Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

60. Ugyanazon község képviselő-testületének a szervezési szabályrendelet módosítása, 61. Ugyanazon község képviselő-testtiletenek ingatlan eladása, 62. Ugyanazon község kepviselő-testületének a Dunavédgát-költség hátralék kivetese, 63. Ugyanazon község képviselő-testületének a fogyasztási és italmérési adók kezelése, 64. Ugyanazon község képviselő-testületének ingatlan elajándékozása, 65. Ugyanazon község képviselő-testületének házhely eladása, 66. Ugyanazon község képviselő-testületenek ingatlan eladása és csere, 67. Ugyanazon község képviselő-testületének te­nyészállatok beszerzése, 68. Ugyancsak Báta község képviselő testületé­nek zálogjog törlése, 69. Kis-Vejke község képviselő-testületének em- lékfa-ültetés költségeinek megszavazása, 70. Lengyel község képviselő-testületének az állam ezer éves fennállásának megünneplése, 71. Závod község képviselő-testületének ugyan-e, 72. Gyula-Jováncza község képviselő-testületé­nek zálogjog törlési engedély megadása. 73. Mórágy község képviselő-testületének köl­csön felvétele, 74. Agárd község képviselő-testületének tulajdon­jog átengedése, 75. Ó-Dombovár község képviselő-testületének járdák készítése és fentartása, . 76. Ugyanezen község képviselő-testületének a vadászat bérletének kihirdetése, 77. őcsény község képviselő-testületének irnoki fizetés javítása, 78. Harcz község képviselő-testületének jegyzői lak vétele, felépítése és kölcsön kötése, 79. Ugyanezen község képviselő-testületének be­hajthatatlanná vált községi követelés, 80. Duna-Szent-György község képviselő-testü­letének ingatlan vétele, 81. Duna-Földvár község képviselő-testületének a mező- és hegyőrök fizetése, 82. Harcz község képviselő-testületének jegyzői földek szőlővel való beültetése, 83. Tolna község képviselő-testületének ingatlan szerzése, 84. Ugyanezen község képviselő-testületének kertészi állás rendszeresitése, 85. Gerjen község képviselő-testületének a köz­ségi okleveles szülésznő, levélhordó és hivatal szolga fizetésének felemelése, 86. Tótkeszi község képviselő-testületének az utczákon és tereken levő fák átengedése, 85. Udvari község képviselő-testületének regale kötvények értékének visszatérítése, 88. Závod község képviselő-testületének állat- tenyésztési egylet létesítése, 89. Lengyel község képviselő-testületének a múlt évi mezőgazdasági kiadások. 90. Ugyanezen község képviselő-testületének papi és tanítói fajárandóság, 91. Simontornya község képviselő-testületének a koldulás betiltása, 92. Gvönk község képviselő-testületének az adó­hivatal czéljaira szükséges helyiségek ingyenes át­engedése, 93. Paks község képviselő-testületének kölcsön elvétele, 94. Kónyi község képviselő-testületének építke­zés és kölcsön felvétele, 95. Kurd község képviselő-testületének a plebá- nosi lak mellékhelyiségeinek felépítése folytán felme­rülő költségek pótadó utján történendő fedezése, 96. Értény község képviselő-testületének kölcsön felvétele, 97. Duna-Szent-György község képviselő-testü­letének iskolai alapítvány tétele, 98. Kölesd község képviselő-testületének patak­malom átalakítása, 99. Kónyi község képviselő-testületének malom építés tárgyában hozott határozatára vo­natkozólag. 100. A paksi telkes birtokosság szervezési sza­bályzatára vonatkozólag. 101. A Fadd község eljárósága által beteijesztett adásvevési szerződésekre vonatkozólag. 102. Udvari község képviselő-testületének a fo­gyasztási adó kezelési dijainak megosztása tárgyában hozott és Eich János pénztárnok által megfelebbezett határozatára vonatkozólag. 4 ___________________________!__________ 10 3. Pap Jenő bölcskei lakosnak a Madocsán megejtett községi segédjegyzőválasztás ellen beadott felebbezésére vonatkozólag. 104. Nak község képviselő-testületének az állami anyakönywezető hivatalos helyiségének berendezési és fentartási költségei tárgyában hozott s Lápafő és Várong községek által megfelebbezett határozatára vonatkozólag. 105. Tamási község képviselő-testületének segéd­jegyzői állás szervezését megtagadó határozata ellen Hesz Pál és társai által benyújtott fellebbezésére vonatkozólag. 106. Murga község képviselő-testületének regale kártalanítási kötvény értékének visszatéritése tárgyá­ban hozott határozatára vonatkozólag. 107. Tengőd község képviselő-testületének széna kiszolgáltatása tárgyában hozott s Németh József és társa részéről megfelebbezett határozatára vonatkozólag. 108. Ugyanazon község képviselő-testületének temetőhely berendezése tárgyában hozott s az ottani ev. ref. egyház képviselői által megfellebbezett taga- dólagos határozatára vonatkozólag. 109. Gyönk község képviselő testületének a kézbesítői állás betöltését megtagadó határozata ellen Klein Endre községi jegyző által benyújtott fellebbe­zésre vonatkozólag. 110. Dr. Sterck József orvostudor oklevelének kihirdetése. * * * 111. Községi költségvetések és számadások. 112. Időközben beérkezett tárgyak. Felkéretnek a törvényhatósági bizottság t. tag­jai, hogy igazoló jegyeiket magukkal hozni szíves­kedjenek. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. raclarvicsii csata. — Styka, és Kossak körképe. — A lengyel festőművészet magas fokon áll, Ma- tejkó művészete bámulatot keltő s szinte utólérhetet- len. Van abban valami, mikor egy szabadságot sze­rető nép kultiválja a lelki érzések megnyilatkozását, mely a leigázás következtében egyedül lehetséges: a képábrázolás szimbolikus kiáltványait. A fővárosban a városliget szélén a műcsarnok közelében van egy körkép, mely a lengyel géniusz hatalmas alkotása s e kép a lengyel nép lelkét tárja föl. A művészi alkotás bájával, erejével és feledhe­tetlen hatásával. Styka és Kossak fektették Kosciuszko Thadeusnak az oroszok fölött kivívott raclavicai győ­zelmét tárgyazza. Maga a tárgy, hatalmasan inspirál­hatta a két genialis művészt. Kaszákkal vívta meg a fényes ütközetet a lengyel parasztok hősiessége, a számra jóval erősebb oroszokat megverve. A körkép 120 méter hosszú és 15 m. magas. Kosciuszko a lengyelek legnépszerűbb szabad­ság hőse. Szegény litván családból származott s élete valóságos regény. Mint mérnökkari lengyel katonának szive választottja gróf kisasszony volt, megszöktette, de észrevették s őt összevagdalva, a leányt haza­vitték. Koseiuszko külföldre menekült. Amerikában részt vett a szabadságharczban s gazdagon jött haza 1784-ben s a hadsereg szervezésében mint vezérőrnagy vett részt. A lengyel pártoskodás azonban megörölte a pünkösdi alkotmányt, a köztársaságból monarchia lett s II. Katalin kegyencze Szaniszló került a trónra, Kusciuszko érzelmeivel nem fért össze ez uj „alkot­mány“ 1793-ban elhagyta hazáját s midőn a lengyel fölkelést megszervezték, hazájába sietett s a fővezér- séget és diktátorságot bizták rá. Helyzete súlyos volt, kevés katona az orosz erő elnyomására. A népet hívta táborba s felszólítása csodás eredménnyel járt. Csakhamar négy ezeren gyűltek össze. Az orosz haderő Raclavicánál találko­zott. A kaszás parasztok megverték az ellenséget, el­foglalták ágyúit, megsemmisítették az orosz haderőt. Öt óráig tartott a csata, a szabadságharcznak legbá­mulatosabb csatája. Itt mutatta meg a lengyel, hogy mily nagyon szereti hazáját. Az ütközetet megnyer­ték, de nem a csatát. Az orosz haderőnek a lengyel ellenállni nem tudott. Kosciuskó orosz fogságba ke­rült, de megkegyelmeztek neki. A krakói székes- egyházban van eltemetve, a hős királyok között. A lengyel parasztok csatája egész közvetlen­séggel tárul fel a körképen. A lomb fris, a fű üde, a levegő balzsamát szinte érezik. A tájképi hatás igézete alatt állunk legelőször s csak aztán látjuk a csata borzalmait, mely naturális musával, de fönségé- vel hat. Az orosz ágyuütegre való roham perczekig leköt. Látni a harczi mámortól megittasult paraszto­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) ! kát a mint puszta kézzel rohanják meg az ágyú tite • get. Glovacki Bartos volt annak a lengyelnek a név j a ki midőn látja, hogy az orosz kanóczát helyezi az ' ágyúra sipkáját dugja az ágyú torkába s tört kaszá- i ját halálos csapásra emeli. Nem rettenti el a lengye I leket a sortüz, a halál. Ott a hol vezérkarával Kos ciuszko áll, az is érdekes, perczekig lekötő csoport Ezt Kossák ecsete festette s néma hódolattal adózik a géniusz előtt mindenki. Kosciuszko nyomán a hegy­szakadékból ‘újabb lengyel csapat nyomul elő, legelő] I egy PaP» kezében az isten anyjának a lobogója. Az I alkonyodó nap ott csillog a kaszák ssélén. Itt áll | meg soká a néző, van olyan is, a ki e megjegyzé- ! sekre fakad ! Elnézném egy napig. Egyik helyen ut- i széli kereszt emelkedik. Innét elvonult már a harcz I A leégett kunyhók kórházakká alakultak. A még | lombtalan, vékony nyírfákkal szegélyzett utón lovas futár vágtat. Ez a nyírfa sor bámulatos preszektiváju ; A kereszt tövében a tehetetlen öregek, gyermekek imádkoznak. Egy béna koldus mankójára támaszkodva oly sokat mond. A kereszthez közel parasztház, előtte fekszik a gazdája megölve; felesége mellett térdel s bosszúra hivja fel az ott elvonuló lengyeleket. De a többi részletek, Muranov orosz ezredes fogságba kisérése a kozákok- futása, Rochmanow orosz generalis seregé­nek előnyomulása, a Woronce orosz huszárok üge­tése, mind ez oly csodás elrendezésben, hogy az em­ber a csata szemlélőjéül érzi magát s nem egy képet lát, mely az ő legcsekélyebb részletekig gondos meg­fejtésével meg akar téveszteni. A tavaszi táj, háttérben a hófödte Kárpátok, a tökéletes távlat annyira megkapó, hogy a néző alig tud megválni. A házak, fák, hegyek, katonák, rohanó paripák annyira hívek, hogy megismeri, hol kezdő­dik a festmény és meddig terjed a valóság, mert valóságos földhányásokon bokrok, fák, tört ekék, kocsi darabok, katona csákók, fegyverek hevernek. Még az orosz ember is megnézheti a képet, mert az oroszok is vitéz küzdelemben festvék. Az egész képen, csak egy orosz nem teljesiti kötelessé­gét, egy vadász, a ki megriadva az ágyukra rohanó lengyelektől, éppen a szakadékba készül leugrani. Puskáját kezében tartván, már félig a levegőben lóg s szinte várjuk, mikor zuhan alá. A képet Ö felsége is megnézte s arról a leg­nagyobb elragadtatással nyilatkozott. Pártos Gyula építész emeltetett számára külön csarnokot és hozta el a körképet, a hol mindég nagy közönség nézi s egyre nagyobb, mert Pestről min­denki azzal jön haza, hogy a Kosciuszkó körképe^ mint a lengyel géniusz csodálatos alkotását elmulasz­tani oly hiba, mely által egy feledhetlen esztétikai gyönyörűségünktől fosztattunk meg. S a ki a föntebbi czikket elolvassa, nem fogja reklamczikknek tartani a közölt ismertetést: minden nézője azt állítja, hogy ezt teljes szépségeik méltatni a szó szinte képtelen. Még csak annyit: társas felrándulások, népies csoportoknak, iskolás kirándulások tagjainak az igaz­gatóság előzetes bejelentése olyan belépti jegyekkel szolgál, mely a szellemi gyönyörrel épenséggel nem áll arányban. . . . De végre is lehet-e azt elfeledni, a mi el- törülhetlenül tapad az ember leikébe ? * H. I. _______T A N Ü G Y. ~~ A magyar népiskola történetéből. (Folytatás.) A megsértett nemzeti önérzetet II. József az 1790-ki január hó 28-án kibocsátott rendeletével csillapította le, melyben az iskolákra vonatkozó újí­tásait eltörölte. Az uralkodásban követte őt II. Lipót (Leopold), ki helyreállítván a magyar alkotmányt, a róm. kath. iskolákra nézve érvényben hagyta, illetve visszaállí­totta a Mária Terézia által kiadott tanulmányi szer­vezetet. A XIX. század első felében a népnevelésügy örvendetesen haladt előre a múlt század állapotaihoz képest, amennyiben az 1790—91-iki évben kiküldött országgyűlési tanügyi választmány munkálata alapján a kath. iskolákban is kimondották, hogy a szülőket gyermekeik iskolába járatására testi büntetéssel is szorítani kell és hogy a gyermekek iskoláztatása 6 éves tortól 12 éves korig tartson. A tanítót is hiva­tásának teljesítésére utalták kimondván, hogy a tanító hozzá nem illő mellékfoglalkozást nem űzhet. Az állam ebben az időben csupán 3000 frtnyi összeget fordított a tanulmányi alapból a kath. nép­1896. augusztus 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom