Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

— Halálozás. A pécsi kereskedelmi világ egyik legöregebb s legtiszteltebb tagja, csepregi Schapringer Joachim hunyta le szemeit folyó hó 1-én 87 éves korában. A boldogult eleiében jótékony czélra több mint tiz ezer forintot adományozott. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak fájda­lomtól megtört szivvel jelentik a felejthetetlen jó édes apa, nagyapa, dédapa és apósnak, csepregi Schap­ringer Joachim urnák folyó hó 1-én este fél 10 órakor, áldásdus és példás életének 87-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi ma- radányai folyó hó 3-án délután 5 órakor fognak a gyászházból — felso-malom-utcza 3. szám — az izr. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen porai felett! csepregi Schapringer Jakab csepregi Schapringer Alajos dr., csepregi Schapringer Gusztáv, csepregi Schapringer Richard, csepregi Schapringer Eugenie férj. Euphart Károly né, csepregi Schapringer Adél, özv. Grünhut Ignáczné, gyermekei. Euphart Károly veje. Hirschler Jessie férj. csepregi Schapringer Jakabné, Kremzier Berta özv. csepregi Schapringer Mórné, Hirschmann Hedvigh férj. csepregi Schapringer Grusztávné, menyei és 21 unoka és egy dédunoka. — Körözött házaspár. A pécsi rendőrség Hahn Gyula és neje Fischer Bertha báttaszéki illetőségű egyéneket, kik ellen a biróság lopás és sikkasztás miatt vizsgálatot iüditott s időközben ismeretlen helyre távoztak, országszerte körözteti. —- Halálos baleset. L e i t k a m Jakab tolnai kő- mives az ottani uradalomnál dolgozván, az állásról leesett és eszméletét elvesztette. A szerencsétlen em­ber vagy 2 napi szenvedés után örök álomba szen- derült. Temetése, mely e hó 1-én volt, nagy részvét mellett történt; különösen a kath. kör tagjai — mely­nek a boldogult tagja volt — jelentek meg nagy számmal. Az elhunyt özvegyet és három árvát ha­gyott hátra. Elgázolta a vonat. Klein József tolnai illetőségű vasúti munkás Duzsnál a vonat alá került s nyomban szörnyet halt. Elhunytát özvegye, 4 ár­vája és számos rokonai siratják. Mindkét baleset ellen megindították a vizsgálatot. — Villámcsapás. Báttaszéken a múlt héten a villám lecsapott F á j t h János házába, melyet rövid idő alatt teljesen lángba borított. A tűz oly gyorsan terjedt, hogy a házban levők is alig tudtak meg­menekülni. — Hűtlen felügyelő. A paks-adony-szabolcs-szé- kesfehérvári vasút, melynek építése a legserényeb­ben folyik, s közeleg a befejezéshez, tetemes kárt szenvedett K r a u s z Lajos építkezési felügyelője ál­tal, ki a paksi végállomásnál volt alkalmazva. Fel­tűnt ugyan is, hogy az építkezési anyagok értéke­sebbjei nagy számmal eltűnnek. Eleinte csak tűrték a dolgot, de midőn az kezdett mindig nagyobb mér­vet ölteni, a csendőrséghez fordultak. A csendőrség aztán csak hamar kiderítette, hogy a rendszeresen űzött tolvajlásnak főkolomposa Krausz Lajos, a kinél megejtett házkutatás alkalmával 28 drb padló desz­kát találtak. A vizsgálat során kiderült továbbá, hogy Krausz Lajosnak bűnös manipulácziójában Madács József, Terényi Mihály, Rufi János, Feil Ádám és Szabó Sándor ugyancsak paksi lakosok segédkeztek, a kik a vállalatnál mint fuvarosok voltak alkalmazva s a kiknél a lopott anyagok egy részét mégis találtak. — Pótlovak vásárlása. A m. kir. pécsi 8-ik honvéd huszár ezred parancsnoksága folyó évi szep­tember hó 24-én Dombóváron, 25-én Kurd-Csibrákon, 26-án Tamásiban, 27-én Pinczehelyen, 28-án Simon- tornyán, 29-én Szegzárdon és 30-án Dunafóldváron lóvásárlást fog tartani. — Tüzeset. A múlt hétfőn este nyolez óra táj­ban félrevert harangok kongása rémitette meg a külső munkáról haza térő lakosságot. Szerencsére teljes szélcsend uralkodott, igy tehát a tűz csak ki­sebb kárt okozott, a mennyiben a keselytisi ut men­tén a Leicht-léle fakereskedésen túl levő szürtin ham- vadt el egy kazal búza. — Adomány a szegzárdi szegényeknek. Az alsó­ausztriai cs. és kir. helytartóság átirata szerint a f. évi május hó 7-én Bécsben elhunyt Weber Mária Ida a szegzárdi szegények részére 1000 frtot hagyó mányozott és sírjának jó karban tartására 3000 frtot rendelt azon hozzáadással, hogy az esetre, ha a hit zingi temető felhagyatik, tetemei a szegzárdi temetőbe vitessenek s a most említett összeg a hullaszállitási költségek s az ottani sírbolt felállítására s fentartá- sára felállittassék. 