Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

I _________VIDÉKRŐL._________ . Tisztelt Szerkesztő Ur! Az „Alkotmány“ 140. számában megjelent „Ki­rály-sértő liberálisok“ czikkre — úgy fenti lap 144-ik számában közölt Becsben a Praterban megtartott né­pes értekezleten Lueger dr. által elmondottakat ille­tőleg, tárgyilagos válaszomnak közzétételére becses lapjában, helyt kérek. Hogy a „Királysértő liberá­lisok“ feltűnést hajhászó s felséges Apostoli Uralko­dónk iránt érzett lojalitásunkat durva és otromba módon megtámadó pinczehelyi tudósítónak czikkét — és az ünnepélyi szórakoztató ténykedésből levont elundoritó consequentiáját a megfelelő értékére leszál­lítsam, az ünnepély lefolyását a következőkben van szerencsém ismertetni: Tamásiban a székhely területén tartotta meg a járás közönsége népünnepélyét folyó évi május hó 31-én. A reggeli órákban volt a hálaadó Istenitisz­telet. A harangok zúgása s a mozsarak durrogásai hívták a közönséget az Isten házába. Az egyházi szertartás befejezése után a piacztéren felállított emel­vényen a három felkért diszszónok a járási ünnepélyt rendező 170 tagú bizottság elnöke Szévald Móricz főszolgabíró foglalt helyet 0 Felsége apostoli királyunk áldásos uralkodását, hazánk történelmi fejlődése, ki- emelkodő nevezetesebb eseményeit, az igazi hazafias szív érzületétől áthatott szónokok br. Jeszenszky László orsz, képviselőnk dr. Frühwirth Jenő és dr. Kiss Ernő ügyvédek remek beszédeikben mon­dották el. A szónoklatok elmondása után az önkéntes tűz­oltóság nyitotta meg a menetet s az ünneplő közön­ség zászlók alatt, zene kísérettel vonult ki a Miklós- vári vadaskertbe, ebédelni. A társasebéden a felkö­szöntések sorában első volt Szévald Móricz főszolgabíró, ki poharát az alkotmányos Király az első magyar emberre emelte. Felköszöntötték országgyűlési képvi­selőnket, a közigazgatás és igazságszolgáltatás főtiszt­viselőit, a diszszónokokat stb. Két óra elmúlván, a tűzoltók trombitái jelezték a népünnepély megkezdését. Most következik az, amit czikkiró nem látott, mert ha látja a „Totalizatör“ ő felsége bevonulását a versenytérre, ezekben mindent mi kellemesen szóra­koztató, csak azt nem találta volna meg, mi a Fel­séges uralkodó Királyunk profanisalását czélozta. A hg Eszterházyak tulajdonát képező Miklósvári vadászkastélyból indult a verseny megnyitására a szamarak legkegyélmesébb ura. A diadal kapunál a tűzoltóság és zenekara, a szamárversenyt rendező bizottság tagjai fogadták a „Totalizatör“ ő felségét. A menet következő sorrendben vonult be a verseny­térre : Elől mentek a szamárversenyt rendező bizottság tagjai, utánna kettes sorrendben a parancsnok veze­tése alatt, zászlóval a tűzoltóság, követve a Hunyadi indulót játszó zenekarral. Egy nemzeti szinre festett zöld gályák és virágokkal ékesített diszparaszt sze­kéren ült magyar öltözékben egy polgár leányka, kinek hivatása volt a kocsiban elhelyezett, a műker­tészet remekét a nagy csokrot, a szamarak urának átadni. A kocsit díszes szerszámba öltöztetett két szamár húzta, a szamarakat csatlósok vezették. Öl­tözékük lobogós bő ing, piros mellény, pörge kalap, piros szallag és árvalány hajjal. Következett fehér szamáron a versenyt ellen­őrző szamarak direktora, kinek kötelessége lett volna a versenyre megnevezett paripák életkorát, szárma­zását s az istálló tulajdonosának színét feltüntető czé- dulákat, a kilátásba helyezett nagy tétekre való tekintettel a versenyparipák homlokára ragasztani. A szamár gyönyörűen volt szerszámozva, a rajta ülőnek öltözéke zöld tollas csákó, pompadour gallér, frakk, arany paszománttal, gazdag arany zsinorzattal szegélyezett fehér mellény, piros rövid nadrág, nem­zeti színű szalaggal átkötve, rózsaszínű harisnya, ki- vágot csattos lakczipővel, oldalán nemzeti szinü szala­gon tartott gyiklesővel. A diszhintót nem 8, hanem 16 szamár húzta, nemzeti szalaggal diszitett szer­számban. A rudasokat kivéve, a szamarakon balfelől polgár fiuk ültek kis ostorral a kezükben, kezelve a gyeplőszárt. Öltözékük pörge kalap, piros szalag és árvalányhajjal, bőujjas ing, piros mellénnyel. A disz- hintó magasra nyúló előtilésén a kocsis nemzeti szinü, arany szalaggal diszitett gyeplőszárral, hosszú ostorral kezében hajtotta a rudasokat. Öltözéke magyar kalap, aranysujtásos lelógó szalag és árvalányhajjal, arany zsinorzatu kék mellény, bőujjas ing. A hintó hátulján ugyan ilyen öltözékü két inas állott. Az üveghintó megfelelő helyeire czimerképen két jól talált szamár­kép volt elhelyezve.' 1896. junius 21. A hintóben ülő „Totalizatör“ ő felsége öltözéke : tűzoltó főparancsnoki csákó és zubbony fekete nadrág, arany paszománttal az oldalon. Rendjeleit Cotilion ordók képezték. A czikkiró kificzamodott fantáziája szülte tábor­noki ruhafélébe bujtatott alakok távollétükkel tün­dököltek, hihetőleg kimentették távollétüket. Ezek után azt hiszem, az igazi hazafiság nem czikkiró kertjében nyílik, mert egy jó akaratú, szó­rakoztató népünnepély ténykedésének ily módon való elferdítése az olvasó közönség és lapszerkesztőségeket felültető, félrevezetésére irányuló tette, csak nyilvá­nosan kijelentett rosszalással, nem mondom, megve­téssel bélyegezhető. Tisztelt Szerkesztő ur: Fentiekben kellőképen megvilágítottam azt, hogy a fátyolba burkolt czikkiró „Felségsértésnek“ vádja mily alapon áll. Érthetetlen azonban az: hogy dr. Lueger ma is képes volt fel­ülni és egy otromba gondolkozáson álló tudósitó czik­két mint egyoldalú informátiót jónak látta, a Práterben tartott népes értekezleten pertraktálni. Sem alólirott, sem a velem mindenképen szoli­dáris népünnepélyt rendező vigalmi bizottság tagjai a czikkiró saját hazafisága nevelte Goldstein Számik és Silberstein Gézák szolgálatában, még eddig nem szegődött, hanem igenis szolgálják hazájukat mint elődeik és őseik, gondosan őrzik és ápolják az Apos­toli Uralkodó király iránti törhetlen alattvalói hűséget ' és ragaszkodást. Végül pedig engedje Tisztelt Szerkesztő ur, hogy azon kíméletlen, kellőképen nem qualificálható czikkirótól kérdezhessem, megmagyarázva ezzel, a felhívásban foglaltakat is: ha azt mondanám, hogy ezen a nagyközönség és szerkesztőségeket félrevezető tudósításáért, „a szamarak kegyelmes ura ő felségé­nek nevezném“, — a felségsértés vétségét követném-e el, vagy a még álarcz alatt álló czikkirót sérteném-e meg ? Fogadja először is Tisztelt Szerkesztő ur, kö- szönetemet, megszokott tiszteletem nyilvánításával maradva Felső-Iregh, 1896. junius 16. Kész szolgája: Bach Jenő, a 30-as vigalmib-izottság elnöke. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Simonsits Elemér me­gyei főjegyző, közös hadseregbeli tartalékos hadnagy folyó évi julius hó 1-től kezdődő 28 napi, dr. Éri Márton megyei másod aljegyző, tartalékos honvéd hadnagy pedig augusztus hó 20-án kezdődő 35 napi fegyvergyakorlatra Pécsre behívattak. — A vármegyei központi választmány folyó hó 27-én d. e. fLO órakor ülést tart. — Kinevezések. A m. kir. p. ü. miniszter Ka­szás Kálmán és Lantos Ferencz szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatósági fogalmazókat p. ü. segédtitkárokká nevezte ki, s egyidejűleg Kaszás Kálmánt a nagy- becskereki m. kir. p. ü. igazgatósághoz helyezte át. A midőn a megérdemlett kinevezésekhez gratulálunk egyidüleg Kaszás Kálmán p. ü. segédtitkár eltá­vozása alkalmából sajnálatunkat fejezzük ki, mert hat évi itt hivataloskodása alatt nemcsak hivataltársai, de egész Szegzárd intelligencziájának teljes elismeré­sét és rokonszenvét vívta ki magának; miért is uj állomás helyén sok szerencsét kívánunk neki. — Előléptetés. A m. kir. p. ü, miniszter Spe­ll á r Alajos, szegzárdi m. kir. adóhivatali tárnokot az 1200 frtos fizetési fokozatba léptette elő. — Helyettes megyei aljegyző. A legutóbb rend­szeresített V. vármegyei aljegyzői állást a jövő köz­gyűlésen történendő választásig gróf S z | c^h é n y i Sándor főispán dr. Szentkirályi í&fcvánrpl töl­tötte be. — Eljegyzés. Bonyhádi P e r c z e 1 Béla, a völgy - ségi járás főszolgabirája, eljegyezte Pécsett Schön­herr Erzsiké kiasszonyt, Schönherr Mihály, a pécsi Nádor szálloda tulajdonosának egyetlen kedves leányát. — Nincs pályázó. Tolnavármegye árvaszékénél aljegyzői állást rendszeresítettek, melyre a pályázatot is kiírták, azonban sikertelenül, mert egyetlen egy pályázó sem jelentkezett. — Községi Írnok választás. Bölcske község képviselőtestülete folyó hó 17-én tartott ülésen Nagy Vilmos köszvényes-remetei segédjegyzőt választotta meg rendes községi Írnoknak. — A szegzárd-őcsényi vadásztársaság folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor a szegzárdi kaszinó nagy­termében ülést tart. \ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (25. sz.) 3 — Uj misék. Cselenkó János szegzárdi szü­letésű, pécsegyházmegyei áldozár, ma délelőtt fogja a szegzárd-belvárosi rk. templomban bemutatni az Ur­nák első szent miséjét. — Jövő vasárnap pedig Eber Géza tartja meg első szent miséjét a szegzárd-ujvá­rosi templomban. — Cselenkó Jánosnak Wo sin sky Mór esperes plébános lesz a manuduktora. — Hazafias alapítványok. D u n a S z t.-G y ö r gy község hazafias kép viselő-testületé hazánk ezredéves fennállásának emlékére elhatározta, hogy 10,000 frtos alapítványt tesz iskolai czélokra, Eötvös Károly duna-szeut-gyürgyi földbirtokos pedig 1000 koronás alapítványt tett ugyancsak iskolai czélokra és pedig oly feltétellel, hogy ezen összeg évenkénti kamatai a nyilvános vizsgálatok alkalmával azon községbeli ta­nítónak adandók jutalmul, a ki a tanításban a leg­jobb eredményt tudja tanulóival felmutatni. Úgy a képviselő-testület, valamint a nemesszivü tanügybarát tette sem szorul dicséretre. — Közgyűlés. A „Szegzárd-vidéki méhészegye­sület“ N i t s István elnöklete alatt Szegzárdon, a pol­gári iskolában ma délután 3 órakor közgyűlést tart, melynek tárgysorozatában fel van véve a pénztárnok, a titkár és az igazgátó jelentése. — A „Szegzárdi tisztviselői társaskör“ választ­mánya folyó hó 16-án S á fá ry László elnöklete alatt ülést tartott, melyen megvitatták és elfogadták a házszabályokat az elnök tervezete alapján. A választ­mány rendes tagjai sorába egyhangúlag felvette Lan­tos Ferencz szegzárdi pénzügyigazgatósági s. titkárt. — Tolnavármegye közigazgatási bizottságának 1896. évi junius hó 15-én tartott üléséből. Tanügyi előadó bemutatja, a tamási vidéki róm. kath. tanitó- egyletnek, a vármegye közig, bizottságához intézett kérvényét, melyben a budapesti ezredéves orsz. kiál­lításra leendő felmenetelük eszközölhetése czéljából, a csekélyebb javadalmazással biró kartársaiknak az is­kola fentartók által leendő segélyezését kérelmezik. A közigazgatási bizottság méltányolván a kérvényben felhozott alapos indokokat, melyszérint a vármegye csekélyebb javadalmazással biró néptanitói az ezred éves országos kiállítás megtekintését csakis némi se­gély elnyerésével eszközölhetik; továbbá elismervén a tapasztalat szerzésre irányuló nemes buzgalmukat, melynek jótékony hatása az iskolában ezerszeres ka­matot hozand; végre tudván azt, hogy a néptanítók a haza fentartásának kiváló tényezői és a nemzeti nyelvben egyesülésnek valódi apostolai; indíttatva érzi magát jegyzőkönyvi kivonaton a főszolgabirák utján felhívni a vármegye összes iskolaszékeit, hogy a csekélyebb javadalmazással biró tanítóknak az or­szágos kiállítás megtekinthetésére a rendelkezésükre álló iskolai pénztárból, anyagi erejükhöz mérten némi segélyt adományozni szíveskedjenek, hogy ezzel a ha­zai népnevelés ügyének fejlesztéséhez, jó szivükből kifolyólag, hozzájáruljanak. Egyben elhatározta a bi­zottság, hogy ezen határozatról a pécsi róm. kath., a dunamelléki ev. ref., a dunántúli ág. ev. és a bu­dai görög keleti püspökök, végre a kir. tanfelügyelő tudomás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittessék. — A tolnamegyei községi és körjegyzők égylete millenáris közgyűlését folyó évi junius hó 29-én dél­előtt 10 órakor fogja a vármegyei székház nagyter­mében megtartani A diszgyülés tárgysorozata a kö­vetkező : 1. Elnöki megnyitó, mely után a diszgyü­lés hálaadó tsteni tiszteletre vonul át a belvárosi róm. kath templomba, honnét visszatérve, a gyülésterembe a gyűlés folytattatni fog. 2. Ludvig József nagy- szekelyi jegyző alkalmi felolvasást, 3. Cholnoky Lajos ozorai jegyző emlék beszédet fognak tartani. 4. A legutóbbi közgyűlésnek a millennium emlékére létesí­tendő ösztönij alapítványra vonatkozó határozata fog kihirdettetni. Diszgyülés után bankett fog tartatni a „Szegzárd Szálló“ nagytermében. — Hymen. Arndt József vörösmarti tani tó folyó hó 23-án tartja esküvőjét Szegrázdon Zvoni- c s e k Matild kisasszonynyal. — Segédlelkészek áthelyezése. Aulich Dávid róm. kath. segédlelkész Gödrére, Cselenkó János Olaszra, Éber Géza Kurdra, Nunkovics Gábor Ná- dasdra, Szánthó Ignácz Zombára küldetett ki segéd- lelkészi minőségben. Ez uj misés segédlelkészeken kívül áthelyeztettek Aronffy Ferencz pécsi hitoktató Villányra, Neumayer Dezső Dunaszek csőről a pécs budaikülvárosi plébániára, Komócsy István Gödréről Dunaszekcsőre, Trimi János Olaszról Szebénybe, Of­fenmüller Zsigmond Berkesdről Kővágószőlősre, Szabó Dezső Faddról Berkesdre, Reiner Ferencz Hosszuhe- tényből Himesházára, Diósy József Himesházáról Hosszuheténybe, Heckenberger Konrád Harkanovczé- ről Podgájcziba, végül Blazsekovics István Podgáj- cziból Petrijevczibe segédlelkészi minőségben. Gadó Sándor pécs-budaikülvárosi segédlelkészt pedig beteg­sége miatt állásától felmentette az egyházmegyei hatóság. — Kinevezés. A pécsi m. kir. posta- és távirda- igazgatóség a lemondás folytán megüresedett apari postamesteri állásra Herczegh Emilia, szegzárdi lakost nevezte ki. — Uj káplán. Troli Fezencz pécsi káptalani helynök Éber Géza ujmisés lelkészt Ó-Kurdra, dr. Kelemen László esperes-plébános mellé nevezte ki segédlelkészszé. — Kegyelet. A szegzárdi izr. fiatalság kegyele­tének és hálájának szép jelét adta az által, h^gy bol­dogult tanítójának, Deutsch Sámuelnek közadako­zásból siremleket emelt a szegzárdi izraelita ytemető- ben. A sirkövet ma délután 5 órakor állitják fel a temetőben, mely alkalommal gyászünnepélyt tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom