Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.)

1896. május 10.

4

Ernő IV. oszt. tanuló. 4. Történelmi felolvasás, tartja Deutsch Lajos tanitó. 5. Magyarország térképénél elmondandó beszéd, tartja Schmideg Margit IV. oszt. tanuló. 6. „Hazám“ ez. vers, szavalja Wolf Ilona. 7. A „Honfidal“ eléneklése. 8. Árpád és a honfoglalás, elmondja Linhardt Hilda IV. oszt. tan. 9. Szent István, elmondja Inselt Róza IV. oszt. tan. 10. Tatárjárás ez. költemény, szavalják, Pirnitzer Irén, Pirnit- zer Ottó és Korody Jozefa III. oszt. tanulók. 11. Nagy Lajos, elmondja Hirschfeld Lajos IV. oszt. tanuló.

12. „HuDyady“, elmondja Wolf Ilona IV. oszt. tanuló.

13. „Hunyady“, ez. vers, szavalja Salamon Dezső IV. oszt. tanuló. 14. „A szabadság története“, elmondja Pirnitzer Exith IV. oszt. tanuló. 15. „Előre“ czimii vers, szavalja Strasser Zoltán IV. oszt. tanuló. 16. „Ki volt nagyobb“ ez. vers, szavalja Pirnitzer Ede IV. oszt. tanuló. 17. Elnöki zárszó. 18. A „Szózat“ eléneklése. Délután félkettőkor kirándulás, mely alkalommal az iskolás növendékek megvendégeltetnek.

— A „Faddi kereskedők és iparosok olvasó- egylete“ folyó hó harmadikán zászló kitűzési ünne' pélyt tartván, arra az összes tagok megjelentek s miután elnöklő Balogh István az egyhehivott disz- közgyülés czélját és jelentőségét magyarázván, azt indítványozta, hogy az ezeréves Magyarország fennállásának örömére tiszta szívből éltessük édes hazánkat. A jelenlévők lelkes éljenzése után elhatároztatott, hogy ezen magasztos kijelentés jegyzőköny vileg örökítessék meg. Ezek után Grünwald Lajos egyleti tag szép szavakban foglalt felköszöntőt tartott koronás királyunkra, melyet az összes tagok állva hallgattak meg. A perczekig tartó éljenzés le- csillapultával azon kijelentéssel zárta be lelkes szavait, hogy a Mindenható tartsa meg az emberi kor legvégső határáig a mi szeretett királyunkat, I. Ferencz Józsefet. Erre kivonultak a jelenvoltak az utczára, ahol időközben tengernyi nép sereglett össze gyönyörködni a látványosságban, mire riadó éljenzés- között kitűzték a nemzeti zászlót.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: A legmélyebb fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett drága kis leányunk Liliké folyó hó 8-án délután 5 órakor 11 hónapos korában rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Felejthetetlen halottunk temetése folyó hó 10-én délelőtt 9 órakor megy végbe. Szegzárd, 1896. május hó 9. Leopold Lajos és neje szül. Leopold Janka, gyermekeik : Elemér, Bözske és Zoltán nevében is.

— Vandalizmus. Valóságos vandalizmust visznek véghez a szegzárdi polgár legények söpredékei, kik sem Istentől, sem törvénytől nem félve, vadállati bömböléssel háborgatják éjjelenkint az alvók nyugalmát és vakmerőségökben az ablakokat beverik, az ajtókat és kerítéseket pedig megdöngetik. Folyó hó

2-án esti fél 10 órakor is egy ilyen Istentől elrugaszkodott kompánia haladt a Bartina-utczában, hol csupa kedvtellésből T e k u s Vilmos pénzügyigazgatósági titkár ablakait sorba beverték, majd pedig a nagy vendéglő elé kerültek, a hol meg neki estek az utasokra várakozó Grósz József bérkocsis hintájának és azt összevagdalták. A jó firmákat a szegzárdi rendőrök elfogták kiknek nevei I Szabó József, Kalmár János és Ranga György.

— Választmányi ülés. A szegzárdi kaszinó választmánya folyó hó 7-én délután 5 órakor ülést tartott, melyben több indítványt tettek arra nézve, hogyan ülje meg a kaszinó Magyarország ezredéves fennállásának ünnepét. A választmány elhatározta, hogy május 31-én közgyűlést hivnak össze és elfogadásra előterjesztik, hogy Szegzárdon állítson a kaszinó szobrot B e z e r é d Istvánnak, annak a halhatatlan nagy hazafinak, a ki Tolnavármegyét már az 1830-iki koronázási és 1832—6-iki szervező országgyűlésen képviselte, s az 1843—44-iki országgyűlésen pedig erélyesen küzdött a közteherviselés és a halál- büntetés eltörlése mellett, midőn pedig 1844. országgyűlésen nem sikerült a közteherviselés eszméjét megvalósítani, első volt, ki a következő megyegyülésen önkéntes adózásra kötelezte magát. A jobbágyok felszabadítása mellett nemcsak szóval küzdött, de emberbaráti elveit saját jobbágyaival szemben életbeléptette. A kaszinó a szoborra 500 frtot fog adni s ezzel megkezdi a közönség körében a gyűjtést. A millennáris díszközgyűlés rendezésére egy bizottságot választottak. Egyéb folyóügy elintézése után az ülés véget ért.

— Talált siket néma. Kis-Vejke községben egy szerencsétlen siketnéma leánykát találtak, ki bejárva az országot, mindenütt koldulásból tengette nyomorult életét. A lánykát letartóztatták, s mivel iratai nincsenek, igy nevét és illetőségét megtudni nem lehetett. A hatóság most a leányka személyleirását a községekkel közölve, azt kutatja, mi a neve és merre van hazája.

— A leánykák magyar díszruhája. Gyönyörű látványosságot nyújtott szombaton a szegzárdi polg. leányiskolái tanulók felvonulása a belv. róm. kath. templomba, kik mindannyian magyar díszruhában voltak. A fehér ruhát aranynyal sujtázott pruszlik szorította a derékhoz és a dudoros ujjakat szalag erősítette a karhoz; a szép fehér ruhák nemzeti szalaggal voltak diszitve. A magyar női viselet valóban megérdemelné, hogy ne csak az ünnepélyen, hanem később is kedves legyen leánykáink előtt.

— Lengenek a zászlók. A nemzeti nagy ünnep első napján, május másodikán már több helyen láttuk Szegzárdon gyönyörködve, mint lengeti a szél a nemzeti zászlókat. Ez első zászlók az iskolákon, a Tisztviselői körön, a polgári olvasókörön, a kaszinón, az ipartestület házán díszelegtek, * de dicsérettel legyen felemlítve, hogy e mellett számos magánház is lobogó díszt öltött. Szombaton, midőn az iskolák ünnepeltek, a templomokra, iskolákra és a hivatalokra is kitűzték a nemzeti trikolort.

— Kitüntetett tolnavármegyei néptanítók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Horváth Ferencz tolnai róm. kath. és Prager Izidor bonyhádi izr. tanítókat a magyar nyelv tanításában elért eredményért 50—50 frt kitüntetési díjban részesítette. Az ilyen buzdítás bizonyára csak fokozni fogja a nemzet napszámosainak munkakedvét, és megszaporitja azon lelkes és hazafias tanítók számát, kik eddig is apostolai voltak a magyarnyelv terjesztésének, idegenajku honpolgáraink körében.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Kardos Ig- nácz szegzárdi polg. iskolai tanárt, kinek női erényekben gazdag nejét a rideg halál kiszólitotta szerettei közül. Hosszas szenvedés után folyó hó 6-án haft meg Kardos Ignáczné, szül. Dalejcsik Francziska életének 39- ik évében s a megboldogult temetése folyó hó 8-án délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A drága halott porhüvelyét elzáró koporsót a megszomorodott férj koszorúján kívül a polg. iskola tanári kara és ezek nejeinek, valamit a pol. fiú- és leányiskola tanulóinak szép koszorúja borította. A gyászesetről az alábbi jelentést vettük: Kardos Ignácz úgy a maga, valamint gyermekei: Miksa, Boriska és László nevében, a mélyen érzett veszteség lesújtó fájdalmával tudatja szeretett nejének, a felejthetetlen és legjobb anyának Kardos Ignáczné, szül. Dalejcsik Francziskának folyó hó 6-án, életének 39-ik és boldog házasságának 16-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett elhuny tát. A boldogult földi maradványai folyó hó 8-án délután 4 órakor fognak a gyászházból (Virág-utcza), az alsó-sirkertben a róm. kath. vallás szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni | f— az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 8-án reggel fél 8 órakor fog az egek Urának be- muttatni. Áldás és béke hamvaira!

— Az ebtartási szabályrendelet. Nincsen gyűlöltebb adó a »kutya adó«-nál, a mit ugyancsak nehezen is lehet a gazdákon behajtani. Az( újabb megyei szabályrendelet értelmében 50 krt, 1 frtot, 3 frtot kell egy kutyáért fizetni. A régi szabályrendelet annyiban különbözött a most közszemlére kitett szabályrendelettől, hogy abban 50 kr. adó alá több kutyafaj volt sorozva, mint az ujabbiban. A megyei szabályrendelet a nyáj vagy házőrző kutya után 50 kr, a vadász- mészáros- és ratlerkutya után 1 frt, a kedvetöltésből tartott luxus kutyáért 3 frt-.adót állapit meg. A vadász kutyákhoz tartozandók; a vizslafaj, az agárfaj (skót, olasz és kopasz) a kopó, a mészáros kutyák különböző fajai és a ratlerek. A luxus kutyákhoz tartoznak a selyem és sima szőrű fajok u. m. : újfundlandi, szenthermádhegyi, pincsi, mopszli, uszkár j továbbá a buldogfaj, a német, angol, ulmi és korsikai döggé, a leorette és bulterieer.

— Gyűjtés a millennáris iskolai ünnepélyre. A magyar nemzet ezeréves fennállásának emlékére a szegzárdi rk. népiskolákban folyó hó 9-én rendezett ünnepélyre és a tanulók megvendégelésére befolyt 78 frt 75 kr. Ehhez a már felsoroltakon kívül hozzájárultak : Razgha Lajos 50 kr., Hívért Ignácz 30 kr., dr. Spányi Leó 1 frt, Csizmazia József 50 kr, Vár- konyi Sándor 50 kr, a szegzárdi takarékpénztár 10 frt, Háry Ede 50 kr, dr. Steiner Lajos 1 frt, Sto- kinger Iános 30 kr., Klieber György 60 kr., Fejős Károly 1 frt, Adler N. János 1 frt, Döry Pál 1 frt, Simontsits Elemér 50 kr; Forster Zoltán 50 kr., Nagy János 50 kr., az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet 15 frt, Szegzárd nagyközség 20 frt.

— Közigazgatási ülés. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 11-én tartja meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt.

— Megszűnt a sertésvész Szegzárdon. Szegzárdon megszűnt a sertészvész s igy a hétfői országos vásárra már szabad a sertéseket felhajtani.

— Hymen. Forster Zoltán, Tolnavármegye első aljegyzője, múlt kedden jegyezte el dr. Szigeth Gá- bor földbirtokos, takarék- és hitelbanki vezérigazgató bájos leányát, Alice urhölgyet.

— Esküvő. Wallacher Lajos, a szegzárdi népbank pénztárnoka, múlt csütörtökön esküdött a paksi róm. kath. templomban örök hűséget mennyasszonyának, Fetter Mariska urhölgynek.

— Választmányi ülés. A »Szegzárd-vidéki

róm. kath. néptanító-egyesület« folyó hó 21-én Faddon, Zányi György elnöklete alatt tart ülést melynek főtárgyát a díszközgyűlés tárgysorozatának megállapitása fogja képezni.

— Szegzárdi dalárda közgyűlése. A Szegzárdi dalárda múlt vasárnap Boda Vilmos elnöklete alatt tisztújító közgyűlést tartott a szegzárdi polg. iskola rajztermében. Az elnök megnyitó beszédében hűen ecsetelte az egyesület egy évi működését, kiemelve a főbb mozzanatokat; továbbá felemlítette, hogy az egyesületnek jelenleg 159 pártoló és 32 működő tagja van. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a választmány abbeli határozatát, hogy részt vesznek a székes fővárosban tartandó országos dalversenyen, melynek költségeire 500 frtot szavaztak meg. Ezután következett a tisztujitás. Elnök lett: Boda Vilmos, alelnök: Tóth Károly, ügyész: dr. Morvay István, elsőkarmester: Éber Márton, Il-od karmester: Linhardt Ignácz, pénztárnok: Stokinger János, jegyző; Laurencsits Gábor. Választmányi tagok a pártoló tagok közül: Bírói Béla, Traiber Tivadar és Kep- linger Géza, a működő tagok közül: Tóth Andor, Sáfáry László, Diczenty Lajos, Nikitits Imre, Pappert Ferencz és Szabó József. Számvizsgálók: Módly László és Tóth Andor, szertárnokok: Halmay István és Csizmazia József.

— Bankett és tánczestély. Mint már megírtuk, a »Szegzárdi tisztviselői társaskör« folyó hó 2-án a honalapi tás ezredéves ünnepe alkalmából díszközgyűlést tartott, melynek hazafias és lelkes lefolyásáról már beszámoltunk lapunk múlt számában. Az nap este a tisztviselői kör nagytermében bankettet is rendeztek, mely alatt egyik szónok után a másik emelkedett fel a fehér asztal mellől, hogy a nagy jelentőségéhez méltó beszédben áldozzanak honfiúi lelkesedéssel és szeretettel az ezeréves Magyarország megalapítójának, Árpádnak és mindazoknak, a kik annyi balszerencse és csapás között fentartották az ősök által véren szerzett hazát. Az első szónok Geiger Gyula, szegzárdi ügyvéd s lapszerkesztő volt, ki nagy ékesszólással a honalapitás tényét vázolva, I. Ferencz József apostoli koronás királyunkra és a hazára emelte poharát, őt követték szép beszédekkel: Sáfáry László, Kovács Aladár, Kálmán Károly, Metzner József, Wattay Miklóg, Korody József, Schneider János, Erdélyi N. és Horváth Ignácz. A bankett végezte-1 vei Garay Lajos jól szervezett bandája rázendített a tánezra, mely a legderültebb hangulatban rajongó jó kedvvel folyt kivilágos kivirradtik.

— Épül a főgimnázium. A múlt héten már elkezdették a szegzárdi főgimnázium épületének fundamentumát ásni s a mit állandóan sokan kétkedve hittek, az végre hekövetkezett az első ásónyom megtétele által. Az alapkő letétel által. Az alapkő letétel — mint értesülünk — csak 3—4 hét múlva fog megtörténni, mely ünnepélyes aktusra maga a Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter is lejön Szegzárdra.

— A „Tolnamegyei Takarék és Hitelbank“ igazgatósága rég ismert nemes és humánus gondolkozásának egy újabb ténynyel adott kifejezést, ugyanis megragadva az alkalmat, hogy tisztikarának szorgalmát anyagilag méltathassa, 300 frtot szavazott meg tisztikara részére, oly czimen, hogy a tisztviselők a mille- nárisi ünnepség költségeit könnyebben fedezhessék. Úgy értesülünk, hogy a helybeli másik két pénzintézet is készül társa példáját követni és tisztikarának odaadó ügybuzgalmát hasonlóképen jutalmazni. Valóban nemes intentió vezérelte a „Tolnamegyei Takarék és Hitelbank “ igazgatóságát e tettében ; alkalmat nyújtani tisztikarának, hogy megjelenhessen ott, hol megjelenni minden magyar emhernek nem csak öröm és szórakozás, hanem elmaradhatatlan kötelesség is.

— Tánczestély. A „Szegzárdi Alapnevelési Egyesület“ és a „Szegzárdi róm. kath. ovodát és gyermek menhelyet fentartó egyesület“ az általuk fentartott intézetek javára 1896. évi május hónap 18. napján, a vármegyei millennáris ünnepélyek alkalmából Szegzárdon, a „Szegzárd Szálló“ nagytermében tánczestélyt rendez. Beléptijegy személyenkint 2 frt. Karzatjegy 1 frt. Karzatjegyek előre válthatók Udvardy Sándor urnái. A tánczestély kezdete este 9 órakor.