Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-20 / 42. szám
XXIII. évfolyam. 42. szám. Szegzárd, 1895. október 20. TOLWAMEGrY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a toínamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre ...............6 írt — kr. Fél évre . ... , 3 „ — „ Negyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 170. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások Küldendők. Me g j e 1 ec: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . . 1 firt 87 kr. 100—200 „ .... 2 „ 87 „ 200—300 „ . . . 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több A főgimnázium Ugye. A legkalandosabb hirek vannak forgalomban a főgimnáziumnak, e fontos kulturális intézetnek jelen helyzetére vonatkozólag. Sokan ,és pedig a társadalom magasabb osztályaiból is biztosan állították, hogy a \ kormány elégedetlen lévén Szegzárd politikai magatartásával, a főgimnázium felállítását egyszerűen leveszi anapirendről; voltak,kik a városnak várták nyakába hasonló renittens magatartást, hírül adván, hogy megtagadtákaz építkezést. Tán mondanunk is felesleges, hogy e híresztelések minden tényleges alapot nélkülöznek. A főgimnázium ügye egész biztonsággal halad megvalósulása felé s annak impozáns épülete a jövő évben már a legkonokabb kételkedőket is meg fogja arról győzni, hogy Tolnavármegye régi óhaja sok küzdelem, fáradtság és áldozat árán immár kézzelfogható, megtestesült valóság. Hogy a. közoktatási kormány az ország,- gyülésen tett Ígéretét beváltani el van határozva, semmi sem igazolhatja fényesebben, mint hogy az 1896-ik évi költségvetésében egy állami középiskolának Szegzárdon való felállítását elódázhatlan szükségnek mondván, kéri a törvényhozást, hogy az épület emeléséhez hozzájárulás czimén általa kilátásba helyezett 50000 frt segély első részletét, vagyis 25000 frtot megszavazzon és folyóvá tegyen. Továbbá, hogy a vármegye is hasonló komoly elhatározással kíván elvállalt kötelezettségeinek eleget tenni, mutatja azon körülmény, hogy éppen a Hét folyamán tartott közgyűlésében néhány szavazat kivételével, óriási többséggel szavazta meg az egy százalékos pótadót, melynek e^yik főczélja a főgimnázium fenntartására felajánlott 100000 frtnyi összegnek rendeltetési hélyére való fordítása. Végre, hogy maga ' Szegzárd is szinte egész komolysággal igyekszik az ügy akadálytalan lebonyolítása érdekében, kötelezettségeinek megfelelni, mutatja azon körülmény is, hogy a terveket és költségvetést elkészíttetvén, azt még az év folytán az érdekeltségnek bemutatni s az építkezésre vonatkozó árlejtést megtartani fogjk. Mint minden nagyszabású ügynél, úgy természetesen ennél is tílerülnek fel időnként egyes megoldandó kérdések, de ezek már mind oly természetűek, nnelyek a megvalósulás elé komoly akadályokat egyáltalán nem gördítenek. így a napokban is JVilmerült egy, mely. általánosan feltűnést fog kelteni s bizonyára sok magyarázgatásokra fog alkalmat adni. A város tudvalevőleg a középiskola helyéül kijelelte és megvette a kis vásártéri telket az uradalomtól, melyet a közoktatási miniszteri kiküldött szakértői, helyszíni szemle után megállapított véleményje alapján, mint a kijelelt három telek közül egyedül alkalmasat a minisztérium, el is fosradott: O 7 ezen vétel iránti szerződés jóváhagyás végett a törvényhatóság elé kerülvén, a képviselő- testületi határozat alaki okokból megsemmisittetett, mert állítólag a községi törvény 110. §-a megköveteli, hogy a képviselő-testület tagjainak felénél több megszavazza a birtokvételi szerződést, a képviselő-testületi ülésen pedig jelen volt ugyan az 56 tag közül 29, tehát felénél több, de hárman ellene sza^ vazyán, a tiszti ügyész ur véleményje szerint a törvényben kiszabott és megkívánt tagszám nem teljes. Természetesen ezen megsemmisítés folytán az építkezés elé, ha a jóváhagyás az év végéig kieszközölhető nem volna, nagyobb akadályok gördülhetnének, de jó akarattal a dolgon lehet segiteni oly módon,* hogy a] képviselő- testület azonnal összehivatván, az tűzze ki haladéktalanul a törvény által 30 napra megszabott közgyűlés határidejét; ott pedig jelenjenek meg a képviselő-testületi tagok teljes számban, mert ha ezt megteszik, ismerve a hangulatot, biztos reményünk van reá, hogy I a vételi szerződés megkötése mellett nem 26, hanem 53 szavazat fog nyilatkozni. Ha azután a jóváhagyás akkor is meg- tagadtatnék, ebben az esetben - természetesen más módon kellene az akadályok elhárításáról gondoskodni. Mert az bizonyos, hogy igen sokan vannak Szegzárdon, kik semmiféle eszköztől vissza nem riadnak, ha egyszer arról lesz szó, hogy egy minden részében nagy fontosságú ügy megovassék attól, miszerint az egy jelentéktelen kisebbség ellenszenvén hajótörést szenvedjen. b. TÁRCZA. Az újkori filiszteusok. Irta: HRABOVSZKY LAJOS. Színes meséi a vén bibliának Agyamban olykor vissza-visszajárnak. Látom az erdőt, hol a csodakút van, A szegény századost Kafarnaumban Elestét a vastes tü Góliáthnak. Szánom a sorsát a tékozló fiúnak, Bűnösöknek, kik tisztítóba jutnak S a mint a múlt ónajtaját kitárja, Előttem ül Sámsonnak Delilája — Csábos határköve egy válaszúinak. Szivemre képzelgés világa téved, Delilám, Sámsonod vagyok tenéked, Ajkam egy izzó, szomju csókra vágyik. De te csak kinzasz, elkinzasz halálig S nyugvó fejemről fürteim kitéped. S többé nem hőse Sámson a világnak Köröttem a filiszteusok járnak; En tűrök, bár tudom, mily könnyű volna Lesújtani őket mind egy halomba, Álkapcsával a hires vadszamárnak. Mert bár letűnt az ó-kor és csodái, A biblia Sámsonja s Delilái, Megujholdhatnék a holt ezred újra Ha mindenki vélem egy végre jutna, — Hogy ma szamárra mily könnyű találni. Egyesültek a halálban. Irta: HORVÁTH IGNÁCZ — A „Toínamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Megindult a természet lassú haldoklása: ezt mutatják a fákról zizegve aláhulló megsárgult levelek, a letarolt mezők, a melyeknek virágait elfonyasztotta az őszi hideg szél, megcsípte a fagyos dér. Nem döngicsélnek már a szorgalmas méhek virágról-virágra szállva; nem röpködnek a levegőben a rovarok sokasága; elnémult már az éneklő madarak kellemes danája erdőkben, ligetekben s bokrokban egyaránt; a költöző madarak tarka serege is elköltözött tőlünk egy szebb hazába, a hol a gondviselés terített asztallal várja őket. Ebben az időszakban bizonyos szomorúság ül a falu eladó leányainak lelkére, mert most viszik el a legények elejét hosszú három évre katonának, hogy egyék a „császár“ sótalan prófontját, melynek minden harapása eszökbe juttatja majd az édes otthont, a hol boldog ifjúságukat megkezdették s a hol szerető szivek gondolnak reájuk. Bizony szomorú és bús is ilyenkor a kis falunak nemcsak a termeszét által reálehelt külső képe, de bánatosak benne az emberek is. A szerelemtől égő leány kedvesét, az özvegy anya kenyérkereső fiát, az apa munkatársát, a testvér testvérjét siratja. A besorozott ujonczok azonban semmiképen sem árulják el azt a fájdalmat, melyet az elválás tudata támaszt bennök. Már a bevonulás előtti napokban sarkatyusan, felbokrétázott kalappal, boros üveggel kezökben járnak a faluban a rokonokhoz, ismerősökhöz, főleg a leányos házakhoz búcsúzni s mindenütt nyomukban halad a vén Csicsó három czigánygyerekkel szomoru- vig nótákat játszva. A legények kurjongatására, a czigányok zené- • jére a falu apraja és nagyja, de kivált a kiváncsi fiatal leányok szaladnak ki a házból az utczára, hogy láthassák a katonának besorozott délczeg legényeket és hogy mégegyszer eljárhassák kedvesökkel a búcsú tánczot. Minden legény megtalálta a maga páiját s- mindegyik vígan járja édes boldogságban a tánczot, csak Árva Pista áll a tánczolókon kívül egyedül, ki szemére húzott kalappal néz maga elé, mintha azon törné bánatos fejét: vájjon három év múlva nem fog-e tőle elhidegülni az ő Juczikája, ki ugyan Gazdag Andrásnak leánya, de azért őt szereti igazán, mert hiszen tegnapi bucsuzásnál — melyről a szülők mit sem tudtak — égre-földre megesküdött neki, hogy hű marad hozzá mindörökre és soha sem lesz más felesége, mint az övé. Még most is szivében hangzik ugyan Juczikának ígérete s el is hinné azt Árva Pista, ha nem tudná, Hogy ő bizony csak egyszerű szolgalegény s ezért Juczi szülei nem fognak az ő tervükbe beleegyezni. Most is szülei tiltották meg Juczikának, hogy'
