Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

XXIV. évfolyam. 4=3. szám. Szegzárd, 1896. október 25. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . ■ . 6 frt — kr. Félévre .....................3 „ — „ Ne gyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendő!;. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések,' hirdetések és a fel­szólamlások küldendők. Megjelen‘. Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3; hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig .' ... T frt 87 kr. 100—200 | • . I . 2 „ 87 „ 200—300 „ . . . 1 p 87 „ , minden további 100 szó 1 írttal- több Az utolsó hét. Minél közelebb jő október 28-ika, vagy is az országgyűlési képviselők választásának napja, annál jobban szaporodik azok száma, kik nemes (?) becsvágytól sarkalva, a tör­vényhozási mandátum elnyerése czéljából me­részen az árba vetik magukat s elszántan a sorompóba lépnek. Hogy azt az óriásilag emelkedő jelölt — számot mi szüli* az országgyűlés tartamának öt évre -történt meghosszabitása, vagy a kép­viselői járulék emelése, avagy egy a kor irányát jellemző beteges igyekezet felfelé? — azt meghatározni vajmi nehéz volna. S most az a helyzet, hogy egyhangú választás vajmi kevés lesz az országban, az a kerület is a ritkaság számba i megy, a hol két jelölt versenyez a babérért, a legtöbb he­lyen azonban három sőt négy jelölt igyeke­zik a választók többségét a • maga részére hóditánr. Tolnavármegye e tekintetben még a sze- réí'táésébbekr közz^ tartozik, fnerC addig "csak két kerületben van három jelöltje, a többi­ben csupán két jelölt áll egymással szemben, sőt egyhangú választás sincs kizárva. A helyzetről szóló heti értesítésünk ime a következő: A szegzárdi választó kerületben eddig I volt függetlenségi és 48-as párti képviselő csak Ürményi Bernáttal, a néppárt jelölt­jével állt szemben. A jelöltek száma ez utolsó hétben azonban megszaporodott Geiger Gyu­lával, ki állítólag szinte függetlenségi és 48-as párti programmot vall. Ugyan azon Geiger Gyula ez, ki, mint a szabadelvű párt jelöltje a múlt választás alkalmával kisebségben maradt. Az eredmény ebben a kerületben min­den kétségen felül áll. A bonyhádi választó kerületben P er- c z e 1 Dezső belügyminiszterrel szemben, ki természetesen a szabadelvű párt jelöltje eddig csak a néppárt állított egy nagyon gyenge jelöltet, ki annyira nem jött komoly számba, hogy a kerületben mozgalom alig mutat­kozott. , Most azonban, állítólag, Dr. P r a j e r Hugó fővárosi ügyvéd is fellépni szándékozik még pedig függetlenségi és 48-as párti prog- zammal. Prey er ur jelöltségéről a vármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos képvise­leténél mit sem tudnak. Különben is Prayer ur ez utóbbi időkben olyan erős néppárti hajlamokat árult el, hogy ő a függetlenségi lés#8N;s'^Kössuíhpéa-rr jelölijetíT nem tMmnietcT* Kölesden Busbach Péter eddigi sza­badelvű párti képviselő és Pichler Győző, mint a függetlenségi és 48-as párt jelöltje állanak egymással szemben. Az eredményre nézve biztos támpontunk még egyátalán nincs. Mindkét jelölt szorgalmasan járja be a kerü­letet s tart programmbeszédeket. Pakson az eddigi képviselő. 111 u h a Ist­ván Ugronpárti programmal lépett fel, ellen-­jelölte szabadelvű programmal Oláh Gyula angyalföldi körház főorvosa. Szakoson Kämmerer Ernőnek, ki a kerületet szabadelvű párti programmal már több czikluson át képviselte, nincs ellenjelöltje. Beszéltek ugyan sokat Kálmán Károly sós­kúti plébánosról, ki a templom helyett a bo­ros hordón elmondandó épületes prédikáczióit erre a kerületre is ki kívánta terjeszteni, azonban a plébános ur oly sok helyt kap­kod a képviselői mandátum után, hogy októ­ber 28-ig a szakcsi kerület határáig aligha ér el. Újabban pedig a néppárt sok keresés után valami Mérey kaposvári ügyvéddel tesz kísérletet, ha ugyan még jelöltnek is beválik. . Végre Pinczehelyen, hova az egész vár­megye figyelme van irányozva, Rátkay László, a jeles színműíró vívja gigási harczát a kerületi nagyhatalom A p p o n y i Géza gróf j néppárti jelölt ellen, a 'szellemi,'felsőség küzd j itt az anyagi etilek, ^ vil^oagág* az árny-és j^tiszía*' áH-ás^prő^ánim a* kwfár-emelési szándékozó s Bécs felé kacsintgató labancz politika ellen. Az eredményre nézve egymástól nagyon eltérő tudósítások érkeztek hozzánk. Mind­egyik párt egész határozottsággal a maga győzelmére esküszik, a maga számára látja biztosítva a diadalt. A legutóbbi tudósítások a néppárt részé- ■ ről történt nagymérvű vesztegetésekről adnak Betyár románcz. A kereki fehér falas csárda, Angyal Bandi mulat ott magába „Csaplárosné bort ide- ha mondom Mert a csárdát mindjárt széjjel bontom. Azután meg küldje be a lányát Kis kereki legszebbik virágát Üljön ide le az asztal végre Hadd tekintek ragyogó szemébe.“ Csaplárosné az ajtón kifordul Szép szeméből a könnye kicsordul 0 volt eddig kereki virága De szebb nála a fogadott lánya. A kereki fehér falas csárda Mintha helyén hallottas ház állna Olyan csöndes minden vendég benne Mintha csak siralom ház lenne. Nagy az oka, hogy ilyen a csárda, Oda van már kereki virága, A csaplárné a lányt elkergette, A íniért az is a betyárt szerette, Kőrös folyam csalogató habja, Elűzött lányt keblére fogadja, Harmadnapra halász legény hozta, Halálát a csaplárné okozta. A kereki fehér falas csárda, Tetején a tűz madarak árja . . . Füst . . . sziporka száll a sötét égbe, Ropogva ég a kavargó szélbe Angyal Bandi dobogós ingébe, Úgy megyen föl a törvény elébe. A kit soha meg nem tudtak kapni, „Én vagyok a hires Angyal Bandi. Felgyújtottam a kereki csárdát, Mert halálba űzték azt az árvát ... A ki nélkül világon nem élem, Itt vagyok hát, végezzenek vélem.“ Belenczey Dezső. Tudományos holmi. A Tóth Béla mendemondáiból. — Hony sóit qui moly pense. — Mazeppa. — Stuart Mária. - — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. —- Az angol térdszallagrend hires devise egy igen ismeretes anekdotta szerint 1349. jan. 19-én kelet­kezett. Az udvari bálon a szép Salisbury herczegné, III. Edüard királylyal, kedvesével tánczolva, elve- 1 szitette az egyik harisnyakötőjét. A király fölvette a harisnyakötőt s át nyújtotta a herczegnének és pedig látva, hogy1,az egész udvar mosolyog e szavakkal: |Átkozott aki rosszat gondol. A ki ma nevet rajta, holnap nagy tiszteségnek tekinti, ha viselheti.“ És I legott megállapította a térdszallag rendet, melynek harisnyakötő formájú és S feliratú ' kék jelvényét a lovagok a bal térdük alatt viselik. (A királynők a I balkarjukon) ezt az anekdotát teljes lehetetlenné teszi minden okos ember szemében az a históriai valóság hogy ama szép Salisbury herczegné teljes huszonöt . esztendővel- volt idősebb az 1349-ben harminczkét éves királynál. Más, nem kevésbbé ingatag, hagyo­mány szerint, III. Eduárd a créczy csatában (1846. augusztus 26-án) mondotta e szavakat, midőn saját harisnyakötőjét tűzette kópjára zászló gyanánt. Két­ségtelen, hogy a hony sóit. qui moly pense régi fran- czia közmondás, mely már III. Eduárd előtt isme­retes volt. Stuárt Mária és a szép olasz Rvizió énekes tra­gikus szerelme is mendemonda. Bebizonyított dolog, hogy a királynő Íródeákja Rvizió, csúf púpos ember volt és Darnley politikai ármánykodás miatt ölette őt meg. Mária oly nagy hálával viseltetett az ügyes csel szövő iránt, hogy tétemét később a királyi sír­boltba helyeztette; talán e keltette a gyanút, mely aztán az ismert regényes történetté dagadt. Schiller Mária Stuart tragédiája a magyar közönségben is megyyökereztetett egynéhány históriai botlás. A két királyné sohasem látta egymást világ életében; a ta­lálkozás jelenete puszta költemény. Stuárt Mária el­múlt negyvenöt, éves mikor lefejezték, tehát a tragé­diában kevés joggal játsza a liatal hősnőt. Mi igaz a Ma:eppa regényes históriájából | Mazeppa némelyek szerint podóliai eredetű len­gyel' nemes ember volt. Calicin herczeg egy kis ta­nulmányában azt írja, hogy Kijev mellett, Mazepinczi falvában született és igazi neve Stepánovics volt. Má­sok, nyilván több okkal, ukrainai kozáknak mondják. Az bizonyos,- hogy II. János Kázrnér lengyel király I mellett aprodoskodött és az udvarnál jó nevelésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom