Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-01 / 9. szám
1895. márczius 1. 5 számú rendeletével felszólította Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt, hogy a tankerületében levő állami iskolák gondnokait szólítsa fel, hogy a legközelebbi rendes havi ülésökön tegyék le a hivatalos esküt s az ezen ülésről szóló jegyzőkönyvet pedig a tanfelügyelőséghez teijeszszék be. Az esküminta a következő: „En K N. az n ................i állami iskolai gondnokságnak kinevezett tagja, esküszöm az élő Istenre, hogy 0 Felsége, apostoli királyom, a ma gyár szent haza és annak szentesitett törvényei iránt tántoríthatatlan és rendületlen hűséggel viseltetem, különösen pedig a népoktatási (és kisdedóvási) törvények rendeletéit mind magam megtartom, mind másokkal megtartatni igyekezem s ennek értelmében ‘ a felügyeletemre bízott intézet (intézetek) javát teljes erőmből és legjobb akaratom szerint előmozdítani fogom. Isten engem úgy segélyjen ff — Jótékonyság. Szabó József szegzárdi ev. reform, tanitó ur, a folytonos, nemes jótékonyságáról ismeretes, mély vallásos érzelmű férfiú, i^mét egy újabb szép tettével irta be nevét a halhatatlanok arany könyvébe, mikor — legközelebb — a lelkészi hivatal számára, egy igen díszes kötésű, értékes templomi imakönyvet ajándékozott. A már sokszor ismételt jótékonyság és nemes lelküség dicséretre nem szorul, ez önmagában hordja legszentebb jutalmát, — azért csak azt mondom az én kedves tanítómnak: „Nagyon sokáig imádkozhassam én, és más is, e szép imakönyvből az ő és kedves családja boldog, hosszú életéért!“. — B o r z s á k E n d r e, lelkész. — Vallásos felolvasó estély. A reform, iskolateremben évek óta szokásos szerda-esti vallásos felolvasás és esteli istenitisztelet, a lelkész betegsége (torokbaja) miatt a hétről elmaradt, de a jövő héten már ismét folytattatni fog, mig csak a tavaszi nagy munkaidő be nem áll. — Meddő pályázat. A szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatóság a hőgyészi és szegzárdi m. kir. adóhivataloknál újonnan rendszeresített adótiszti állomásokra hirdetett pályázatot s ezek közül a szegzárdi áthelyezés utján lett betöltve, hova a bonyhádi m. kir. adóhivataltól lett egy adótiszt áthelyezve. Ezek szerint a szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatóság kerületében jelenleg is két adótiszti állás van üresedésben, melyre kellő minősítéssel biró pályázó nem jelentkezett. Valóban csudálatos az,' hogy' a mai időben, midőn mindenki igyekszik állami hivatalba bejutni, éppen oly állomásokra nincs pályázó, melyeken az előmenetel gyors, a hivatalos működés pedig sokkal kellemesebb, mint akár a posta és távirda, akár pedig a vasúti hivataloknál. Nem lehet ezen tartózkodásnak valódi okát kipuhatolni, de azért mégis séjthető, hogy a vonakodásnak oka az, hogy az illető nem akar a pénzügyi szolgálat még most is gyűlölt terére lépni. Pedig ez nagyon téves felfogáson alapszik, mert a hazát bármily téren szolgálni, mindenkinek hazafiui kötelessége főleg akkor, midőn szolgálatáért kellő díjazásban részesül s biztos jövőjét már mint 20 éves fiatal ember állapíthatja meg. Felhívjuk tehát mindazokat, kik kellő minősítéssel bírnak, siessenek kérvényeiket a szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz mielőbb benyújtani. — Körlevél. A Szegzárdon létesítendő főgymná- sium ügyében alakult végrehajtó bizottság nevében Döry Pál vármegyei alispán az alábbi körlevelet intézte azokhoz, kik kegyesek voltak alapítványaikkal a fogymnasium létesítéséhez járulni. A vallás- és közoktatásügyi nagyméltóságu m. kir. minisztérium Tolna vármegye közönségéhez intézett 47092/1895. számú leiratával Szegzárd község, úgy a vármegye közönsége túlnyomó többségének páratlan áldozatkészséggel támogatott azon kívánalmát, hogy Szegzárdon, vármegyénk székhelyén állami főgymnasium állíttassák s hogy ezen tanintézet már ez évi szeptember hó 1-én megnyittassék, — végérvényesen engedélyezvén, az építési munkálatok a folyó évben már kora tavaszszal megindittatni fognak. Minthogy azonban az építkezés akadálytalan folytatásának és kellő időben való befejezhetésének biztosítása a főgymna- siumra hazafias készséggel felajánlott adományoknak egybegyűjtését s már ez év folyamán részbeni fel- használását is igényli, ennélfogva teljes tisztelettel felkérjük, hogy az általunk kibocsájtott gyüjtőiven jegyzett kegyes adományát vagy ezen adományának legalább egyharmad részét folyó évi április hó végéig, második harmadát folyó évi augusztus hó végéig, harmadik harmadát pedig 1897 évi február hó végéig Módly László bizottsági pénztárnok urnái (a vármegye pénztári hivatalában Szegzárdon) befizetni mél- tóztassék. Azon felemelő tudatban, hogy nemzeti közművelődésünk ezen uj temploma — melynek alap- kövezetét kicsiny társadalmunk hazafisága az egyesek erejéhez mért darabonkint hordotta össze — a reá fordított tőkét rendeltetésének állandó betöltésével a haza javára dúsan fogja kamatoztatni, kérjük, hogy az előirányzott kötelezettségekre való tekintettel a fentebb megállapított fizetési határidőket betartani, s a most már mienknek mondható főgymnasium ügyét eddig tanúsított hazafias és nagylelkű pártfogására a jövőben is méltatni szíveskedjék.- A „Szegzárdi Tisztviselői Társaskör“ folyó évi márczius hó 1-én, vasárnap délután 2 órakor ideiglenes helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés a helyiségre vonatkozó határozat tárgyában. 2. Elnöki jelentés a bútorzat beszerzésére vonatkozó választmányi határozatról. 3. Esetleges indítványok. — Házvétei. Gyija-óthy János, szegzárdi birtokos, megvette Szegzárdon a Hahn Adolf Széchényi- utczai házát 10,250 írtért. — A szegzárdi ipariskolai-bizottság ülése. Folyó hó 21 -én tartott ülést a szegzárdi ipariskolai bizottság, melyen K r a m m e r János igazgató jelentést tett az iskola állapotáról és az iskolalátogatás nagymérvű hiányairól; továbbá bejelentette azt is, hogy számos iparos megbüntetés végett beterjesztetett a szolga- biróságnak. Élénk vitát keltett az ipartestületnek abbeli határozatának tárgyalása, melylyel az ipartestület az ipariskolai tandijak megszüntetését kérte. — Hosszú tanácskozás után a bizottság 5 szóval 3 ellen csatlakozott az ipartestület határozatához s a tandijak megszüntetését hozza javaslatba a felettes hatóságoknak. Megjegyezzük, hogy eddig a helybeli iparosok 2 irtot, a vidékiek pedig 2 frt 50 krt fizettek tandíj fejében. Az idén 160 tanuló közül csupán csak 20 fizette meg a tandijat s igy a hátralék közel 300 frtot tesz ki. A bizottság elhatározta, hogy a folyó évben is rendez iparos tanoncziskolai kiállítást, illetve ennek rendezésére az újabb rendelet alapján az ipartestület hívja fel. — A szegzárdi izr. hitközség kép viselő-testületé múlt hó 22-én tartott ülésében többek között tárgyalta a kerületi elnököknek folyó évi január hó 5-én Budapesten tartott ülésében hozott azon magasztos czélu határozatát, mely szerint a recepció életbeléptetésének emlékére kulturális és felekezeti czélok támogatására egy a hazai zsidóság között országszerte megindítandó gyűjtés utján összehozandó egy millió forintból álló alap létesítését mondta ki, mely czélból az ama ülésben megindított gyűjtés általánosítása végett a felhívások a hazai hitközségeknek megküldettek. Leopold Sándor hitk. elnök, ki mint a X. község-kerület elnöke ama nagygyűlésen szintén részt vett és a hazai zsidóság annyi jelenvolt jelesei közül az alelnöki tisztséggel tüntettetett ki, a beérkezett felhívás felolvasása után azon javaslatot terjesztette a képviselő-testület elé, hogy a hitközség a közalaphoz 5000 koronával járuljon, azonkívül a hitközség tagjai is szólittassanak fel adakozásra, melyet a maga részéről 2000 koronával azonnal meg is kezdett. A képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta, a gyűjtés eszközlésére pedig dr. Pirnitzer Béla és dr. Ungár Simon rabbi kérettek fel. Az ülés további folyamán a már múlt évi október hó 31-én elhatározott templomépités ügye tárgy altatván, a meglevő tervrajzok költségvetési összegének erejéig minden az építkezésre vonatkozó ügyek vezetésére templomépitő- bizottság küldetett ki, melybe egyhangúlag megválasztattak : Leopold Sándor hitközségi elnök, dr. Pirnitzer Béla, dr. Pataki Gyula, Kron Sámuel, Salamon Ármin, Sálamon Lipót, Seiner Lipót, Wolf Henrik elöljárósági tagok, továbbá Goldberger J. Mór, Leitersdorfer József, dr. Ungár Simon, Leicht Lajos, Reich! Sándor és Fleischer Ödön. — Halálozás. Csak a múlt számunkban jeleztük azt a ritka családi örvendetes ünnepet, melynek folyó hó 19-én lettek volna részesei Schneiderbauer Jakab és neje szül. Pfeiffer Erzsébet, mikorra g y é m á n t-lakodalmuk ki volt tűzve. E ritka isteni kegyelmet azonban nem érhette meg Schnei d erbau er Jakabné, szül. Pfeiffer Erzsébet, kit a gondviselő jó Isten folyó hó 25-én magához szólított. A megboldogult temetése általános nagy részvét mellett történt meg múlt csütörtökön délután 3 órakor. A gyászesetről a következő jelentést vetttük: Schneiderbauer Jakab a maga és gyermekei : Éva özv. Kálmán Jánosné, Erzsébet férj. Fekete Mihályné, József és neje szül. Bocsor Erzsébet, Julia özv. Mártin Ferenczné, Emma férj. Pap Gyuláné, Anna félj. Török Béláné, — úgy a nagy kiterjedésű rokonság nevében mély fájdalommal tudatja felejthetetlen kedves nejének, a legjobb édes anyának, nagy- és dédanyának, Schneiderbauer TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (9. sz.) Jakabné szül. Pfeiffer Erzsébetnek folyó évi február hó 25-én délután 6 órakor életének 80-ik és boldog házasságának 60-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi február hó 27-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a szegzárdi felső- sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó évi február hó 28-án délelőtt negyed 9 órakor fog a szegzárdi belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutatni. Szegzárd, 1896. évi február hó 25-én. Áldás és béke hamvara! — Halálozás. Egy sokat szenvedett úrnőnek, özv. Braun Bernátné, szül. Goldberger Helén- nek halálhíre érkezett a múlt héten Szegzárdra, kinek holttetemét hazazsállitották s folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor temették el nagy közönség részvéttől kisérve. A halottas házban dr. Ungár Simon rabbi szép gyászbeszédet tartott, az énekkar pedig L i n- h a r d t Ignácz kántor dirigálása mellett megható gyászéneket zengett. A csapásoktól mélyen lesújtott édes apa lelje vigaszát az isteni gondviselésben való megnyugvásban! A gyászesetről a következő jelentést vettük: „Goldberger J. Mór, mint megtört apa, úgy a maga, mint unokái, a kiskorú árvák: Braun Irén, Margit és Renée nevében, valamint Golberger Arnold, dr. Goldberger Hugó és Goldberger Dezső, mint bánatos testvérek, özv. Braun Farkasné, mint lesújtott anyósa és a többi rokon a legmélyebb fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett, drága, egyetlen leánya, az önfeláldozó édes anya, a legjobb testvér, meny és rokon, özv. dr. Braun Bernátné szül. Goldberger Helén folyó évi február hó 24-én reggeli 9 órakor, életének 82-ik évében, Budapesten (Vöröskereszt-kórház) hosszas szenvedés után, mell- hártyalob következtében jobblétre szenderült. A felejthetetlen halott hült porai haza hozatváu, folyó hó 26-án délelőtt 10 ór akor fognak Szegzárdon, a gyászoló házból az izr. sirkertbe örök nyugalomra kisértetni. Szegzárd, 1896. február hó 24-én. Örök béke és áldás a drága hamvakon! Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik! — Érdekes természeti jelenség. Havas, zivataros időnk volt Szegzárdon e hó 25-én. Egész nap havazott ; a szép fehér hólepel délelőtt úgy 10 óra felé azonban egyre piszkosabb, utóbb pedig egészen barnás színűvé lett. Lapunk egyik természetvizsgáló olvasója a következőket írja: A laikus e jelenséget egyszerűen annak tulajdonítja, hogy a szél felkavarta a port s innen a piszkos szin. Ez nem áll, mert először is a föld keményen meg volt fagyva s az előzőleg tisztán esett hózal beboritva, aztán meg ezen a hónak piszkos szint adott anyag egészen más kon- zisztencziáju, mint az útezai por, avagy a futó, vagy épen saharai homoké. Végül a localis por csak itt-ott sáros nyomokban látszik a havon. A szóban levő por nemcsak a darás szemcsékhez tapadva vagy azok bensejében foglalva, hanem szabadon szállinkózva is csapódott le, a mint azt lakásom több ablakának eresztékei előtt észrevettem, a hová az intenziv szél befújta. Téves némelyeknek az a feltevése is, mintha az ilyen por-esőt a sirocco hozná, mert be van bizonyítva, hogy a sirocco nem a Saharában keletkezik. A sirocco csak lokális port kavar fel. A tegnapihoz hasonló poresők ritkán észlelhetők. Hogy a keddi poreső terrestrikus vagy kozmikus volt-e, ez az általam nagyobb mennyiségben összegyűjtött poros hóból kiválasztandó pornak megvizsgálása után lesz csak megtudható. Terrestrikus poreső, vagy „passatpor- eső“ származik az egész földgömbről az azt körülvevő légür felső régióiba emelkedő végtelen finom porból, mely rendesen az eső által lesz lecsapva s mint por csak tartós szárazságban csapódik le a földre, alig észrevehető réteget képezve. A kozmikus poreső a nagy világűr valamely égitestének exploxió- jából keletkezik. A robbanásnál keletkezett nagyobb darabok mint meteorok esnek le, a porrá lett anyag pedig egy ideig lebeg a világűrben, mig egy légáram megkapja és viszi tovább, mig végre a felső (melegebb) áramló lég egy hidegebbel kerül össze s létrejő a csapadék, hó vagy eső alakjában, melylyel a por is leszáll. Chladny, Brezina, Ramelsberg és Buchner természettudósok szerint a legtöbb nagyobb meteorhullás után rövidebb-hosszabb idő múlva s a hullás színhelyében közelebb vagy távolabb mindig kisebb- nagyobb poreső észleltetett. Nagyon valószínű, hogy a tegnapi poreső a múlt héten Spanyolországban leesett meteorokkal van összefüggésben, annyival is inkább, mert a sárga-barnás porfelhők délnyugat felől jöttek hozzánk.
