Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-24 / 12. szám
alatt tartja meg évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Az 1894. évi pénztárnoki száinodások megvizsgálása. 2. Az 1896. évi költségvetés előterjesztése. 3. A társulat vagyonmérlegének megvizsgálása és intézkedés a társulati pénzek elhelyezése iránt. 4. Az 1894. évi jelentés tárgyalása és intézkedés a foganatosítandó munkálatok iránt. 5. Háromtagú számvizsgáló-bizottság és egy póttag választása az 1895. évi számadások megvizsgálására. 6. Hatósági rendeletek és átiratok tárgyalása.- Színészet Dunaföldváron. Fék ete Béla színtársulata Dunaföldváron márcz. 26-án, kedden, Karczag „Lemondás“ czimü színművével megkezdi előadásait.- Nehézkór. Múlt szerdán Szegzárdon az alsó piaczon nagy népcsődület támadt egy falusi asszony körül, kit kínzó betegsége, a nehézkor ért utói. A szerencsétlen asszony vergődéseit nagy szánalommal nézték, mig nem saját férje föl nem tette kocsijára, hogy hazavigye. — Elszalasztott szerencse. Egy szomszédos városból a napokban beküldötte A. kisasszony egyik ismerősét a megye székhelyéin, hogy a lutrin tegye meg az általa előirt számokat. A ti atal ember azonban elfelejtette a- megbízatást teljesíteni s visszavitte a lutrira szánt szép összeget a kisasszonynak. Néhány napra rá a kisasszony számai kijöttek s négy ezer irtot nyert volna, ha számait a fiatal ember megteszi. — Megrongált utak. A beállott hóolvadás következtében megyénkben elhúzódó utak néhol majdnem járhatlanokká váltak a kocsi közlekedésre 5 a hosszú tél, a nagy hó bizony nagyon megrongálta az utakat, melyeket elég lesz majd újból helyrehozni. Lapunk egyik barátja múlt héten Szegzárdról Gyünkre utazott, de csak nagy ügygyel-bajjal juthatott a rósz ut miatt oda. — Építkezés. Jövő héten kezdik meg a Ferdi- nánd-féle sarokház lebontását, melynek telkén a szeg- zárdi takarékpénztár egy emeletes épületet fog emeltetni. — Elfojtott tűz. Múlt szerdán a főutczában | tüzilárma támadt, mire csakhamar egész néptömeg j futott össze a Séd-patak mellett fekvő R i 11-féle ház ! elé, melynek egyik kéménye gyuladt ki. A kémény- tüzet sikerült minden baj nélkül elfojtani.- A szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár 1894-ik évi zárszámodásából közöljük a következő adatokat: bevétele volt 29,943 írt 43 kr, kiadása 29,943 frt 43 kr., vagyonmérlege 8498 frt 56 krt tüntet fel. A tagok száma 1894. január 1-én 2780 férfi, 23 nő, az év végén pedig 2701 férfi és 20 nő volt. Az önként belépett tagok száma 91. — A györ-veszprémi vasút. Széli Kálmán és Getto Frigyes engedményeseknek a minisztérium már kiadta az építési engedélyt, s igy a győrveszprémi vasút ügye véglegesen el van döntve s igy a nevezett vasútvonal kiépítését most már semmi sem akadályozza. — Az Ötforintosok. Az egyforintosok bevonása után az ötforintosokat fogják bevonni; de hogy mikor 1 — azt még nem lehet tudni, mert az ötforintos jegyek a forgalomban tényleg nehezen volnának nélkülözhetők. — A „Szegzárdi Kér. Betegsegélyző Pénztár“ második évi közgyűlését folyó évi márczius hó 31-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a városháza nagytermében fogja megtartani. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. A múlt évi számadások és a mérleg előterjesztése. 4. A felügyelő-bizottság jelentése, s a felmentvény megadása. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. A felügyelő-bizottság választása az alapszabályok 25. §-a 3. bekezdése értelmében. 7. Indítványok. Figyelmeztetés! Ha a közgyűlésen a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, — úgy az alapszabályok 27. §-a értelmében a közgyűlés 1895. évi ápril hó 7-én, tekintet nélkül a tagok megjelent számára, fog megtartatni. — Veszedelmes játék. A napokban N.-Mányokon Wagner János kis fiaival veszedelmes játékot rendezett a szabadban dynamittal. Ugyanis a vigyázat- 1 lan apa körbe állítva fiait meggyujtotta a patront, mely felrobhant és az apának, valamint az egyik fiának a kezét eltépte, Wagner kis leányát pedig megsértette. Az apa és a fia kezeit valószínűleg amputálni kell. — Meggyuladt a vánkos. Múlt héten egyik szegzárdi úri házban véletlenségből kicsibe múlt, liogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Ugyanis az nrnő feje alatt levő vánkos a gyertya lángjától meggyulladt, s az úrnő csak akkor ébredt fel, midőn az már félig elégett. A tüzet rögtön elfojtották s igy a naffvobb veszélynek elejét vették.- ©«/ yf V 6 ________ — Gyilkos anya, Jancsó Borbála szakcsi hajadon titkos szerelmet folytatott s midőn megjelent a nem várt vendég egy kis leány személyében, a gonosz leány az ujdonszülüttet önkezével megfojtotta és a padláson levő szalmába rejtette el, egy szalmazsákba kötve a hullát meg is találták. A gyilkos anya borzasztó tettét beismerte s most a börtönben várja megérdemelt büntetését. — Járványos betegség. Sár-Szent-Lőrinczen a kanyaró a kis gyermekek között járvány szerűen lépett fel oly nagy mértékben, hogy 50 gyermek fekszik betegen. A hatóságok megtették a kellő intézkedéseket. Szaporodnak a szoczialisták megyénkben. A fővárosi szocziális párt emberei a mi megyénkben is megkezdették veszedelmes akna-munkájokat, hogy a hiszékeny füldmives népet megtévesszék és a leg- nagyobb veszélybe kergessék. — A tudatlan nép között mindig akadnak olyanok, a kik az ámító agitátoroknak hisznek s ezáltal megvetik azt a tisztességes munkát, a mely után eddig önmaguk és családjaik részére megtudták keresni a mindennapi kenyeret. Újabban följelentés folytán az éber csendőrség F a d d 0 n fedezett fel egy szocziális bandát, melynek tagjai Molnár Sándor, Pálinkás János, B e d a Mátyás és B e d a András földmivesek, kik a szocziális eszméknek 251 embert nyertek meg, kikkel egy ivet írattak alá, melyben különféle ígéreteket tettek. — Agyonvert pénzügyőri vigyázó. Kozma János, a bonyhádi szakasznál alkalmazót pénzügyőri vigyázó folyó hó 19-én este 10 óra tájban ment haza vacsoráról, s útközben négy polgár ember megtámadta, s előbb karókkal és botokkal leverték. Midőn már az amúgy is gyenge fiatal ember teljesen védtelen volt, kardját kihúzták, s azzal kezén és fején több helyt annyira megszurkálták és vagdosták, hogy agyveleje is kilátszik. A halálra sebzett fiatal embert beszállították a szegzárdi Ferencz-kórházba. Életben maradásához nincs remény. A csendőrség Rein János személyében az utonállót elfogta, ki tettét töredelmesen be is ismerte. A bűnbánó nazarénus. Pap Mihály gazdaembernek a feleségét ezelőtt tizennégy esztendővel - egy évi házasságuk után — elszöktették. Pap megnyugodott a sorsban és nem kutatta, hogy a hűtlen asszonyt ki vitte el. A minap egy öreg paraszt állított be Paphoz és elmondotta, hogy az ő neve Soki Gábor és hogy ezelőtt tizennégy esztendővel ő szöktette meg a Pap Mihály feleségét. Most azonban a nazarénus hitre tért és mint jó nazarénus, a kinek hite azt parancsolja, hogy minden eltulajdonított dolgot származtasson vissza a gazdájának, kitől elvette, visszahozta az elszüktetett asszonyt Pap Mihálynak, mint törvény szerinti tulajdonosnak. Mellékelve öt gyermekét is odaállította Pap uram elé, azzal a kijelentéssel, hogy azok nem illetik meg őt. Pap Mihály, mikor magához tért az elképedéstől, hogy ő se maradjon adósa a bűnbánó nazarénusnak, botot ragadott és úgy helyben hagyta Soltit, hogy — sok volt 5 úgy vitték el lepedőben. Most majd a törvényszék fog foglalkozni a különös históriával. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) K 0ZJ3 A |j|A S AJ5. Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: B0ZS0LIK FERENCZ. (F oly tatás.) Ha a gyümölcsöt elszállítjuk, kosárba leveleket teszünk. Azelőtt szőlőleveleket használtak e czélra, most azonban a fillokszera miatt el van tiltva annak használata. Legczélszerübb platanus leveleket használnia, melyeket kell, hogy egy nappal előbb leszedjük. A telt kosarat kissé meg kell rázni stb. A gyümölcsszedés mindenkor korán reggel a hűvösben kell hogy történjék. A leszedett gyümölcsöt hűvös helyre tegyük és csak másnap csomagoljuk s küldjük el. A cseresznye és meggy után érik a sárgabaraczk és korai őszi barack. Ezeknél nem szabad bevárni, mig egészen érettek, ha elakarjuk szállítani, miért is a leszedésnél arra legyünk tekintettel, hogy a szárnál egy kis zöld rész maradjon. Az őszi baraczkot akkor szedjük le, ha a szárnál gyenge nyomásnál puhát érzünk, akkor az már jó szállításra. A sárga baraczkot befőzésre és lekvár készítésre D használják. Az őszi baraczk szállításra igen kényes. Túlérett baraczkot expediálásra ritkán használunk A baraczkszállitáslioz dobozt, vagy kosarat használunk, melybe csak 10—12 darab férjen. Fenekére egy ujnyi vattát teszünk. Minden baraczkot vattával veszünk körül, a hézagokat is azzal tömjük be, hogy a gyümölcs ne mozogjon és szorosan legyen a dobozvagy kosárban elhelyezve. A lekvárfőzéshez a legérettebb baraczkot kell választani. A baraczkok után érnek a szilva fajták. A zöld ringlót befőzöttnek (dunsztba) használják, mely czélra egészen kifejlett, de kemény és éretlen legyen s csak ekkor használjuk gőzbe. Ha éretten kell azt leszedni, úgy nem rázva, hanem kézzel kell leszedni és pedig úgy, hogy a csutkája is rajta maradjon. A házi szilvát, a hol az alja csepes, rázni is lehet. Ha fel akarjuk dolgozni pl. szeszfőzésre vagy aszalásra, mindig annyit rázzunk le, a mennyit egy-két nap alatt feldolgozhatunk. Az alma és a körte kell, hogy addig maradjon a fán, mig kár nélkül ott lehetnek, mert annál tovább eltarthatok. Biztos leszedési idejük akkor van, a midőn a levelek lehullanak. Az első fagyokat a leszedésnél meg kell előzni. Ami a sze,dést illeti, az a gyümölcs értékesítésétől függ. Az asztaliakat kézzel, kampóval és a gyümülcsszedővel szedjük. A szeszhez valókat pedig lerázzuk. Kosárba rakáskor pedig osztályozva, minden gyümölcsöt újságba tekerünk és sarjut vagy apró szénát használunk azoknak csomagolására. Korpa, köles vagy polyva közé nem jó csomagolni, mert a gyümölcs rázás következtében leszáll a fenekére, mely által sérüléseket szenved. A közönséges (alma) gyümölcsöt legjobb czukorhordóba rakni, mint a szomszédbeli Stáier atyafiak. A még olcsóbbat pedig az expediálásnál egyszerűen beleöntjük a vaggonba. Vannak nálunk emberek, de gyümölcsészek is, kik a kopáncsosokat össze-vissza verik doronggal azon babonás hiedelemmel, hogy jövőre többet terem Mindez csak oly Ezsi Vicza-féle jóslat, a mely se nem árt, se nem használ. Azonban inkább káros, mint hasznos, mert sebet ütnek vele, mely betegséget vonhat maga után. Ezeknél az érettség akkor állott be, ha a ko- páncs kinyílik, ilyenkor magától leesik a kopáncscsal együtt. A fekete, piszkos diónak nincs meg az az ára, mint a tisztának, Vannak, kik eladás előtt megmossák s megkénezik (Emseiig) a diót, hogy fehér legyen a héja és igy bocpájtják aztán forgalomba. E czélra néhol kénsavat is használnak; ez azonban megmérgezi a gyümölcsöt, miért ennnek a használata tilos. A gyümölcs feldolgozása éokféle. 1. Aszalásra. Nálunk leginkáb a beszterczei szilvát használják. Ezt ha nagyon primitiv módon eszközük, kifolyik a nedve és füst izü lesz. Az ilyen aszalásnál nem lehet magas árt elérni. Az aszaláshoz mindenek előtt egy jő aszaló kell. Ezek pedig kétfélék, u. m. mozgathatók, melyeket tovább vihetünk s használhatunk a helyszínén, ilyen a Rider-féle amerikai találmány, melynek aszalótárnája deszkából van, rézsútos fekvéssel készítve. A legkisebb számú „0“-val van jelölve és 65 frtba kerül. Házi szükségletre igen alkalmas. Továbbá a Gaisenhaisi, mely a mozgathatók közt a legjobb. (Almás gyümölcsre.) 2., a nem mozgatók. Ilyen a franczia Kaszenil-féle, mely 36—42 óra alatt tökéletesen bevégzi az aszalást. Az aszalásnál a csutakot úgy kell alkalmazni, hogy felfelé álljon. A Trencséni- vagy Mednyánszky-féle aszaló is igen jó és ajánlandó. Az aszalók kiegészítő részei a kályha és a hámozó. A hámozó úgy van készítve, hogy az egész gyümölcsöt kalákára vágja. Az almát és körtét 1/2°/o sós- vizbe, a nyári és őszibaraczkot 1A°/o timsós vízbe mártjuk és azután aszaljuk. Utóbbiakat kétfelé kell vágni. így cselekedve, a színüket is megtartják. A szilváknál alacsony hőfokkal az aszalást kezdeni (25°) és időnként fokozatosan felemeljük 70—85°-ra. Ezután kiveszszük az aszalóból, kihűtjük és újra be- teszszük a melegített aszalóba. Mindez pedig a végett történik, hogy a gyümölcs ezáltal fényt kapjon az aszalóban (különösen a szilva) és pedig: mivel a czukor feloldódik a külső részen. 2. Az alma- és körtéből bort is készítünk. Ez nem oly erős ugyan, mint a szőlőbor, de igen kellemes izü. és egészséges. Különösen nyáron szolgál jó italul savanykás izénél fogva. Egyféle almából nem lehet jó csigert (bort) készíteni, mivel az egy faj nem adja meg a különböző zamatot a bornak, mint szőlő, hanem többfélét kell e czélra használni, u. m. V3 rész édes, V3 rész savanyu és V3 rész fanyar izüt keverve. Az almabor nem tartható el oly sokáig, mint a szőlőbor. Oka az, mivel nincs benne annyi a szőlőborban. (Folyt, köv.) 1895. márczius 24.
