Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-01 / 48. szám

1895. deczember 1._________________________TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (48. sz.)

lesz. Mert e szerek a mellett, hogy a bőrt érdessé

teszik és ránczossá, jól megvilágítva úgy látszik, mintha az illető csak alkalmakkor szoknak mosdani.

A szőkék bőre fehérebb, pirosabb a barnákénál, de gyakran fedik úgynevezett „bőrhibák“ májfoltok, szeplő és ■ bőrszenny alakjában. Nem beszélhetek e helyen ezen bőrhibák okairól, csak röviden említem fel, hogy I szeplőt és májfoltot, miután mindakettő a bőr legfelső rétegének legalsó részében hatátosan helyezkednek el, eltávolíthatjuk, ha bőrhántó szerrel kezeljük a bőrt. Rendesen lefekvés előtt meleg vízzel és szappannal mossuk jól le azon bőrhelyeket, hogy a bőr tiszta és lágyabb legyen. Ekkor dörzsöljük be jól, azon helyet, szappannal addig, a mig jól habos, e hab rá kell, hogy. száradjon a bőrre és flanellel betakarandó, csak reggel mossuk le tisztára. Négy egymásutáni használat után a bőr lehám- lik, tehát vörös szinü lesz, de ez elmúlik. Ha fájdalmas volna a bőr, vaseline-nel kenjük be egy-két napon át. Borax szappan, ichthyol szappan vagy „Savon pinriliant“, ezek bőrhántó szappanok. Folyadék alakjában pedig 1 gramm borsavassó, 50 gramm mentha- viz keveréke, melyből jól bedörzsölendő a bőr és azonfelül, vászondarab lebenyt e folyadékba bemártva, éjjelen át a szeplős bőr részen hagyjuk. Ha érezzük, hogy a bőr összehuzódik és repedezik, egy kanál meleg vízbe öntsünk öt csepp benzve festvényt és ezzel dörzsöljük be azon bőr részt, hogy a szeplős bőrfelület lehámoljon.

A bőr atkák és a bőr szenny eltávolítása történik, meleg viz és homok szapannal való mosás által úgy, hogy a homok szappannal mindinkább fokozatosabban dörzsöljük a bőrt a mig piros nem lesz. Ekkor a habot szeszes vízzel lemossuk, de óvakodjon az illető a szivacscsal való mosdástól.

Ha aki mégis fehérré akarja tenni bőrét próbálja meg kenésre használva e kenőcsöt. 50 gramm rizspuder, 20 gramm ibolya por, 5 gramm dextrine- ből meg rózsavízből készüljön a kenőcs, melyből vékony rétegben kenjük be a bőrt éjjelre, többször egymásután, hogy reggelenként a bőrről azt lemossuk jó meleg vízzel és tojás szappannal.

És ha némelyeket a gond, vagy a káros szépitő szerek okozta ránczok ejtenék félelembe, ajánlatos a ránczos bőrrésznek két kézzel való elsimítása, hogy annak helyére, megfelelő nagyságú, jól ragadó mézgás tafota lebenyeket ragasszon és ha ez ráncz nélkül oda tapadt, éjjelre rajta hagyja.

Hogy többször kell ez eljárást ismételni, az természetes. És ha valaki említett bőrszépitő eljárások által mégsem lesz szebb, jusson eszébe, hogy az igazi szépség egyik főkelléke a :— szellem.

(Folyt, köv.)

KÜLÖNFÉLÉK.

A dunántúli ref. püspöki szék betöltése. Pap p Gábor püspök elhalálozásával megürült püspöki székre eddig négy jelölt van : Körmendy Sándor somogyi, V á 1 y i Lajos negyedi/ C z i k e Lajos szőnyi esperesek és Antal Gábor ácsi lelkész. A szavazatok száma 284 s minden egyházközség egy szavazattal biró taggal vesz részt a választásban. Körmendy Sándornak erős ellenfelei vannak: Antal Gábor ácsi lelkész különösen kedvelt Pápa és Komárom vidékén; de legerősebb versenytársa Czike Lajos, valamint Vályi Lajos esperes és h. püspök is. Tehát a küzdelem erős lesz s hogy ki fog a küzdelemből győztesen kikerülni, azt előre bajos volna megjósolni. A szavazatok különben legkésőbb 1896. évi január hó 10-ig a főgondnokhoz, Budapestre küldendők. Január lO'-én bontja fel a szavazatokat Tisza Kálmán főgondnok elnökleté alatt működő bizottság, melynek tagjai: Eötvös Károly orsz. képviselő, Molnár Béla ügyvéd, Dósa József, Tatai Imre, Juhász Pál és Vörös Ede lelkészek. A választás addig tart, mig kétharmad többség el nem éretik, de a választást 1896. márcziu- sig mindenesetre be kell fejezni, hogy az akkor összeülő rendes közgyűlésnek jelentést tenni lehessen.

— Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága deczember hó 4-én gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából közöljük a következő fontosabb pontokat: Belügyminiszteri rendelet, az 1875. III-ik, az 1879. XXXVII-ik, úgy az 1883. XV. t.-cz. alapján kivethető pótadók még- állapitása körüli eljárás tárgyában. Belügyminiszteri rendelet, a nyilvános ünnepélyek alkalmával középületek- és közintézetekre kitűzött nemzeti szinü lobogóknak az ország czimerével történendő ellátása tárgyában. Kereskedelmügyi miniszteri rendelet, a

szegzárd simontornyai törvényhatósági közút harcz- kölesdi szakaszának kiépítése tárgyában hozott folyó évi 68. sz. határozatra vonatkozólag. Gróf Festctits Andor, volt földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák leirata, melyben a földmivelésügyi minisztériumnak vezetésétől vsjó megválását a törvényhatósággal közli, s egyszersmind a tapasztalt támogatásért köszönetét nyilvánítja. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák leirata, melyben miniszterré történt kineveztetését a törvényhatóság tudomására hozza. Kolozsvár szabad királyi város körlevele, melyben a Vágó Pál festőművész által tervezett történelmi menet megvalósításának előmozdítását kéri. A II. országos egyetemes tanügyi kongresszus rendezőbizottságának segély iránti megkeresése. A gyór- veszprém-dombovári helyiérdekű vasút részvény-társaság jelentése, a vármegye képviselőjének igazgató- sági tagjává leendő megválasztása tárgyában. A törvényhatósági igazoló- és bíráló-választmányok előterjesztése a folyó évi őszi rendes közgyűlésből elrendelt törvényhatósági bizottsági tagválasztások eredményéről. • Szabályrendelet-javaslat a vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről. A közegészségügyi bizottság előterjesztése, a Szegzárdon felállítandó 3-ik gyógyszertárra vonatkozólag. Ugyanazon bizottság előterjesztésére, a Tevel községben felállítandó gyógyszertárra vonatkozólag. Alispáni előterjesztés, a vármegyei tisztújító közgyűlés határnapjának kitűzése tárgyában. Alispáni jelentés, a Bogyiszló községnek Tolnavármegyéhez csatolása érdemében Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun vármegye küldöttségével együttesen megejtett vegyes-bizottsági tárgyalás eredményéről. Tiszti ügyészi vélemény, a vadászati bérlet kihirdetése tárgyában Tót-Keszi, Szakcs, Bölcske, Regöly, Kocsola, Tamási, Paks, Kónyi, Gyula-Jováncza és Szakály képviselő-testületei által alkotott szabályrendeletre vonatkozólag. Számvevői vélemény az 1895. évre Uzd-,Boijád községben kivetett katonabeszállási pótadónak részleges leírása tárgyában. Szemvevői vélemény az 1895-ik évre Szegzárd községben kivetett katonabeszállásolási pótadó leírása tárgyában.

— A tisztujitás. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi deczember hó 16-án tartja meg tisztujitó közgyűlését. Ez lesz valószinüleg az utolsó tisztujitó közgyűlés, mely az előjelekből ítélve — semmi lényeges változást, semmi meglepetést nem fog a tisztikarban előidézni. Megválasztják újból a régieket, legfeljebb a nyugdíjra megéretteket fogják nyugdijba küldeni és a főszolgabirák között lesz egy kis változás, a mennyiben Nagy István bonyhádi főszolgabíró újév után Dombóvárra megy,- az ő helyét pedig Perczel fogja elfoglalni.-- Választmányi ülés. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottságának állandó választmánya a közgyűlést megelőző napon, deczember hó 2-án délelőtt 10 órakor ülést fog tartani.

— Névmagyarosítás. Lövy Mór Márton báta- szélti illetőségű budapesti lakos Vezetéknevét Lukács-ra változtatta belügyminiszteri engedélylyel.

— Névestély. B o r z s á k Endre, szegzárdi ev. ref. lelkészt, lapunk' belmunkatársát, a szegzárdi dalárda névestélye alkalmából — mint a dalárda tiszteletbeli elnökét .£■*>• 'meleg óváczióban részesítette. A dalárda Abaffy József karnagy vezetése mellett kitünően énekelt el az ünnepelt ablakja alatt egy dalt, mire ő közöttük megjelenvén, lelkes éljennel fogadtatott és behívta a daltestvéreket vendégszerető házába, hol a ház úrnője, hidegsülttel, meleg pogácsával és borral kinálgatta a vendégeket. Alig foglaltak helyet a szegzárdi dalárdisták, máris felhangzott a tágas épület folyosóján a szegzárdi ref. népdalárda szépen előadott üdvdala, majd pedig a dalárda vezetője, Rácz Károly kántor-tanitó hosszabb beszédben üdvözölte B o r z s á k urat, ki a szeretet és tisztelet eme őszinte nyilvánulását személye iránt megköszönve, a dalárda tagjait barátságos vacsorára hívta meg. Vacsora alatt a dalárda nevében az első tósztot Kovács Dávid mondotta a „dal-királyra“, az egyesület tiszteletbeli elnökére, kit még Abaffy József és Schneider János is felköszöntöttek, melyekre ő mindig a tőle megszokott szellemességgel felelt. Közben, közben a szegzárdi úri dalárda és a ref. népdalárda gyújtottak rá lelket, szivet gyönyörködtető és nemesitő dalokra, majd pedig a fiatalság Laky Ottmár szabatos zongorajátéka mellett tánczba vitte a boldog apának szeretetre méltó kedves leányait. így folyt le azon férfiúnak névestélye, kit az Istenek annyi sok jeles képességgel felruházva oly szerető szívvel áldottak meg, mely egyforma melegen dobog családjáért, hazájáért és barátjaiért.

3

— A szegzárdi főgimnázium. A Pécsett megjelenő „P. N.“ napilap vezcrczikkben foglalkozik a Szegzárdon felállítandó főgimnázium ügyével s többek között a következőket mondja: „Gratulálunk a szomszédmegye e vívmányához (t. i. a főgimnáziumhoz), melyet hosszú, de annál kitartóbban s odaengedőbben viselt küzdelem után szerzett meg. Régi vágya teljesül, valódi szükség nyer kielégítést. És maga Szegzárd, a megye székhelye, Valóban kiérdemelte a köz- oktatásügyi miniszter figyelmét, mert anyagi helyzete nem engedi meg polgárainak áldozatkészségét, nem képes lehetővé tenni, hogy akár kulturális téren, akár egyéb igények tekintetében szabadabb fejlődésnek induljon.“

— Állami segély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az iparos tanoncziskola részére 301 frt 52 kr állami segélyt utalványozott.

— Tolnavármegye monográfiájának illustrátiói. Tolnavármegye nagyértékü monográfiáját nagyban fogják emelni az illusztrácziók, melyeknek legnagyobb részét Dörre Tivadar, hírneves hazai illusztrátor, fogja elkészíteni. Dörre Tivadar az elmúlt héten Yosinszky Mór szegzárdi esperes-plébános, a monográfia őskori részének Írója meghivására szegzárdra jött, hogy az ő magyarázatai szerint a mű fejléczeit (fejezet-képeit) elkészíthesse. A kitűnő illusztrátor a a kőkorszak, a bronzkor és a vaskor fejléczein kívül két kultur képet is fog készíteni. Az egyik kulturkép a kőkorszaki mozgalmas életet tünteti fel a lengyeli sánezon, a másik bronzkorszaki képet mutat a kurdi sánezokon, a hol az őslakók bronzöntéssel foglalkoznak. Az egyik fejléczbe a művész, a szegzárdi „Jajdomb“-ot vette fel, a mostani amerikai szőlőtelep helyén s ezen a dombon áll a kelta máglya, a melyen a halott fekszik s a körülötte összecsoportosult siránkozó tömeg éppen meggyujtja a máglyát- A körülötte levő posványbán kisebb dombokon látszanak távolban a czölöp- épitmények, a h onnét csolnakokon érkeznek éppen a „Jajdomb“-i tüzmáglyához, a, háttérben pedig a szegzárdi hegyek emelkednek. Érdekes az is, hogy minden egyes kép hátterében a megfelelő község látképe lesz megrajzolva.

— Jótékonyság. A pécsi káptalan tagjai az óvoda és gyermekmenhely részére 185 forintot adományoztak, melyért a kisdedek nevében hálás köszönetét mond az intézet elnöke.

— TanitÓVálasztás. A bátaszéki községi iskolaszék a megürült lajvér-pusztai tanítói állásra N i d e r- 1 a n d Ferencz marázai kántortanitót választotta meg, ki hivatalát már el is foglalta.

— A téli szezon. A téli szezon egyik legkedvesebb és legegészségesebb sportja a korcsolyázás, melynek most már városunkban is sok hive van. Várva-várják kedves Halifax urat, mikor köti fel fényes korcsolyáját, s mikor siklik először végig a simára befagyott krinolinkerti pályán. Az idő már nincs messze: ezt mutatja a hőmérőben összezsugorodott higanyoszlop s ezt mutatják a tél előhirnökei a szállingó hópelyhek és az ablakokon megjelent jégvirágok. A korcsolyázási sport híveinek tehát megjő nemsokára a kedves mulatságuk, a mit a br. Augusz- féle ház sarkára kitűzendő táblácska fog hirdetni. Mig ez bekövetkezik, addig csak tessék a szegzárdi korcsolya-egyesület tagjai közé belépni, hogy azután mire szent Halifax megjön, mindenki megjelenhessék a jégen, a hol vig élet és elevenség fog az egész szezon alatt uralkodni.

— Névmagyarosítás. Frank Károly, dföldvári illetőségű budapesti lakos belügyminiszteri engedélylyel „F e r e n c z i“-re változtatta vezetéknevét.

— Halálozás. Általános részvéttel helyezték november hó 27-én örök nyugalomra Dunaföldváron özv. R á t h Györgynét, szül. R á t k a y Annát, ki 52-ik évében hunyt el. A boldogult testvérnénje volt R á t k a y László ügyvédnek s jeles népszinműirónak. Az elhunyt haláláról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Rárth Erzsébet férj. Török Elemérné, Ráth Irén, félj. Eggenhofer Gyuláné és Ráth Endre mint gyermekek, fájdalomtól megtört szivvel jelentik a maguk, valamint az összes rokonság nevében is a felejthetetlen édes anyának illetve testvér, anyós és nagyanyának özv. Ráth Györgyné szül. Rátkay Annának élete 52. évében folyó évi november hó

• 25-én esti 11 órakor történt váratlan elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 27 én d. u. 4 órakor fognak a dunaföldvárai fehérvári-utezai róm. kath. temetőben levő családi sirbolba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 28-án reggeli 9 órakor fog a szent Ferencz-rendiek templomában az egek Urának bemutattatni. Kelt Dunaföldváron, 1895. évi november hó 26-án. Áldás és béke poraira! Rátkay József, Rátkay Teréz férj. Ráth Ferenczné, Rátkay György, Rátkay Erzsébet férj. Dósch Gyuláné, Rátky Irma félj. Német Istvánná, Rátkay László, Rátkay Karolin férj. Preszly Gyuláné, Rátkay Francziska félj. Köpf Kálmánná, testvérei. Török Elemér, Eggenhófer Gyula mint vők. Török Elemér, Eggenhófer Józsika unokák.