Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

— A gazdasszonyok réme. A többi között van Szegzárdon néhány vadászeb, mely bizonyára nagyon kevés ennivalót kap otthon s igy az éhségtől zaklatva beszemtelenkedik idegen udvarokra, a honnét aztán, hu módjában van, egy-egy darab húst, vagy valami más ilyesfélét elcsen. A múlt héten a Bartina utczá- ban egy úri háztól a nyúl gerinczét lopta s képzel­hetni a háziasszony boszankodását, midőn délben fér­jének kedvencz ételét a legjobb falat nélkül kellett feltálaltatnia. Bizony az ilyen már kész pecsenyét szeretőjvadászebeknek nem ártana a gerinczét leütni, vagy pedig gazdáját bőségesebb koszt kiadására kény­szeríteni.- A kofák harcza. Múlt szerdán a szegzárdi piaczon kedélyes kis csatározást vitt véghez két vi­déki kofa, kik azon vesztek össze, hogy az egyik három tojást, a másik meg négyet kínált tiz krajczárért. A vevők természetesen az utóbbinak ko­sarából csakhamar elkapkodták a tojásokat, mig a másik hiába «várt, mert bizony tojásait hármával senki sem akarta megvenni. Az „eszmecsere“ végre oly heves lett köztük, hogy az egyik a meg­marad tojásokkal argumentálva, vagdosta szomszédja fejéhez, ki annyira leszállította a tojások árát. A kofa harcznak egy rendőr vetett véget, ki közbelépve, nagy nehezen lecsendesitette a felbőszült kofákat. — Megugrott a büntetés alól. Mandl Ferencz fiatal gyönki nyerges iparossegéd a nyáron össze­különbözött egyik jó ismerősével a korcsmában. Az összekülönbözés vége az lett, hogy Mandl azt az is­merőst alaposan helybenhagyta. E miatt aztán a járás­bíróság elé került, hol súlyos testisértés vétségéért vonták kérdőre és Ítélték el. Természetesen felebbezett az ítélet ellen s most végre jogerős Ítélettel 2 napi fogházra s 5 frt pénzbüntetésre, esetleg három napi fog­házra lett ítélve. Csak az Ítéletet kellene neki leülnie; igen ám, de időközben Gyönkről eltávozott s mind­eddig feltalálható nem volt. A megugrott delinkvens tolnai születésű, 23 éves barna fiatal ur, minden kü­lönös ismertető jel nélkül. Az egész országban körözik. — Megtámadott végrehajtó. Múlt pénteken F e- k e t e Józsefet, Szegzárd nagközság végrehajtóját, az újvárosban egy tizenhat éves legényke fejszével tá­madta meg s az öröknek kellett a felbőszült legény­két ártalmatlanná tenni, kit megkötözve hoztak azután be a városházára, hol jegyzőkönyvet vettek fel vele a merényletről, azután szabadon bócsátották. Az ügyet a büntető bírósághoz tették át. — Útonálló SUhanCZ. Múlt kedden esteli 9—10 óra között a Flórián-utczában egy magánosán hazafelé törekvő úri nőt egy ismeretlen suhancz megtámadva, tőle pénzt követelt. Szerencsére éppen ekkor több férfi kanyarodott be ebbe az utczába, kiknek beszédét az útonálló hallva, megugrott.- Gyilkos unoka. Borzalmas hírről értesítik Decs községből lapunkat, hogy ott egy 8 éves Rácz János nevű iskolás fiú boszuból saját 56 éves nagy­anyját — mivel ez őt valami csínyéért megfenyítette — édes atyja puskájával meglőtte. A golyó a szegény asszonynak álkapczáját szakította ki s életben maradá­sához kevés a remény.- Meglopta a testvérét. Mindig rossz testvérek voltak Piszter Ferencz és Pisz tér Juli szegzárdi lakosok, kikben a testvéri szeretetnek a legkisebb szikrája sem volt meg soha sem. Tehát nem is csoda, hogy Piszter Ferencz a napokban agyoniitéssel fenyegetve, azzal állított be Juli testvéréhez, hogy agyonüti, ha át nem adja neki 200 frtnyi pénzét. Ezt természeteseo nem teljesítette a megtámadott, de végre leteperte őt Ferencz és erőszakkal elvette a 200 frtot. A rabló testvért a kir. ügyészségnek adta át a csend­őrség.- Hűtlenség, miatt. Folyó hó 11-én Batina Mihály kormányos, nejét kit hűtlenséggel vádolt szó­váltás közben megszurta, ki most élet és halál közt lebeg. — Juhok a vonat kerekei alatt. Múlt vasárnap a Szegzárdra jövő esti vonat közel a Hauk-pusztához hat juhot teljesen elgázolt, többet pedig megsebesített. Az együgyü állatokat a kolompos a sinek közé vezette, hol szépen megpihentek. A vonat dübörgése sem volt képes megrettenteni őket s igy történt aztán, hogy hatan életükkel váltották meg nyugalmukat. Az el­gázolt juhok Suprits György faddi paraszt „nábob“ tulajdonát képezték. — Nem tudja, hol született. Nem hiába hatvan­két esztendős az öreg Nagy Sándor, egy szegény tol­nai napszámos, de el is felejtette, hogy hol született. Akkor tűnt pedig ez ki, mikor az öreg az ő nap­számos pályafutásán nagyobb karriert csinálandó, fel­ment Budapestre és ott beállt zsákhordónak, a Duna 6 partján. Egyszer aztán beteg lett és kórházba kellvén mennie, ott mözsi születésűnek vallotta magát. Azon­ban mikor az ápolási költségét Mözs községén be akarták hajtani, kitűnt, hogy Mözsnek az öreg Nagy Sándorhoz semmi köze, mert bizony nem annak a te­rületén látta ő meg először a napvilágot. Ilyeténképen kitudható nem lévén, hogy hol született az öreg, most a szegzárdi alispáni hivatal kutatja, hogy hol is jött hát a napvilágra az öreg Nagy Sándor, ki öregségére még a születéshelyét is elfelejtette.- Egy eltitkolt országos baj. Mindenki fogja tudni hova czélozok : a májusi Kőbányán konstatált sertés-vész koránt sincs még leküzdve, sőt ellenkező­leg Magyarország minden vidéke inficiálva van a fel­föld, alföld, Dunántúl s még Erdély is. Az a feltevés, hogy a hidegebb idő megfogja szüntetni ezt a jár­ványt, nem vált valóra. Ha apadás is mutatkozik a betegségben, ezt arra kell vetni, hogy az állatállomány is megfogyatkozott. Leginkább különös, hogy még sokat írnak és beszélnek a vésznek Kőbányán való elfojthatása végett megejtett intézkedésekről, semmit- sem írnak és beszélnek arról, hogy mi történt, vagy mi fog történni az ország más részeiben dúló vész elfojthatása végett. Az is különös, hogy ez a rend­kívüli csapás eddig az ország törvényhozásában szóvá nem tétetett. Mintha nem lenne senkinek tudomása arról, hogy vannak községek, a melyekben a legsze­gényebb néposztály a közelgő télen a legnagyobb Ínségnek van a vész dulása folytán alávetve. A hall­gatásból, a nembánomságból mind az is következtet­hető lenne, hogy nem akarják a vészt, a bajt felfedni, abban a hiszemben, hogy majd mások, nevezetesen a külföld sem látja meg. Pedig a legfőbb ideje már, hogy a szomorú csapásból a tanulságokat levonva komoly előkészületeket tegyünk arra nézve, hogy a vész megszűnjék és ismétlődése esetén egyes helyekre lokalizálható legyen. A kérdés az, hogy Magyarország sertés-kivitele ezentúl csak Kőbányára fog-e szorít­kozni, mint eddig. Hogy még nem régen is a köz­pontosítás elve volt-e irányadó, azt tudjuk, okul az hozatván fel, hogy nincs elég állami állatorvos, majd meg. hogy nemzetközi egyezmények a vidéken való felállítást megnehezítik. Mi ezen okok czáfolátába nem bocsájtkozzunk, de ha azokat helytfoghatóknak el is ismerjük, akkor sem tágítanánk azon nézetünktől, hogy sertéskereskedelmünket bármely áldozatok árán decentralizálni kell. Ez ma már úgy a szakértő mint a közvélemény nézete, csak igy lehet oly rendszabá­lyokat életbe léptetni, melyek folytán jövőben lehetet­lenné válik az egy helyre összevont sertés kereskede­lem tönkretétele valamelyes vész kitörése miatt. — Marha- és lóvásár. A Budapesten deczember 26-ára eső nagy marha- és lóvásár ez évben kivétele­sen deczember hó 24-én tartatik meg.- A postai csomagban szabad levelet is kül­deni. A közönség sürü zaklatásával járó jövedéki el­járást szüntetett meg közelebb, mint értesülünk, a pénzügyminiszter. Igen gyakran merültek fel panaszok az iránt, hogy a pénzügyi közegek a postán szállított csomagokban elhelyezett levelek miatt is jövedéki el­járást indítanak meg, holott leveleknek postai csoma­gokban való szállítása a törvény rendelkezéseivel nincs ellentétben, föltéve, hogy sem a feladó, sem a czim- zett az igy szállított levelek gyűjtésével, illetőleg kéz­besítésével Üzletszerűen nem foglalkozik. A pénzügy- miniszter, egyetértve a kereskedelmi miniszterrel, el­rendelte ennélfogva, hogy 1 pénzügyi közegek a postai csomagokban elhelyezett leveleket, még ha több is van egy csomagban, ne leletezzék meg, illetőleg azok miatt jövedéki eljárást ne indítsanak, kivéve az oly eseteket, midőn megállapittatik, hogy a föladó vagy a czimzett az igy szállított leyelek gyűjtésével üzlet­szerűen foglalkozik.- A polgári házasság megkötésénél való meg­jelenés külsőségeire nézve a belügyminiszter a következő körrendeletét adta ki: Több oldalról felme­rült kételyek és hozzám intézett panaszok alkalmából, a polgári házasság megkötésénél a felektől megköve­telhető külső alakszerűségek tekintetében szükségesnek találom a következőket kijelenteni: A házasság kihirdetésénél, megkötésénél és anyakönyve­zésénél követendő éljárás tárgyában folyó évi junius hó 29-én 27243 I. M. szám alatt kibocsátott utasítás 67. §-a szerint: „A polgári tisztviselő a házasság- kötésnél nemzeti szinü válszallaggal és megfelelő tisz­tességes öltözetben, lehetőleg attilában megjelenni s egyszersmind ügyelni tartozik, hogy a házasságkötés kellő ünnepélyességgel, és jelentőségéhez illő komoly­sággal történjék. Nem szabad azonban oly magatar­tást tanúsítania, mely a házasságkötést az egyházi szertartás utánzatának tüntetné fel s a házasulókat TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (50. sz.) _____ az egyházi öszszeadásnak igénybevételétől visszatart­hatná.“ Az utasítás ezen rendelkezéseiből folyólag kötelessége a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőnek szigorúan megkövetelni azt, hogy a há- zasulók és tanúik a polgári házasságkötés ünnepélyes jellegéhez méltó és viszonyaiknak megfelő tisztességes ruházatban jelenjenek meg. Viszont nem szabad a polgári tisztviselőnek ezen követelményeken túl menni. Tilos nevezetesen megkövetelni vagy a házasságkö­tésnél való közreműködést attól tenni függővé, hogy a menyasszony menyasszonyi koszorút viseljen avagy a házasulok, azok egyike vagy kiséretök az egyházi házasságra emlékeztető avagy általában szokásos jel­vényeket használjon, vagy bárminemű jelképes cselek­ményeket végezzen. Tilos továbbá megkövetelni, hogy a házasulók a házassági jogról szóló 1894. évi XXVI. t.-cz. 39. §-ában előirt két tanun kívül násznépet is hozzanak magukkal. Minthogy azonban az id. t.-cz. 37. §-a szerint a házasságkötés nyilvánosan történik, természetes dolog, hogy önszántából a násznép is megjelenhet s a polgári tisztviselőnek a násznépet a megjelenéstől eltiltani nem szabad. Felhívom Tekin­tetes Uraságodat, hogy ezen rendeletemet a polgári tisztviselőkkel, első sorban az anyakönyvvezetőkkel szoros alkalmazkodás végett haladéktalanul közölje. P e r c z e 1. — A szőlők megújítása. A kormány élénk tár­gyalásokat folytat az agrárbank vezetőségével a szőlők rekonstrukcziója ügyében. Arre nézve az agrárbank, mely működését nemsokára megkezdi, újfajta törlesz­tésre kölcsönöket fog a szőlősgazdáknak szőlőik re­konstrukcziója és uj szőlőik alapitása érdekében nyúj­tani. Ennek módja az lesz, hogy a kölcsönök 15 évre fognak szólni; de az első öt évben a kölcsönvevő semminemű visszafizetést nem teljesít, a mint hogy az uj szőlők az első öt évben alig is jövedelmeznek. A hatodik évtől fogva természetesen nagyobb évi részletekben fogják a tőkét visszafizetni a tizenötödik évig bezárólag. A kormány az agrárbanknak azt a nagy kedvezményt akarja nyújtani a szőlők rekon- strukcziójára kifejtendő akcziójának támogatására, hogy azok a járulékok, melyek az ily kölcsön vissza­fizetésére szolgálnak, közadók módjára hajtassanak be. A kormány e kérdésre vonatkozólag már legközelebb törvényjavaslatot nyújt be a képviselőháznak. — A Kakas Márton szerkesztőségétől a követ­kező sorokat kaptuk: A Budapestre feljött vidéki hírlapírók közül számosán meglátogatták a Kakas Márton szerkesztőségét is, hol igen szives fogadta­tásban részesültek. Saját szemeikkel akartak arról meggyőződni, hogyan csinálják a világ legolcsóbb élczlapját. Szerkesztőnk természetesen azonnal tisz­teletpéldányt ajánlott fel a kollegáknak, a kik azon­ban könnyes szemekkel jelentették ki, hogy egy oly laptól, vagyis a Kakas Mártontól, mely egy évre 4 forint, félévre 2 forint negyedévre 1 forint, nem fogadhatnak el tiszteletpéldányt, hanem mind előfizetnek, sőt agitációt indítanak, hogy közönségük is minél tömegesebben előfizessen. E fogadás hallatára örömkönnyek jelentek meg szerkesztőnk szemeiben s kijelentette, hogy ezzel Sipulusz lapja a Kakas Már­ton fordulóponthoz érkezett. A tiszteletpéldányt azon­ban kollégái rendelkezésére bocsátja. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. 1895. d ecz ember Nyilvános köszönet! Nem lévén képes a mostani fájdalomtól dúlt kedélylyel személyesen vagy írásban megköszönni a szeretet és részvét ama sok nyilvánítását, mely- lyel drága Szidónia leányom halála alkalmával családom megtiszteltetett, ez utón fejezem ki a kegyes részvevőknek leghálásabb köszönetemet. Szegzárd, 1895. decz. hó. Özv. Martin Ferenczné. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. R> L. Legyen szives karácsonyi számunkba is köz­leményeket küldeni, egyébként szives tudósitésait köszönjük. Ma Tamásia Versei nem lapunkba valók. Liberálisa Nagyon helyes, de lapunkban nem kö­zölhető. L. Tol naa Felhasználjuk; az ügy különben nem ismeretes előttünk. Ka Sa Levélben bőven kifejtjük a kérdéses dologban álláspontunkat; most csak annyit mondunk, hogy Önnek nincs igaza. Bátaszéka Köszönjük, de ott már van megbizható tudósítónk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom