Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

4 — Névtelen jótevő. Egy jótevő 50 frtot küldött a szegzárdi rk. ovoda- és gyermekmenhely részére, mely jótéteményért hálás köszönetét mond lapunk ut­ján az intézet elnöke, Döry Pálné. — Népkonyhából. A szegzárdi népkonyhában 1896. évi január hó alatt 5683 adag meleg ételt és 570 drb kenyeret- osztottak ki a szegények között. — Állásába visszahelyezett jegyző. Nemes Ignácz döbröközi jegyzőt még a múlt evben állásá­tól felfüggesztették több rendbeli feljelentés alapján most a fegyelmi hatóság Nemes Ignácz jegyzőt állásába visszahelyezte s csupán 20 frt pénzbírsággal marasz­talta el. — A „Kath. Kör“ Bencze I. D.-földvári apát-plebá- nos ad hoc elnöklete alatt f. évi január 24-én D. föld­váron megalakult, s az alapszabályok leendő jóváhagyás végett a belügyminiszterhez beterjesztettek. A „Kath. Kör“ eddig 200, leginkább a földmivelő osztályhoz tartozó tagból áll. — Egyháztanács és iskolaszék újraválasztása a faddi r. kath. hitközségben. Elénk érdeklődés és tö­meges részvétel mellett ejtette meg Fadd r. kath. közönsége a hitközség egyházi és iskolaügyei intézé­sére hivatott és jogosított egyháztanács és iskolaszék újraválasztását január 26-án. Összesen 124 szava- zójegy adatott be a választást vezető bizottsághoz. Legtöbb szavazatot nyertek: Tilkovics József, Mé­száros István, Kolereár András, Krisztink viel- a Já­nos, Samai József, Joó János, Rábóczki János; Rali József, Fehér Mihály, ifj. Bojtos Antal, Szuprics Jó­zsef, Mácsik József; továbbá Orgován József, Ben­cze István, Kertész József, Hermán János, Deák József és János, Heronyányi József. Ha végig tekintünk névsoron és látjuk, miszerint azok viselői közül csak egyetlen-egy tartozik az értelmiséghez s tekintve azt, hogy Faddon a jelentékeny számú közbirtokosság, birtokai arányában az iskolák föntartásához, nagy mérvben járul hozzá: úgy a nép önkormányzati jog- gyakorlatának amaz érzékhiányát kell constatálnunk, mely nem tudja a méltányosság aranyszabályát kö­vetve a kötelezettségek és terhek arányához mérni az intézkedhetés és ellenőrzés jogát; s a mely érzék­hiány nem ismeri nemesebben felfogott önérdekében állónak közügyei intézésében s ellenőrzésében legalább is szerény szerepet juttatni annak az értelmiségnek, mely arra képesebb és hivatottabb is. így járt el a választó közönség az iparos osztálylyal is, amely pe­dig Faddop tekintélyes számban van; ebből sem ta­lált bizalmára méltót egyet sem a foldmives osztály. Nagymérvű bizalmatlanság nyilvánult a választás mód­jára nézve. A választások tisztaságának kérdése úgy látszik a legapróbb választási ténykedésre is a gyanú , árnyát borítja. A választók két erősebb pártja ugyan­csak nagy számban küldte bizalmi férfiait a válasz­tási helyiségbe, hogy a választást vezető bizottság eljárását ellenőrizzék. 1 amint halljuk, mindenki azon meggyőződést merítette, miszerint a legádázabb gonosz akarat sem találhatott gáncsolni valót, mely tény annál örvendetesb, mivel a kákán is csomót keresők nek sikerült a múltban ez irányban gyanút kelteni. A gyanúnak most még az árnyéka is elmosódván, itt is beállhatna az Isten békéje, ha ugyan nem találkoznának mindig és mindenütt olyanok, kik — ők tudják miért — jobban szeretik a zavarost, mint a tisztességes békét. — Vallásos estély. A szegzárdi ev. ref. egyház iskolatermében a vallásos estélyek — közének, mű­ének, ima és vallás-erkölcsös tartalmú felolvasások mellett — minden héten megtartatnak szerdán este 7 órakor, a ref. hivek nagyon tömeges látogatása mellett. Úgy látszik, hogy a belmissiói tevékenység­nek ez a leghatásosabb eszköze igy téli időben. A múlt héten Borzsák Endre lelkész tartott vallás­erkölcsi felolvasást a „czim“-ről — a lefolyt héten peáig Bodnár István presbyter olvasott fel pár igen szép erkölcsi tartalmú elbeszélést, saját, még kiadatlan munkáiból — az egybegyült hivek nagy sokasága, még nagyobb tetszése mellett. A reform, énekkar Racz Gyula kántor vezetése mellett — most is, mint mindig — szép szabatossággal énekelt, nagyl?an emelve az esteli vallásos áhitatosságot. — Az „Egyesült Szegzárd Tolnamegyei Nőegy­let“ múlt hó 30-án népes választmányi ülést tartott özv. Theodorovits Lajosné elnöklete alatt. Elnök megnyitván az ülést, bejelentette, hogy a nőegyleti bál bevétele volt 308 frt 51 kr, kiadása 162 frt 28 kr, a tiszta jövedelem volt 146 frt 23 kr. A kará­csonyi ünnepek alkalmából a szegények között 64 frtot osztott ki a nőegylet. Az idei tisztujitó közgyű­lés határidejéül márczius 12-ét tűzte ki az ülés. Szám­vizsgáló-bizottság tagjaivá megválasztatta: Länderer Arthurné, Ágoston Károlyné és Krammer János titkár. Abaffy Gyuláné 5 frtot küldött a nőegyletnek báli jegyének megváltása czéljából. A szegzárdi men- házak karácsonyfájára 5 frtot adott az egylet. Uj tagokul felvétetett: Oláh András, Gráber Árminné Somogyi Paula, Steinfeld Béláné, özv. Scherer Kon- rádné, Gerőfi Lipótné, Kiss Malvin, Gerscha Henrikné, Szigeth Nándor, Matzon Kálmán, Ellmann Ödön, Varjas Ödön. A bálrendező-bizottság hölgy- és férfi­tagjainak elnök jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Egyszersmindenkori segélyt szavazott még meg a gyűlés többeknek. Ezzel az ülés véget ért. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Szegzárd nagyközség elöl­járósága egy öl tűzi fát, a szegzárdi iparos ifjúság által 1896. évi január hó 18-án tartott tánczmulatság tiszta jövedelmeként 1 frt 50 kr, Tóth N. szeg­zárdi pékmester 100 drb kemény süteményt. Ezen kegyes adományokat, számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1896. évi január hó 31 -én. B e z e rédy Pál s. k. — Fegyelmi ügy. Ismeretes olvasóink előtt már a Rill-féle sikkasztási ügy, mely a sok huzavona után végre remélhetőleg nemsokára végleges megol­dást nyer, amennyiben a közigazgatási bizottság meg­bízása folytán Nunkovics Ferencz központi főszol­gabíró, múlt pénteken a városháza termében már megtartotta a sikkasztás ideje alatt volt iskolaszéki és hitközségi tanácstagok kihallgatását. A kihallgat- tatás az egész napon át tartott, s a főszolgabiró nagy részletességgel és pontossággal jegyzőkönyvbe vétette az iskolaszéki és hitközségi tanácstagok vallomásait, melyekből ismét csak az tűnt ki, hogy a volt elnö­köt terheli a mulasztás, a kinek kötelrssége lett volna az ellenőrzést a pénztárnok felett gyakorolni, a mit azonban nemcsak hogy elmulasztott megtenni, sőt — midőn a hitközségi tanácstagok hozzá a pénztárra vonatkozólag kérdéseket intéztek — mindig azt jelen­tette, hogy a pénztár'rendben van. — Tudvalevőleg a megyés püspök a volt elnököt elmarasztalta az el­sikkasztott összeg megtérítésével, s igy a közigazga­tási hatóság ítélete sem lehet más. — Nyilvános köszönet. Szabó József helybeli ref. tanító ur, ki vallásos szent érzelmeinek s nemes áldozatkészségének daczára, hogy hivatalos fize­tése igazán csekély — már sokszor fényes jeleit adta igazi önzetlenséggel: legújabban ismét egy szép tette által irta be nevét a halhatatlanok aranyköny­vébe s tette magát méltóvá a gyülekezet igaz szere- tete és hálájára. Nevezetesen a templomi szószéket és papi széket — mintegy 15 frt költséggel — sa­ját maga és kedves neje U j v á r y Mariska úrnő tudtom és a gyülekezet tudta nélkül, aranyrojtos vörös selyem-plüssel bevonták, feldíszítették, az egész hit­községnek igazán szép és kellemes meglepetést sze­rezve. E szép tett, a vallásos érzés eme nemes föl­lendülése, nem szorul köszönetre, mert az ily ma­gasztos cselekmény az öntudatban leli legdrágább jutalmát; mégis a külső szokásnak kötelességszerüleg hódolva, nem külső szokásból, hanem igazi meleg szeretettel köszönöm meg nyilvánosan az én kedves tanítómnak e szép tettét, a ref. gyülekezet és a nagy Isten nevében! Borzsák Endre, lelkész. — Református bál. A szegzárdi ev. ref. kef. hitközség presbyteriuma, a ref. énekkar körzeműkö- désével — a múlt évihez hasonló — tán czczal egybe­kötött s társas vacsorával kezdődő farsangi mulatságot rendez a ref. iskola-termekben folyó évi február 2-án, azaz ma este. Társas vacsora és a bál dija 1 frt, csupán a tánczmulatságé 30 kr. A kibocsátott gyűjtő- ivek bővebb felvilágosítást adnak. Ajánljuk e jóté­kony mulatságot, mely szent czélu 3 a mennyiben a tiszta jövedelem fele az egyházé, fele a ref. ének­karé — minden nemes szivü pártfogók szives figyel­mébe. A ref. énekkar e szent czélu mulatságán, úgy xhalljuk, a szegzárdi dalárda testületileg részt vesz, tehát szép mulatság Ígérkezik. — A selyemtenyésztők figyelmébe. A népnek egyik legszebb mellékkereseti forrását a selyemte­nyésztés képezi, mely most már Bezerédj Pál mi­niszteri meghatalmazott önfeláldozó tevékenysége és áldozatkészsége folytán országszerte népszerűvé lett oly annyira, hogy a tenyésztés megkezdésekor alig győzi az intézet a jelentkezőket selyempeték­kel kielégíteni. Ezért már most hivjuk fel a szeg­zárdi tenyésztőket, hogy a városháza iktató hivatalá­ban siessenek eleve bejelenteni, hogy mennyi selyem­petére tartanak igényt. — A tamási-i kölcsönös segélyző-egylet 1895-ki évi zárszámadása és mérlege a következő adatokat tünteti fel. A forgalmi számla bevétele 80,223 forint TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (5. sz.) 45 kr., kiadás 80,232 forint 45 kr; a mérlegszám^ 154,673 forint 19 kr, a veszteség nyereség számla pedig 9000 forint és 48 kr. — Az elhunyt pécsi püspök adományai. Dr. Dulánszky Nándor, az elhunyt pécsi megyés püspök, 19 évi püspöksége alatt nem kevesebb, mint 464 ezer frtot adományozott egyházi, kulturális, hu- mánus és más jótékony czélokra. — Szegzárdon, folyó évi január hó 25-én meg­tartott polgári olvasóköri tánczvigalom alkalmával felülfizettek: Adler János 2 frt, K. S. 2 frt, Hájá Béla 1 frt, Mirth László 1 frt, Grószbauer Ferencz Darázsy János, Hiverth Ignáczné, Tóth Antalné, Ba- rakovits Erzse, Seiner Sándor, Fábián István 50—50 krt. Jegyeiket megváltották: Id. Zsigmond Ferencz Zavaros János, Vinkovits Yincze, Csizmazia Józset Csapó Jenő, Rill József, Vitkovits József, Nemes Sándor, Laurencsics Gábor, Sipos György, Konkoly István, Indrák Antal, Vatzek László, Yágner József, Jilk László, Hradek Dénes, Hájá Béla, Zsigmond Ferencz, Erdődy Lajos, Jambusz Gyula, Hauk Károly Horváth József, Mirth Gyula, Nicsner Pál 1—1 írttal. — Bál. A hőgyészi dalárda, mely jelen évben 20 éves fennállásának évfordulóját ünnepeli, néhány hónap előtt újból megkezdette működését; a régi tagok megszaporodva ifjú erőkkel, ismét fiatalos kedvvel karolták fel az ügyet, hogy a jubiláris év­ben a régi jó hirt s a traditionális szép mulatságokat teljes fényében visszaállítsa. Az egylet saját pénztára javára február hó 9-én zártkörű tánczestélyt rendez, mely az előkészületekből Ítélve, rendkívül fényesnek Ígérkezik. A programmdarabok hir szerint: „Dal­ünnepen“ Them Károlytól, „Nemzeti zászló“ Huber Károlytól, továbbá „Régi magyar dalegyveleg.“ — Hökhurut. A ragályos betegségek közül jelen leg különösen a hökhurut) uralkodik nagy mértékben Szegzárdon a kis gyermekek között s vannak csalá­dok, a hol 4—5 gyermek fekszik e kínzó betegség­ben. Az erősebb gyermekek megküzdenek ugyan a betegséggel, de a gyengébbek többnyire elhalnak. — Három suhancz. Midőn múlt vasárnap a békés polgárek már javában aludták az igazak álmát, három suhancz összekapaszkodva, égtelen kiabálással haladt az újváros felé, majd pedig neki estek egy kapu­nak s azt annyira verték, hogy a gázdáf az egész háznépóvel együtt kiugraszrották a meleg ágyból. A gazda méltó haragjában egy husánggal jött ki, de erre a sihederek a sötétben megugrottak. — PinczebetÖrŐk. Alig van a szegzárdi szőlő­hegyekben pincze, melyben bor volna; mert hát a fillokszera kipusztitotta a szőlőket s igy csak igen kevesen szüreteltek a múlt őszszel. A kinek mésris © termett néhány hektoliterre való bora, az nem hagyta kinn a hegyi pinezében, hanem hazaszállította. így tett őzv. Török Jánosné is. A pinczetörők azonban múlt vasárnap éjjel a házába is bemerészkedtek és faltörték a pinczejét, melyből kevéske borát elvitték. A szegzárdi csendőrség V á r a d y János őrmester vezdtése alatt csakhamar elfogta a tetteseket Tóth György Lukács, T ö t ö s Sándor Kocza és Varga Ferencz Horváth személyében. — „Ég a kunyhó, ropog a nád“. E régi magyar nótát dudolgatva nézték öreg B o d a János, ifj. B o d a János és B o d a Mihály nagy-kajdacsi lakosok, a mint ropogva égett Meszlény János szegény embernek kunyhója, mely neki lakásul is szolgált. A szívtelen emberek látták, a mint Kovács János nagy-kajdacsi lakos a kunyhót meggy uj tóttá, de nem oltották el, hanem még rágyújtottak nótára s úgy gyönyörködtek a lángokban. A csendőrség a gyujtogatót' és czinkos- társait a bíróságnak jelentette fel. — Utónál lás. Békésen ballagott a napokban haza a mezőről Nádi Péter alsó-nyéki lakos, midőn egyszerre Pető ez János, Pető ez István útját állották es villával leütötték. A szerencsétlen ember súlyos testi sérülést szenvedett s bizonyára sokáig kény­telen az agyat nyomni. Az utonálókkkal a büntető bíróság fog leszámolni. — Brutális támadás. Múlt pénteken reggel bru­tális támadást intéztek a szegzárdi bériőség emberei Klincsák Béla szegzárdi kárpitos mester ellen, kit véresre verve, buzogánynyal leütöttek. E brutális tá­madásra értesülésünk szerint az szolgált okul, hogy Klincsák Béla átment T a k 1 e r Lajoshoz a késeket élesiteni s a berlóseg emberei ellenben azt hitték, pálinkát visz Taklertől. Ha mindjárt úgy is lett volna, még akkor sem szabad tettlegességre vetemedni, hanem ott van a bíróság, tessék az igazságot az előtt keresni. Az önbíráskodást bizonyosan megfogják ke­serűim a hatalmaskodó, brutális spiczlik. 1896. február 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom