeklődés ez intézet iránt, mikor négy év előtt, tehát az intézet ' megnyitásakor, senki sem volt a ki szép jövőt jósolt volna ez iskolának. Azt mondták még az intelligens elemek is, hogy a tantermek kongani fognak az ürességtől és hogy örömünkre mily nagy mértékben csalódtunk, szolgáljanak itt azok a hivatalos adatok, melyeket az intézet érdemes igazgatójának beszámolójából vettünk : Az igazgató ugyan is örömmel jelentette, hogy a lefolyt négy év alatt 500 tanulója volt; ez a szám megczáfol mindent és erős reményt ad a jövőre, mert ha öszszehasonlitást teszünk az ország összes polgári iskoláival, úgy ez intézet a legnépesebbek közé sorakozik. A második nagy eredmény az elsőből folyt, mondja tovább az igazgató. Ugyanis Paks város közönsége látván, hogy iskolája népes és virágzó, nem riadt vissza az anyagi áldozatoktól sem és igy az első négy év alatt állandó otthont szerzett ez intézetnek. Szép és kényelmes épületben dolgozhatnak itt a haza leendő polgárai, mert kevés iskolának van ilyen kedvező fekvése, mint ennek. Jelenti továbbá az igazgató, hogy a város fellelkesülve intézete fejlődésén elhatározta, hogy ez intézetet fejleszteni fogja. A kezdő lépések már meg is tétettek egy vinczellórképezdének felállittása iránt és a latin nyelvű tanszék betöltése végett. Különösen sokat várnak a latin nyelv tanulásától, mely megkétszerezné a növendékek számát. Mondja továbbá az igazgató, ügyesen összeállított beszédében, hogy a szülők és társadalom érdeklődése és támogatásában a legnagyobb biztosítékát látja az intézet felvirágoztatásának. Beszéd végén a növendékekhez szólt, intve és buzdítva őket, legvégül a negyedik osztályos növendékektől vett búcsút, kik most már az intézet falait elhagyják. Semmi tanácsot nem adok nektek, — mondja — az elvállás pillanatában, mert az itt eltöltött négy évetek minden órája egyébből sem állott, mint tanácsok, utasítások, buzdítások és az életben szükségesek megtanításából és igy nem tartja szükségesnek most a tanácsadást, de meg késő is volna, ha csak most adná azt. Az igazgatói beszéd elhangzása után a már közölt sor- rendben énekek és szavalatok voltak, melyek minde- nikét éljenek és tapsviharok követték. Szavaltak a III. osztályból: Schwarz Aladár és Szentiványi Miklós ; a IV. osztályból \ Hum József, Pszotta József és Pákolicz Mihály. Ez után következett a jutalmak kiosztása. A következő tanulók nyertek jutalmat: Rosner Armin, Pszotta József és Hum József IV. osztályosok 20—20 koronát. Szarka Zsigmond III. osztályos 10 koronát; Kraján József IV. oszt. Dankó Dezső és Kontra Sándor II. oszt. 5—5 koronát. Könyveket kaptak: a IV-ik oszt.-ból Polatsek Nándor, Pákolicz Mihály és Stelczer Imre; a III-ik oszt.- ból Mészáros Lajos és Schukkert Ferencz; a II. oszt.- ból Krausz Mór; az I. oszt.-ból Weyer Mátyás, Schwarz Sándor, Reich Samu, Goldstein Jenő és Frey Sándor. Végül pedig az Uzdról jelen volt özv. Kont- sits Jánósné úrnő 5 koronát adott át az igazgatónak, hogy a mai legjobb szavalónak adja áí. A közönség egybehangzó Ítélete alapján „Pókainé“ szavalójának: Srhwarz Aladár III. oszt.-nak adatott át. E kis fiúcskának igazán oly kellemes és csengő hangja van, hogy mindnyájunkra mély benyomást tett és Kont- sitsné önagyságának ez intézet irányában ismételten | táplált jóidulatát úgy a tanári kar, mint a közönség hálásan fogadta. Az ünnepély befejezéséül Szentpétery József, mint a polgáriiskolai gondnokság elnöke, emelkedett fel, hogy az igazgatónak és a tanári karnak a legmelegebb szavakban mondjon elismerő köszönetét. O — az elnök — mondja, a vizsgákon folyton jelen volt és a feleleteket korrektségéből a tanulásbeli eredményt a legkitűnőbbnek minősítheti; mig a fegyelmezésre azt mondja, hogy az minden várokozásunkat felül múlja. Erre csak egyet említ a közönségnek fel, hogy ország-világ előtt ismeretes a iparos-tanonczok duhaj magaviseleté, mert mi is élvezhettük azt elégszer a múltban, de ma azt hinné az ember, hogy nincs inas városunkban. Mintha csak sajátjuk volna ez _6 _________I_________________ inté zet úgy dédelgetik, ápolják és féltik. A tanári karnak igen jó vakátiót kíván. — Végül kéri a közönséget, hogy továbbra is ily melegen érdeklődjenek az intézet iránt. — Ezzel az ünnepély a „Szózat“ eléneklése után véget ért. — Öngyilkosság. Nehéz volt az élet Vajda Istvánná szegzárdi asszonynak, a kit már régóta kínzó betegség gyötört, melytől nem is volt reménye megszabadulhatni. Hogy földi kínjaitól megszabaduljon, folyó hó 4-én a padláson felakasztotta magát. Mire hozzátartozói megtalálták, már halott volt. — Meglőtte a feleségét. Mer ki Mátyás, tolnai 69 éves hegypásztor, nem valami jó viszonyban élt feleségével, a miért ez őt iszákosságáért gyakran korholta. Az iszákos hegypásztor most is, a mint megkapta havi fizetését, mulatni ment és addig haza sem tért, mig csak egy krajczárja volt. Múlt szerdán reggel dülöngve tért igy haza, a miért felesége neki szemrehányásokat tett, hogy most ismét egy krajczár nélkül kell nyomorogniok az ő könnyelműsége miatt. Erre M e r k 1 Mátyás oly dühbe jött, hogy közvetlen közelből feleségére lőtt, a kinek bal térdébe fúródott a golyó, melynek lágyrészeit szétroncsolva, sipcsont- ját összetörte. A gyilkos férjet szerdán este hozták a szegzárdi fogházba, a hol most méltó büntetést várja. — Öngyilkos kutya. A kutyák tanulékonyak, eszesek és mint az alábbi eset mutatja, önérzetesek is. A negyvennapig tartó tilalom ellen nem egy kutya lázadt fel Szegzárdon, mely idő alatt még az uiczára sem volt szabad menniök, sőt az udvaron is kötélre voltak kötve. Nagy igazságtalanságot látott ebben Rang a András felső-utczai gazda szabadságában megsértett kutyája s elkeseredésében át akart ugrani a kerítésen, de a kötélen függve maradt és megfojtotta magát. A hűséges állat századvégi példáját aligha követik társai, mert folyó hó 7-től kezdve visszakapták szabadságukat. — Szőlőkivitelünk érdekében. Az országos szőlő- telepitő szövetkezet megtette az első lépéseket arra nézve, hogy Magyarország ez évi csemegeszőlő termése az orosz- és németországi piaczokon helyeztessék el. Sőt kilátás van arra, hogy a szállításra alkalmas borszőlő fajok p. u. bakar, mézes-fehér, dinka stb. is, — mint csemegeszőlő — lesznek értékesíthetők. A szőlőkészleteket a legelső rangú orosz- és németországi czégek veendik át. A szőlőért nálunk ismeretlen magasságú árak fognak fizettetni. A kötések a szövetkezet és a külföldi czégek közt a legközelebbi időben valószínűleg már létre jönnek. Azon szőlőtermelők, kiknek szállításra képes szőlőfajokból termésük mutatkozik, készleteiket az „Országos szőlőtelepitő szövetkezet“ -nél Budapest YI. Nagy-mező-utcza 12. bejelenthetik. — Felhívás. Az E. M. K. E. igazgató-választmányának f. évi junius hó 30-án tartott ülése elhatározta, hogy mozgalmat indít Bethlen Gábor gróf, az E. M. K. E. első elnöke emlékének az egyesület kolozsvári palotája előtti parkban szoborművel megörökítése végett. Az ügy végrehajtásával a directori- umot bízta meg. Fölöslegesnek tartván az eszme és czél hazafias fontosságát bővebben indokolni: felhívjuk ezenel az ország közönségét, hogy a czél javára ! nyújtandó adományát Kolozsvárra, Merza Lajos E. M. K. E. főpénztároshoz küldeni szíveskedjék. Honfiúi üdvözlettel Kolozsvárt, 1897. jun. 30-án. Az Emke igazgató-választmánya nevében : Bartha Miklós alelnök, Gróf Béldi Ákos alelnök, Horváth Gyula alelnök, Gróf Künn Géza alelnök, Gróf Teleki Domokos alelnök, Biró Béla dir. tag, Gróf. .. iiv.i’nis Viktor dir. tag, Deáky Albert, dir. tag, Merza Lajos főpénztáros, Sándor József t. alelnök-főtitkár, Szekula Ákos ellenőr, Balogh Károly jegyző, Dr. Csernátoni Gyula jegyző, Eöry Ernő jegyző, Fekete N. Béla jegyző, Gáspár János jegyző, Gajzágó Manó jogtanácsos, Haller Rezső jogtanácsos, Rádl Ödön jogtanácsos, Reményi Antal jogtanácsos, Gyárfás Benedak szám- vizsgáló, Dr. Sárkány Lajos számvizsgáló. — A Gelléri-Protovin affér Ezen a1 fővárosi napisajtóban sokat szellőztetett ügyre vonatkozólag Protovin Géza, a temesvári keresk. és iparkamara segédtitkára, közli velünk, hogy ámbár a Gelléri Mór kir. tanácsos ellen megindított akcziónak nem ő az értelmi szerzője, az ügy mai stádiumában mi sem tartja őt vissza, hogy az eddigelé közzétett adatokért a teljes és kizárólagos felelősséget elvállalja. Egyben kijelenti, hogy a mennyiben Gelléri Mór a bűnügyére vonatkozó törvényszéki iratok és a többi publikált okmányok csak egyikének is hitelességét positive megczáfolja, szivesen hajlandó Gellérinek h. szenvedett sérelemért bárminő elégtételt szolgáltatni. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (28. sz.) TÖRVÉNYSZ ÉJC _____ Gy ilkosság boszuból. A szegzárdi kir. törvényszék folyó hó 6-án tartott végtárgyalást Nyers István és D é ez eg Mihályné bűnügyében. Előbbi gyilkossággal, utóbbi pedig gyilkosságra való felbujtással volt vádolva. A végtárgyaláson Ágoston István táblabirói ranggal és jelleggel felruházott törvényszéki biró elnököl; szavazó bírák voltak: Schmidt Imre és Z á v o d y Albin törvényszéki bírák. A vádhatóságot Szircsich György alügyész képviselte, a jegyzőkönyvet pedig Szvenics Antal aljegyző vezette. Dr. Steiner Lajos ügyvéd és A1 b e r s z Rezső ügyvéd- jelölt védték a vádlottakat. A bűneset rövid története ez: D é c z e g Márton 1897. évi április 11-én Simontornyáról látogatóba ment Sár-Egresre fiához, Déczeg Mihályhoz, a kinek felesége már régebb idő óta tiltott szerelmi viszonyt folytatott Nyers István fiatal legónynyel. Az öreg Déczeg nem találta otthon fiát, hanem a menyecskénél lelte Nyers Istvánt, a kiről már hallotta ugyan, hogy szeretője a rossz asszonynak, de még sem akarta azt elhinni. Az öreg látva a valót, bement menye szobájába, a hol együtt találta a szerelmeskedőket, mire oly dühbejött, hogy Nyers István mellbe lökte és kiutasította, a ki azután el is menekült. Déczeg Mihályné ezért szemrehányásokat tett apósának és fojtogatni kezdette és állítólag azt mondotta volna, hogy még ma valaki meg fog halni. A menyecske délután a kutnál találkozott Nyers Istvánnal s beszéd közben azt mondotta neki, hogy boszulja meg magát az öregen a megszégyenítésért. Nyers István meg is leste a Sión átvezető úgynevezett „Pósa“-hidnál D é c z e g Mártont, hogy rajta boszuját kitöltse. Útközben egy akácz-botot vágott s ezzel várta az öreget. A mint az oda . ért, szemrehányásokat téve neki, földre teperte és négy erős ütést mért reá. Esteli 10 órakor találták meg vérében félig holtan a szerencsétlen áldozatot, a kit bevittek Simontornyára, a hol háromnapi kinlódás után, mielőtt csak egyet is szólhatott volna gyilkosa felől, — meghalt. Az alügyész elmondva a gyilkosság körülményeit, azt igyekezett bebizonyítani, hogy Nyers István előre megfontolt szándékkal követte el a gyilkosságot, mivel áldozata után ment, a kire nem egy, hanem négy erős ütést mért. Déczeg Mihályné vádlottra pedig azt bizonyította, hogy szeretőjét boszuból ölési szándékra bujtotta fel, midőn azt mondotta neki: „Üsd le azt a vén kutyát!“. Végül mind a két vádlottra a legsúlyosabb büntetést, a kötélhalált kérte- kimondani. A1 b e r s z Rezső, mint Nyers István védője, megczáfolva nagy részben az alügyésznek védenezére mondott állításait, főleg a mellett argumertált, hogy az előre megfontolt szándék teljesen ki van zárva, a mennyiben, a ki előre megfontolt szándékkal megölni, az nem úgy tesz mint védencze, a ki puszta kézzel ment Déczeg Márton után és csak azután vágta a gyilkos botot; továbbá azt bizonyította, hogy Nyers Istvánban már azért sem lehetett meg az ölési szándék; mert áldozata mellöl elmenekül, midőn az még élt és neki könyörgött, hogy ne bántsa. Tekintve védencze fiatal korát, őszinte beismerését és feddhetlen előéletét, erős felindulásban, elkövetett emberölés bűntettében kérte megbüntetni. Dr. Steiner Lajos ügyvéd Déczeg Mihálynét védte megdönthetetlen érvekkel gazdak beszédében, melyben világosan kimutatta, hogy Déczeg Mihályné nem felbujtatta, hanem csak egyszerűen felszólította szeretőjét, hogy verje meg az öreget. Végül védencze felmentését kérte a törvényszéktől. Ekkor a törvényszék visszavonult és fél óra múlva Ágoston István elnök ő Felsége a király nevében kihirdette az ítéletet, mely szerint Nyers Istvánt 5 évi fegyházra ítélték, Déczeg Mihálynét pedig vizsgálati fogságának fentar- tása mellett az ellene emelt vád alól felmentették. Az ítéletet ellene az ügyész, valamint Nyers István is felebbezet, ellenben Déczeg Mihályné az ítéletben megnyugodott. —th. KÖZGAZDASÁ G. A műtrágyák használatáról. Számtalan kísérlet történik az országban a mesterséges trágyafélék értékének megállapítása czéljából; a szaklapok is sokat foglalkoznak azokkal, mégis a gazdaközönség túlnyomó része nincs tisztában azzal, hogy mikor ehet műtrágyát használni, de mi 1897. julius 11.
