Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
1896. augusztus 23. 5 — Szerencsétlenül járt tűzoltó. Szabó József 21 éves takács, önk. tűzoltó vasárnap f. hó 16-án reggel gyakorlatot végezve, egy öt öl magasságú, állványnyal megerősített mászó póznáról — mely az utóbbi esős idők következtében annyira megrongálódott, hogy a test súlya alatt tőben kitört — a földre zuhant és bal karján, valamint lábán súlyos zuzódá- sokat szenvedve, eszméletlen állapotban szállították szülei lakására. Állapota nehezen javul. A törekvő fiatal ember iránt az általános részvét annál nagyobb, mivel — mint a tűzoltó egyletnek uj tagja — ez volt első kivonulása. — Unneprontók. A magyar nemzet törvényes ünepét, Szent István napját, mint levelezőnk Írja, Sárközben megszentségtelenitették azzal, hogy egész napon a buzaasztagok között a cséplőgépek zakatoltak, a falukban pedig kendertilolók csattoktak. Szóval mindenki felekezeti különbség nélkül szolgai munkát végzett. Ugyanezt tették Szegzárdon is a reform, polgárok legtöbbje. Még megemlíti levelezőnk, hogy a s z e g z á r d-b átaszéki vasúti töltésen is egész nap dolgoztak a munkások. A kik ily módon rontják meg nemzeti ünnepünket, azoknak munkáján nem lehet az Istennek áldása, mely nélkül pedig kárba vész minden törekvés. — Segély. Ozv. Morvay Károlyné, 48-as honvédfőhadnagy özvegye, 20 frt segélyt kapott az országos honvédsegélyző alapból; Pálffy Pál volt 48-as tüzérőrmester pedig ugyanabból az alapból 5 frtot nyert. — Lopás. A napokban ismeretlen tettesek éjjlel felfeszitették gróf Apponyi Géza Kápolna pusztáján az akiót és abból egy 120 frtos üszőt hajtottak el. — Segély az árváknak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó József volt agárdi rk. tanító hat kiskorú árvája részére 306 frt évi gyámpénzt utalványozott az országos tanítói nyugdíjalapból. — Nyugdíjaztatás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Janosics Antal teveli tanítót folyó évi szeptember 1-től 47 évi szolgálat után teljes fizetéssel nyugdíjazta. — Egyházmegyei gyűlés. A tolna-somogy-bara- nyamegyei ev. ref. egyházmegye folyó hó 25. és 26. Szegzárdon nagy gyűlést tart, melynek igen fontos tárgyai lesznek. A közgyűlésen C s e k e y István esperes és S z i 1 a s s y -Aladár 'fokurator fognak elnökölni. Ugyanekkor az egész egyházmegyéből bejönSzegzárdra az ev. ref. tanítók is, hogy hüségi tegyenek. Uj szőlötelep. A szegzárdi amerikai szőlő- .elepr helyett, mely továbbra is megmarad szőlőiskolának, az állam a sötétvölgyben, a közalapítványi uradalom teraletJaSiB?fog nagyobb amerikai szőlőtelepet létesíteni. Azt hisszük, sokkal helyesebb volna közel Szegzárdhoz létesíteni a hegyeken az amerikai telepet, mert a Sötétvölgy annyira távol és félre esik tőlünk, hogy éppen nem lesz alkalmas tanulmányi czélra. — Kántor választás. Mária-Gyüdön (Baranyam.) ezen a hires bucsujáró helyen f. hó 10-én volt a kántor választás, mely alkalommal Mecz József gyüdi volt kántor örökébe, ki félszázadon át gyönyörködtette a bucsujáró híveket gyönyörű énekével és orgona játékával, S z a 1 a y István megyefai tanitó választatott meg. — Villámcsapások. Goldsmiedt József bérlőnek Edelény pusztán összehordott 3000 kéve' búzájába e hó 10-én éjjel a villám belesujtott és azt teljesen elhamvasztotta. Szántó község határában pedig M é r e i László és Göndöcs Vendel 110 kéve gabonájukat emésztette fel a gyújtó villám. Folyó hó# 12-én meg Felső Iregh község felett vonult el nagy égiháboru, a hol a villám Farkas Péter 350 kereszt búzájába csapot, melyet a szakadó eső daczára is elégetett. — Pályázatok. A gyönki m. kir. adóhivatalnál adótárnoki és adótiszti, a tamási-inál pedig ellenőri állásra 4 heti határidővel a pályázat kiíratott. — „Duna-Földvári Album“ czimen egy kis könyvecske jelent meg Cziráky Gyula jeles tollából, ki hatvanöt oldalon írja le a Duna-Földvárott született, vagy ott élt s élő nevezetes emberek életrajzát. A szerző könyvét a millennáris ünnepségek alkalmára szerkesztette, melynek tartalma a „Szegzárd Vidéké“- nek külön lenyomatát képezi. Az életrajzok röviden s tárgyilagosan vannak megírva, a mi a szerző dicséretére válik, mert müvecskéje valóságos kis tükör, melyből mindazok magukra ismerhetnek, a kik Duna^ Földvárott szülétték vágy"6tt folytatták ,'es * folytatják hasznos munkásságukat részint az’'itoaalőtójH’^rfnt1 a társadalmi közjó előmozdítása érdekében. Az album megrendelhető Duna-Föídvárótt a szerzőnél; ára 50 kr. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. sz.) — Szülők figyelmébe. A fiumei ev. ref. miss, lelkész, kinek kerttel egybekötött lakása van, a következő tanévre három fiú- vagy 'leánynövendéket ellátásra fogad. Bővebbet az ottani lelkészi hivatalnál tudhatni meg. — Eljegyzés. Grosch Aladár ráczkozári kör- jegyző, cs. és kir. tartalékos hadnagy eljegyezte Gyönkről a kedves és bájos Riegelmann Ida kisasszonyt. — Ki tanit olcsóbbért? Majdnem hihetetlen dologrol értesítenek Bátaszékről bennünket, hogy ugyanis ott néhányan megsokalták az iparos tanoncz- iskola tanítóknak úgyis csekély fizetését és elhatározták, hogy a tanügy nagyobb dicsőségére leszállítják a tanitók fizetését és azután azokat fogják az iparos iskolában alkalmazni, a kik a legolcsóbbért elvállalják az iparos tanonczok tanintását. Az elhatározást nem sokára tett is követte és a bölcs férfiak csakugyan le is szállították a fizetést és felhívták a ■ tanítókat egy pályázati körözvényben nyilatkozatra; | vájjon ki hajlandó közülük a megcsonkított s tetemesen leszállított díjazásért is elvállalni az iparos tanoncz- iskolában a tanitást? A tanitók között volt egy, a ki kijelentette, hogy ily körülmények között nem hajlandó a tanításra, kettő pedig — a régi kipróbált tanerők közül — csak a régi fizetésért, a többiek azonban a megcsonkított fizetésért is elvállalták az ipariskolai tanonczok oktatását. Mi e dologhoz csak annyit mondunk, hogy a tanítóknak ily módon való fizetés leszállításuk jogtalan és nem igazságos, a mi ellen .bizony ára keresnek is jogorvoslatot az érdekeltek. A tanítói kar eljárására pedig az a megjegyzésünk, hogy leghelyesebben cselekedett volna, ha egyetértőleg állást foglal az iskolaszék szűkkeblű és méltánytalan bánásmódja és fizetés leszállítási szándékával szemben és nem egymásra Hezitálva, hanem harmonikus közös elhatározással azt jelenti ki, hogy csakis az eredeti díjazásért tanítanak. — Messze ment becsukatní magát. B a c z a 1 a i Sándor szegzárdi illetőségű péksegéd, Petőfi „hirös városáéban sütötte legutóbb a kifliket és zsemlyéket szép kicsinyre, szép pirosra. S bár ezzel a foglalkozással agyonütötte az éjszakáit, egy alkalommal búcsút mondott a teknőnek s elment jóféle homoki siller borral megöntözni a torkát. A homoki siller azonban csúfosan a torkára forrt, mert alaposan íe- részegedett tőle s ilyen állapotban a Pável püspök elleni tüntetők közé képzelte magát s egy úri ház ablakait sorba beverte. Ezért azután elfogták a rendőrök s most a hűvösön hüsül a homoki siller áldozatává lett péklegény, a ki Szegzárdról ugyancsak messze ment, hogy becsukassa magát. Pedig ennyi fáradsággal elérhette vola ugyanezt a szülővárosában is. — A tisztviselői társaskör múlt vasárnap saját helyiségében tánczestélyt tartott, melyen a jókedv és vig hangulat nem hiányzott, a mit a barna legények zenéje csak élesztett a hajnali órákig. — Nazarénus asszony. A napokban beállított egy szegzárdi úrnőhöz egy feketébe öltözött ájtatos képű asszony és kijelentette, hogy ő az a Julis, a ki 7 év előtt szakácsnő volt a háznál. Az úrnő megkérdezte, mi járatban van, mire Julis töredelmes arczczal bevallotta, hogy ő mikor 7 év előtt itt szolgált sok rósz fát tett a tűzre. A piaczi bevásárlásainál hatalmasan csalt, mindent többre számölt az áránál, s a többletet zsebre dugta. A kenyeret többre mondta, a zöldséget, gyümölcsöt mindent mindent. Sőt otthon is lopott befőttet, zsírt, lisztet, szóval mindent, a mihez hozzájutott. Itt visszahozta ezt a konyharuhát, ebbe is 2 üveg befőttet lopott, a ruha még megvan. Esedezik az úrnőhöz bocsásson meg neki és szabja meg, mennyit térítsen vissza a lopásból. O minden áldozatra kész az örök boldogságért, mert ő Krisztus vallását követő nazarénus lett. A meglepett és meghatott úrnő megbocsájtott a bűnbánó Julisnak és természetesen az okozott károkat is elengedte, mire Julis megkönnyebbült lélekkel távozott. — Hirtelen halál. Csath János szegzárdi lakos, napszámos a múlt csütörtökön kocsin jött haza a Duna erdejéből. Midőn a Csörgető tó tájékára ért hirtelen megrázkódott s abban a pillanatban meghalt. Szivszélhüdés érte. — Uj anyakönyvvezetők megyénkben. A belügyminiszter az alsó-nyéki anyakönyvi kerületbe anyakönv- vezetővé Berényi Jenőt, helyettesekké a kis-doroghiba Echer Györgyöt, az agárdiba Zsigmond Elemért, a mözsibe Benkovits István, a geijenibe Sinkovics Gézát, a duna-szent-györgyibe Dömötör Miklóst, a némöt- kéribe Szalai Györgyöt, a györkönyibe Gangl Ádámot, a nagy-doroghiba Szollár Józsefet, a madocsaiba Ré- ber Bélát, a dunakümlődibe Schueppeld Jánost, á szántóiba Szabó Zoltánt, az értényibe Kauffmann Mórt, a felső-ireghibe Busbach Istvánt, a tótkeszibe Simon Lajost, a pinczehelyibe Busbach Jenőt, a regölyibe Keszler Károlyt, a gyulajovánczaiba Knezits Istvánt, a kurdiba Dely Gyulát, a szakcsiba Bencze Miklóst nevezte ki és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Tolnára oki. róm. kath. segéd kántortanitó kerestetik, ki főnökével fölváltva egy osztályt vezetni és a 10 ezer kath. lelket számláló kántorátusban szakértőén segédkezni képes. Javadalmazása: teljes úri ellátáson kívül évi 150 frt készpénzfizetés és némi stólajövedelem. Mellékjövedelemre számíthat. Levél- beni megkeresések P e r 1 e r Mátyás kántor-tanítóhoz intézendők. Az állomás mielőbb elfoglalandó. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Tolnavármegye“ 32. számának „Nyilttér“ czimü rovatában megjelent s Gráber Ármin, a Szeg- zárd-bátaszéki vasút építési vállalat főmérnöke által közzétett nyilatkozatra a kalocsai kubikusok idecsatolt nyilatkozatával felelek és bebizonyítom, hogy a T. K. f. évi augusztus 2-iki számában megjelent czikk nem a levegőből kapott állítás; habár Maros, Törjék és Scherer a jegyzőkönyv felvételnél köpenyeget fordítottak és ők, a kik nekem számtalanszor panaszkodtak s Decsen uton-utfélen hiresztelték, hogy igy meg amúgy húzzák a szegény embert, — de a lisztes boltban is számos közönség előtt panaszkodtak — hihetőleg szép szóért, esetleg más okból Ju- dásként szolgáltattak hamis bizonyítékot ellenem. Hiszem azonban, hogy bekövetkezik az idő, a mikor ezen kétszínű emberek az ellenkezőjét fogják bizonyítani. Mert a tényeket csak időlegesen lehet el palástolni, de végkép elhalgattatni nem. A három kalocsai csapat beküldött nyilatkozata a következő: Markó János és társai azt a nyilatkozatot teszik, hogy 448 ,X; m. munka után tizennégy frt kevesbletet kaptak és hogy e miatt a Decsre jövő mérnök hintóját megállították, tőle a munka átvételét annál inkább is kérték, mivel az esőzések következtében kubik gödreik úgy megteltek vízzel, hogy már a legelőre is kicsapott, máskülönben pedig azért, mivel Fischer felügyelő nevezett munkájokat nem mérő szalaggal — hanem mint az ajándékba osztani szokott kukoricza földet — lépésekkel mérte, de ebbeli kérelmükkel elutasittattak s a mérnök elhajtatott. Peák László, Csupor Pál és Jenei István pedig azt a nyilatkozatot teszik, hogy az ő 365 km. munkájok után szintén tizennégy forint 25 krral kevesebbet kaptak. Matos János, Matos Ferencz és Katus Mihály azt a nyilatkozatot teszik, hogy az általuk végzett 425 km. munka után, melyért km-jét 15 krral számítva 63 frt 75 kr. azaz hatvanhárom forint 75 kr. esik s kaptak 12 frt + 15 frt. = 27 forintot a többi pedig még most is fizetetlen stb.*) Ezekből megitélhetö, vájjon állításaim légből kapott, vagy ko- holtak-e? . .. Nincs szándékom az ügyet tovább mérgesíteni, de nem hagyhatom érintetlen a főmérnöknek azon nyilatkozatát, melyly el a kalocsai kubikusokat megszökéssel vádolja és hogy azok az aratás miatt hagyták volna itt a munkát. Mert azok azért jöttek, miként az a nyilatkozatukból is kitűnik, hogy aratás helyett itt a vasút építésnél keressék kenyerüket, tehát eszök ágában sem volt aratást vállalni. Hogy . pedig nem szöktek meg, azt Decs község elöljáróságával bizonyítom, a mennyiben kilencz kubikos megrövidítésük miatt a vasútnál levő munkát oda hagyva, a községnél vállalt munkát és 8—10 nap a községnek dolgoztak, mely munkáért a község elöljárósága, ha jól emlékszem egyszázhetyen forintot fizetett ki. így tehát még sem szöktek meg s felszedett előleget el nem vihettek; annál kevésbé hagyhattak hátra korcsmái adósságot, mert bizonyos, hogy azok lefoglaltattak volna. — Vájjon melyikünk szava nem felel meg a valóságnak ? A mi állitásomnak a csendőr fedezetre vonatkozó részét illeti, annak az őrjáratra kirendelt csendőrök véletíenségből voltak tanúi a kubikusok és Fischer felügyelő közt létrejött lármának, de tény, hogy arra mentek és tény, hogy azt a kubikusok fedezet*) A kalocsai kubikosok nyilatkozatait hosszadalmasságuk miatt csak kivonatosan közöltük. A nyilatkozatok egyébként szerkesztőségünkben vannak letéve, a hol bárki által megtekinthetők. (Szerkesztő.)