Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-11 / 41. szám
4 térvárad, magas hegyen épült nagy várszerü kaszárnyájával. Setétedni kezdett, de a szerelmesek és áb- rándozók lelkes pártfogója segítségünkre jött s mire a Tisza torkolatához értünk, már vígan fürdött a méla hold a Duna ezüstös hulláiban, és ezen ezüstös fe- nvében értünk Zimóny, majd 11 órára. Belgrádba. A szerbek e fővárosa dombon épült, nagyságra Fehérvárhoz hasonló város, a Száva torkolatának A Duna parton villany világítás és látni lehet a villanyos vasút tovarobogását, igen i mert e szent helyre útlevél nélkül nekünk lépni tilos, de a szerb testvéreknek szabad a közlekedés. A hegy ormán van a regi vár már ugyan csak annak romja, beljebb a város 3 tor- nyu kir. kastélyával, (konak) nagy színháza, főiskolája s 3 szép egyenes utczája, ezek a kivehető pontok a hajó fedélzetéről.' A szerb nép' visélete tarka; minden hajó állomáson a szerb lobogó, s a rabokhoz hasonló darócz öltözetű szerb fináncz. Éjjeli szállás után reggel 5 órakor vígan szelte Draunk a Duna sima tükrét s csakhamar Pancsovát elhagyva a regényes Semendriához (Szendrővára) érünk. A hajók itt fellobogózva a varos ünnepi díszben, hogy is ne, hisz itt tartózkodik a várostól északra' a hegyek és erdők közt épült remek vadászkastélyában: a szerbek ifjú királya. A város alatt a régi dicsőséget hirdeti a várrom, mely dülényded alakban uralja á Dunát 28 még most is jókarban lévő tornyával; majd Kubin jön a Morava folyó befolyásával, ezután Dubrovicza, a hol Jókai hires „senki szigete“ terül el, a mely östrova szigetének is neveztetik. Hosszú (2 mértföld) kopár, majd fás sziget a kis Ostrova falucskával, előtte 4—5 apróbb, sürü lombos | szigetecskével. Majd Baziásra értünk a m. á. v. Temesvár- baziási végállomására, itt már magas hegyek szegélyezik a Dunát s a vidék kellemes és széppé válik, nevezetes e hely, mert innét kezdve még hallhatatlan Széchényink Vásárhelyi mérnökkel építeni a világ- birü „Széchenyi utat“. Rövid ut után Grádistje állo- ’rnást hagyjuk el és érünk Moldovához, a hol a Duna egy nagy szigetet alkot. Tizenegy óra d. e. remek idő s elértünk utunk czéljához, vagyis inkább kezdetéhez. A táj remek, sőt felségessé válik, égnek meredő sziklák közt kanyarog 11 órától hajónk dl u. 4 óráig, mig Orsovánál kiköthet. Hosszú és mégis rövid ut. ez, örökké emlékezetes annak, a ki szerencsés volt a természeti szépségekben gazdag vidéken járhatni. Moldovát elhagyva, Coronini falucskához érünk, a hol magas ormon van László király várának egy szál romja, ezzel szemben a Duna közepén van az aldunai akadályok a „Babagály“ szikla, ez egy sziklatömb, mely 2—3 ölnyire nyúlik ki a Duna közepéből. Nevét egy török mondától nyerte u. is egy törökbasa, állítólag nejét e sziklához lánczoltatá és éhen veszni hagyta, innét „babagáj“, azaz: kiáltó asszony. Nevezetes e hely arról is, hogy a hajósok az itt először utazókat megkeresztelik. László király vára s babagájnak szemközt fekszik Galambócz (Kolumbác) vára a szerb parton. Hat tornyos, még egész jó karban lévő várrom ez, a felsőtornyok 80—100 öl magas sziklán mintegy 8 öl magas fallal; csak azon tűnődik az ember, mit bámuljon itt: azt a tudományt, a melylyel ők e hajmeresztő magas sziklán évszázadokra maradandó szírt kemény müvet alkottak vagy tűnődjék azon: mily eszközzel és módon voltak képesek a meredek szikla falra felhúzni a tenger sok faragott kövét, a melyből a vár készült! Alól a fürdőház, kivezető csöveivel. Itt, és a közel hegyek barlangokkal, a melyekből a monda szerint jönnek ki és árasztják el Magyarországot is az ember és állatra veszélyes Kolumbácsi legyek. Innét a panoráma pompássá válik. Változó majd égbemeredő kopár sziklafalak, majd fával benőtt hegyek ölelik a Dunát, a mely hatalmas folyó udvariasan engedve ez óriásoknak, majd kiszélesedik, majd összevonul, majd jobb, majd balra kanyarog* a mint szeszélye követeli úgy, hogy számtalanszor egy hegyóriás előtt állunk, keresve a tovább menő utat s midőn már v a visszafordulásra gondolunk, — egy benyúló szikla elkerülésével, uj kép tárul elénk s vígan siklik tovább hajónk. Galambocztól nem messze összeszorul a Duna. Több nagy barlang látható s itt van első 1891. évben tett utazásom alkalmával munkába lévő s most mar teljes pompájában ragyogó „Baross tábla“ a sziklába vésve, mely mutatja és emlékeztet az aldunai munkálatok megkezdési idejére: 1890. szept. 15-re. A szerb parton egy kis váron 4—5 ház Braica falú, rablófészek; ezekután jön az első mű, a mely befejezve áll a: Stenka. Ezen zuhatag 1 klmtnél hosszabb területen képezte az .első akadályát a hajózásnak, a mely már elenyészett, mert, a 80—100 mtr széles , meder átadatott a forgalomnak, s a duna- fenékhez erősített nagy fenyők vörös jelzőtáblákkal mutatják a kész utat. Büszkén és vígan siklottunk át e magyar kezek alkotottá művön! Hogyne! hisz ily nagyszabású vizalatti folyamszabályozást sziklamedernél Európa még nem csinált s nekünk magyaroknak jutott a szerencse, ezt megkezdeni s Isten segítségével befejezni. Ezen vonalon sülyedt el, sziklára szaladván néhány évvel ezelőtt, egyik legszebb hajónk a Széchényi. Változatos kép után Baziásról 1 és félóra alatt Drenkovárá jutunk 4—5 házból álló kis hely nagy mólóval, mert kis vizállásnál itt kis hajóra a „Kasau“, Tachtalia“, „Izlásra“ kell át- szállani, melyek sekély vizet igényelnek és igy a zu- hatagokon könnyebben siklanak át; leider erre most nem volt szükség, mert a vízállás nagy, s mindössze csak vezetőt kapunk, a ki hajónkat az oláh Turn Severinig kormányozza. Drenkován kellemes meglepetés ért bennünket, a hajóra szállván kedves sógorom, kis fiával kétszeresen kedves volt e meglepetés, először a rokoni szeretet és figyelem, másodszor a magyarázatok végett. A drenkovai hegyek szépségük mellett hasznot is nyújtanak, a mennyiben 3 nagy szénbánya adja a bő hasznot tulajdonosának; a szenet 200 méter magasból sikló hordja le a Dunához. Alig hagyjuk el az állomást, a Duna élesen délre fordul s kezdődig a 2-ik és 3-ik nagy akadály a Kozla Doyke. Remek képet nyújt itt a három szénbánya, majd a müveze- tőség és a vállalat nagy telepei. A már 1891-ben megkezdett munka, még most is serényen folyik, 2 universal hajó, mely a művezetőség leleményeségének szüleménye; lábaival a sziklára áll, azokat megkeresi s 100 mtrmázsás aczél vésőjével mázsás darabokat zúz le s a hajón lévő óriási emelő kanalával a hajóhoz kötött dereglyébe helyezi, igy hármas munkát végez! (mindezen eszközök az orsz. kiállítás korcsolya csarnokában és a m. á. v. gépgyár kiállításánál Budapesten láthatók). A gépék e katonai pontossággal működése bámulatra ragad. Itt dolgozik még néhány fúrógép, mely a dynamit patronoknak készít a sziklába lyukakat és 2 kotrógép, mely kiemeli a leszakított sziklákat. A Duna mindig erősen délnek tartva, kis vizállásnál mutatja a „Bivole“ sziklát mely nem akadály miután a hajó - útból kiesik, nevét a bivalyfejtől nyerte, mivel ehhez teljesen hasonló, a kiszélesedett Duna balpartján van a Freskovácz hegycsúcs, óriási egyenes sziklafal, hiztos menedéke az öngyilkos jelölteknek. Rövid ut után a 4-ik és 5-ik zuhatagokhoz vagyis az Izlás és kis és nágy Tachtatiához érünk. Itt a természet két hatalmas ereje viv harczot egymással. Sziklagerincz vonul át a Duna-medrén és a kiálló szirteknek bősz erővel rohan a Duna fodros habja; csendes időben is alvilági moraj hallatszik, a mint a viz a sziklába ütődve rohan a mélységbe, rengeteg örvényeket alkotva e helyen. E zuhatag átjárója már majdnem teljesen kész, közvetlen a szerb part mentén halad több klmtr. hosszúságban. A munka megkezdése előtt a Grében sziklafok mintegy elzárta a Dunát, nagy erővel zúdítván a keskeny utón a Vrany sziklának a megtorlódott vizet. Ezen 6-ik akadály a Grében illetve Yrany a legimpozánsabb a szemlélőre. De mily változás 1891. év óta! Boldogult vaskezü és erélyű Barossunk 1891- ben egy gomb megnyomásával 5000 klgm. dynamit- tal robbantott fel kétemeletnyi sziklatömböt, és ma már 40 mtr. magas legalább 100 mtr széles és ugyan annyi hosszú szirtfok eltűnt évezredes helyéről és elnyelte a Duna medrében húzott kőgát. Nagy munka volt ez rövid 5 év alatt, több 100.000 mtrmázsa sziklát felrobbantani és kis vasúton és hajókon a gátba hordani. Mert a Dunába nyulott szikla-ék (Grében) mellett közvetlen a Duna medre 48 öl mélységű és ámbár e mélység csak 30—40 méter széles, mégis gigási munka volt e mélységet eltömni, itt gátot huzni. Fogalmat ad az, hogy ezen gát koronája 2 méter alapja 150 méter, tehát egy nagy hegynek mondható. Bal parton van a müvezetőség, a jobbon a 2—3000 munkás barakkja. E szírt fokot a Duna elhagyva a szerb part felé rengeteg kiszélesedik s több 2 klmtr. szélesnél, ezen segítendő, egész Milanovácz falucskáig huzatott egy kőgát 7 kilométer hosszúságban, mely gát ketté szeli a Dunát s kis vizállás mellett bő vizet ad a hajóknak; — nagy vizállásnál a gát koronáján hömpölyög át a piszkos ár s lefolyása csekély lévén az iszapot lerakja és idővel az elzárt nagy területet önmaga feltölti, beTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (41. sz.) I iszapólja. Két keresztgát .erősiti a főgátot. Nagy munka volt ez a rohanó ár ellen gátot emelni, a hol mázsás szirtet is pehelyként kap el a sebes folyó. 1891-ben még csak kezdetét vette e munka s alig volt látható a hosszugát koronájából egy csekély rész s 2—3000 munkás s több apró vonat sürgölődött életveszélyek közt, — s most a szirtfok eltűnt a gát impozánsan emelkedik ki a Duna medréből, csak pár száz munkás végzi a végső munkákat, s a magyar aldunát szabályozó mérnöki kar: diadalát üli. Gré béntől nem messze fekszik Szivinicza magyar — de szerb ajkú község, itt még egy emelő (kotró) gép működik, — ezen alul van a Tri-kule (3 torony) régi őrtorony romja. V* óra alatt hajónk a 7-ik zuhatag - hoz a Juczhoz ér, ezen zuhatag azért veszélyes, mert az egész Duna medrén keresztül vonul s mintegy jól megmandulázott kifli, állnak a szirtek a Duna fenekén. Itt a Duna közepén készített 80 méter szé les hajó ut, a mely csaknem kész kanálison, vigan siklik hajónk lefelé, e helyen szinte kőgát huzatik több klmtr. hosszúságban a Duna összészoritására. Innét remek s változatos hegyek közt hömpölyög az ár s két tisztás helyen fekszik Tiszovicza és Plavi- sevicza közság. A Jucztól a Duna élesen kanyarodik észak-keletnek. Jó egy órai ut után két hegy közé ékelve, kezdődik a Kazán-szoros, mily szép látvány, mily remek kép! Balról egy óriás sziklahegy nyomódik befelé összeszoritván a Dunát, jobbról a 8A részt fával benőtt majd egyenes fal gyanánt égbe meredő 770 mtr. magas Stirbet hegy képezi a kaput, a Kasáu szoroshoz. A kapubejárás előtt fekszik pedig a Kiatiki (Kalnik) szikla, hasonló, de kisebb, mint a Babagáj, a halászok eldoradója, mert itt fogják a legnagyobb tokokat és ezekből kerül ki az orsovai kaviár, mely inyencz eledel, azonban daczára elnevezési helyének Orsován alig kapható. Tehát két hegy közé ékelt keskeny vizi útba jutunk, mely keskenységénél fogva alig mondható a hatalmas és széles Dunának. Alig érünk e remek szorosba, két hatalmas barlang tűnik a bal oldalon elénk, közel a „Széchényi emléktáblához“ és e két barlang a jumicova kisebb, az Agg- harczosok (veterani) barlangja azonban 5 órán keresztül a hegységen átvezet. Egy régi hős kis csapatot egy császár e barlangban éheztetett ki. A remek hegység, zöld fák, barlangok természeti szépségét, az emberi elme és kéz remekműve egészíti itt ki, balról a Széchényi, jobbról a Traian császár útja. A Széchényi ut, mely Baziástól Orso- váig vezet 120 klmtr hosszúságban, itt nyeri szépségének tetőpontját; mert e szorosban két szikla óriás fal között haladván a Duna, e sziklába kellett az utat vágni és a kivájt ut felett mintegy ernyőt képez az égnek meredő szikla. Ezzel szemben a bejárón Stirbet, (Sterbet) — melynek csúcsáról fél Szerbia és egész Bulgária belátható — kezdődik a világhírű Traian útja a 8 kilométer hosszú Kazán szoroson át. A víztől 3 mtr. magasságban a sziklába vésett négyszegletű lyukak ezek, felette a szikla kissé homoruan bevésve, a lyukakba jöft a gerenda és ezen nyugodott a hid. Tehát 10—15 öl mély viz felett függő fahíd hordta a hős római hadakat ez utón. Nem tudja mit bámuljon itt az ember: a hid mesteri voltát, annak készítését, vagy azt, hogy aczél hiányában mivel vésték e lyukakat, örvényes, mélységes viz felett egyenes szikla falba ? ! E müvet megörökíti as orsovai bejárónál a rómaiak által sziklába vésett emléktábla, mely fölé a d. v. kárpát egyesület Tabula-Traiana felirást helyezte. A kazán szoros a közép táján a baloldalon kiszélesedik és e földnyelven van a kis Dubova községe, e kiszélesedést zárja és nyitja a két úgynevezett „testvérhegy.“ E remek szorosból kiérve, O-Gradina és Je- selnicza községek elhagyásával egy fél óra alatt érünk Orsovára. Néhány szóban emlékezzünk meg e nagy munkáról s lelkes vezetőiről. A berlini szerződés reánk bízta az alduna , szabályozását, az 1888. évi XXVI. t.-cz, pedig elrendelvén ennek véghezvitelét, Baross vaakeze már 1890. évi szeptember hó 15-én megkezdette a munkát. A munkát a berlini Disconto bank vállalta el s a munka vezetését Hajdú, majd pár évre reá Rup- csics igazgatóra bízta, a kinek vezetése alatt a munka sok kitűnő erő közreműködésével folyik azóta szakadatlanul. (Folyt, köv.) 1896. október 11.
