Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
t' G nak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendel- tetesi helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednék; hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fognak engedélyezni. Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapi tani. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. Az engedély tartama az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, az engedélyokirat kelte napjától számítandó egymás után következő 90 évben állapit- tatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jó kai’ban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni- A kaposvár fonyódi helyiérdekű gőzmozdonyu vasút, mint rendes nyomtávú helyiérdekű gőzmozdonyu vasút olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyesek kötelesek a kiépítendő pályán a következő állomásokat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesíteni: Kaposfüred állomást, J a á d állomást, Osztopán vizállomást, Somogy vár vizállomást, U r e g 1 a k rakodó állomást, Lengyeltóti állomást, B e r é n y rakodó megállóhelyet. Agyő r-v eszprém- dombóvári h. érd. gőzmozdonyu vasútra Szél K. építési vállalkozó és Steiner Ignácz, kaptak engedélyt. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket az engedélyokirat keltétől számítandó hat hónap alatt felterjeszteni, a pálya építését pedig az engedélyokirat keltétől számított két és fél év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. Az engedélyezett vasút megépi• téséhez s üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges • tényleges tőke 8,150.000 forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedé■ lyesek 400.000 forintot tartoznak forditani. Egyéb • föltételek ugyanazok, mint az előbbi engedélyben. A győrveszprém-dombovári helyi érdekű vasút a m. kir. i államvasutak győr-kisczelli vonalából Győr-Szabad- hegy mellől kiágazólag Veszprém város érintésével - a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomásáig ve• zetendő rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyu • vasút olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyesek kötelesek a kiépítendő pályán a következő állomásokat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesíteni: Győr-Szabadhegy csatlakozási állomást, K i s-M e g y e r rakodó állomást, Nyúl rakodó állomást, Pannonhalma vizállomást, Győr-A sszonyfa rakodó állomást, Varsány állomást, Bakon y-S z t.-L á s z 1 ó vizállomást, Z i r c z vizálomást, K á d á r t a csatlakozó állomást, Veszprém város állomást, Papkeszt vizállomást, Ber- h i d a rakodó állomást, K ü n g ü s megállóhelyet, B a- 1 a t o n f ő-K aj á r vizállomást, E n y i n g állomást, M e z ő-K om á r o in-H i d v é g vizállomást, Felső- Nyék rakodó állomást, Fürgéd kisegítő vizállomást, F o r á n d rakodó állomást, §> á g h-K ó n y i állomást, K o c s o 1 a-D a 1 m a n a vizállomást, K o n d a íak. áll. A Fehér és Tolnavármegyei h. é. gőzmozdonyu vasutak székesfehérvár-adony-szabolcsi és adón y-s z a b o 1 c s-p a k s i vonalaira Szeniczey Ödön, Horváth Gyula és Környei Izidor kaptak engedélyt. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészített épitési terveket az engedélyokirat keltétől számítandó 6 hónap alatt felterjeszteni, a pálya építését pedig az engedélyokirat keltétől számított 2 és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 4,441.200 forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 254,510 frtot tartoznak forditani. A többi feltétel ismét megegyezik az előbb említettekkel. A fehér- és tolnavármegyei h. é. vasutak székesfehérvár-adonyszabolcsi és adony- szabolcs-paksi vonalai mint rendes nyomtávú helyiérdekű gőzmozdonyu vasutak olykép rendezendők be, hogy a kiépitett pályán a vonatok óránkint 40 kiló- méter legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Állomások: I. A székesfehérvár-adonyszabolcsi vonalon: Börgönd állomás. Seregélyes vizállomás. Puszta-Újfalu állomás. II. Az adonyszabolcs-paksi vonalon: Duna- Adony állomás. Kácz-Almás rakodó állomás. Duna- Pentele vizállomás. Nagy-Venyim rakodó állomás. Herczegfalva vizállomás, Baracs-Ménesmajor rakodó állomás. Előszállás állomás. Duna-Földvár vizállomás. Bölcske állomás. Duna-Kümlőd rakodó állomás. Paks vég- és vizállomás. — Névváltoztatás. Dr. Deutsch Antal, duna- füldvári ügyvéd vezeték nevét belügyminiszteri engedéllyel „N é m e t“ -re változtatta. — Hogy Unghváry László czeglédi gyümölcsfa- iskolája manapság már milyen érdeklődés illetve kíváncsiság tárgya: igazolja azon körülmény, hogy nap-nap után nemcsak magánosai?, de testületek is igen nagy számban keresik fel a nagyszabású telepet. Többek közt a napokban a „Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület“ egy tekintélyes küldöttsége Horváth Döme nyugalmazott curiai tanácselnök yezetése mellett, nemkülönben a budapesti „felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam“ szépszámú hallgatói keresték fel Angyal és Győri tanárok vezetése mellett. Mondani sem kell, hogy a telepen levő nemes és vadoncz csemeték milliói, a pedáns rend, a különösen olcsó anyagok nagytömege annyira megnyerte tetszésüket, miszerint önként megígérték, hogy a telepet ezentúl nemcsak gyakran felkeresik, hanem legnagyobb erkölcsi támogatásban is fogják részesíteni. Tényleg a kecskemétiek nagy megrendeléseket tettek. KÖZGAZDASÁG. ____ Sz őlőbirtokosok és szölőmivelők figyelmébe! A kipusztult szőlők újra telepítése mind több és több oly egyént követel, kik ezen újra telepítési munkálatokkal ismerősek. A régi vinczellérek osztálya elvesz és helyét egy a mai kor igényeinek megfelelő szakismeretekkel biró vinczellér osztály van hivatva elfoglalni. Ezen vinczellérosztály megteremtése czéljából a ménesi m. kir. vinczellériskolába a nép fiai közül oly egyének vétetnek fel teljesen ingyenes ellátással (még ágyneműt és felső ruhát is kapnak) egy évre — csak fehérruháról kell gondoskodniok, kik írni és olvasni tudnak, mert enélkül értelmes szőlőkezelő nem lehet és mivel előadások is tartatnak azon czél- ból, hogy megértsék miért kell az egyes munkákat úgy végezni, mint a hogy arra gyakorlatig tanítva lesznek — a magyar nyelv ismerete elkerülhetetlenül szükséges. A tanulók mind bent lakók, kik díjtalanul kapnak lakást, fűtést, világítást és élelmezést, azonkívül egy öltözet téli és egy öltözet nyári ruhát és ágyneműt is. Fehérnemű mosásról minden tanuló maga tartozik gondoskodni. Felvétetnek saját költséges tanulók is, kik ugyanoly ellátásban részesülnek, de az élelmezési költséget — egész évre 120 frtot — negyedévi előleges részletekben kötelesek az iskola igazgatóságánál lefizetni. A felveendő tanulótól megkivántatik: 1. Munkára alkalmas testalkat és hogy katonai tényleges szolgálati kötelezettségének eleget tett, vagy a katonai szolgálatra alkalmatlannak találtatott. 2. Hogy tudjon írni és olvasni. 3. Hogy szőlőmunkával már foglalkozott. 4. Hogy feddhetlen előéletéről községi erkölcsi bizonyítványa legyen. A felvételért folyamadók 50 kros bélyeggal ellátott folyamodványaikat a Nagyméltóságu földmive- lésügyi m. kir. minisztériumhoz czimezve, a ménesi m. kir. vinczellériskola igazgatóságához legkésőbb folyó évi november hó 1-éig nyújtsák be. A tanfolyam deczember 1-től a következő év november végéig tart. Most midőn a nép fiai a katonaságtól hazajöttek, figyelmeztetjük az arravaló józan és munkakedvelő kiszolgált katonákat, hogy a tanfolyam jó elvégezté- vel nyerendő bizonyítvány alapján sokkal biztosabb és jobban díjazott szolgálatot kapnak, mint anélkül, valamint azok, kik nem mennek szolgálatba, hanem saját szőlőjüket fogják kezelni, sokkal czélszerübben tehetik majd ezt, ha a tanfolyam alatt a kellő ismereteket ahhoz meg szerezték. Ugyanezen iskolában folyó évi november 30-án végző növendékek, kik a szőlőoltványok készítésében és az oltványszőlő kezelésében, továbbá a borkezelésben és a gyümölcsfa tenyésztésben teljesen jártasok, állást keresnek. Felvilágosítással szívesen szolgál a nevezett vinczellériskola igazgatósága,. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) A méhek ki- és beteleltetése. Szaklapjaink és méhészeti könyveink elég bőven tárgyalják ugyan a méhek ki- és beteleltetésének kérdését, igy ennek általam való tárgyalása feleslegesnek látszik. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy nem mindegyik méhésztársam járat méhészeti szaklapot vagy rendelkezik szakkönyvvel, indokoltnak találom e becses lap hasábjain e tárgyról szólni, ismertetve tiz évi tapasztalat alapján szerzett és helyesnek talált eljárásom mikéntjét. Az okszerű méhészetnek Achiles sarka: a méhek ki- és betelelése. Csak az vallhatja magát igazán méhésznek, a ki sikerrel oldja meg ezen nagyon is kényes és épen ezért igen fontos problémát, mivel úgyszólván, attól függ az egész évi működés eredménye, hogy miként történt a betelelós. Lássuk tehát s ismerkedjünk meg közelebbről azon módozatokkal, a melyeknek helyes alkalmazása a sikert biztosítja. A betelelésnél alkalmazkodni kell a vidék flórái viszonyaihoz. Oly vidéken, a hol nincs őszi hordás, a méhek betelelésével már szeptember közepén készen kell lenni, mig ellenkezőleg olyan vidéken, a hol még szeptemberben is jó hordásra van kilátás, a betelelés október első hetéig is elhalasztható, de tovább semmi esetre sem, mivel a hűvös időjárás folytán a méhek nem képesek a szükséges ragacsot begyűjteni, mely- lyel a kereteket erősitik meg. Maga a betelelés következőkép történik. Kaptárainkat külsőleg megvizsgáljuk, nincs-e i’ajtok nyílás, vagy repedés; ezek betapasztandók, hogy tél idején a szükséges meleg visszatartassék. Ha kaptárainkat kívülről rendbe hoztuk, akkor a belső berendezéshez fogunk, kiszedjük ugyanis az összes keretekét, külön helyezvén a teljesen s külön a félig lépes mézeket s külön a költést. Erre megkeressük az anyát, azt félre tevén, megvizsgáljuk gondosan, ép- és egészséges-e I ha hibás volna, megsemmisítjük s tartalék-anya hiányában egyesitjük más, gyengébb családdal. Ezen vizsgálat befejeztével visz- szahelyezzük a kereteket a következőképen: a röp- lyukhoz alul s felül egy-egy virágporos lépet teszünk, a legalsó keretsorba pedig a különtett anyát s a többi fiasitást, mely főié hat teljesen befedett mézes lépet helyezünk. Ha nem volna hat keret költés, úgy a mézes lépekből az alsó osztályba is tehetünk kereteket, ha pedig többre terjedne a költés — mi ritka eset — ezen esetben a felesleget valamely gyengébb családhoz adhatjuk/ illetve arányosan felosztjuk közöttük, mire a felső deszkákat helyükre tesszük vissza s papírral befedjük. Hideg beáltával a papir burkolatra legjobb faszénport hinteni; ez nemcsak rossz hővezető, hanem emellett még a nedvességet is megköti anélkül, hogy penész képződnék rajta. Faszén hiányában, a mézürt ruhadarabokkal, vattával, vagy száraz sarjuval is kitölthetjük, hogy a költőfészek melegének elszállását megakadályozzuk. Tulerősen és melegen nem czélszerü beteleltetni a családokat, mivel az általok nagymérvben fejlesztett meleg miatt erős lecsapódás származik a kaptár ablakán és oldalain, a mi penészedést idéz elő; e végből a nagyon népes családból felsegíthetjük a gyengébbeket. Arra kell törekedni, hogy télire minél összébb szorittassanak a méhek s lehető kis térben teleljenek át, mivel a kisebb térben a hő fenntartását .könnyebben eszközölhetik. Ha azon eset fordulna elő, hogy a betelelendő családnak nem volna hat teljesen befedett keret méze, — mint ez múlt évben megtörtönt nálam, — úgy félig mézes és le nem fedett lépekkel, avagy szinméz beadásával segíthetünk. Ámde az is előfordulhat — főkép rossz esztendőben, — hogy szinméz sem kapható. Ily esetben vegyen 1—1 család számára a méhész fél Klgr. sárga, azaz kandiszczukrot s adja oly darabosan méheinek. Ezek lassan-lassan feloldják s a szükséges czélre fogják forditani. Az olyan gyenge családokat, a melyeknek része legalább 3—4 keretet be nem föd, egyesíteni kell; mert bár kitelelhető egy maroknyi nép is, még sem lesz belőle életképes család, mivel ilyeneknél a fiasi- tás nagyon későn indul meg és igen lassan fejlődik, minthogy a kevés nép egy része kijár 1 a másik otthon maradt csekély rész nem képes befödni a költést, sőt hűvösebb éjjeleken át összébb húzódván, a födet- lenül maradt költés meghűl és elpusztul. A gyengén, vagyis néptelenül betelelt család tavaszra a fentem- litett körülménynél fogva rendesen elnéptelenedik és soha erős nem lesz s igy vele bíbelődni nem érdemes. Az egyesítés pedig a következőkép megy végbe. A legifjabb anya tartandó meg. Az egyesítendő másik család anyja egy délután elpusztittatik. Az igy meg- anyátlanitott család kétségbeesése 24 óra múlva tetőpontját éri, a midőn más termékeny anyát hajlandó elfogadni; ezért tehát a jelzett idő után, estefelé az anyátlan család összes népét keretestől az egyesítendő család méz-ürébe helyezzük s ha egy födő-deszkát felnyitunk, éjjelre szépen összehuzódnak, mire más1895. október 27.
