Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
1897. május 9. 3 Wittingertől elfogadható ajánlat van kezében; ne engedje ezt kisiklani, mert félő, hogy újabb huzavona az épitést néhány évvel kiebb tereli. Előre tehát! építse meg most, a mikor lehet és ezrek dicsérete fogja elhatározását kisérni. Bátaszéken, 1897. május 5. Igazmondó. A szülök figyelmébe. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister urnák 1896. évi 10,696. sz. a. és 1897. évi 18,507. sz. a. kelt rendelete értelmében a bajai m. kir. állami tanítóképző-intézetbe való fölvételre és az internátusbán az 1897—98. iskolai évre megüresedő ingyenes és kedvezményes helyekre pályázat nyittatik. A tanitÓképzö-intézet í. osztályába való fölvételért folyamodhatnak oly éptestü, egészséges, 15 évet meghaladott növendékek, kik a gymnasium, reáliskola vagy polgári iskola IV. osztályát sikeresen elvégezték vagy, a kik ezen előképzettségnek megfelelő felvételi vizsgálatot képesek letenni. . A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványhoz eredetiben következő okmányok csatolandók: 1. Iskolai bizonyítvány arról, hogy folyamodó a gymnasium vagy a reáliskola vagy a polgári iskola IV. osztályát legalább is elégséges sikerrel elvégezte. Ha a folyamodó kérvénye beadása idáig az említett iskolák negyedik osztályáról szóló bizonyitvány- nyal még nem rendelkezik, az előbbi osztályról szóló bizonyítvány és a megfelelő magasabb osztályról szóló igazolvány vagy értesítő is csatolható. Az ily folyamodók kötelesek a felvételt illetőleg a felvételi vizsgálatot megelőzőleg a már akkorra mindenki által megszerezhető szabályszerű iskolai bizonyitványt a képző-intézet igazgatójának bemutatni. 2. Születési bizonyítvány arról, hogy folyamodó a törvény 108. §-ában megkövetelt életkort betöltötte. A ki néhány hónappal fiatalabb, annak egyidejűleg korengedélyért is kell folyamodnia. 3. Tiszti orvosi bizonyítvány arról, hogy folyamodó semmi olyan testi fogyatkozásban, fejletlenségben, vagy eltorzulásban nem szenved, a melyek a tanítással járó nehéz foglalkozásban akadályoznák, vagy pedig a serdült gyermekek illetlen gúnyolódását önként kihivnák, s igy a tanítás komolyságát és eredményét veszélyeztetnék. 4. Hiteles községi bizonyitvány a családfő polgári állásáról, a szülők vagyoni állapotáról, kimutatva ebben részletesen, hogy a szülők ingatlan birtokuk, üzletük, iparuk, vagy hivataluk után s netán egyéb forrásokból mily összegű évi jövedelemre számíthatnak, vagy esetleg maga a növendék nem bir-e magánvagyonnal, s ha igen, annak jövedelme hová for- dittatik ? 5. Községi vagy más hiteles bizonyitvány a családtagok számáról, ezek életkoráról és arról, hogy közülök hány van távol a szülői háztól, hány és mily mértékű neveltetési költséggel terheli meg a család- fentartót ? A folyamodványban az anyanyelv és általában a nyelvismeret is feltüntetendő. A felvétel, segélyezés és felvételi vizsgálatok iránti folyamodványok a tanítóképző-intézet igazgató- tanácshoz czimzendők és f. évi m á j u s 31-ig az igazgatóságnál nyújtandók be. A felvételi vizsgálatok julius 5-én tartatnak. A tanítóképző-intézettel 70 növendék számára berendezett internátus van egybekapcsolva, melyben szegénysorsu, jó magaviseletü és szorgalmas növendékek tanítóvá képeztetésük egész tartamára államsegélyben részesülnek. A jövő 1897—98-iki iskolai évre az I. osztályba felvehető 15 bejáró és 15 benlakó, összesen 30 növendék. A kedvezményes helyek következők: 1. Öt teljesen ingyenes hely az internátusbán (Lakás, élelmezés, fűtés, világítás, mosás, gyógykezelés.) 2. Öt fizetéses hely az internátusbán, havonként 5 frt befizetéssel. 3. Három fizetéses hely az internátusbán, havonként 10 frt befizetéssel. 4. . Két fizetéses hely az internátusbán, havonként 15 frt befizetéssel. 5. Négy ingyenes hely a köztar tásnál (étkezésnél), künlakók száméra. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.) Nem, nem fárad el a szegény, de annál többet szenved — sőt egészen kimerül — tárczája. Közvetíti 6. Négy fizetéses hely a köztartásnál (étkezésnél) havi 5 frt befizetéssel, künlakók számára. 7. Két fizetéses hely a köztartásnál [étkezésnél], havi 10 frt befizetéssel, künlakók számára. 8. Három ösztöndíjas hely, havi 5 frt ösztöndíjjal, helybeliek számára. A II., III. és IY. osztályban megüresedő kedvezményes helyek rendszerint a megfelelő alsóbb osztályokból föllépő növendékek számára tartatnak fönn. A felveendő növendékek köteleztetnek: 1. A megállapított élelmezési dijat (5, 10, vagy 15 forintot) minden hónap elsején az intézet pénztárába előre befizetni; 2. a köztartási evőeszközök pótlására beíráskor 1 forintot lefizetni; 3. az önképzőköri könyvtár és dalkör részére 1 forintot, úgyszintén fürdőhasználatért 1 frt 20 krt lefizetni; 4. minden növendék köteles magával hozni tisztességes nyári és téli ruházaton kivül legalább 6 inget, 6 alsó nadrágot, 3 hálóinget, 6 pár harisnyát vagy kapczát, 6 türülköző kendőt, 12 zsebkendőt, 6 asztalkendőt, 2 lepedőt, 1 vánkost, 2 vánkoshéjat, 1 paplant, 2 paplanlepedőt, fésűt és hajkefét, fogkefét, ruhakefét és 3 czipőkefét. A könyvek vagy azok ára (osztályonként 12—15 forint) jelentkezéskor az igazgatónál bemutatandók. A fizetésre kötelezett növendékek tanév közben újabb kedvezményekre nem számíthatnak; a fizetni nem képes növendékekek már az első időszak végével a tanítóképzőből kilépetteknek fognak tekintetni. A róm. kath., gör. keleti szerb, ev. ref. és ág. hitv. evang. tanitónövendékek az egyházi énekben és kántori teendőkben is kiképeztetnek és sikeres vizsgálat után erről külön képesítő bizonyitványt nyernek. A felvételről és segélyezés módozatairól és a jelentkezés idejéről minden növendék külön értesítést kap. Kívánatos, hogy az intézetbe felvett tanitónö- vendék első jelentkezése és beirása alkalmával atyja, anyja vagy gyámja, illetőleg azok külön megbízottja kíséretében jelenjék meg. Baja, 1897. május 1. ; Scherer Sándor, igazgató. IRODALMI CSARNOK. 1ST a,plseletre_ Napkeletre szállt a madár Néma kihalt lett a határ . Sírva hull a sárgult levél: „Temetőben zug-bug a szél“. Két kicsiny domb, két testvérsziv Oly édesen magához hiv, Sírjaikból sóhajtás kél: „Csendes nyugalomról beszél.“ Emlékezem, sírva kértünk Maradjatok itt, mivélünk S elkezdtetek vigasztalni: „Jó lesz ottan megpihenni“. Csendes a sir, nyugalmat ád Álmodjatok jó éjszakát! Boldogság lesz odatérni: „Odalenn már nem fáj semmi“. Simonides Gyula. Reb katasztrófája vagy a megugrott rendjel. Békeszeretőnek tartom magam, összeférőnek mondanak mások. A botránynak esküdt ellensége vagyok. Kerülöm is e csodaszörnyet. Előidézésétől mindig tartózkodtam . . . irtóztam. őszinteségemmel, a melyre czinikus megjegyzések vezettek, irigyeimnek tolihadat izenni most sincs szándékomban. Gúnynak, malitiának bélyegezhetné joggal a t. olvasó ama provokált kijelentésemet — és ha igaz nem volna — hogy a sóhivatali pária a munkában meg nem szakad — főleg ha valaki nyi- latkozatomból tévtanoknak szándékos terjesztését ki- magyarázni hajlandó. Elvitázhatatlan, commentárra nem szoruló igazság ez és ok, hogy a munkakényszerre kárhozottak irigykedésének örökös czéltáblaul szolgál. E maró satira ellenmérgét ama megjegyzésemben találja, hogy az egyenesadó és biróiletét számfejtőkönyv mennykő nagy köteteinek dajkálása sem szellemi megerőltetés .... ezt a chlor-nátriummal való foglalkozás — recte ennek mérgező hatása elleni védekezésből folyó gyógyítási költség. Távol legyen tőlem az öndicséret, amidőn állítom, hogy a tőle megkívánt qualfiicatión túltesz természetes esze — ha van. Kadai*ka nedvvel védekezik a poralakban magába szítt, bárzsingot irritáló ellenség ellen, mely az egészség rovására érdekes halványodást eredményez. Csoda-e tehát, hogy a lapos- gutaütötte bugyellárisának olykor-olykor hódolni kénytelen s a magyar vendégszeretet előtt kalapot emelve, elvétve a borospinczébe eltéved? . . ! * Kaszinónk játszótermében időztem. A teke-asztal perfect karambolistáinak lökéseiből igyekeztem — e téren hézagos — ismereteimet bővíteni, a midőn váltamat váratlanul férfi kéz érintette . . . Rotter t. tagtárs, „Das lüstige Haus“ s maga a vendégszeretet volt. Pinczéjébe szállított, oly önzetlen szívélyességgel, hogy azt a váltam is megérezte. Kisértésének engedve, követtem . . . Nyugovóra szállt már akkor a nap. A csillagok milliárdjai beragyogták immár a mérhetlen égboltozatot. Fagy lévén, száraz lábbal és torokkal csakhamar elértük a nyüzsgő vendégektől térfogatban megapadt pinczét. Ennek egyik falához simultak a tartalomban és űrben vetélkedő hordók. Viselkedésükön meglátszott br. Knigge illemszabályainak szem elől való tévesztése. Ki nem tértek az udvarias vendégnek. Tyúkszemeim és oldalbordáim veszélyeztetésével elértem végre a felső parlamentet — a felső asztalt értem. Ennek alsó végén szorongott vendégek közé sikerült befurakodnom. Tőszomszéd lettem az ínyt csiklandozó pikkantériákkal megrakott télak és pa- laczkokkal. A szellemi tápból — az elhangzott szónoklatokból — is bőven kijutott a vig vendégko- szorunak.... Községünk érdemes bírája törte meg a csendet. Beszédjével kettős szerepre vállalkozott s azt fényes sikerrel meg is oldotta. A képviselőtestületbe bejutott uj erőt — a szives házigazda tehetséges Lajos fiát — éltette. Kérve őt, úgy a község, mint annak polgárai szellemi és anyagi üdvére való, soha nem lankadó ténykedésre, amidőn őt a testület odaadó támogatásáról biztosította. Beszédjét azzal végezte, hogy a szőnyegen levő sérelmes kvóta emelés ellen tiltakozni, és az egri törvényhatóság hason elvet valló és védő zászlaja alá tömörülni, üdvös dolognak tartja. A község anyagias szellemi érdekeinek felvirágoztatása körüli érdemekben megőszült exbiró és az előbbinek — ha épen úgy tetszik — apósa bár megtestesült ellenzéki — higgadtságra intette a szónokot. Beszédjében, mely nem csak a pinczének, de az országháznak is díszére válhatott volna és Kossuth és Deák érdemeit felölelte, oda concludált, hogy a mostani kormányrendszer és annak intentioi fölött föltétlenül pálczát törni nem hajtandó az esetben, ha az adózó honpolgárok más ellenértékkel, pl. önálló vámterülettel kárpótoltatnak . . . A kvaterkázásnál magam is átszellemültem, de mert szónok nemvagyok, a sikerült szónoklat és inczi- densek hallatára csukává metamorfódtam. A bor hatása alatt és hordóktól környezetten per associationem idearum önkénytelenül eszembe jutott a következő, II. József császár alatt legalább is megtörténhetett eset, melyet ha a t. olvasómat vele- nem untatom, azt napvilágra hozni megkísérlem. * * Reb Kive, Ripsom hegynek és varangyosbéka képű Sáli feleségének néhai birtokosa, jómódú duna- földvári bortermelő volt. Mellékfoglalkozása a coupon- nyirás vala. Föléje helyezte magát sok más keleti származású benszülött hitsorsosának. Fényes háztartást vitt. Sprincze és Rüfke leányait zongorára is taníttatta. Mindenére nagyon büszke s legfőbb óhaja az volt, hogy érdemei e legfelsőbb helyen elismerésben részesittessenek. Valahányszor a szolgabiróval, avagy pláne az alispánnal találkozott, módját ejtette, hogy barátságos indulataikat kikérje. Ezt estélyek rendezése által véli leginkább kivihetőnek, a melyeken azután nevezetteknek szerfölött tömjénez. Ily alkalmat használ fel arra, hogy tiszta bort öntsön a pohárba . . . . s kirukkol a színnel, hogy mi vágyainak netovábbja .... Rendjel után áhitoz. Nevezett faktorok lépre mennek s nem késnek
