Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-25 / 17. szám

1897. április 25.

5

— Állásától megfosztott hitoktató. AI

vallás- és közoktatásügyi miniszter minden előzetes vizsgálat megejtését mellőzve, Virág Ferenczet, a szegzárdi állami főgimnázium hitoktatóját, állásától megfosztotta. Ez a súlyos Ítélet azért érte Virágot, mert rossz néven vették tőle, hogy az általános választáskor nyíltan állást foglalt a néppárti jelölt mellett és ot egy beszédben a népnek beajánlotta ; továbbá azzal is meg van vádolva, — természetesen alaptalanul — hogy az állami törvények ellen is izgatott volna. Virág Ferencz különben továbbra is megmarad Szeg- zárdon mint káplán s helyét a főgimnáziumban Graál Sándor segédlelkész foglalja el.

— A „Szegzárdi kerékpáros egyesület.“ Élet,

mozgalom, élénkség uralkodik a szegzárdi kerékpáros egyesületben. Az igazgatóság fáradhatatlan buzgalommal dolgozik, a tagok körében pedig nő a lelkesedés, az egyesület tagjai szaporodnak s nincs messze azon idő sem, hogy a kerékpározás sportja nem lesz mostoha gyermeke közönségünknek, megkedvelik, s kerekezni fog mindenki, ki szereti az egészségét, aki szereti bámulni a természet nagyszerűségét s pompáját. Terjesztése a kerékpározás sportjának, ez volt a múltban és ez a jelenben is egyik főczélja a Sz. K. E.-nek, de emellett most már a kerékpározás művelésére is gondot fordit. Megírtuk múlt számunkban, hogy versenyeket fog rendezni s most már arról értesülünk, hogy az első verseny május 9-én tartatik meg. Tagadhatatlan érdekes és szép lesz s tudjuk azt, hogy közönségünk érdeklődéssel néz eme verseny elé, hol először mérkőznek kerekeseink. A verseny programm a következő: Országúti verseny május 9-én d. u. 4 órakor a Kakasd-Szeg- zárdi utón. Versenybíró: I)r. Steiner Lajos. Verseny rendező: Surányi Viktor. Időmérők: Beöthy Kéroly és Majdán Miklós. Indító: Schmideg Mór. 1. 10 kim. országúti verseny nevezési dij 1 korona. I-ső érkezőnek közép ezüst. II. Nagy bronz. III.. Közép bronz. 2. 5 kim. országúti verseny nevezés 1 korona. I-ső érkezőnek kisezüst.

II. közép bronz. III. kis bronz. 3. Vigasz verseny. 3 kim. I-nek közép bronz. II. kis bronz. Czélpont a tolna-bonyhádi ut elágozásánál. Az egylet összes tagjai teljes egyleti díszben d. u. 2 órakor vonulnak ki a czélponthoz. A verseny után „M a n g bácsinál“ egy kis tor lesz s ugyanekkor osztatnak ki a csinos dijak is. A kerékpár egyesület egy igen érdekes versenyt fog rendezni az őszi sesonban, egyleti bajnok versenyt 60 klméteres országúton. Az első arany érmet kap és egy karszalagot Sz. K. E. bajnoki czimével, mely bajnokság azonban csak 1898- ban tartandó- újabb bajnoki versenyig tart, hol az újabb nyerőre ruháztatik át. Az évi túrák díjazásáról is gondoskodott már az egyesület ügyes igazgatósága. A legtöbb kiméiért bekerekezőnek nagy ezüst, a II-nak kis ezüst, a III-nak nagy bronz érmet ad. A legkevesebb megteendő klméter 2000. Az egylet tagjai közé f. hó 22-én felvétettek: Dömötör Miklós, Szélig Gáspár és Tauber Izidor rendes és I Török Ottó vidéki tagul. Kívánatos volna, hogy a helybeli összes kerékpárózók beállanának eme derék egyesületbe, a vidékiek (tolnaiak) pedig csatlakoznának szintén a mieinkhez, mert mig maguk semmit sem tudnak megteremteni, addig égyesülten szép dolgok volnának megvalósíthatók. Cajus.

— Négy vármegye határán levő vgndéglő megnyitása. A böjti egyhangúság után — mint bátai levelezőnk írja — vig örömnapokra viradtunk fel a húsvéti szent ünnepekben, melyeket előbb a szokott áhitatossággal, azután pedig vig mulatsággal töltöttünk el. Pesti vendégeink, a bátai hires vízműnél alkalmazott művezetők és rokonai egyesülve a helybeli intelligentiával két dereglyével kirándultunk ünnep második napjának délutánján — viharban — Pecsét János ezermester és birtokos barátunknak négy vármegyének, nevezetesen : Pest-Bács-Tolna és Baranya megyéknek a nagy Dunán túllévő összeszögellésén fekvő gyönyörű birtokára, hol az újonnan felállított s azon a vidéken egyetlen vendéglője lett ünnepélyesen megnyitva — finom halpaprikás, felköszöntők, zene és tánczmulatsággal. Felszentelő köszöntőt mondott Kur Kálmán ref. lelkésá, kit követtek jókivánalmaikkal Purth Adolf jegyző és Simrák László tanító urak. Az ozsonna eltöltése és a köszöntők elhangzása után kezdődött a táncz — szünetek között szép magyar dzlokkal fűszerezve. — Majdnem legszebb és leggyönyörűbb része volt a mulatságnak, úgy éjféltájban a haza rándulás a Dunán — szélcsendben, szép holdvilágnál — zeneszó mellett, mely ezen ünnepélyt soká feledhetetlenné teszi az ott volt mintegy ötven főből álló vendégseregnek.

— Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a tengődi róm. kath. olvasókör alapszabályait.

— Kirándulás bonyhádra. A „Szegzárdi Kerékpáros Egylet“ múlt hétfőn délután kirándulást rendezett Bonyhádra, melyben több egyleti tag vett részt. A kerékpárosok Bonyhádon szívélyes fogadtatásban részesültek.

— A selyemtenyészlök figyelmébe. A nmlt. föld- mivelésügyi m. kir. minisztérium folyó évi márczius hó 26-án 13749. sz. a. kelt. ' rendeletével a selyem- gubók beváltási árát a folyó 1897. évre következőleg állapította meg: A gubók csak élő állapotban és pedig következőleg osztályozva, váltatnak be s I. osztály.

A szép, erős, kemény, tiszta, folt nélküli, valamint a mészkóros gubók is, ha a fennti feltételeknek megfelelnek. Ezek beváltási ára kilogrammonként 1 frt. II. osztály. A gyenge, de különben tiszta, esetleg külsőleg kissé foltos, továbbá a renyhekóros és alaktalan, valamint azon gubók is, melyekben két vagy több báb van, azaz a dupla gubók. Ezek beváltási ára kilogrammonként 50 kr. A hasznavehetetlen gubók, melyekhez mind azon piszkos és nedves gubók sorozandók, melyek a többi gubót is bepiszkolnák. Ezek beváltási ára kilogrammonként 5 kr. Minta gyanánt minden beváltó-áílomáson közszemlére kifognak tétetni oly gubók, melyek mint első osztályúak váltatnak be. A selyemtermelők, midőn az államtól gubótermelésre in- gyen petét vállaltak, saját jól felfogott érdekükben is arra kötelezték magukat, hogy a tenyésztés körüli eljárásban azon utasításokat, melyeket az orsz. selyemt. felügyelőség közegeitől nyernek, minden egyes részletekben a legüagyobb pontossággal lelkiismeretesen követni fogják. Az esetben pedig, ha nem úgy tenyésztenének, mint előírva van, különösen, ha nem etetnek vágott levéllel mindaddig, mig a hernyók a 4-ik ved- lésen túl nem estek f ha a tenyésztési helyiséget nem szellőztetik kellően; végül ha a hernyók alatt az almot nem változtatják: akkor jogában áll a kerületi selemt. felügyelőnek, az ily tenyésztőtől, jegyzőkönyv felvétele és esetleg a község elöljáróságának közbenjárása mellett, a selyemhernyókat elkobozni. A selyem- gubók csakis teljesen érett állapotban és szárazon csak akkor vihetők beváltásra, ha azok előzetesen osztályoztatnak és ha a könyvecskének czimlapján, a beváltásra az engedélyt sajátkezű névaláírásával megadta. Kelt Szegzárdon, 1897. évi április hóban. M. kir. selyt. felügyelőség.

— A személyszállító hajók közlekedése. Az első cs. és kir. szab. „D unagőzhajózási Társaság“ közli, hogy a dunai személyszállító forgalomban a nyári menetrendet m á j u s 1-én lépteti életbe. E menetrend értelmében a budapest-mohácsi vonalon naponként közlekednek a személyszállító hajók.

— Az állatjárvány. A legújabban kiadott statisztikai kimutatás szerint Tolna vármegye területén szűnik az állatjárvány. Jelenleg a ragadós száj- és körömfájás 2 községben 17 udvarban, sertésorbáncz 2 községben 2 udvarban és a sertésvész 10 községben uralkodik.

— Előmunkálati engedély. Értesülésünk szerint a kereskedelemügyi miniszter április hó 11-én kelt rendeletével a „Magyar AltalánosHitelbank“ budapesti czégnek, a magyar államvasutak B á t a- szék állomásától Baranyavárig, esetleg B á túsz é k t ő 1 Eszékig, továbbá Eszék állomástól Vrpolj eig vezetendő elsőrendű gőzmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük. Szomorodott szívvel- jelentjük a feledhetetlen anya, nagyanya- és dédanyának özv. Fischer Józsefné szül. Stern Rosalia élte 80-ik évében folyó évi április hó 18-án délután 4 órakor, hosszas szenvedés után, történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei április hó 19-én délután 3 órakor fognak a gyászházból a faddi izr. sirkertben örök nyugalomi’a helyeztetni. Fadd, 1897 április 18-án. Béke lebegjen porai felett! Fischer Salamon, özv. Grünwald Mórné, szül. Fischer Fáni, Fischer Jakab, Fischer Lipót, mint gyermekei Fischer Salamonné, szül. Pollak Jetti, Fischer Lipótné, szül. Gross Katalin, mint menyei. Stern Sándor és neje Bergl Teréz, Stern Mór és neje Adler Milcsi, Stern Katicza, félj Dr. Brust Lázárné, Grünvald Róza, félj Schmiedeg Mórné, Grünwald Janka, férj Taubner Miksáné, Grünvald Lina, férj Weisz Gyuláné, Grün- wald Lajos és neje Müller Sarolta, Grünwald Maris, Fischer Riza, férj Strasser Árminná, Fischer Samu, Fischer Sári, Fischer Miksa, Fischer Árpád, Fischer Aranka, Fischer Honora, Fischer Berta, Fischer Rózsi, Fischer Jenő, Fischer Izidor, Fischer Frida, mint unokák. És számos dédunokák!

— Tilosban vadászott. Vizncr János kakasdi lakos sem vadászati jegygyei, sem fegyvertartási engedéllyel nem birt, mégis megtette, hogy a határba ment a vadakat pusztítani. A csendőrség vadászás közben lepte meg a tilosban puskázó Viznert, a kitől a fegyvert és a töltényeket elkobozta.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17^sz0

___

— Megszökött. Kiss Imre, dunaföldvári illetőségű bérkocsis bajba került a sebes hajtás miatt s ezért 15 frt pénzbírságra ítélték. Az elitéltnek most kellene a bírságot lefizetnie, de nem találják. Ismeretlen helyre szökött s most mindenfelé körözik.

— Ki felelős a cselédek hadmentességi adójáért? A pénzügyminiszter adta meg a napokban e kérdésre a feleletet az egyik adófelügyelő jelentése alkalmából. A pénzügyminiszter ugyanis kimondotta, hogy a cselédek hadmentességi adójáért minden esetben — és pedig tekintet nélkül arra, vájjon a hátralék régibb keletü-e, vagy nem — az a gazda felelős, kinél a-díjköteles tényleg szolgálatban áll.

— Véres verekedés. „A harag rossz tanácsadó“ — ezt tartja a közmondás s mégis nagyon sok emberrel megesik, hogy nem a józan ész, hanem a harag által engedi magát vezetni. Régi haragosai voltak Tóth Sándor és Halász Ferencz duna-szentgyörgyi lakosok Halász Gábornak, a kit husvét hétfőjén éjjel fél 1 órakor az ut- czán megtámadtak ólmosi és fezesfejü botokkal és fejét két helyen is belyukasztották. Halász Gábort a kiömlő vére teljesen elborította és eszméletlen állapotban terült el a földön. Életmaradásához kevés a remény.

— Egy fazék régi ezüst pénz. Lakatos László bölcskei lakos a napokban a háza végében felásta a házi kertet s e közben egy fazék régi ezüstpénzre bukkant. A felásott kincsnek Lakatos szörnyen megörült s nagy titokban fel is vitte Budapestre, a hol azt eladta. Később kitudódott Lakatos szerencséje, a ki most bajba került, mert a talált pénzt törvény értelmében be kellett volna a hatóságnak jelenteni.

— Leégett présházak. Regölyben Erdélyi Antal gazda szőlejében levő présháza ismeretlen módon kigyuladt s azt a benne levő hordókkal együtt a tűz elhamvasztotta. A kár 300 frt. — Dani Pál decsi lakosnak szőlejében szintén leégett a présháza, mely biztositvs volt, s igy a kára megtérül.

— Hajba kaptak egy ostor miatt. B aj n o k István és C s ó ka István alsó-nyéki lakosok a várdombi országúton elvesztették ostorukat és azt az utánuk jövő Holcz János és Klieber Pál várdombi lakosoktól követelték. Ezek hiába erősítették, hogy ők mit sem tudnak az ostorról; mert Csóka István fenyegetve egyre követelte az ostor előadását, majd dühében vasvillát ragadott és azzal eresztette ki Holcz János vérét. Az ügynek folytatása lesz a biróság előtt.

— Hamis tizfilléresek. A folyó hó 8-án megtartott dombóvári országos vásárban több hamis tizfillé- reseket hoztak forgalomba. Az erélyes csendőrség csakhamar kinyomozta, hogy a hamis pénzt Münz József kaposvári lakos készítette „ez üs t-viz z el“, melyet higany és salétronsavból állititott elő. Ezt a folyadékot üvegszámra árulta a vásáron és annak hatását többféle tárgyon, többek között kétfilléreseken is bemutatta, melyeket két krajczáijával adott el. Kovács István dombóvári lakos és néhány suhan ez vett az e I ü 1 t-v i z b ő 1, s néhány óra alatt annyi hamis tizfillérest készítettek, hogy valósággal elárasztanák vele a kereskedőket és korcsmárosokat. Midőn Frieden- táll és a többi kereskedők észrevették a csalást, jelentést tettek az esetről a csend őrségnek. A csendőrség már másnap előállította Münz Józsefet, kitől 6 drb. ezüstözött kétfillérest és 45 üveg folyadékot elkoboztak. Az eset természetesen a biróság elé került.- A „Mária Dorothea- Egyesület“ 1897. évi április 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Budapesten, a Lipót-utczai uj városház társalgó termében tartja ineg. XII rendes évi közgyűlését, melyre az egyesület tagjait és az ügy barátokat tisztelettel meghívjuk. Főbb tárgyak: 1. A válaszmány évi jelentése. 2. A költségvetés megállapítása és a felmentvények megadása.

3. A tanítónők otthonának építkezése. 4. Az Erdély- részi Kör otthonának segélyezése. 5. A választmány és a számvizsgáló bizottság megválasztása. 6. Esetleges indítványok. Szavazásra minden egyesületi tag jogosult, vidéki tagok írásban is nyilatkozhatnak. Az évi jelentést, továbbá az egyesület anyagi állapotára é* működésére vonatkozó főbb adatokat jelen meghívóval együtt minden egyes taggal közöljük s kérjük előleges tanulmányozását. Uj tagok bejelentését, továbbá tagdijakat és adományokat az ülés folyama alatt is elfogadunk. Vendégeket szívesen látunk. Kelt az egyesületi választmánynak Budapesten, 1897. márczius 14-én tartott ülése megbízásából. Az-egyesület nevében: Radnai Jenőné, titkár. Gróf Csáky Albinné, elnök.