Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

6

— Sebes hajtás. Szegzárdon napirenden vannak a sebes hajtás következtében okozott elgázolások. Múlt pénteken is a vashidnál délelőtt 9 órakor G r ó s z József kocsisa elgázolta F r á z o n Imre halaszmester nejét, a kit úgy kellett hazaszállítani. A szerencsétlen asszony erős zuzódásokat szenvedett, s egyik lábán az ujjai is eltörtek.

— Beszüntetett országos vásár. A kereskedelemügyi miniszter a képviselőválasztások miatt a folyó hó 28-ára eső országos vásárt Pincze helyen beszüntette.

— Üzlet eladás. Bergmann Vincze szegzárdi kereskedő üzletét Borovitz Márkusz tolnai kereskedőnek szabadkézből eladván, azt vevő özv. Fontányi Béláné házában továbbra is vezetni fogja.

— Hymen. Breitnecker Alfréd tolnai uradalmi tiszt folyó hó 27-en vezeti oltárhoz P1 e s z k y Margit kisasszonyt.

— Egyházi kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi magyar miniszter előterjesztésére a király az eperjesi gör. szert. kath. székeskáptalanban kovaliczky Kornél iskolás-kanonoknak az őr-kanonokságra és Répássy György ifjabb kanonoknak az iskolás-kano ■ nokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő ifjább kanonoki állást Petricskó Miklós püspöki titkárnak adományozta, továbbá And- rejkovics György újlaki esperes-plébánost ugyanezen székeskáptalanhoz tiszteletbeli kanokká, a munkácsi gör. szertárt, kath. székeskáptalanban dr. Mikita Sándor czimzetes kanonokot kanczellár-kanonokká, Dolinay Miklós szászfalvi esperes-plébánost pedig hetedig vagyis utólsó kanonokká nevezte ki.

;— A baja bátaszéki vasút és a Duna áthidalása. A kereskedelmi kormánytól eredő hírek szerint most már befejezett tény, hogy legközelebb megépitik a baj a- bátaszéki vasutat és áthidalják Baja és Báta- s z é k között a Dunát. Ez által vármegyénk és az egész dunántúli rész jön közvetlen öszekőttetésbe a nagy magyar Alfölddel és az Adriaitengerrel. Ezt a hirt mindenki örömmel üdvözli, mert nagyot fog lendíteni a b a j a-b á t a s z ék vasút kiépítése a Dunán át közgazdasági és kereskedelmi viszonyainkon.

— Vizsgálóbirák kirendelése. Az igazságügyminiszter vizsgálóbirákul, illetve állandó helyettesül kirendelte a pécsi kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: 1. a kaposvári törvényszék területére vizsgálóbiróul: Kazincy Gábort: állandó helyettesül : Perczel Ákost; 2. a pécsi törvényszék területére vizsgálóbiróul Keres Miklóst; állandó helyettesül: Jobst Bélát 3. a szegzárdi törvényszék területére vizsgálóbiróul: dr. Szabó Gyulát állandó helyettesül: Abay Leót.

— Áthelyezés. A szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Hahn Adolf tolnai szemlészt hasonminő- ségben Szegzárdra helyezte át. A tolnai jóbarátok és tisztelői örülnek azon, hogy közelebb ért vágyai teljesüléséhez, de örömük mégis csak akkor lett volna zavartalan, ha körünkben marad. Szívből kívánjuk, hogy uj otthonában ne érezze magát idegen helyen. Hölgyeink azonban már nem akarják ily önzetlen módon kifejezni Örömüket, mert előttük az, hogy Hahn Adolfné úrnő búcsút vett tőlük, ki kitűnő mü- izlésre valló hölgy kalapjaival még a legkényesebb igényeket is kielégítette, sőt sokszor feltűnést keltett remek alkotásaival);— nem egykönnyen szerez megnyugvást. Sőt hallottam hangokat, hogy miután Hahn Adolfné urhölgyet még a távolban sem nélkülözhetik, a bevásárlási kedv a jövőben még jobban emelkedni fog, de kartellt kötöttek titokban arra nézve, hogy a kocsi fuvart minden árón le fogják alkudni. Legyen tehát elkészülve Hahn ur és neje, mert hölgyeink ily diskrét utón akarnak rohamot intézni a kalapokon szerezhető nagyon is szerény jövedelme ellen. Már pedig, a mit a hölgyek feltesznek magukban, annak keresztülvitele előtt akadályt nem ismernek. Különben kivánjuk a legkitűnőbb üzlet forgalmat.