1896. augusztus 9. — Tánczmulatság. A hőgyészi önkéntes tüzoltó- egylet folyó bó 9-én a „Nyúlás“ nevű erdőben zárt­körű erdei mulatságot rendez, melyre a belépti dij személyenként 60 kr. — A ki a muzsika hangját kedveli. Nagyon ke­vés az emberek száma, a ki nem szívesen hallgatná a muzsikának szivet-lelket egyaránt lelkesitőleg emelő hangját. De még inkább fokozódik az emberi kebel­ben eme érzemény, ha a vonót ahhoz értő férfiú, már mint például Garai Ferkó kezeli. — Elfelejt az em­ber ilyenkor sok mindent, köztük adósságát, meg az asztalán elintézetlenül heverő temérdek aktát is. A napokban is, vagy is jobban mondva egyik éjszaka vig kompánia mulatott együtt, hogy hol, az nem tar­tozik a dolog tulajdonképeni lényegére. Szépen szólt a muzsika, hol bus, hol vig nóta lelkesítette az együtt mulató ifjúságot a gyakori pohár emelésre, a minek persze idővel meg is jött az eredménye. Hajnal felé járt már az idő keletről rózsaszín pir jelezte, hogy | nemsokára felkél a nap. A vig kompánia sajnálattal ! vette ezt tudomásul s szomorúan gondolt arra, hogy nehány óra múlva az iró asztal mellett kell görnyed­niük. Dehogy a hivataloskodás könnyebben menjen, elhatározták, hogy előbb alaposan megfürödnek. Rög­tön bérkocsit rendeltek s a czigányokkal együtt ki­hajtottak ama világhírű gyógyfürdőbe. Gyors vetkő- zés után a hüs habokban élvezték a hajnal hasadásá­nak szépségét, melyet az ugyancsak fürdő zenészek hatalmas tussal üdvözöltek. Azután pedig, mig csak fürdőitek, folyton szólt a zene s csak akkor szünetelt egy némelyik vonó, midőn gardája mámoros fejével lebukott a viz alá. így mulattak a vízben ur és czigány együtt s csak az volt a baj, hogy fürdés közben a kelletinél több sört találtak elfogyasztani, a mi persze nagyon ellensúlyozta a világhírű gyógy­fürdő hatását. — Tolvaj csavargó. Kléh György duna-fold- vári csavargó azzal keresi kenyéré hogy munka ké­rés ürügye alatt bebeállit egyes gaz . (.khoz s ha aztán kap valami alkalmazást a legelső kedvező pillanatot arra használja fel, hogy a mi értékes tárgy keze ügyébe eset, azt ellopva odébb állít. így tett a na­pokban, beállt Németh József gazdához mezei mun­kásnak s egy őrizetlen pillanatban gazdájának a ko­csin hagyott mellényéből kilopta annak ezüst zseb­óráját, azután kereket oldott. De nem soká élvez­hette a rablott jószágért kapott pénzt, mert elfogták s a vallatás során kiderült, hogy Német Imre csősz­től is lopott már órát s azon kívül az isten tudja hány helyen baromfiakat és egyéb ingóságokat. Az enyves kezű csavargót átadták a bíróságnak. — Egy újság története. A legközelébb múlt napokban az egész hazai sajtó foglalkozott azzal a rendkívüli esettel, hogy egy egész szerkesztőség a Pesti Napló főszerkesztője, felelős szerkesztője és va­lamennyi mnukatársa testületileg megvált attól a laptól, a melyet évek óta szolgált. Az egész sajtó és az egész közönség érdeklődéssel fordult a magyar zsurnaliszti­kának e legújabb eseménye felé, a melyre eddig nem volt példa az újságírás történetében. Egy lelkes csapat, a magyar hírlapirodalom húsz kipróbált munkása, a legrégibb magyar napilap közönségének megannyi hű­séges barátja hagyta oda a régi műhelyt, a melyben súlyos elvi differencziák miatt nem volt többé maradása. Az egész közönség, de főleg az a része, a melyet megszokott mindennapi olvasmánya révén meghitt barátság kapcsolt a távozó szerkesztőséghez, rokon­szenves várakozással fogadta azt a hirt, a mely a távo­zás nyomán kelt, hogy a lelkes munkás csapat egy ütt marad és az elhagyott műhelyből uj hajlékba költözött és ott folytatja rövid időre megszakadt munkásságát. Újult kedvvel, ujult lelkesedéssel, nem csökkent erővel, elszántságban meggyarapodva csoportosult uj otthoná­ban a régi zászló körül. Az erőátvitel spontán folya­mata adott létet a Budapesti Naplónak, a mely még a gusztus hónap folyamán megindul. Ezek­ből következtetve, valószínűleg nagyon rövid idő alatt meg fog győződni róla a magyar közönség, hegy a Budapesti Napló a magyar szabadelvüség, a magyar nemzeti eszme, az egységes magyar társadalom becsüle­tes, bátor harezosa lesz. Fényes nevek sorakoznak a Budapesti Napló köré és maga a szerkesztőség, a melyet az egéz ország közönsége régtől fogva ismer és szarét, és a mely a Budapesti Naplónak egyúttal kiadótulajdonsa is, úgy van szervezve, hogy minden egyes rovata a legnagyobb zsurnalisztikái tökéletességet ígéri. A Pesti Napló volt főszerkesztője: Vészi József, felelős szerkesztője: Braun Sándor és összes belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) 7 Márton, Horváth Elemér, Joanovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, mind együtt vannak az uj otthonban és szellemi tőkéjük a maga csonkitatlan épségében áll a közönség rendelkezésére. A magyar politika és irodalom kitűnőségei közül számosán csatlakoztak hozzájuk állandó külső dolgozótársakként. A magyar napisajtónak tehát olyan orgánuma támadt, a mely­nek régi tisztelt hagyományok, régi elvek, régi lel­kesedés, régi sikerek és régi erőforrások teremtették meg szilárd alapját. Ez a Budapesti Napló keletke­zésének története. Felhívjuk erre a rendkívüli körül­mények közt keletkező és nagyszabásúnak ígérkező lapra a közönség figyelmét. — Slavoniából. Mint egyik legközelebbi szá­munkban jeleztük, a petrijeveii erdőben ujonan épült, gróf Normann Gusztáv tulajdonát képező, a Dráva menten fekvő barokk stilü, vagyis inkább ó-német vadászkastély beszentelése f. hó 2-án ment végbe. A szertartást a helybeli plébános, Charvát László vé­gezte, beszéddel fejezvén azt be, melyben a mai kor hitetlenségerői emlékezett meg, felszólítván a jelenlevő intelligencziát, urasági hivatalnokokat, kerületi és köz­ségi elöljáróságokat, a sajtó képviselőit Eszékről, hogy e szörnynek sziveikben ne adjanak helyet, hanem tekint­senek e most épült kastély tulajdonosára, több templom és iskola pátronusára, a magyar főrendiház tagjára, ki mint a magas arisztokrácia tagja hü marad val­lásához, nem resteli a világ előtt kijelenteni, hogy előbb e lakba be nem vonul, mig az az egyház által felszentelve nincsen. Imával fejeződött be a szertar­tás, melyet az egész hallgatóság egytől egyig térden állva mondott a fungáló pappal, a mi pompás képet nyújtott a szemlélőnek. Erre következett az ebéd az uj kastélyban, melyen a sikerült tósztokban nem volt hiány. A vendégek az esteli órákban egy szép nap emlékével szivökben oszlottak szét. A kastélynak neve „Jelengrád. “ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ha la Zombora Ott nem történt semmi baj, rendben van minden. Ma la-né Balatont üred. A lapot megindítjuk. Levelezőinket kérjük, hogy a jég és zivatar okozta esetleges károkról lapunkat tudósítani szíveskedjenek. Éa Ga Kurd. A papirnak csak egyik oldalát szí­veskedjék használni/ Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK! Y i8,j6;- Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1896. évi 5958. számú végzése következ­tében dr. Pápé Dénes ügyvéd által képviselt Deák Ist­vánná javára Deák István ellen 90 írt s járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglat 326 írtra becsült kocsi, ló, üsző, borjú, hidas ól, rosta, parasztbundából álló ingó­ságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 6869/96. számú végzése következtében 90 frt tőkekövetelés és az összes biróilag már megállapított költségek erejéig Ocsény- ben aíperes lakásán leendő eszközlésére 1896. évi augusztus hó 21-ének d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Szegzárd, 1896. évi augusztus 6-án Tóth Igaácz, kir. bir. végrehajtó. 1022. Z . . . . . . , Y 1896- Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. tcz. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbiróság 1896. évi 5296. és 7150. számú végzése következtében dr. Freud Emil és Brezlmayer József ügyvédek által képviselt Isgum Frigyes és Knopf Lőrincz javára Sartl Mari tolnai lakos ellen 26 frt 84 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt 351 írtra becsült szobabútorok és ágynemüekből álló ingóságok nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek szegzárdi kir. jbiróság 8690/1896. sz. végzése folytán fenti tőkekövetelés és az összes biróilag már megállapított költségek erejéig Tolnán a községházánál leendő eszközlésére 1896. évi augusztus hó 14-ének d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ol> meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatnak. Szegzárd, 1896. évi julius 31-én. Tóth Ignácz, kir. bir. végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom