Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

1895. november 24.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (47. sz.)

3

kitelelő részére, vagy a tőkefejre, vagy a nyakra, vagy a szölővessző alsó részére, lehetőleg valami repedésbe, vagy háni-lefeslésbe s ott a legnagyobb téli hideget is kiállja, miért is téli petének neveztetik.

Ezen téli petékből tavaszkor kizárólagosan egy nőstény fillokszera kel ki, mely azonnal a gyökerekre húzódik s ott megkezdvén a szaporodást, egy nyár folyamán 25—30 ezer. millióra menő nemzedéknek lesz törzsanyjává. Ezen nemzedék párosodás nélkül szaporodik, nevezhetjük szüznemzedéknek s ezek szerint van két nemű nemzedék, egy ebből keletke- i zett törzsanya s a törzsanyából eredett rengeteg számú szüznemzedék.

A fentiekből a következőket lehet levonni:

1. A fillokszera, ha a nyár folyamán a természet által rendelt rajzás, illetve párasodás meg nem történik, fajfenntartási képességét elveszti s csakis a gyökereken már élődő példányok parthenogenezise (szűznemzése) által keletkezett nemzedék képes magát egy évig, — esetleg kevesebb mennyiségben a gyökereken áttelelő satnyább egyénekben — két évig fenntartani, midőn is a nemzedék teljesen elsatnyulva, szaporodási képességét elvesztve, kipusztul.

2. Egy, vagy több egykorú törzsanyából származott nemzedék a tőkét két éven át sem képes megölni másodszori megrohanás nélkül s az újabb megrohanás ellen megvédett tőkék anyagyökerei újra kihajtanak s életerős tőkéket nevelnek.

Az ellepett gyökereken levő szüznemzedék, valamint a nyári rajzásból, illetve párosodásból származó kétnemű nemzedék ellen tehetetlenek lévén, egyedül a rajzás meggátlása által és a tőke szilárd részeire, nyakra, fejre, vagy vesszőkre rakott téli petékből tavaszszal kikelő törzsanyának a gyökerekre való jutásának megakadályozását kell czélul kitűznünk s ezen őzéit azáltal érjük el, ha a tőkének nyakát, illetve tövét immunis homokkal körülzároljuk, mely homok a tőke tövére szorosan reátapadván, a lefelé törekvő filloxera törzsanyát keresztül nem bocsájtja s igy a tőke a másodszori megrohanás ellen meg van oltalmazva.

Hogy ezen megvédésnek, megoltalmazásnak milyen fontossága van, nem a törzsanyának egyes voltát kell tekintenünk, hanem ezen egy törzsanyából egy nyáron át 25—30 ezer millióra felszaporodó nemzedéket.

A filloxera szüznemzedéke a talaj minőségéhez képest, a mi kisebb nagyobb kövecsek és kövek által előidézett üregektől van feltételezve, többé kevésbé képes a talajban egyik gyökérzetről a másikra átvándorolni s romboló munkáját az elsatnyu- lásig folytatni, de a törzsanya, mely a tőke egyik szilárd alkatrészén kél életre, csakis a tőke nyakán vándorol a gyökerekre. A törzsanya nem bir szárnyakkal, nem repdes, nem hagyja el a tőkét s igy maga a természet szükségképpen ojtotta belé azon instinktust, hogy ne válassza a fáradsággal és küzdelemmel járó vándorlást a földön keresztül, hanem menjen mintegy azon a természetes Ariadne fonalon, mely a tőkéről a gyökérzetre vezet.

A homokkal telt csöveknek hatása a türzsanyák- nak elpusztítására tehát könnyen belátható.

De ezen csöveknek nemcsak a törzsanyák kizá rására van hatása, de magának a rajzásnak megakadályozására is, mert ha a fillokszera képes is az alkalmas talajokban vándorolni, a közlekedésnek természetes útja a tőke gyökereiről a tövön, illetve a tőkenyakon át vezet s minthogy ott immunis homokra- talál, abba belevész s már ennélfogva is az alkalmazott csövek mutatnak fel annyi eredményt, mint a szénkénegezés által jól sikerült gyérítés.

Nem mulaszthatom el azon feltevés naivságára rámutatni, hogy a fillokszera, midőn a nyári párzás czéljából a föld színére kijutni törekedve a homokra talál, ott megfordulhat s azt kikerülve a földön keresztül is levegőre juthat. Lám a légyfogó üvegben a legyek látják, hogy merre jöttek a kelepczébe, de hogy azon az utón visszamenjenek, egyiküknek sem jut eszébe.

A tőke nyakát körülzároló immunis homok a szőlőben előforduló földmunka, mint ásás, döntés, kapálás által elkeveredésnek van kitéve s ez által elvesztené immunitását, hogy ez meg ne történhessék, alkalmaztatnak az agyag (esetleg más) csövek, melyeknek egyedüli rendeltetésük, hogy az immunis homokot együtt tartsák. Az alsó nyílást maga az altalaj zárja el, mely a csőbe töltött homok elfolyását meggátolja.

Az agyak csövek helyett bárminő anyagból készültek is alkalmazhatók volnának ugyan, mint fa, vas, bádog, stb., de úgy tartósságra, mint előállithatóságra, árra nézve valamennyi messze marad az agyagtól.

A jól kiégetett agyag nem korhad, nem élenyül, nem fagy szét, a téglagyárok azokat ezrivel állíthatják elő, áruk a közönséges téglák árával lehet körülbelül egyforma 1 a hol a csövekre, illetve az általuk való védekezésre a talaj kötött voltánál fogva szükség van, mindenütt előállítható s a legkevesebb szállítási költséget igényelvén, természetesen legolcsóbb.

Az agyagcsöveknek nagysága, alakja, falvastaga lehet különböző, mégis, hogy kellő biztonságot nyújtson, elegendő homokmennyiséget tartalmazhasson, elegendő erős és tartós legyen, 20 ctm. átmérőjű, 20 ctm, magasságú és 3 ctm. falvastagságú lehet; hogy hengeralaku-e, négyszögletes-e, vagy sokszögü-e, az mellékes, de a kapálás tekintetéből a henger alakú a legkevesebb megsértésnek van kitéve s azonkívül a téglagyárak által legkönnyebben előállítható.

A 3 ctm. falvastagságú csövek, hacsak a szőlőmunkások által készakarva szét nem romboltatnak, elegendő tartósak s az egyszer alkalmazott csövek évek hosszú során át eltartanak s minden újabb költekezést feleslegessé tesznek, legfeljebb megvizsgálandó a homok, nem e folyott le valamely nagyobb nyíláson s ha megfogyott volna, utánpótlandó.

A homoknak teljesen immunisnak kell lennie s e tekintetben a legsoványabb, legrosszabb, legkvar- ezosabb homok a legjobb szolgálatot teheti.

Az előadottakból világos, hogy a védekezés nemcsak az újonnan ültetendő szőlőknél alkalmazható, hanem a már öreg szőlőknél is. Minthogy a röpdöső két nemű nemzedék a szél által az immunis homokban tenyésző tőkékre is elragadtathatik s e miatt senki sem nyújthat teljes biztosítékot az iránt, hogy az ültetendő vesszőn nincsenek-e törzsanyát magában rejtő peték: a védekezés nem szoritkozhatik az ültetésre, hanem fel szabad tennünk, hogy már inficziált szőlővel van dolgunk. Továbbá világos, hogy az újonnan rekonstruálandó szőlőknél nem okvetlenül szükséges a csöveket azonnal alkalmazni, hanem azok később is alkalmazhatók.

A csövek alkalmazása s a velük való bánás nem igényel semmiféle előleges tanulmányt s az bármely egyszerű napszámos által az első látásra, sőt egyszeri magyarázatra is elsajátítható. Mindazonáltal annyi lelkiismeretet megkövetel, hogy hanyag alkalmazás által a siker ne tétessék kétségessé.

A csöveknek szilárdabb állása czéljából azoknak a föld színe alá rejtése, mintegy rögzítése van oka- datolva.

Természetes dolog, hogy az immunis homoknak beszerzése nem lehet mindenütt egyforma könnyű, az a helyi viszonyoktól függ s meglehet, hogy az vajmi csekélységbe kerül, meglehet, hogy néhutt túlságos sokba. De mégis a homok annyira elterjedt földnem, hogy a legtöbb helyen annak beszerzése nem igényel nagy kiadásokat.

A csöveknek rendkívüli egyszerűsége miatt azoknak tisztán technikai leírása a a vele való bánás vajmi kevés mondani valót igényelt volna, de hogy azoknak czélszerüsége annál megérthetőbb legyen, szükséges volt a több éven át szerzett tapasztalatokra hivatkozam, valamint a fillokszerának tudományos vizsgálódások alapján megállapított életrajzára, szaporodási és terjedési módjára kiterjeszkednem.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A pécsi megyéspüspök állapota. Dulánszky Nándor dr. pécsi megyéspüspök állapotában a múlt héten változás nem állott be. A beteg egyházfő most a beállott hideg miatt kénytelen állandóan a szobában tartózkodni.

— Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség képviselő-testületé folyó hó 19-én délután 2 órakor ülést tartott, melynek legfontosabb tárgyát a fő- gymnasium épületéhez szükséges területnek a kisvá- sártérből leendő megvétele képezte. A képviselő-testület újból megszavazta, hogy a főgymnasium részére szükséges 1505 Q öl telket megveszi az uradalomtól. E határozatot 37 szótöbbséggel hozta meg a képviselő-testület s megjegyezzük, hogy ellene senki sem szavazott, szavazati jogával — noha jelen volt, — nem él: dr. St.einer Lajos ügyvéd és Tóth Károly mérnök. Az érdemleges határozat jóváhagyás végett már f. hó 21-én beterjesztetett a megyéhez. A tárgyalások további során tudomásul vették a községi menedékházak és a községi közutak jövő évi költségvetését, Tóth Gyula kérvényére pedig leírásba hozni határozták a reá tévesen kivetett fogyasztási adót.

— Az erélyes főispán. Simontsits Béla Szatmár- megye főispánja felfüggesztette Ilosvai László megyei alszámvevőt, valamint az erdődi, mátészálkai és

nagysomkuti főszolgabirákat, több körjegyzőt és falusi bírót. Czerjék megyei pénztárnok hivatalvesztéssel, a főszámvevő és ellenőr egyenkint 500 frt birsággal, az árvaszéki 200 írttal megbirságoltattak.

A vagyoni felelősség az alispánra is kiterjesztetett, mert 10.000 frt hivatalos pénz hiányzik.

— A szegzárdi országos vásár. Múlt vasárnap és hétfőn tartották meg Szegzárdon az Erzsébet-napi vásárt, melyre oly nagy számmal jöttek be a vidékiek, hogy a vásár a legélénkebb vásárok közé sorozható. Különösen nagy volt a tolongás a zöldségárulók körül, mert mindenki igyekezett a télire való zöldséget bevásárolni, a mit ezúttal igen olcsón árultak. A marhavásárt nagyban befolyásolta az a körülmény, hogy csak a közeli községekből hajtottak fel szarvasmarhát, mert a megye felső részében köröm- és szájfájás uralkodik. A szarvasmarhák különben igen jó áron keltek el.

— Fizetésjavitás. A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács folyó hó 16-án tartott ülésében Kon- stanczer László hitközségi pénztárnok 350 frtnyi évi fizetését 100 írttal megjavította. A fizetésemelés nagyon indokolt volt, mert a pénztár vezetése az uj pénztári könyvek alapján oly terhes, hogy azt csak megfeszített munkaerővel képes a pénztárnok elvégezni. A hitközségi tanács a fizetésemelésnél azt is tekintetbe vette és méltányolta, hogy Konstanczer László nagy felelősséggel járó hivatalát pontosan és lelkiismeretesen vezeti, a miről a legközelebb tartott pénztárvizsgálat alkalmával is meggyőződött.

— Pályázat tanítói állásra. A szegzárd-ujvárosi róm. kath. elemi népiskolánál Nemes Győző tanító előléptetése folytán egy tanítói állás jött üresedésbe, melyre az iskolaszék folyó évi deczember hó 10-ig terjedő határidővel a pályázatott már ki is irta. Ezen állással 500 frt évi fizetés van egybekötve, melyet a megválasztott tanító havi előleges részletekben vehet fel a hitközségi pénztárból.

— A szegzárdi kaszinó uj tagjai. A szegzárdi kaszinó legutóbb tartott választmányi ülésében uj tagokul felvette: Reich Oszkár megyei aljegyzőt, Freihauser János gyógyszerészt, Moravek Gábor kir. ügyészségi Írnokot és S o 1 c z Lajos tanítót.

— Eljegyzés. M a t i s z Nándor budapesti kereskedő eljegyezte Door Mária úrnőt Szegzárdon.

— Uj tanító. Janosovszky Lajos leköszönése folytán a szegzárdi Máj er Arlow-féle magániskolában megüresedett tanítói állásra S o 1 c z Lajos tanító választatott meg.

— A szegzárdi izr. hitközség, mely úgy magyarosodás, valamint a szabadelvű eszmék terjesztésében is a hazai zsidó hitközségek Sorában mindig az elsők között állt, újabb fényes tanujelét adta törhetlen elv- hüségének. A hitközség képviselő-testülete ugyanis folyó hó 21-én tartott ülésében Spányi Leó indítványa folytán foglalkozott az aradi rabbi, dr. Rosenberg Sándor által a vegyes házasság megáldására vonatkozó és az aradi hitközség által elfogadott országszerte ismeretes javaslatával. Indítványozó ugyanis utalva azon körülményre, hogy az aradi izr. hitközség rabbijának határozattá emelt hírhedté vált javaslatát néhány hitközség már magáévá tette, mig más részről az ama határozatban foglalt látszólagos vallási engedményt épen liberális szempontból kifogásolják, helyén valónak látná, ha a szegzárdi izr. hitközség is, mely múltjának tanúskodása szerint a valódi szabadelvüségért harezolók között mindig első sorban állott, preczirozná álláspontját a mind szélesebb körben terjeszkedő és a hazai zsidóságot összességében fölötte érdeklő kérdésben. Mire Leopold Sándor hitközségi elnök részletes indokolás mellett a következő határozati javaslatot terjesztette a képviselő-testület elé: „Tekintve, hogy az aradi izr. hitközség magáévá tette rabbijának amaz enunciátióját, mely szerint a vegyes házasságoknak a kiduschin-t, az egybekelés megszentelését, meg nem adja, ellenben be nem avatottakat könnyen megté vesztő áldás-félét helyez kilátásba, de ezen áldást is a valódi szabadelvűsig megtagadásával oly feltételtől teszi függővé, mely a zsidó vallás mindig perho- reskálta proselita csinálást foglal magában, a menynyiben kiköti, hogy a születendő gyermekek egészben, vagy legalább nem szerint okvetlen a zsidóvallásban neveltessenek; tekintve továbbá, hogy — mint világosan kijelenti — még az említett föltételek teljesítése esetén is a nyert papi áldás a polgárilag kötött házasságot nem szentesíti vallásos házassággá : a szegzárdi izr. hitközség a zsidó vallás tra- ditiójának szempontjából ép úgy, mint az alkuvást nem ismerő szabadelvüség tekintetéből az aradi izr. hitközség határozatához nem csatlakozik“. A beterjesztett határozati javaslat fölött és a dr. Ungar Simon rabbi által elmondott a javaslatnak minden irányban korrekt voltát mély alapossággal és kitűnő elmeéllel méltató nagyszabású beszéde folytán megindult eszmecsere után a képviselő-testület Leopold Sándor javaslatát egyhangúlag elfogadta és dr. Lévai Ignácz indítványára elhatározta, hogy az ülés jegyzőkönyvét sokszorosittatja és a hazai izr. hitközségeknek megküldi.

— Hymen. Bárdossy Oszkár földbirtokos a napokban tartotta eljegyzését Dunaföldváron M u r i n y István gyógyszerész kedves leányával, Melanie kisasszonynyal.