Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-06-27 / 26. szám
A dombóvári állomáson rendező vágány csoport építésének szükségességét a kereskedelmi miniszter a következőképpen indokolja: „A magvar kir. államvasutak hálózatának egyik fontos góczpontját Dombóvár képezi, a hol a beagozó vonalakról igen jelentékeny forgalom öszepontosul. E góczponton azonban a viszonyok igen kedvezőtlenek, mert nincs elegendő hely, illetve vágány a vonalok fogadására és a jelentékeny tolatások akadálytalan, gyors és a vonatközlekedéstől független végrehajtására. Ugyanis Uj- és O-Dombovár jelenlegi vágányzata mellett mindkét pályaudvaron legfeljebb 500 kocsi helyezhető el, holott az erős forgalmi időszakban a kocsi-állómány az 500-at rendszerint tetemesen meghaladja, minek folytán egész kocsisorokat kell a nyílt vonalra kitolni a végből, hogy ,a tolatáshoz szükséges hely rendelkezésre álljon. Hogy az ily kezelés a forgalom rendességére, sőt biztonságra nézve is mily hátrányos, bővebb magyarázatra nem szorul. Gyakori eset továbbá, hogy Dombóvár a tehervonatokkat helyszűke miatt befogadni nem képes, hanem azokat a középállomásokon visszatartani kénytelen, minek következtében az egész menetrend megzavartatik, a kocsik és áruk pedig jelentékenyen késleltetnek. Ezen körülmény folytán forgalmi szempontból okvetlen szükséges, hogy a vágányzat megfelelően meghosszabbittassék és fogadó, illetve felállító vágányokkal szaporittassék. Arra való tekintettel pedig, hogy a Budapest felé közlekedő tehervonatok a budapesti pályaudvarok fekvésének és a kiágazó útirányoknak megfelelő csoportok szerinti összeállításban érkezzenek Budapestre, szükségesnek mutatkozik, hogy ezen tehervonatok, egy már Budapestet megelőző nagyobb állomáson megfelelően rendez- tessenek. E czélból a többi Budapestre beágozó fővonalok megfelelő rendező-pályaudvarokkal már is elláttattak s csakis a fiumei, illetve pécsi útirányra nézve nem történt eziránt gondoskodás. Szükséges tehát, hogy Dombovárott mint ezen fővonal egyik legfontosabb góczpontján, — a vágányzat rendező vágányokkal is akkép egészittessék ki, hogy ott a vonalokat rendezni lehessen. A dombóvári állomás vágány- zatának jelzett bővítésére 350,000 frtot irányoztunk elő, mely összeg a folyó és az 1898. években fogna 150,000. illetve 200,000 frtnyi részletekben felhasználtatni. “ — Nagy tűz egy pusztán. Az Apáthi községhez tartozó Rostige Pfenn pusztán folyó hó 14-én tűz ütött ki Heber ling Jakab istállójában, mely csakhamar átterjedt a házra is és Schmidt János, valamint O f János házát is felemésztette. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — A szülők figyelmében. Péntek Ferencz, fővárosi ref vallástanár, a „Szabad Sajtó“ czimü protestáns lap szerkesztője, arról értesít bennünket, hogy szeptember elsejére Budapesten, egy a szerényebb igényeknek megfelelő internátust nyit, melybe alsóbb osztályos növendéket: 350 frt, felsőbb osztályos növendéket : 400 frt évi fizetés mellett vesz fel. A jelentkezés határideje julius hónap vége. Ajánljuk ezt a vállalatot azoknak a szülőknek a figyelmébe, kik gyermekeiket a fővárosban óhajtják neveltetni. — Nyilvános kérelem az iskolák fóntartóihóz. Sirisaka Andor, pécs belvárosi közs. tanító, lapunk utján ajánlja a „M agyarközmo ndások könyve“ ez. munkájának megmaradt példányait a tanuló ifjúság számára jutalmi könyvül. Tekintve a szép és nemes czélt, szerző-kiadó könyveit félárban adja; igy fűzött példányokat 2 frt helyett 1 írtért és a bekötött díszpéldányokat 3 frt helyett 1 frt és 50 krért. A csomag azonnal és bérmentve lesz küldve. E munka a népiskolák 5. és 6. osztálybeli növendékei között, valamint a polgári iskolák és középtanodák alsóbb osztályaiba járó iljak között igen alkalmas jutalmi könyvül, miért is készséggel teszünk eleget Sirisaka kérésének, a midőn e könyvét az iskolai hatóságok és egyéb irodalom-pártoló maeczenások szives figyelmébe ajánljuk. — Az állategészségügy állása megyénkben a legutóbbi hivatalos kimutatás szerint a következő: L é p f e n e : Duna-Szent-György 1 udv., Murga 1 udvar, Varsád 1 udvar, összesen 3 község 3 udvar. Veszettség: Szegzárd 1 u., Udvari 1 u., összesen 2 község 2 udvar. Takonykor és bőrféreg: Felső-Nyék 1 u., Kajdacs 1 u., Kis-Székely 1 u., összesen 3 község 3 udvar. Ragadós száj- és körömfájás: Duna-Szt.-György 16 u., Pálfa 4 u., összesen 2 község 20 udvar. Sertésorbáncz: Gindli Család 1 u., Szemcse-Csehi 1 u., Tabod 1 u., összesen 3 község 3 udv. Sertésvész: Báttaszék, Bonyhád, D. Szt-György, Fadd, Izmény, Kéty, Konyi, Majsa, Mucti, Nagy-Kajdacs, Paks, Pilis, Szegzárd, Tolna, Uj-Dombovár, összesen 15 község. 1897, junius 27. — Belehalt a Sióba. Agárd alatt a Sió folyóban I hó 17-én több legény fürdött, kik közül Törmel György 15 éves legényt a sebes viz annyira besodort | mélyre, hogy mivel úszni nem tudott, a hullámok elnyelték. Holttestét Szegzárd alatt fogták ki. — Megszökött aratók. Nagy-Dorogkról, mint bennünket értesítenek, 40 tót arató munkás megszökött. A paksi főszolgabíró távirati utón hívta fel a csendőrséget a szökevények nyomozására. — KÖrÖztetés. A dombóvári szolgabiróság elrendelte S z e i 11 Rudolf 29 éves, iparossegéd köröz- tetését, mivel rendőri kihágás miatt 20 frt pénzbüntetésre ítéltetek el, s a fizetés elől kereket oldott. — Eltűnt kéményseprő ina?.. Sukk er Sándor, dunafoldvári születésű, 15 éves kéményseprő inas, mivel mesterségét nem szerette, Budapestről eltűnt. Már egy hét óta keresik, de sehol se találják, igy valószínű, hogy öngyilkosságot követett el. — Megugrott. F is eh er József, czikói születésű mészáros legény meglopta a gazdáját, a miért a bíróságnak feljelentették. Ennek neszét vette Fischer és hogy a büntetést kikerülje, megugrott. Most a bonyhádi kir. járásbíróság országosan körözteti. — Ismeretlen zsebtolvaj. Nagy vakmerőséggel elkövetett zsebtolvajlás tettesét keresi most a duna- 'földväri csendörség. Ugyanis Kovács György, ottani csizmadiamesterrel az történt a napokban, hogy kabátját kint hagyván a konyhában, mig ő szobájában volt elfoglalva, addig a kabátja zsebéből a benne levő, hat darab tízforintost tartalmazó pénztárczáját ellopták. A vakmerő zsebtolvaj hogy ki lehetett, arról fogalma sincs a meglopott embernek s ez ideig kedvez is annak a szerencse, mert még nem tudták kilétét kinyomozni. TÖRVÉNYSZÉK. ____ — M egverték az atyjukat. Az Isten negyedik parancsola ellen védkeztek K. Horváth József és Horváth Éva nagy-doroghi testvérek, mivel édes atyjukat, id. K. Horváth Józsefet elverték. E tettre azonban az vezette őket, hogy védelembe vették édes anyjukat, akit az öreg valami csekélység miatt úgy eldöngetett, hogy rajta könnyű testisértést okozott. A szegzárdi kir. törvényszék múlt kedden tartott ebben a bűnügyben végtárgyalást és úgy a gyermekeket, mind id. Horváth Józsefet is felmentette. K. H o rr váth József és Horváth Éva azért volt felmentendő, mivel önvédelemből követték el tettöket, id. Horváth József ellenében pedig a panaszt felesége vissza vonta és nem kívánta a javulás reményében megbüntetését. — Felmentendő ítélet. Katzenbach Lajos szegzárdi lakost, ki sikkasztással volt vádolva, a m. kir. kúria teljesen felmentette az ellene felhozott vádak alól. — Disznókereskedö. Balog István tengődi lakos folyó hó 22-én ült a vádlottak padján a szegzárdi kir. törvényszék előtt, a ki aljas bűn elkövetésének kísérletével volt vádolva. Balog István ugyanis disznókereskedőnek adta ki magát és jól kieszelt furfanggal Koller Mária 14 éves leányzót, kivel az erdő mellett találkozott, azzal csalta be az erdőbe, hogy egy göbe disznóját segitsen onnan kicsalogatni. A leány megtette Balog kérését és elindult vele, hogy majd a göbét felkeresik Az állatias ember azonban ezt csak ürügyül használta fel, mert az erdőben szorongatta, majd földhöz verte a sirónkozó Koller Marit, a ki szerencsére kiszabadult ártatlanul kezei közül. — A törvényszék Balogh Istvánt egy évi börtönre ítélte. KÖZGAZDASÁG. Kakasdi tejszövetkezet. Szegzárdot Bonyháddal összekötő országút mentén fekszik a kies fekvésű Kakasd és Belacz testvérközség, mely csak egy évtized előtt is a jólét irigylendő fokán állt. Jövedelmi forrása volt a marhatenyésztés, mit, a községet környező több száz hold kitűnő rétföld, nemkülömben a hires bonyhádi tá j marhafaj nagyban elősegített; szántóföldjeire dúsan szállt az Istenáldás s a magas gabonaárak csak emelték a földmivelő munkakedvét; valóságos kincses bányája azonban hegyeiben rejlett, melyek a szegzárdi hegy- lánczhoz tartozva kitűnő vörös, fehér és siller bort teremtek. Csak néhány év kellett s az irigyelt jólét megszűnt, az 1891. és 1896-iki rettenetes jégeső elpusztította a viruló szőlőket, a nagymértékben fellépő TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) philloxera pedig kiöli a reményt is, hogy a szőlők egykoron termőképesek legyenek, az amerikai vesz- szők ültetésétől pedig elriasztja a népet annak költséges volta s a jövőjükbe vetett bizalom hiánya. A szőlők elpusztulását nyomon követte a gabonaárak túlságos hanyatlása, úgy, hogy hacsak a marhatenyésztésből nem tudott a polgár ember pénzhez jutni, bizony kénytelen volt házát, földjét áruba bo- csájtani, avagy kölcsönhöz folyamodni, hogy évi adóját leróhassa. Találkozott olyan is, ki eladta mindenét 1 búcsút mondva a szülőhely elpusztult hegyeinek, Slavoniába költözött. Aggodalom szállt a földmives nép homlokára, látva jövüdelmi forrásainak egymásutáni elapadását s midőn még a szarvasmarha ára is hanyatlott, s maga az utolsónak fennmaradt jövedelmi forrás is enyészőben volt, méla lemondással nézett a jövőbe. Mindazáltal a vallásos és szorgalmas nép nem esett kétségbe, társadalmi életének vezetésére olvasó egyletet alakított, hol összegyűlve a minden oldalról feltornyosult veszélyekkel szemben mentő eszközről tanácskozik s itt született meg az életrevaló eszme: alakítsunk tejszövetkezetet, hogy kitűnő fajta s jól tejelő marháink hasznát vehessifk. Általános Jielyeslésre talált az eszme, csak egy megbocsáthatlan bűne volt, hogy a kath. körben merészelt születni. Meg is indult ellene a hivatalos apparatus minden dróton rángatható eleme s a pártgyülölet magas fokra hevített retortáján kellett keresztül mennie s hogy ezen egy évig tartó útjában teljesen el nem párolgóit — azt a község nem befolyásolható, józan gondolkozásu polgárságának, úgy szintén Nagy Vincze orsz. tejgazdasági felügyelő és idősb P1 e s z k y Antal volt kajmádi intéző urak lelkes támogatásának lehet köszönni, kik a községben ismételt megjelenésükkel a szövetkezet felette hasznos voltát szakképzettségük egész erejével kifejtették s annak megalakítását sürgették. Ily megelőző küzdelmek után f. évi junius hó 7-én 54 tag, 96 üzletrésszel a tejszövetkezet megalakítását egyhangúlag kimondotta, az igazgatóságot, felügyelő bizottságot megválasztotta, s az üzem mielőbbi megkezdésére a szükséges lépéseket megtette. A kakasdi tejszövetkezet hivatva lesz a szegzárdi és bonyhádi fogyasztó közönséget hamisítatlan s kitűnő tejjel s annak mellékterményeivel u. m. vaj, túró, lefölözött tej stb. ellátni. Ez érdemben felhivatik Szegzárd érdeklődő közönsége, hogy előjegyzéseit Ferdinánd Antal és Fiai czégnél folyó évi aug. 1-ig megtegye. A fogyasztók bizalmát, mindenesetre emelni fogja az a tudat, hogy a szövetkezet hamisítatlan, tisztán kezelt árukat szolgáltat rendelőinek, mivel a tej átvételekor tejmérővel megvizsgáltatik s a hamisítás érzékeny pénzbüntetéssel s a szövetkezetből való kizárással fenyittetik; a tisztaság fölött pedig a szövetkezet helyiségeiben mindenkor jelenlevő felügyelő s a napi biztos őrködik, a jutányos árszabást a felhívás tünteti fel. Ha a szegzárdi és bonyhádi fogyasztó közönség a kakasdi tej szövetkezet termékeit nem elegendő mérvben venné igénybe, a mi az előjegyzésekből fog kitűnni, akkor a szövetkezet budapesti czéggel lép érintkezésbe, mely a termékek átvételére kötelezve van ennek azonban csakis a közönség vallja kárát. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIRDETÉSEK. ATTILA PERMETEZŐGÉP. Az „Attila“ permetező mindazon bajokat, melyek a szőlősgazdát eléggé bosszantják, elbáritja és pedig az által, hogy a szélkazánt egy csavarintás által a puttonyból kivehet- jük, mi által az egész szerkezet már kezünkben van. Úgy a puttony mint a szerkezet tisztán tartható és a legegyszerűbb munkás szétbontja és összerakja. Soha sem pusztulhat, soha gépész kezébe adni nem kell; mindenki maga bánhat vele. A szórója is páratlan jól szór, valóságos ködöt csinál! üC Ára 18 frt. 'Ve Szigeti Sándor (89. 2—4.) I^eeskemét. Ugyanitt kitűnő biciiklik 130 írtért (