— Uj vasút az Alföldön. A kereskedelmi minisztériumban egy uj, nagyfontosságu vasútvonalat terveznek, mely egyenközüleg haladna a nagy alföldi műuttal, s mely az egész Tisza-Duna közt, sőt a tiszántúli részt is átmetszené egész Orosházáig. A vasút Bajáról fog kiindulni, s Bácsmegyéből csak igen kis területet érintve, átszeli egész Pestmegyét, Halasnál átvágva a budapest-zimonyi, a Csengele- pusztánál a budapest-szegedi vasútvonalakat, Csong- rádmegye területére lép. Csongrád és Szentes között nagyszabású Tisza-hid fog épülni a vasút [részére, a melyen áthaladva a vasút, Orosházáig vonul s itt az alfóld-íiumei vasútvonalban végződik- E fővonalon ki- vül egy szárnyvonalat is terveznek a vasúthoz, mely Majsától Félegyházáig haladna s itt is érintené a budapest-szegedi vonalat. Az egész vonal hossza 192 kilométer lesz, építése pedig az üzemberendezéssel együtt 7 millió írt, kilométerenként tehát 38,500 frt. Az egész pálya legnevezetesebb műtárgya a csongrád- szentesi Tisza-hid lesz, mely 12 kilométer hoszszu- ságban fogja átszelni a Tisza árterét s elkészülte után 5 irányban menő vasúthálózatot köt majd egybe. A hid nemcsak a vasút részére épülne, hanem ezen fog áthaladni a tranzverzális állami közútvonal is s ezért az 12 millió forintnyi építési költséghez az állam

636,000 frtnyi hozzájárulást űzetne. E hozzájárulás fejében aztán a vasút ingyenhasználat ellenében az egész hidat átengedi az állam tulajdonába. — Ez annak a megállapodásnak a lényege, a mely az uj, fontos vasútra nézve a minisztériumban létrejött.

— Dunaföldvár község fogyasztási és italadóinak valamint szeszitalmérési adójának biztosítása czéljából az árverés folyó évi november 2., 3. és 4-éré mindenkor délelőtt 10 órára íratott ki. A kikiáltási ár 30792 frt 94 krban van megállapítva.

— A fogyasztási adók biztosítása. Az 1897. évi fogyasztási, ital és italmérési adók biztosítása czéljából az árverés Majos községre nézve folyó évi november 2-án délelőtt 9 órakor, T a b ó d községre nézve nov. 2-án fél 10, Láp a fő községre nézve nov. 2-án 11, Várong községre nézve nov. 2-án ll, Nak községre nézve nov. 2-án 11 órakor. Czikó községre nézve nov. 3-án délelőtt 8 órakor, Mőcsény községre nézve nov. 3-án 9, Lengyel községre nézve nov. 3-án 10, Murga községre nézve nov.

3-án 11 órakor fog a szegzárdi pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségeiben megtartatni. Közelebbi felvilágosítást az ügyosztály előadója ad.

— Nyári Pavillon. A szegzárdi kaszinó folyó hó 23-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy megveszi Frigyes főherczeg ő fensége kiállítási pavillonját 2200 írtért, mely a kaszinó nyári helyiségéül fog szolgálni.

— Kossuth Ferencz távirati felhívása folytán lapunk szerkesztője Budapestre utazott, hogy a függetlenségi és 48-as párt elnöki teendőit pár napon át helyette ellássa.

— Sárköz jelöltje. Geiger Gyula ur köztudomás szerint az úgynevezett Sárköz négy községéből Ocsény, Decs, Pilis és Alsónyékről összesen 10—20 szavazattal rendelkezik. A sárközi szavazatok összes száma megközeleti a 700-at. Már most micsoda jelzővel illethető az a szédelgés, mikor kiadott plakátjain a Sárköz jelöltjének nevezi magát ? A talány megfejtését a nagy közönségre bízzuk.

— A vármegyei tisztviselők, nyugdíjügyével kapcsolatos kérdésben fontos határozatot hozott legközelebb a belügyminiszter. Egy vármegye közönsége ugyanis főpénztárnolcát a nyugdíjalap javára fizetése utáni tiz százaléknak törzsjárulék s további tiz százaléknak kordij czimén való fizetésére kötelezte. A miniszter fölmentette a főpénztárnokot mind a két díjnak a fizetése alól, tekintettel az 1886: XXI. t.- czikkben megállapított viszonossági elvre, miután az illető tisztviselő közvetlenül vármegyei szolgálata előtt állami alkalmazásban volt s mint ilyen a szabályok értelmében megkivánt szolgálati dijat már kifizette s mert állami alkalmazásban eltöltött’ szolgálati ideje a vármegyei szabályrendelet szerint annak idején betudandó lévén, kordij fizetésének kérdése vele szemben föl se merülhet.

— Takarmányégés. Folyó hó 21-én nagy meny- nyiségü takarmány égett el Döbrököz határában. A kárt Csutorás Mihály, Her ka József és Béres Ignácz ottani lakosok szenvedték, a kiknek 25 kocsi szénájuk lett a lángok martalékává.

— Borzasztó halál. Ferrai Mihály simontornyai járási állatorvos a múlt héten lépfenében elhullott állat bonczolása közben kezét megsértvén, a beállott vérmérgezés következtében égy napi iszonyú kínlódás után meghalt.

— Helyettesítés. Ferrai Mihály a simontornyai járás elhalt állatorvosa helyére Döry Pál vármegyénk alispánja Erdődi József hőgyészi uradalmi állatorvost — tekintettel a sürgős intézkedést igénylő járványos állatbetegedésekre — ideiglenesen helyettesitette.

— Testvérgyilkos. Folyó hó 17-én az őcsényi hegyen kapálás közben a Petróczi testvér gyerekek összeszólalkoztak, majd a kezük ügyében levő kapával vagdalták meg egymást oly súlyosan, hogy mindkettőt a kórházba kellett' szállítani. P etróczi György sebeiben meghalt. .

— Agyontiporták a lovak. C s i b o r László ozorai 23 éves legény borzalmas halállal múlt ki. Múlt szerdán ugyanis édes apja kiküldötte fiát a földre, hogy kukoriczát hozzon haza. Mig a kocsit rakták, a lovak valamitől megijedtek 1 a kocsit elragadták. A bátor legény a megvadult állatok elé ugrott, hogy azokat megfékezze, de vesztére tette, mert a lovak magukkal rántották és úgy összetiporták, hogy rögtön meghalt. A szerencsétlen fiatal embert nagy részvéttel temették el.

— Borzasztó halál. Mint a fővárosi lapok Írják,

K. F. tolnai kereskedő neje, hogy a cselédje fején támadt sebeket gyorsan begyógyíthassa, azt ajánlotta, hogy lágy kőporral hintse be. A szegény cseléd hallgatva a tanácsra, jó bőven behintette sebeit, mitől másnapra feje egy jó nagy szita nagyságra megdagadt és még az nap bele is halt. Felbonczolták és fejét bádogedényben a fővárosi klinikára küldték az orvosok.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.)

— Útonálló. Sörös András hencsei lakos a napokban magányosan igyekezett haza, mi közben az országúton Gutái István földes-pusztai lakos útját állotta és egy hatalmas karóval e szavak kíséretében: „Ugye kutya, most itt vagy!“ — leütötte. Gutái régi haragosa volt Sörösnek s csak alkalomra várt, hogy boszuját rajta kitölthesse. Az uton- állót a csendőrség letartóztatta s a corpus delictivel együtt az ügyészséghez kisérte.

*— BOSZU. „A harag rossz tanácsadó“ ezt tartja a közmondás s ebben van is nagy igazság. N é m_e t h Gábor ozorai lakost is a harag, a boszuvágy vezette emberölési szándékra. Ez a lobbanékony, szenvedélyes ember ugyanis folyó hó 13-án délután 2 órakor baltával felfegyverkezve a szőlőhegyen felkereste Gombkötő István régi haragosát, hogy azt szétvagdalja. A vérengző ember nem oltotta ki ugyan Gombkötő életét, dé olyan súlyosan megsebesítette, hogy aligha lesz belőle ember.

— Megugrasztott rablók. Felső-Iregh községben lakó M é r b 1 Fülöp kereskedőnél három rabló behatolt a boltba, hogy azt kirabolja. A rablók a padláson keresztül jutottak a boltba s már kettő közülök meg is kezdette a rablást, mikor a zörejre a gazda felébredt és lármát ütve, a szomszédokat hívta segítségre, a kik csakhámar össze is futottak. A meglepett rablók erre menekülés előtt az emberek közzé lőttek s az ezáltal előidézett zavarban szerencsésen eltűntek az éj homályban. Az erélyes csendőrség rögtön megkezdette a nyomozást s erős gyanú alapján többeket letartóztatott a községben, különösen Kocsi Antalra irányul a legalaposabb gyanú, a ki tettét azonban konokul tagadja.

— Nem jönnek el a színészek. Fekete Béla színigazgató .tudvalevőleg társulatával Szegzárdra készült jönni § titkára itt is járt bérletgyüjtés végett, azonban kevés sikerrel, mert csak igen kevesen béreltek. E miatt a színigazgató jobbnak látja, ha nem jön Szegzárdra, a hol most nincs kedve a közönségnek színházba járni.

— Visszavont árverés. Szegzárdon a fogyasztási és italadónak, valamint a szeszitalmérési adónak biztosítása tárgyában folyó évi november hó 2-ára hirdetett árverés visszavonatott és elrendeltetett ezen adónemeknek újból való nyomozása.

— Betöréses lopás. Tornóczky Józsefagárd lakoshoz a napokban ismeretlen tettesek az ablakon keresztül betörtek és 44 frt készpénzt és ruhaneműt loptak el. A betörő tolvajok valószínűleg kóborczi- gányok voltak.

— Párbaj-Codex. Clair Vilmos, a „Budapesti Napló“ belső dolgozótársa, a ki eddig már közel 800 párbajügy elintézésében vett részt, ezen a téren szerzett bőséges tapasztalatai, valamint évek során át gyűjtött feljegyzései s a legjelesebb külföldi forrásmunkák alapján, „Párbaj-Codex“ czim alatt könyvet irt a párbajról, mely november hó folyamán jelenik meg. Az érdekes munka előfizetési felhívásában, melyet most vettünk, ezeket mondja a szerző: „Valahányszor a párbaj egy-egy áldozatot követel, a társadalom mindig ellene fordul a becsületügyek fegyveres elintézésének. De azért a becsületet nem védi meg a törvény. A gyilkost, a ki megöli embertársát, halálra Ítélik vagy fegyházba zárják. Azt a gyilkost ellenben, a ki az ember morális élete ellen tör, egyszerű pénz- büntetéssel sújtják. A mig a törvényhozás csak igy védelmezi becsületet s csak igy bünteti azt, a ki sérti a becsületet, — addig a párbajok nemcsak nem fölöslegesek, de szükségesek. Isten mentsen meg az olyan társadalomtól, a melynek tagjaiból hiányzik a morális sértések iránt való lovagias érzék. Nem állítom, hogy minden párbajnak van jogosultsága. Azt sem, hogy a párbajokat nem kell szükebb korlátok közé szorítani. De tagadom, hogy ezt törvény.es intézkedésekkel el lehet érni. Az ember inkább engedelmeskedik a társadalmi törvényeknek, mint a büntető co- dexnek. A párbajokat tehát nem megszüntetni, de korlátozni kell. Ez a társadalom mai viszonyai között, tökéletesen elég. A párbajokat pedig korlátozni csak szigorú párbajszabályokkal lehet. Ezért határoltam el, hogy Chateauvillard, Du Verger de Saint-Thomas, Chappon báró, Hergsell stb. kótfők nyomán megírom és kiadom „Párbaj-Codex“ czimmel a párbajszabályokat.“ A könyv november hónapban fog megjelenni 8—10 ivén, a következő tartalommal: I. A párbaj története II. A párbaj és a törvények. III. Párbaji Codex. A párbaj általában. A sértés. A fegyverek. A segédek és tanuk. A párbaj nemei. A kard- és vitőrpárbajok. A pisztolypárbajok. Rendkívüli párbajok. A becsületbiróság. A párbajbiróság. A fegyver- bíróság. Jegyzőkönyvek. IV. Példák V. Nevezetesebb pái’bajok. A kard-, vitőr- és pisztolypárbajok összes nemei Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész illusztrá- czióiban lesznek bemutatva, A Párbaj-Codex ái’a 1 frt. A ki a könyvek 1— biztonság okáért — ajánlottan való küldését kívánja, 20 kr. ajánlati díjjal többet fizet. Az előfizetési pénzek a szerző, Clair Vilmos czimére, Budapest, IX., Üllői-ut 22. sz. alá, , vagy a Budapesti Napló“ szerkesztőségéhez intézendők.

1896. október 25.