Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-24 / 21. szám

2 ________________________I_________ Mó zes elolthatatlan lánggal égő nevezetes csipke-bokra ott a hajdani pusztai vándor­láskor, egy gyönyörű képe annak a magas- fokú, állandó, soha nem lankadó nemes lel­kesedésnek, annak a benső' szent tűznek, mely pihenést nem enged addig, mig az óhajtott dicsó' czél elérve nincs annak a lelkesedésnek, melv hátakat rombol, korlátokat tör, tengert , átgázol, országokat letipor, ha ezek a szent ügy valósulásának útjába esnek akadályokul! A történelem ugymondott ezernyi cso­dáit, ember emlékezet óta mindig az a lán­goló esipkebokor, eget verd lelkesedés szülte — az isteni kegyelem segítsége mellett! — Ennek eredménye a Krisztus vallása, a kér. egyház is, az első pünkösdben isteni lelket vett, égi eró'ket nyert, magasztos lángra gyűlt apostolok által! . . . És ez igy megy, végig az egész vona­lon, a történelem egész folyamán. A hol va­lamely nagyszerű és rendkívüli alkotást lá­tunk a múltban, vagy fognak látni a késő utódok a messze jövendó'ségben: ott bizton kereshetjük a nagy alkotások egyedüli szent forrását, azt a Mózesi örökké égő csipke­bokrot, azt a pünkösdi tüzes nyelvet, azt a szent lángot s apostoli lelkesedést, mely nélkül semmi üdvös nem született még s nem fog születni soha ezen a világon! . . . »Óv­juk meg a lelkesedést! Hitet, reményt, csak ez ád!« . . . Az ezredéves állami léte szép emlékün­nepeit üló' nagy Magyarország, édes hazánk különösen sokat köszönhet amaz örök éber léleknek, ama folytones lánggal égó' csipke- bokornak, a nemzeti nagy lelkesedésnek. Ezer év alatt e maroknyi nép dicsó'en fentartotta magát a rokontalan népcsaládok között Eu­rópa szivében; nemcsak fenntartá, hanem oly­kor a nemzeti nagyság, virágzás, irigyelt di- csó'ség fényes magaslataira is felküzdötte ma­gát; s hogy »annyi balszerencse közt, oly sok viszály után« — »él magyar, áll Buda még!« — bizony bizony a jó Isten segedelmén és veleszületett páratlan vitézségén kivíil a pünkösdi léleknek, az eró's lelkese­désnek köszönhetjük, mely ezer éven át az r igaz hazaszeretet izzó ttizében tartotta Árpád népének szivét s minden igaz honpolgárt a nemzeti ügy buzgó apostolává avatott! .... Aláássák érte a kegyelmes Gondviselés! De — miként a honfoglaló s honalapító hó's vezérek hajdan Pusztaszeren vérszerzó'dést csináltak s vér-áldomást ittak a haza bol­dogságára : úgy minekünk, most éld ma­gyaroknak is, nemzeti létünk e nagy forduló­pontján, valósággal fel kell vennünk azt a tűzkeresztséget, melyben egy ily alkalommal a Krisztus tanítványai részesültek; — »meg kell keresztelkednünk tűzzel és szent lé­lekkel« — fel kell öltözködnünk az apostolok buzgóságának, lángoló lelkesedésének ünnepid szent ruhájába s igy mennünk az uj ezredév elébe! — — — Ne felejtsük, hogy ’ három tényező mű­ködött közre ezer éves fennállásunknál: — a hősí vitézség, az igazi lelkesedés — — és a nagy Isten véghetetlen kegyelme? .... A hősi vitézség kora lejárt (ezt ma a nagy tömegek csoportosítása, a gyorsan tüzeld fegy­verek s vontcsövű ágyuk pótolják!); de ezt az egy, kiesett tényezőt, könnyen pótolhatjuk kétszeres lelkesedés által! . . . . Erre mutat dicső példa gyanánt az az első pünküsdi »kettős tüzes nyelv!« Hogy a másik ezer évet — az elsőhöz hasonlóan — boldogul fussa meg nemzetünk: forrasszunk uj tüzet a régi lánghoz, vegyünk pünkösdi szent lelket, »kettős tüzes nyelvet« — szeressük fokozott mérvben édes hazánkat s akkor a hősi vitéz­ség hiánya boldogságunkon csorbát nem ejt, mert a megkettőzött nemzeti lelkesedéshez kettős mértékben fog csatlakozni a Magya­rok Istenének kegyelme is! Boldog ünneplést kívánok ! Borzsák Endre. A vizhordás szabályozása. A szegzárdi kerületi fogháznak folyó hó 18-án történt részbeni leégése alkalmával szerzett tapaszta­latok arra indították Nun kovich Ferencz főszolea- biró urat, hogy a víznek a tűz helyéhez való szállí­tását rendezze és szabályozza. Az ez irányban a községi elöljárósághoz intézett rendeletét közérdekű voltánál fogva, az alábbiakban egész terjedelmében közöljük : A város négy részre osztatik s az elöljáróság által hónaponkint kijelöltetnek azok a fogatok, a melyek az egyes városrészekben előfordulható tűz alkalmára a vizhordást teljesíteni, valamint kijeleltetnek azon lakosok, akik magukkal hozott kannákkal, sajtá­rokkal stb. a kézi vizhordást (a vizes lajtokból a fecskendőbe való vizhozdást) teljesíteni kötelesek. A havonkint kijelelt fogatok száma, minden városrészben 12; a kézi vizhordók száma minden városrészben 40. A fogatos vizhordásra kötelezve van mind azon szegzárdi lakos, akinek lófogata van. Ezek tűz alkal­mával vízzel telt hordókkal, kádakkal, stb. a vész színhelyén azonnal megjelenni s a vizhordást folytatólag teljesíteni kötelesek addig, mig csak a hatóság által ezen szolgálatuk be nem szüntettetik. E czélból az elöljáróság minden hónap 25-éig kijelöli azt a 12—12 fogatot, amelyek a saját város­részükben a következő hónap tartama alatt előfordul­ható tüzesetek alkalmával, a fogatos vizhordást telje­síteni kötelesek és a fogat tulajdonosoknak — ezen a következő hónappal beálló kötelezettségüket — rö­vid írásos értesítésben ludomására hozza; a fogat tulajdonosok pedig ezen értesitő lapra jegyzendő saját­kezű névaláírásaikkal kötelesek az értesítés tudomásul vételét igazolni. A fogat tulajdonosok által aláirt ezen értesitő lap minden hónap utolsó napján, az elöljáróság által a főszolgabíróhoz terjesztetik be, hogy a következő hónapra kötelezettek nyilvántartva lehessenek. Minthogy a fogatok között olyanok is lehetnek, a melyek lovai teherhordásra nem alkalmasak, vagy ijedős voltuknál fogva a tűznél használhatatlanok lennének : joga van minden fogat tulajdonosnak a kö­vetkező hónapra szóló köteleztetéséről való Írásos értesittetésekor ezen kötelezettség pénzbeli megváltá­sának szándékát az értesitő lapra névaláírása mellé feljegyezni, mely esetben tűz alkalmával az elöljáróság fogadja fel a helyettesitő vizhordó fogatot, a váltság összeget a tulajdonostól közigazgatási utón behajtat­ván s a helyettesitő fogat részére a tűzoltó alapból előlegezett díjnak visszatérítéséül használván fel ez összeget. A váltságösszeg 4 írtban állapíttatott meg. Jogában áll a fogat tulajdonosnak előre szer­ződni egy fuvarossal, ki tűz esetére, helyette fogja a vizhordást teljesíteni, azonban ez esetben a felelőség a felfogadó fogat tulajdonos terhén marad. Czélszerübb tehát a pénzért való megváltás, mikor az elöljáróság a vész pillanatában önmaga gondoskodik a helyette­sítő vizhordó fogatnak pénzért való kiállításáról és a fogat tulajdonosnak egyéb kötelezettsége nincsen, mint az elöljáróságtól a tűzesetet követő napok egyi­kén kézhez veendő fizetési meghagyásra a váltság összeget lefizetni. A kézi vizhordók, kik a vizes lajtokból a fecs­kendőkbe való vizhordást teljesitik, ugyancsak minden hónap 25-éig az elöljáróság által jeleltetnek ki város- részenkint számszerint negyvenen-negyvenen s szintén írásbeli utón nyernek értesítést a következő hónapra vonatkozó köteleztetésükről. Az értesitő lapot ezek is saját névaláírásukkal látják el, amely a hó utolsó napján szintén a járási főszolgabíróhoz terjesztetik be. A kézi vizhordók a tűz színhelyén maguk­kal hozott kannákkal, sajtárokkal stb. azonnal megjelenni kötelesek s a hatóság illetőleg tűzoltó parancsnokság utasításai szerint tartoznak eljárni. A kézi vizhordás kötelezettsége minden egyes keresettel biró (kereseti adót fizető és napszám után élő) községi lakost terhel, kivéve azt, kinek fogatja van, mert ez utóbbi fogatjával, vagy ennek váltság összegével szolgáljál e a tűzrendészet közterhét. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) A kézi vizhordás kötelezettsége vagy szemé­lyesen, vagy közvetetlen családtagok, cselédek (lg éven felül lévők) által róható le, vagy pedig 80 krral megváltható, mikor is az elöljáróság a vész színhelyén fogadja fel a helyettes vizhordót. A pénzbeli megváltás iránti nyilatkozat az elöl­járóság által küldött s a következő hóra kötelezettek névjegyzékét magáhan foglaló írásbeli értesitő lapra jegyzendő fel, a névaláírás mellé. Minthogy a kézi vizhordás kötelezettsége olya­nokat is terhel, kiknek e szolgálatra alkalmas egyén­jük nincsen, a helyettessül felfogadható egyének pedig főleg munkába járó s igy legtöbbször otthon sem tartózkodó napszámosok lennének, akikkel a czél előre láthatólag .biztosítva nem volna, — ily alkalmas cse­lédekkel nem birók részére a kézi vizhordás kötele­zettségének lerovására egyedüli módként a pénzbeli lerovás hagyatik fenn. A kézi vizhordásnak kötelezettsége a fogattal nem biró, de kereseti adót fizető, vagy napszám után élő községi lakosok közül a családfőket terheli, mig a közmunkaköteles kort elért (18' éven felüli) család­tagok, hozzátartozók, nem tekintetnek külön köte­lezettekül, vagyis a családfők ezekkel helyettesíthetik magukat, a felelősség a kézi vizhodónak a tűz szín­helyén való megjelenésért, a hozzátartozói felett házi fegyelmet gyakorló családfőt terhelvén. A községi elöljáróság által a pénzbeli megváltás iránt nyilatkozottak terhére a vész pillanatában pén­zért felfogadott vizhordó fogatok és kézi vizhordók nem lehetnek azok közül valók, akik az illető város­részben kiüthető tűz esetére az azon hónapban amúgy is kötelezettek jegyzékébe fel vannak véve. Az írni nem tudó azon lakosok, akik a fenteb­biek szerinti kötelezettségüket megváltani kívánják, az elöljáróság által küldött s vizhordási kötelezettsé­güket a következő hónapra jelző értesités vételének napján kötelesek az elöljáróságnál (a községházánál) személyesen jelentkezni s ez iránti szándékukat nyil­vánítani. A tűz eloltása után, az esetleges tüzfelujulás ellenőrzése czéljából szükséges őröket ugyancsak az elöljáróság minden hónap 25-éig kijeleli a következő hónap tartamára és pedig va kik közül esetenkint őrségül a hányra az előforduló tüzes* szükség leend. Tűz kiütése esetén a helyszínén megjelenni Kö­teles elöljáróság, a minden hónapra vonatkozólag a fentebbiek szerint megállapított névjegyzék nyomán meggyőződést szerez arról, hogy az illető városrész­ben azon hónapra kirendelt fogatok és kézi vizhor­dók megjelentek-e s a mulasztókat, vagy késedelmes- kedőket a főszolgabíróhoz jelenti fel a kihágási eljárás megindithatása czéljából. Az elöljáróság, amint már említve van, minden hónap utolsó napján a főszolgabíróhoz beterjeszti a vizhordó fogatok, a kézi vizhordók névjegyzékét ma­gukban foglaló s a négy városrészről külön-külön kiállítandó értesitő lapokat, valamint ugyanakkor be­jelenti, a tüzőrök neveit, vagyis a tűzrendészetet a következő hónapban szolgálni köteles községi lako­sokat. A főszolgabíró közhírré tétel utján figyelmeztette a lakosságot, hogy a tüzrendészeti közszolgálat ezentúl a fentebb jelzett megállapítások szerint teljesítendő s hogy a késdelmeskedést, vagy teljes mulasztást tanú­sító kirendelt fogat tulajdonosok, vagy kézi vizhordók ellenében a kihágási eljárást kimélet nélküli szigorral fogja lefolytatni, mert a legutóbb a törvényszéki fog­háznál előfordult tüzeset alkalmával arról szerzett meggyőződést, hogy a lakosság a tüzrendészeti várm. szabályrendelet által megállapított s minden községi lakost terhelő kötelezettségének eleget tenni vonakodik és mint a kivonult csendőrség elől való megszökések­nek legutóbb tapasztalt esetei tanúsítják, a hatósági intézkedéseket kijátszani törekszik. A jövőben tüzesetek alkalmával felelőségre von­ható egyének tüzetes megállapítása czéljából vált szükségessé a tüzrendészeti közteher leszolgálásának biztosítása mellett a megyei szabályrendeletben csak általánosságban említett s ép ezért rendesen mindenki által más mulasztókra utalás mellett elhárított köte­lezettség teljesítésének részletes szabályozása. A jegyzők közgyűlése. A „Tolnamegyei községi és körjegyzők egylete“ folyó hó 17-én délután 4 órakor Szegzárdon, a vá­rosháza nagytermében csekély érdeklődés mellett tar­totta meg évi közgyűlését. 1896. május 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom