Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-02 / 22. szám
1895. junius 2. 5 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (22. sz.) az akácza pompás illatú virága nyílik, a májusi rózsa legszebben virul, a pünkösdi szentlélek küzel- get — stb. íp mellett nagy előnye a Vilmos napnak más névnapok felett, hogy meg lehet tartani a kellemes friss levegőn, a szabadban nem kell összezsúfolva szorongani a szűk szobákban a mulató seres-' O nek. Hát meg a nyulfarka-kurtaságu rövid éj _ — mil y előny! . . . A nappal' oly hosszú, hogy a mulatságot alig lehet megkezdeni este 10 óra előtt | alig ül asztalhoz a mulató-sereg: már a kis madár csicsereg, a hajnal kukucsál piros fejével s hazatérésre int! Oh, ,ez nagy előny mind! —— A g.azda szívesen nyújtott borát a legnagyobb jó akarattal sem fogyaszthatják el a tisztelgők, mert rövid az idő, sietni kell haza, mikor pitymallik, ez pedig most éjfélután 2 órakor vagyon. Hej, de másképp van a téli névesteken, teszem azt az én nevemnapján, mely kezdődik a sötétséggel, délután 4 órakor (nov. 29.) végződik a világossággal, reggeli 9 órakor (nov. 30.) Itt fogy ám el — derék gyerekek közt! sok kitűnő koliekta-bor: itt aztán van idő a szentlélek suealma alatt végét-hosszat nem érő ezer dikcziózásra j itt aztán ki lehet nemcsak nyitni a Göcz S. ur kincses szekrényét, hanem apróra szemügyre lehet venni a láda elrejtett tartalmát is. No de azért a Vilmosok is kitettek magukért s nem az ő hibájuk, hogy több boruk és , sörük el nem fogyott, hanem a rövid éjé. Ok szívesen adták: Boda Vilmos ur kitartó két serege, a dallal gyújtogató szegzárdi dalárda és a vízzel fecskendező tűzoltóság, kik azonban most — éltetvén a vezért, Vilmost ’— mindketten egy közös czélra törve anti- czipálták a fiünkösdi lelket nemesen gyöngyöző, pompásan csillogó finom siller tüzlángjától dalra, kedvre gyulva, rengeteg szónoklatra s igaz magyar barát- kozásra hevülve, oly irigylésre méltó szépségesen mulattak ős Bartinánk tövében, mondhatom, hogy a mulatság idejének rövidsége, a kukucsáló kora hajnal daczára is, derekasan fogyaszták a hegy piros levét, de azért a tűzoltóság élő és ledönthetetlen Henczi- szobra szerint, maradt még a pinczében 3 Vilmos- napra és 3 képviselő-választásra untig elégséges bormennyiség. Rettegj kormány, reszkess néppárt! Szinte jól esett másnap délután a kástilyos gyomrot és rekedt torkot kirgorálni a Casinó-kert- ben, a közszeretetben álló elnök, Fördös Vilmos ur potya névnapi sörével és szónoklás nélküli csendes hallgatással. Nagyon jól van ez a két névnap igy beosztva. Előbb jön a bor, zaj, mámor, azután a sör, a csend, a pihenés. Csak az a baj, mondom, hogy mindenik nagyon rövid ideig tart. Talán a pünkösdi ünnepek alatt ráérnénk megrepetálni ? . . . Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai dunavédgát társulat választmányának 1895. évi április 27-én tartott üléséből. Ennek kapcsán felolvastatott az 1894. évi előirányzattól eltérőleg „tisztviselők és szolgák fizetése, Sárvíz- és Dunapart biztosítása, töltés tömörítés és fentartás, töltés gyepesítés, őrházak és eszközök fen- tartása és beszerzése, zsilipek, csatornák és telefon, dijjazás és .útiköltségek“ czimén felmerült összes 867 frt 60 kr túikötTEkez^s; ellenben „vízvédelem, társulati iroda, házbér és fűtés, úgy állami kilométer átalány és telefon-felügyeleti dij“ czimén mutatkozó 3180 frt megtakarítás kimutatása. Miután pedig a választmány meggyőződött arról, hogy a nehézményezett 3 frt túlkiadási összeg 81/95. napló szám alatt számadók által a társulat pénztárába megtéríttetett, \ határoztatott: a számvizsgáló bizottság jelentése szerint helyesen összeállítottnak kijelentett s a választmány részéről felülvizsgált 1894-ik évi pénztár-számadás .— a költségelőirányzattól eltérőleg felmerült túlkölteke- zési, illetve megtakarított összegről szóló összehasonlító kimutatás tudomásul vétele mellett — végelbirálásra oly javaslattal rendeltetik közgyűlés elé terjesztetni, hogy — miután a nehézményezett 3 frt túlkiadási összeg számadók által a társulat pénztárába megtérítve lett — Nagy József pénztáros és Steinsdörfer József ellenőr ama számadás tekintetében felelősség terhe alól — szokott óvás mellett — felmentendők. 3. sz. A társulat számvizsgáló bizottsága által megvizsgált s számszerűleg helyesen vezetettnek talált 1894. évi leltári számadás tekintetében: számadó Tóth Károly társulati mémüknek felelősség terhe alól — szokott óvás mellett — felmentése véleményeztetik és a számadás végelbirálása közgyűlés elé terjesztetik. 4. sz. A mai választmányi ülés 2. és 3. száma alatt letárgyalt 1894. évi pénztári és leltári számadások megvizsgálása körül a társulat számvizsgáló bizottsága hivatását teljesítvén: mindkét számadás megvizsgálása után Ujfalussy Imre, Hajpál Sándor és Bencsik Kálmán számvizs- . gáló bizottsági tagok részére — tiszteletdij fejében - egyenkint (50) Otven forint és az írásbeli dolgozatokért külön jegyzői díjul (20) Húsz forint, összesen (170) Egyszázhetven forint a társulat pénztárából kifizetésit utalványoztatik. Miről Ujfalussy Imre számvizsgáló bizottsági elnök kivonaton értesítendő. 5. sz. Olvastatott a társulat pénztári állapotáról beterjesztett jelentés, mely. szerint a folyó 1895. év január hó l-jétől mai napig az összes bevétel . . . . . . . 14593 frt 73 kr az összes kiadás . ..... 14318 „ 11 I Ekként a pénztári maradvány 275 frt 61 kr. Eme mai’adványon túl a tolnamegyei takarék- és hitelbank részvénytársaságnál gyümölcsözés végett elhelyezve van „tartalék alap“ czimén tőkében (melynek kamatai a rendelkezési alapot illetik) ...........................1. 61500 frt — kr. A szegzárdi takarék-pénztáx’nál „rendelkezési alap“ czimén . . 31000 frt — kr. Pénztái’i maradványban és elhelyezett pénzekben................................... 92775 frt 62 kr. Az 1894. évi megvizsgált pénztái’i számadás szerint az összes háfralék tett tőkében és kamatokban az 1894. évi deczember lxó végével...................................... 16399 frt 10 krt. Ebből az évben hefolyt: a) A kir. pénzügyigazgatóság követelése folytán . . .1 . 3 frt 90 kr. b) Közvetlen a társulat pénztárába befolyt .......................... 6 § 03 „ Leütve az összes hátralékból 9 frt 93 kr. Mutatkozik hátralék 16389 frt 17 kr. Eme hátralékba adósok: 1. Báta község, mint erk. testület 8008 frt 68 kr, 2. A hátai róm. kath. lelkész 27 frt 39 kr. 3. „ „ „ „ 1-ső tanító 35 „ 12 „ L j, íj j) • íj 2-ik „ . 36 1 13 1 5. „ „ „ „ 3-ik „ . 35 1 19 „ 6. „ „ ref. -tanító ................ 35 „ 22 „ | 1 1 jegyző........................... 49 „ 87 i 8. Egyes községekben künn levő hátralék ........................................... 81 61 „ 57 „ Az összes hátralék tehát . 16389 frt 17 kr. Az előadottak szerint a társulatnak pénzbeli vagyona: a) pénztári maradványban . 275 frt 62 kr. b) a tolnamegyei takarék és hitelbanknál ................................ . . 61 500 „ — „ c) A szegzárdi takarékpénztárnál 31000 „ — „ d) Künnlevő hátralékokban . . 16389 „ 17 „ Összesen 109164 frt 79 kr. Ei’re társulati igazgató előterjesztvén, hogy a hátralékok behajtása, illetve egyesekkel követétt tárgyalás folyamatban van: A pénztárnoki jelentés a választmány részéről tudomásul vétetett. 6. sz. A társulat érdekelt tisztségének igazgató által is ellenjegyzett indokolt előterjesztése folytán: A felhozott kimutatásban foglalt 38 rendbeli hátralék-nemleges zálogolási jegyzőkönyvnek alapján tőkében és kamatokban összesen 638 frt 87 kr vagyontalanság czimén leírásba hozatni rendeltetik. 7. sz. A társulat pénztári tisztségének igazgató által is ellenjegyzett indokolt előterjesztésére: Bonyai János szegzárdi lakos terhére 1543/6781. fők. szám alatt tőkében és kamatokban előirt 21 frt 42 kr költségjárulék — vagyontalanság czimén — leírásba hozatik. 8. sz. A társulat pénztári tisztségének — igazgató által is ellenjegyzett — indokolt előterjesztése folytán: Samu Péter szegzárdi lakos tei’hére 1387/6730. főkv. szám alatt illetéktelenül kirótt 15 frt 77 kr költségjéi’uléki tőke és kamat leírásba hozatni rendeltetik. 9. sz. A társulat pénztári tisztségének — igazgató által is ellenjegyzett — indokolt előterjesztése alápján: Soós József szegzárdi lakos terhére 1899. főkv. sz. alatt illetéktelenül vezetett régibb hátralék tőkében és kamatokban összesen 46 frt 36 kr leírásba hozatik. 10. sz. A társulat pénztári tisztségének igazgató által is ellenjegyzett — indokolt előterjesztése alapján: Szőnyi Erzsébet néhai szegzárdi lakos terhére 1909. sz. alatt vezetett régi hátralék tőkében és kamatokban összesen 10 frt 51 kr — vagyontalan sá<r czimén — leirásba hozatni rendeltetik. o (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. — Wosinsky Mór levele. Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Zichy-féle ekszpediczióra vonatkozóan W o s i n s z ky Mór esperesnek május hó 20-án Pifitigorszkból kelt levelét közölhetjük. Piätigorszk Jäkaterino- dartól délkeletre fekszik a Podkuma folyó és a Vladikavkaszba vezető' vasút egy szárnyvonala mellett, hegyes vidéken. Lakosainak száma legalább is 15 ezer. Különösen hires kénkálcium- és kénnátriumban gazdag 20 ásványviz forrásáról, melyek kitünően hatnak reumatikus bajoknál. Á fürdőberendezés igen szép. A környék is tele van ásványviz forrásokkal. így északnyugatra a szheljeszovodszki erdőben számos vasas forrás buzog, nyugotra Jeszentukinál alkalikus források vannak, ettől délre Kiszlovodszkánál a hegy kellő közepén hires savanyuviz-forrás. Wosinsky érdekes levele igy hangzik: „Rég nem irtam már ugyan, de annak oka részint az, hogy nem volt időm rá, ugyanis rohanunk-futunk s este sokszor még az étkezést is elhagyom, csakhogy lefekhessem; részint hiába is irtam volna, mert hisz posta nem volt ott, a merre jártunk. Egy postának e vadonban nagyobb a területe, mint akár egész Tolna-vármegye. Utazásunk alatt engem ért a legnagyobb csalódás, mert az ásatásokra nem kaptam az orosz kormánytól engedélyt. Vigasztalna még, ha volnának provincziális múzeumok, hol a már kész anyagot tanulmányozhatnám, de az orosz czentralizáczió mindent Sz.-Péter- várra szállitott. Moszkvában és Sz.-Péter- várott fogom tehát azt végezni, mit a Kaukázusban reméltem tehetni. Eltekintve a reám nézve elég kellemetlen csalódástól, utunk a czivilizált részekben kényelmes, de messze benn a hegyekben elég keserves. Egész napon át döczögünk, hol telegán (2 kerekű taliga), hol trojkán (2 tengelyre helyezett szűk teknő) járatlan utakon, többnyire szakadó esőben úgy, hogy mire este megállapodunk, úgy érzem magamat, mintha kerékbe törtek volna. Tört, zúzott tagjainkat azután a puszta földön fekve pihentetjük. Egy darabka sajtból áll lakmározásunk, melyre hó-levet iszunk. Ha törzsfőkhöz (knyáz) érünk, kik még mindég herczegnek czimez- tetik magukat, de tényleg csak orosz rendjellel lekenyerezett rabló-főnökök, ott már lenyúznak egy-egy birkát a sislik (nyárson sütött hús) számára, de elmegy étvágyunk, mert a mellettünk állva étkező herczegek markukkal nyúlnak tálunkba s oda dobják vissza a leszopogatott csontokat. Eddig a karacsaiak és kabordok aul-jait (hegyi tanyáit) látogattuk meg. Mindnyájan rokon-törzsek a magyarokkal, de nyelvűkben már vajmi kevés szó maradt fenn* Az általunk hiresztelt magyar rokonságnak
