Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-23 / 25. szám

1895. junius 23.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (25. sz.)

■ ne ölje

íangon s azután

ment. Két barátját. felkérte, hogy legyenek segédei és vonják felelősségre a bárót.

Korán reggel, a fenyvesben állt ki a két ellenfél. A segédek, még az éj folyama alatt pisztolyban állapodtak meg, két golyováltással. Waldbergé volt az első lövés. A jeladásra czélzott; de e pillanatban fülszakgató sikoly hozta rezgésbe a levegőt és Endre keblére, kétségbeesett neje borult. Az ablakon keresztül latta az erdőbe menőket, rettenetes gyanúja támadt. Férjének élete veszélyben! E tudat rendkívüli erőt es bátorságot kölcsönözött neki. Fölszakitotta az ajtót.

— Ne ölje meg! — Waldberg! meg a férjemet! — kiáltá megtört ájultan-esett férjének karjai közé.

Margit nem birt tovább daczolni, megadta magát ! Férje életéről van szó. És e borzasztó kérdésnél neki is van szava! Egy néma szerelmi vallomás!

De Endre nem értette meg nejét! ő azt hitte, hogy Margitot a lelkiismeret furdalása kényszeritette e lépésre. Átadta nejét az orvosnak, ő pedig ismét kiállt czélpontul. Waldberg a jelre ismét czélzott és lőtt. A golyó nem talált!

Most Endrén volt a sor. De ő a levegőbe lőtt.

— Mit jelentsen ez?! — Kérdé haraggal a báró — Én kegyelmet öntől el nem fogadok!

— És én öntől rendeleteket nem! — Válaszolt méltósággal Endre.

— Én koczkára tevém életemet — folytatá nyugodtan — nem azért a nőért, hanem azon névért, amelyet visel és a külső látszatért. Nem szabad, hogy egy önmagáról megfelejtkezett nőért vér folyjék!

Ezzel kezet szorított segédeivel és az orvossal s rövid bucsuzás után elhagyta azon házat, a melyben I kiábrándult — elhagyta, hogy soha többé át ne lépje annak küszöbét

Waldberg felkaczagott. A boszu pokoli guny- kaczaja volt ez.

A vetélytárs.

Ama nevezetes bálban, melyben a Pálfay leányok megjelenése oly nagy lelkesedést keltett, Kisbéry Iván is jelen volt. 24—25 évesnek látszó fiatal ember erősen kifejlett izmokkal, parancsoló tekintettel, kifogástalan megjelenéssel. Huszár főhadnagy volt s csak két heti rövid szabadságra vott honn.

Igen gazdag és előkelő család tagja s a leányos házaknál nagyon szívesen látott vendég volt. Ama ritka katonatisztek egyike, aki nem volt képzelődő, nem volt önhitt, akit érintetlenül hagyott a szemsugarak bűvös játéka s aki nem akarta észrevenni, hogy ő a hölgyek kegyeltje. Neki csak egy eszményképe volt: jó katonának lenni.

Minden idejét és képességét ezen hivatásnak szentelte, ö csak a „császárnak“ és a fegyelemnek élt! Nem kis meglepetést okozott tehát, midőn e hideg férfi-szépség melegebb érdeklődést árult el Pálfay Vilma Iránt. Ez a remek szépség őt sem hagyta érintetlenül. Nagyon buzgó udvarlonak mutatta magat, a társaság legnagyobb bámulatára.

Sokat foglalkozott Vilmával, taglejtése elvesztette merevségét — hangja behízelgőn olvadékonynya vált s tekintetében egy neme a melegségnek volt látható.

A mamácskák féltékeny szemmel nézték Vilma hódítását. Csak Csongrádyné örült. Tervét sikeiülni látta. Komolyságot tulajdonított a dolognak, mert Kisbéry nem az az ember, aki szórakozásból teszi a szépet.

— Ez csak jobb parthie leszen — gondolá magában — mint a Horváth-íéle.

Csak úgy szikráztak a szemei annak- a szép huszártisztnek. Vilmának tartózkodó modora, csak fokozta benne a szenvedélyt. És Vilma megijedt ezen szenvedélytől. Akaratlanul is Horváth jutott az eszébe s az, hogy vájjon mily következmények fejlődhetnek ki a dologból, ha Kisbéry komoly vetélytárs leszen!

Kisbéry a legközelebbi alkalommal látogatást tett Pálfayéknál és hogy látogatásának nagyobb súlya legyen: azonnal megkérte Vilma kezet.

— De ily hamar! — Mondá az üreg ur. — Hisz ön időt sem enged arra, hogy az ember, a meglepetésből fölébredjen.

— Katonás szellemben lettem nevelve, 1 vá- laszolá — soha sem szerettem az alakiaskodást, az ékesszólást nem bírom tulajdonul. Én a mézet a szivemben hordom és nem az ajkamon.

Pálfaynak nem is lett volna kifogása e frigy ellen, mert Kisbéry ősi nemes ivadék es gazdag ember. Azonkívül kedvező alkalmul kínálkozik Hor- vátlitól szép szerével megszabadulhatni.

De viszont, annyira meglepte őt e hirtelen és

határozott fellépés, hogy valóságos zavarba jött; részben pedig leánya megkérdezése nélkül sem tagadó, sem igenlő választ adni nem akart. De ami különösen hátrányára volt Kisbérynek, azon körülmény, hogy a „császár“ szolgálatában állt s a ségi törekvések ellenségének mutatta

be

függetlenmagát.

(Folyt, köv.)

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

Jegyzőkönyv

Szegzárdon.

szegzárd-bátai

dunavédgát

tar11-én

felvéve

sulat ártéri képviselőinek 1895. évi május tartott rendes évi közgyűléséből.

Jelen voltak : az állami felügyelet gyakorlására

megbízott helyettese Marsovszky ártérben érdekelt uradalmak fir. alapítványi urod. főtiszt.

kiadott meghivatott miniszteri Imre kir. mérnök. Az részéről: a bátaszéki által folyó évi ápril 30-ái’ól 461. sz. a. hatalmazás alapján, Struád Ede urod. számtartó 136 szavazati joggal. A többi ártéri képviselők számbavételével, jelenvolt 46 képviselő 226 szavazattal, a bátaszéki urodaloméval együtt 362 szavazati joggal. A társulat részéről jelen voltak: dr. Szigeth Gábor elnök, Kelecsényi Ambró igazgató, Tóth Károly mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulirott ügyvezető, mint jegyző, úgy Nagy János szegzárdi kir. közjegyző.

Társulati elnök a miniszteri megbízott urat és az ártéri képviselőket szívélyesen üdvözölvén, a ta- nácskozmányt megnyitottnak s az alapszabályok 29. §-a alapján határozatképesnek kijelentvén:

1. sz. Dr. Szigeth Gábor társulati elnök indítványára — a tárgysorozattól eltérőleg — Nagy János kir. közjegyző, közbenjövetele mellett, első sorban tárgyalás alá vétetett a 20/895. sz. választmányi javaslat. Mire nézve a társulati elnök előterjeszti, miként a szegzárdi m. kir. pénzügy igazgatóságtól hozzá intézett 9380/V. 895. sz. alatti értesités szerint a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumnak 1894. évi május 16-án kelt 33004. sz. rendelete folytán, a nevezett pénzligyigazgatóság által a szegzárdi kir. adóhivatal utasítva lett az iránt, hogy a társulatot, mint egységes jogi testületet a védmüvek

tartási költségei

részletekben tési

fejében illető és felveendő 31198 frt 26 társulat, mint

a

évi fen- évnegyedenkénti kr adóvisszatéri- egységes testület közösszeget i

gyűlése általi megbízottaknak közjegyzőileg hitelesített aláírásával ellátott bélyegtelen nyugtájára fizesse ki | ugyanazért felhívom a közgyűlést, hoj

a Közgyűlést, Hogy a szegzárdi kir. pénzügyigazgatóság által 9390/895. sz. a. utalványozott, úgy a jövőben is még folyósítandó évi adó visszatérítési összegek felvételére és nyug- tatványozására meghatalmazottakat válaszszon. Mely előterjesztés folytán a közgyűlés egyhangúlag következőkép

határoz ott.

A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságnak a

társulat

szegzárdi elnökségéhez

intézett 9390/V. 893. sz. értesitése szerint az említett pénzügyigazgatóság által a társulat javára, a védmüvek évi fentartási költsége fejében utalványozott, úgy a jövő évekre is még folyósítandó

nek.

szegzárdi

A közgyűlés részéről határozat erejére emeltetvén, a számadás irattárba tétetni rendeltetett.

6. sz. A 6—13/859 sz. választmányi határozatok szerint tőkében és kamatokban összesen 1628 frtot kitevő költségjárulékok leírásba hozatala iránti bejelentés:

a közgyűlés részéről tudomásul vétett.

7. sz. Báta községet, -mint erkölcsi testületet terhelő 8008 frt 68 kr. költségjáruléki hátralék befizetésére nézve a községi leszámolás befejeztéig társulati igazgató által engedélyezett halasztásnak, a választmány által kikötéssel helybenhagyását tár- gyazó 14/895. sz. határozat, mely szerint azon esetre, ha Báta községben a leszámolás folyó évi október 1-ig be nem fejeztetik, a költséget, mint • erkölcsi testületet terhelő társulati költségjárulékból esedékes részletek — tekintet nélkül a leszámolás eredményére —■ fognak végrehajtás utján behajtatni:

a közgyűlés részéről jóváhagyatott.

8 sz. Kreskay János pürbülyi gátőrnek a társulati, távbeszélő felügyelete és javításáért járó 60 frt évi átalányon felül még 40 frt 200 méter ül hosssu nyilas előfü és sarju haszonélvezetét tárgyazó 18/95. sz. választmányi javaslat, melyben véleményeztetik, hogy a távbeszélő felügyelete- és javításáért nevezett gátőrnek már systemizált 60 frt évi átalányon fölül még 40 frt megállapittassék és ezzel együtt évi 100, azaz egyszáz forintot kitevő átalány félévenként utólag fizetendő részletekben már ez évre is, részére a társulati

megállapítását, ugv

pénztárból folyósittassék; ezenkívül lótartásra a véd- tültésen, a gátőri lakása körül évenkint 200 méter ül hosszú nyilas előfü és sarju ingyenes haszonélvezete engedélyeztessék:

A közgyűlés részéről határozat erejére emeltetetik, azzal a módosítással, hogy a választmánynak tényleges javaslatához képest, a védtöltésen Kreskay István gátőr lakása körül 200 méter öl hosszú, két nyilas előfü és sarju haszonélvezete már ez évre is engedélyeztetik, egyszersmind a fél- évenkint utólag fizetendő 100 frt átalány a társulat pénztárából már ez évre is utalványoztatik.

9. sz. Árvízveszély alkalmával a vízállások gyors pontos közölhetése szempontjából társulatunk távbeszélőjének a paks-fadd-bogyiszlói

összegekmegvizsgált költségelőirányzattól megtakariármentesitő

költségek közös viselése

engedélye

*6v kiévi adó visszatérítési kir. adóhivatalnál a társulat részére lenndő felvételére és jogérvényes nyugtatvá- nyozására. Kelecsenyi Ambró társulati igazgató, úgy Nagy József pénztáros és Steinsdörfer József ellenőr hatalmaztatnak fel oly megjegyzéssel, miszerint a jelen közgyűlési tárgyaláson jelenlevő kir. közjegyző által ezen határozatról kiállítandó tanúsítvány fog említett megbízottak részére meghatalma- , zásul szolgálni. Egyszersmind a közjegyzői tanúsítvány aláírásával társulati elnök, úgy dr. Kramolin Emil és dr. Haidecker Béla ártéri képviselők bízattak meg.

2. Kelecsenyi Ambró társulati igazgató által a társulatnak 1894-ik évi igazgatási ügyeiről és múlt évben eszközölt munkáltatásokról, valamint pénzügyi helyzetéről előterjesztett évi jelentés:

a közgyűlés részéről tudomásul vétetett.

3. sz. Múlt hónap 27-én tartott választmányi ülésen 1. a. alatt az idei jégvizár elleni védekezés* lefolyásáról előterjesztett s mai napon társulati mérnök által ismételt jelentés :

a közgyűlés részéről tudomásul vétetett.

4. sz. Az 1895-ik évi megvizsgált pénztári számadás felülvizsgálatáról és a eltérőleg felmerült tulkültekezési, illetve tott összegekről szóló összehasonlitó kimutatás tudomásul vétele, úgy számadóknak felelősség terhe alól szokott óvás melletti felmentése tárgyában 2/895. sz. alatt hozott választmányi javaslat :

A közgyűlés részéről határozat erejére emeltetvén, ekként végelbirálást nyert számadási test 'másolatban Ifi mellékletek nélkül — a ‘múlt évi költségelőirányzat és a megvizsgált számadás közti üsszahasonlitást tárgyaló kimutatással együtt, Hek- lesz Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott urnák a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz leendő felterjesztés végett beküldetni rendeltetik.

5. sz. Az 1894-ik évi megvizsgált leltári számadás felülvizsgálatáról hozott 3/895. sz. választmányi javaslat, mely szerint számadó Tóth Károly társulati mérnöknek felelősség terhe alól szokott óvás melletti felmentése véleményeztetik:

társulat távbeszélőjével — mellett — összeköttetés tárgyában 22/895. sz. alatt hozott választmányi javaslat, mely szerint a két távbeszélőnek árvízveszély esetén kiváló fontosságú összekötése kivitelre javaltatik és melyben érintetik, hogy a távbeszélő huzalának az úgynevezett „g ó g a § erdőn keresztül vezetéséhez az illető urodalom, a létesítéshez pedig a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minisztérium eszküzlendő:

A közgyűlés részéről elfogadtatván, határozat erejére emeltetik, azzal a módosítással, hogy a távbeszélő összekapcsolása szükség esetén a borrévi gátőr állomásnál — árvíz veszély esetén kivül is — eszközölhető. Egyszersmind az engedélyek kieszközlésével társulati elnök megbizatik.

Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, miután a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Kramolin Emil és dr. Haidekker Béla felkérettek, a tanácskozmány véget ért déli negyed 12 órakor.

Kmf.

Hollós Alajos,

társulati ügyvezető, mint jegyző.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Simontsits Béla Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánja jövő hó első napjaiban foglalja el ngy a vár- megyénél, mint Szatmár-Németi szab. kir. városnál is uj állását. Szatmárvármegye alispánja rendki vilii közgyűlést hivott egybe, melyen megállapították a fogadtatás rendjét. Mint értesülünk úgy a megye, mint Szatmár városa is minden intézkedést megtesznek, hogy Simontsits Béla főispánt minél szívesebben és impozánsabban fogadhassák.

— Lobkovitz Rezső herczeg cs. és kir. táborszernagy folyó hó 25-én délután 4 órakor érkezik Tolnára, hogy az ott állomásozó H. dsidás osztályt megszemlélje.

— Az évzáró vizsgálatok. Múlt héten egynek kivételével minden iskolában befejezték az évzáró vizsgálatokat s most a tanuló

mego

szellemi munka íegtartott évzáró általános tapaszifjúság haza> megy szülei körébe, hogy pihenjen egy évi fáradságoi után az édes otthonban. A vizsgálatok alkalmával azon talást szereztük, hogy a szegzárdi iskolák csekély kivétellel megfelelnek hivatásuknak s az elért eredmény kielégitő, sőt egyes iskolákban kitűnő. Különösen ismételve ki kell emelnünk a belvárosi róm. kath. leányiskolát, melynek minden osztályában fényes vizsgálat volt, a miről velünk együtt a vizsgálaton megjelent nagyszámú érdeklődő szülők örömmel győ-