Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-09 / 23. szám

5 1895. junius 9. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. sz.) Endre nyájasan üdvözölte I társaságot, neje előtt hidegen meghajtotta magát, majd meg mosolyt ! erőltetve ajkára, karját nyujtá nejének, mit az, akarva, nem akarva, a botrányt elkerülendő: elfogadott. — Kegyed mindesetre csodálkozni fog, hogy fölkerestem! monda Endre halkan —j de ezen alakiaskodást szükségesnek tartom a közvélemény miatt. Egy párszor föl alá sétálunk, egyes csoportok­nál megállunk rövid par szóra, én megerőltetem ma­gamat, hogy oldala mellett boldognak láttassam; kegyed is bizonyára fog parancsolni tudni ajakénak és hivatalból mosolyogni fog. Egy alkalmas pillanat­ban azután magára hagyom . . . mert — tévé hozzá fanyarul — előre érzem, ez a tettetés nagyon ki fogja meríteni erőmet! Margit hangosan felkaczagott. Környezete azt hitte, hogy e sajátságos kaczaj egy boldog hitves kedé­lyéből tör ki | pedig e kaczaj inkább a szív zokogá­sának mondható! Az őrültek szoktak igy kaczagni. Felsikoltana, oh, de a büszkeség elfojtja a hangot; a büszkeség nem engedi, hogy ez az ember az ő fájdalmát szemlélhesse. Kart karba fűzve sétáltak végig a termeken, nyájasan mosolyogva s a pokol minden kinját hordva szivükben! — Már-már azon törte a fejét Endre, hogy miként szabaduljon e lélekölő helyzetből, midőn Waldberg bárót látja közeledni. Gyorsított léptekkel sietett a báró felé. — Báró ur — mondá hidegen — legyen a nőm lovagja, kellemesb kötelességek máshova pa­rancsolnak. Oh! mily kegyetlen hangsúlyozással voltak e szavak elmondva! Feleletre sem várva, magukra hagyta őket. Ezen egymásután jövő tőrdöfések Mar­git erejét is megingatták. Bágyadtan hanyatlott le az egyik pamlagra. — Tehát még Waldbergtől sem. félt! — He­begő érthetetlenül..így minden fegyver kiesett yolna a kezemből? Nem! Te meg lész alázva és a te kegyetlen szived az enyém leszen! 1 I gondolatnál hihetetlen gyorsasággal vissza­nyerd erejét és | úgy érezte, hogy e pillanatban nagyon erős. Arcza égett a megaláztatás pírjától, szive hevesen vert a boszu érzetétől. A nő, ha hiú­ságában sértetik meg: engesztelhetetlen. Ha férjét szereti s csak sértő közönynyel találkozik: e közöny végzetessé vál hátik s nem ritkán ballépésre sodorja a nőt. Margit is a vadság egy nemének adott kifej e- -zést viseletében. Féket nem ismerve hagyta magát indulatától uraltatni. Tánczolt szenvedélyesen. Szemei égtek a visszatorlás tüzétől s minden tartózkodás nélkül, felejtve a külségeket, félreismerve házasszo- nyi szerepkörét s megvetve a minőséggel járó óva­tosságot az udvarlások elfogadásában: lelket emésztő tűzzel engedte át magát keserűségének. Oh! pedig mily pokoli munka a kínlódó lelket magunkra eről­tetett jó kedvvel álczázni! A vadul tomboló indulatot . kényszeríteni, hogy hamis tanúságot tegyen! A bókokat kegyesen fogadta, a mosolyokban bőkezű volt, a tánczban szenvedélyes annyira, hogy önfeledt pillanatában magával ragadta tánczosát. Nem vette észre, hogy a társaságnak hölgytagjai suttognak és csípős megjegyzéseket tesznek, hogy a férfiak kétértelmű mosolylyal kisérik lejtését. 0 csak a lel­kében tomboló vihart érezte és férjét figyelte, a ki kínos nyugalommal kártyázott a szomszéd teremben. (Folyt, köv.) TÖVISEK. Visszhang a „Bödői visszhangé ra. Egy nagyon szellemes kis bolondság, egy humo- ; ros filozófia, egy társadalmi komikus tükör, egy naivul tréfásan ad hoc megcsinált igen mulattató extra blatt jelent meg a szegzárdi könyvpiaczon a hagyományo­san esős Medárd vásárra, mint díjtalan áruczikk Fer­na n d ó ur tollából ily czim alatt: — „Bödői Vissz­hang“. — Akár a nagyon szellemes en miniature extra élczlap tartalmának irányát tekintsem, akár a czim két első nagy betűjét — B. V. — vegyem figyelembe, akár arra gondoljak, hogy a „Bö d ő“ hegyi vizforrás ..itt van az én szomszédságomban, ennek italával táp­lálkozom (már t. i. a mikor a nevem más nemesebb j-fluidum élvezetére nem kényszerít!) —: mindenképp 'csak odalyukadok ki, hogy az az extra blatt merő utánzata az én 22 éves Töviseimnek, csakhogy—, elismerem, bár szűkített, de javított kiadásban.------­Úg y van ! — A tartalom, irány és egy ugyanaz : csipkedő, jókedvű humor, maliczia nélkül, ember­szeretettel, társadalmunk félszegséget ostromló ferde kinövéséit egyengető nemes törekvéssel. A nagy kezdő betűk — B. V. — az én 22 éves lapom, a Tolna­megyei Közlöny szerkesztője nevének kezdő betűi. B ö d I pedig — hogy úgy mondjam — az én kutam, itt buzog az én hegyeim közt. Maga Fernandó (Székely Ferencz) elismerte, hogy találkoztak, kik „Bödői Visszhang“-ját 1 előtte nekem imputállák, mintha azt én írtam volna, — s ez, mondá ő, neki jól esett; nekem meg ez a nyilatkozat esett (ha őszinte volt, — miről nem két­kedem !) finom bók gyanánt. — Köszönöm! . . . Tehát tartozom kijelenteni nyilvánosan, hogy azt a kitűnő extra blattot, a „Bödői Vis s z hang“-ot Székely Ferencz ur irta nagy fáradsággal, én meg elolvastam nagy élvezettel s visszhangozok rá igaz örömmel! - De tréfálok én is! — — — Könnyű neki egy negyedévi 000 írtért egy extra tövist megereszteni az én exemplárjaim nyomán! . ! . En irok ilyesmit a mi lapunknak sokkal kevesebbért egy egész évig, — e mellett még komoly czikkekre is kell olykor pazarolnom a drága időt. Igaz, hogy e czikkek messze maradnak a „Bödői Visszhang“ mögött tartalmasság, szellemesség dol­gában, tehát próbálja meg Székely Ferencz ur 22 évig folyvást szántogatni a humoros m e z ő t, jót állok érte, hogy tönkre teszi e z ő t! . . . Ez azonban ne legyen öndicséret. Én hiszem, hogy Sz. F. ur erre is képes volna, — azért béküljünk ki, — hiszen mit is mond az a régi erdélyi nóta? . . . „Magyar vagyok, te meg székely De egünkre egy nap jő fel, — Egy eső hull a földünkre — Mért volnék hát különb mint te ?! . . . [Csuhajha!“ $ Még csak egyet akarok mondani. — íme Szé­kely Ferencz ur külön humoros lapja czimét a mi városrészünkből veszi. Helyes! —' — Itt vannak a jó vizforrások, a két Bödő, a Remete, — itt szü­letik a fülemüle-dal, a rigó-fütty, — innen, a mi kál­vinista városunkból s legfőképp a Magyar-utczá- ról ereszkedik le a nagyközségbe a jó friss le­vegő, — van itt még finom tüzes bor is elég, még több filloxera, — van szép lány, csinos menyecske quantum satis, — mitőlünk kapja az egész város a nyári eső áldását, a kellemes langyos levegőt, — itt van a látogatott bucsujáró hely, az ős Remete, itt van a Bartina még ősibb hegyorma, itt vannak az urak szőlői igen nagy számban, — erre sétál ki friss levegőt színi a művelt hotvolé, — itt lakom én, a koszorús tövisiró, akarom mondani: a Tövisko­sz o r u iró, — itt van a Sét-patak, a kenderváros, a nádas-paloták — — és nincs tolvaj, pinczebetörő, avagy megbélyegzett ember egy se! . . . . Hát meri-e tagadni Sz. F. ur, hogy a szegzárdi európai művelt­ség, van egészség, isten áldás, földi szerencse — stb. —• mind a mi városrészünkből ereszkedik alá ?: . . . Az én 22 éves Tövisem — mint anya — szülte a „Bödői Visszhangot“ —, a szegzárdi reformá­tus énekkar kaptafájára készült a róm. kath. énekkar, —é ha én bariton szólót éneklek: kisér az egész uri- dalárda — — — sőt, többet mondok, ha egy kis nyugati szél lengedez s meggyül nálunk egy nádas ház: általunk s közvetítések folytán leég az egész város, mint. 1825-ben, tehát ujraépülés által szépül, emelkedik! .. . Ebből napfényesen kiviláglik, hogy városunk első negyede a mi lakásunk, —- ez az ősi város, — innen száll alá (Isten után!) „mindenjó ado­mány és tökéletes ajándék“ Szegzárd nagy­község lakóira. Azért óhajtanám, hogy recziproczitá- sul a főgimnázium helyét itt nálunk mérnék ki az erre hivatottak, a Bödő torkolatánál, hogy a tudo­mányszomjas nemes ifjúság egészséges forrásból olt­hassa szent tüzét! — Tessék ezt Sz. F. urnák komo­lyan tárgyalni a Tolnavármegyében, dijam: örök hála és egy újabb visszhang ! . . . Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai dunavédgát tár­sulat választmányának 1895. évi április 27-én tartott üléséből. 11. sz. A szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóság­tól 42475/v804. sz. alatt érkezett átirat folytán : Piszter Gyögy és Imre szegzárdi lakosok terhére 6726. főkv. sz. alatt vezetett régi hátralék tökében és kamatokban összesen 45 frt 09 ki’ leirásba hozatala elrendeltetik. T2. sz. A társulat pénztári tisztségének — igaz­gató által is ellenjegyzett — indokolt előterjesztésére és a m. kir. pénzügyigazgatóságtól 1397/894. sz. alatt érkezett nemleges zálogolási jegyzőkönyvek alapján: Budai Ferenczné, Császár Erzsébet, ifj. Csa- pai Mihályné, Makai Istvánná, Tóth M. János, Bankó Mihály, Ambrus Jánosné és S. Kiss István néhai alsó-nyéki lakosok terhére 2027., 2030., 2043., 2337/6197,, 2302., 2400. és 6160. főkv. számok alatt tőkében és kamatokban előirt, össze­sen 470 frt 26 kr költségjárulékai hátralék — vál gyontalanság czimén — leirásba hozatik. 13. A társulat pénztári tisztségének — igaz­gató által is ellenjegyzett — indokolt előterjesztésére, őcsény község elöljárósága által beterjesztett nem­leges zálogolási jegyzőkönyvek és vagyontalansági bizonyítványok alapján: Özv. Dorkó Andrásné, Széki János (Barna) és Széki Sándor őcsényi lakosok terhére 4545., 637. és 648. főkv. számok alatt tőkében és kama­tokban összesen 379 frt 72 kr erejéig előirt költ- ség-járuléki hátralék — vagyontalanság czimén — leirásba hozatni rendelettik. 14. sz. Társulati igazgató bejelenti a választ­mánynak, hogy Báta község elöljárósága által múlt évi decz. 23-ról hozzá intézett kérvényre — tekintet­tel a község bonyolult leszámolási viszonyaira — a községet mint erkölcsi testületet terhelő 8008 forint 68 kr. költség járuléki hátralékra nézze — a behaj­tás felfüggesztése mellett — választmányi jóváhagyás reményében halasztáskép engedélyezte, hogy ama összeget a község — az ott folyamatban levő leszá­molás befejeztéig — a kikötött részletekben — a tár­sulat pénztárába befizethesse. Ellenben a kérelem azon részét illetőleg, hogy a behajtás addig halasztassék, mig a vétkes pénzkezelők és hátralékosok felelősségre vonathatnak és fizetésre szoritathatnak, a kérelemnek helyt nem adott. Mely igazgatói jelentés a választmány részéről — az egybehívandó közgyűlésnek is bejelentendő — azzal a kikötéssel hagyatik jóvá, miszerint azon esetre, hogy Báta községben a leszámolás folyó évi október 1-ig be nem fejeztetik, a községet mint erkölcsi testületet terhelő 8008 frt 68 kr. társulati költség járulékból esedékes részletek — tekintet nél­kül a leszámolás eredményére — fognak végrehajtás utján behajtatái. 15. sz. A társulati pénztér rovancsolásáról — elnök és igazgató közbejövetele — múlt évi deczember 31-ről felvett jegyzőkönyv alapján előterjesztett elnöki jelentés, mely szerint a pénztári naplókkal igazolt 392 frt 76 kr. pénztári készlet, valamint a tartalék és rendelkezési alap, úgy a kisajátított némely terü­letek kártalanítási összegei elhelyezéséről szóló betét­könyvecskék és e társulatot illető partbér szedési jog bérlője által óvadékul letett 2 drb 50 forintos, együtt 100 frt „nyeremény kölcsön“ sorsjegy a pénztárban hiánytalanul feltaláltattak: A választmány részéről tudomásul vétetett. 16. sz. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minisztériumtól érkezett s az 1895. évi társulati költ­ség előirányzat jóváhagyását tudató 63767/95. sz. leirat: A választmány által tudomásul vétetett. 17. sz. Olvastatott a paks-fadd-bogyiszlói ármen- tesitő társulat igazgatósága által, a 84./95. számú át­irattal — hozzájárulás czéljából közölt közgyűlési jegyzőkönyv, mely szerint a Duna fadd-bajai szaka­szán abban maradt szabályozási munkálat folytatásá­nak elrendelése, illetőleg a közép Duna egységes szabályozásának mielőbbi keresztül vitele — elnök és alelnök által a földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur O Nagyméltóságának személyesen átadandó folyamod­ványnyal kérelmezni határoztatott. Minthogy a közép Duna egységes szabályozá­sát a szegzárd-bátai dunavédgát társulat maga részé­ről is szükségesnek tartja: annak lehetőleg mielébbi keresztül vitele iránt a Nagyméltóságu földmivelés­ügyi m. kir. minisztériumhoz felterjesztést intéz. 18. sz. Kreskai István pörbölyi gátőr részére a társulati távbeszélő felügyelete és javításáért járó 60 frt évi átalány felszerelése iránt benyújtott kérvénye folytán: tekintettel azon körülményre, hogy a táv­beszélő telepnek évente négyszeri frisitésén kívül 1891. évtől múlt év végéig a távbeszélő huzalait 77 esetben kellett javítania; a vonal beutazása és

Next

/
Oldalképek
Tartalom