Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

2

1895. augusztus 25.

A műkedvelői előadás pedig a szereplők ügyes összeválogatása, azok szorgalmas készültsége, párosulva igazi színpadi tehetséggel, nagy mértékben járult a kedves estély élvezeteinek gyarapításához. Már maga a szerencsés darab választás, mely a magyar romanti- cismus halhatatlan megteremtőjének egyik leghatásosabb vigjátékát szemelte ki az előadásra, a műkedvelők érdemeinek növelésére szolgál. Ha pedig azt a finomabb műérzéket vesszük, mit Kisfaludy Károly »Csalódások« czimü vigjátéka bonyodalmas és kuszáit tartalmánál fogva a szereplők részéről igényel, akkor őszinte köszönettel és elismeréssel tartozunk nekik, mert műkedvelőktől szokatlan temperamentummal lepték meg az érdeklődő közönséget.

S mind eme jó tulajdonok természetes következménye az augsztus 18-iki élvezetes estély, melynek megteremtésében a szereplők mindegyikét oroszlán rész illeti meg. Kitűnő játékával nem kis mértékben növelte eme élvezetes perczeket Török Blanka urhölgy, városunk egyik ünnepelt szépsége, ki a Lidi szerepeben kedvessége, nyájassága, elegáns megjelenése, minden erőtetettség nélküli fesztelen viselkedése, az állhatatos szerelem meglepően hű alakítása által, mihez még feltűnő szépsége hathatós előnyként járulván, méltán kiérdemelte a néző közönség zajos tapsait és őszinte elismerését. Hasonló dicséretre tarthat Bzámot Fördős Katicza urhölgy, kinek színpadra lépését úgy csinossága, mint vonzó viselkedésénél fogva a publikum minden egyes tagja ürömmel fogadta és a belé helyezett bizalomnak Vilma szintelen szerepében is derekasan megfelelt, mert e kevésbé érdekes szerep ügyes szczenirozása igen szépen sikerült neki.

Elénk érdeklődéssel kisérte továbbá a közönség B o r s ó d y Iza urhölgy játékát, mely Lombai inspektor hóbortos planumai következtében a jegyesétől egy időre megfosztott, de az iránta érzett változatlan szerelem hü megőrzésében álló szerep (Küründy Lina) minden nehézségeit leküzdötte és méltóságteljes viselkedése, előadása és. szerepéhez kötött arisztokratikus fellépése, számos tapsot csalt ki a közönség köréből. Lucza kisasszonyt aligha tudta volna valaki élethüebben, megnyerőbben visszaadni Mihalovits Éviké urhölgynél, ki a pártában maradt s előre haladott kora daczára férjhezmenni vágyó vénlánynak hangját, maszkirozását oly sikerrel mutatta be, hogy az általános vélemény szerint bármely nagyvárosi színház deszkáin is elismerés követte volna ügyes játékát.

A férfi szereplők közül R á c z Józef vállalta magára a legtöbb nehézségbe ütköző szerepet „Mo- kány“-ban. A társadalmi rutint nem ismerő, de alap- természetében jó sziwel-lélekkel megáldott, régi magyar birtokos osztály komikus alakját minden izében megelevenítve láttuk magunk előtt erényivel, hibáival, csiszolatlanságaival, miket R á c z jó izü magyar humorral és teljesen kiforrott színészi talentummal tálalt fel a kitűnő játékát méltányoló közönség elé. S z i g e t h Nándor a házasságközvetités hálátlan eszméjének élő „Lombay“-ban oly otthonosnak érezte magát s oly ügyesen szőtte a vígjáték végén dugába dőlt inspektor nevetséges plánumait, hogy homeri

módozatait a -kecsességnek. De Buenorotti volt a legnagyobb tolmácsa és bámulója az erők szépségeinek.

IV.

Az érzelgős és pikáns szépség.

Ezek a nők szépségnek másodrendű formái. Több benne, az érzelgős szépben a gondolat, mint a szenvedély. Izomgyöngeség látszik a betegességig. Ideges rángásokat láthatunk, de nagyon büvölőket. Ilyent hajdan szépség számba nem vettek, mert sem a rómaiaknál, sem a görögöknél ideges szépségek nem voltak.

Az igézet, mely az érzelgő szépséget körülveszi, két főelemből származik: a csodálatból és részvétből.

*

A pikáns szépséget nehéz meghatározni, de mindnyájunknak van zavaros fogalmunk róla. Az arcz- vonalak tökéletes arányossága szükségtelen, de kell egy kevés aránytalanság, mely esztétikai törvényeket fitymál, a mely éppen ezért meg lep és ingerel. Az aránytalanság és disszomanciának azonban nem szabad rikítónak lennie, mert különben nem a pikantéria áll elő, de a rútság. Egy arczot főleg az orr tehet pjkánssá. Ha az orr hegye kissé fölfelé irányul, pikánssá teszi az arczot. Éppen úgy hat a szem és haj közötti ellentét. Szőke haj és fekete szemek. Fekete haj és kék szemek. Gödröcskék az arczon, vagy az állón. A

kaczajokkal párosult viharos tapssal ádózott neki a nézők mindegyike.

Nem kis hatást ért el Grecsek Ede a Báró Kényesy személyesitésében, ki a külföldi szokásokat megannyi félszegsége daczára utánozó gigerl-világ typikus alakjának hangját, viselkedését, az azoknál megszokott hetvenkedő megjelenést, minden kritikán felül álló szakavatottsággal állította elénk. Hasonlóan elismerés illeti Schall er Flórist, a Gróf Elemér szerepében bemutatott s mindenki megelégedését egyaránt megnyerő kiváló tapintatu s B u d a y Gyulát, az Elek szerepében tanúsított nagy műérzékkel biró, finom játékáért; úgyszintén Ferdinand Lajos (Tamás) és E11 m a n n Béla (Antal) nem kis mértékben járultak az előadás nagy sikeréhez, miből része van V á r k o n y i Sándornak, a műkedvelők súgójának is, ki fáradságot nem ismerve csatlakozik mindenkor a jó ügy felkarolásához.

*

A meglehetős sok időt igénybe vevő darab befejezése után, minthogy s kerthelyiség a kissé hűvös levegő miatt a tánczra alkalmatlan volt, a közönség az igazgatóság intézkedésére felvonult a csinos termekbe. Látható volt itt nemcsak városunk, de az egész vármegyének összesereglett intelligens publikuma. A különben eléggé tágas termek zsúfolásig megteltek s ekkor megkezdődött a táncz, mely „kitartás“ jelszóval ösztönt nyerve, kivilágos-kiviradtig tartotta együtt a díszes közönséget. A jelenvoltak mindegyike egy jól eltötött kellemes mulatság kedves emlékével távozott. Vajha a vállalkozási szellem még több ily élvezetes estély tartására serkentené a szegzárdi fiatalságot!!!

Zsigmond Bandi.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. sz.)

Tolnamegye anyakönyvvezetői.

P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter Tolnavármegye területére a következő anyakönyvvezetőket nevezte ki. Ez anyakönyvvezetők valamennyien felruháztattak a házassági ügyekben való anyakönyvvezetés, valamint a házasságkötés körül való közreműködés jogával is.

A kinevezettek névsora a következő:

1. az agárdi kerületbe: Wikkert, Károly községi jegyző (Harcz) (Harcz); 2. az alsó-nánaiba: Katzenbach István községi jegyző (Várdomb, Szálka) (Várdomb)] 3. alsó-nyékibe: Zsigmond László h. jegyző (Bátaszék); 4. a hátaiba : Purth Adolf jegyző, h. Sörös Gyula aljegyző; 5. a bátaszékibe: Angyalffy Imre jegyző, h. Csatári Aladár I. aljző (Alsó-Nyék); 6. a d'ecsibe: Erdős Gábor jző, h. Müller György aljző; 7. a harcziba: Simon István jegyző (Agárd) (Agárd)I 8. a mözsibe : Pápay István jegyző (Tolna); II az őcsényibe Dúzs Dániel jegyző, h. Huszár Pál aljegyző; 10. a pilisibe: Herczegh József jegyző (Várdomb) | 11. a szegzárdiba: dr. Hirling Ádám főjegyző, h. Mehrwerth Sándor I. aljegyző; 12. a várdombiba: Szentesy József jegyző (Alsó-Nána, Pilis); (Alsó-Nána)] 13. a tolnaiba: Parti József jző,.h. Thury Béla I. aljző (Mözs); 14. az apátiiba:

régiek azt mondották, hogy azok a szerelem körmével lettek kivájva. Nem érzéketlenek ezen kisebb szépségek iránt a vadak sem, pl. a lodnyói négerek.

Egy mellék változata a női szépségnek a rejtett vagy titkolt szépség. Itt a női szépség sohasem látszik; csak hosszabb megfigyelés után felfedeződik. Plinius mondja, hogy a rómaiak kedvelték azon öltözékeket, melyek a tagok körvonalait és a bőr felszínét látni engedték, Varone és Publico Siro már élczeltek az üvegtóga felett.

Nem mind e szépség van meg a nőben, de némelykor beteljesedik a csoda, hogy egy nő bírja a classikus szépséget, az érzelmit, a kecsest, sőt még pikánsát is. A kaczérság művészete változatos képekben tünteti elő a női szépség összes formáit. Vannak rendkívüli szép nők, kik mintha napjában tiz arcz- czal is bírnának, melyek azért mind az aestetika kerékvágásában mozognak. De e szépségek ritkák, mint a bölcs emberek. És a történet azokat megjegyzi, mint csodákat. A nő a szépségnek legtöbbnyire csak egy alakját bírja és mi azzal megelégszünk, a hiányokat képzeletünkkel töltve ki.

Helfenbein Dániel jző (Mórágy) (Mórágy)] 15. a dőri-patlaniba: Gróf József (Zomba) (Zomba)] 16. a majosiba: Schadt Gyula jző (Nagy-Mányok) (Bony- hád) ] 17. a mórágyiba: Schleining Lajos jző (Apáti) (Apáti)] a váraljaiba: Horváth Ernő jegyző, h. Sebestyén Imre nyug. jegyző (Máza); 19. a zombaiba: (Dőri-Patlan, Kakasd) (Döri-Patlan); 20. az apariba: Sághi János körjegyző (Izmény) (Izmény)] 21. a bonyhádiba: Kühnel Ferencz jegyző, h. Lehmann János II. jegyző (Majos, Czikó); 22. a czikóiba: Gebauer József körjegyző (Bonyhád); 23. az izmé- nyibe ; Rumfeld • Imre körjegyző (Apar) (Apar);

24. a kis-dorogiba: Eichert István köijegyző (Tevel)]

25. a kis-vejkeibe: Kovách Gyula körjegyző (Tevel)-, 36. a kakasdiba: Horváth György körjegyző (Zomba)]

27. a mázaiba: Lippich Zoltán hely. körjegyző (Váralja) ; 28. a nagymányokiba: Lovászy Gábor körjegyző (Majos)] 29. a szálkaiba: Hoff Henrik körjegyző (Alsó-Nána)] 30. a tevelibe: Plesz József jegyző, h. Schmidt Antal nyug. jegyző (Kis-Dorögh, Kis-Vejhe és Mucsi) ; 31. a bikácsiba: Lemle Béla jegyző (Györköny, Németkér) (Györköny)] 32. a bölcskeibe: Kurz Béla jegyző, h. Marosi Béla Il-od jegyző (Madocsa, Dunaföldvár) ; 33. a dunaföldváriba: Niefergál Nándor II. jegyző (Bölcske)] 34. a duna- szent-györgyibe: Szigethy József jző (Fadd); 35. a faddiba: Krisztinkovich János jző, h. Németh. Kálmán jző Duna-Szt-György, Gerjen) ; 30. a gerjenibe : Varga Mihály jző (Fadd)] a gindli-családiba: Vár- konyi Iván jegyző (Kölesd) (Kölesd) ] 38. a gyökö- nyibe Szabó Pál jegyző (Bikács, Nagy-Dorogh) (Bikács) ] 39. a kajdacsiba: Sorok Dezső jegyző (Nagy-Dorogh); 40. a duna-kömlődibe Volf Ferencz jegyző (Paks)] 41. a madocsaiba: Decsy Béla jegyző (Bölcske)] 42. a nagy-dorogiba: Bókus József jegyző (Kajdacs) (Györköny)] 43. a paksiba Poppyics Gyula jegyző, h. Takács Gyula II. jegyző (Duna- Kömlőd); 44. a németkéribe Gungl József jegyző (Bikács)] 45. a diós-berényibe Nagy József jegyző (Szakadát); 46. a felső-nánaiba: Hölczl Antal jegyző (Kéty) ; 47. a gyönkibe: Klein Endre jegyző h. Hész Lajos aljző; 48. a kis-székelyibe : Győré István jző (Nagy-Székely) | (Nagy-Székely)] 49. a kis-tormásiba: Grünwald János jző (Varsád) (Kölesd)] 50. a kölesedbe : Laky Gusztáv jző (Gindli-Család, Kis-Tör- más, Medina) (Findli-Család); 51. a medinaiba Halmay Tivadar jző (Kölesd)] 52. a miszlaibá: Rup- pert Henrik jegyző (Udvari) (Hidegkút)] 53. a nagy-székelyibe: Ludvig József jző (Kis-Székely) (Kis-Székely); 54. a némediibe Oravszky László jző (Simontornya) (Simontornya); 55. a pálfaiba: Lestyán Dezső jző (Simontornya); 56. a simontor- nyaiba: Bereck István jegyző, h. Várkonyi Imre jző (Némedi, Pálfa); 57. a szakadátiba: Albrechto- vics Imre jző (Diós-Berény); 58. a szárazdiba: Marosa Gyula jző (Hidegkút) (Hidegkút); 59. a sár- szent-lőrinczibe Győré Pál jző (Uzd-Borjád) (Űzd- Borjád); 60. az udvariiba: Döring Frigyes jegyző, /Miszla)] 61. az uzd-borjádiba: Pesthy József (Sár- Szt-Lőrincz) (Sár-Szt-Lőrincz); 62. a hidegkútiba: Schultheisz Henrik jző (Miksza-Szárazd (Szárazd)'] 63. a hőgyészibe: Klimes Antal jegyző h. Friedler Gyula aljző; 64. a kalaznóiba: Schmiermund János ág. ev. tanító (Varsád)] 65. a kétyibe : Glöckner Béla jegyző, (Murga) (Felső-Nána); 66. a mucsiibe: Ványek Béla körjegyző (Tevel)] 67. a murgaiba: Eifert István jegyző (Kéty; 68. a varsádiba: Linde Gyula jző (Kalaznő) (Kis-Tormás); 69. a döbrö- közibe: Nemes Ignácz (Kurd)] 70. az értényibe: Potyondy Ferencz jző (Szántó) (Szántó); 71. a felső- iregibe: Bach Jenő jegyző, (Nagy-Szokoly) (Nagy- Szokoly)] 72. a gyula-jovánczaiba: Kis Pál jegyző, (Kurd)] 73. a kányáiba: Németh Géza jegyző (Tengőd, Bedegh) (Tengőd); 74. a kocsolaiba: Lenthy Mihály jző (Szakcs) (Szakcs): 75. a kónyiiba: Reis- ner Béla jző (Pári) (Pári); 76. a kurdiba: Leimet- zer Lajos (Döbrökör, Gyula-Iováncza) (Szakály) ] 77. a nagy-szokolyiba: Arany Károly aljző (Felső- Iregh) jkelső-Iregh); 78. az ó-dombováriba: Ábira- hám Lajos jegyző, h. Szemenyei Mihály aljegyző; 79. az ozoraiba: Cholnoky Lajos jegyző, h. Hénisch Vincze aljző (Pinczehely); 80. a páriiba: Szili Alajos jző (Kónyi) (Kónyi); 81. a pinczehelyibe: Zsigmond Gyula jegyző (Ozora); 82. a régölyibe: Kerbolt István, jegyző (Szakály) (Szakály)] 83. a szakályiba: Csukly Ignácz jző (Kurd, Regöly) (Regöly); 84. a szakcsiba: Horváth László (Kocsola, Nak) (Kocsola)] 85. a szántóibaSzabó Mihály jző (Értény); 86. a tamásiiba: Hesz Pál jző hí Scherer Gyula aljző, 87. a tengődibe! Bekő Elek jegyző (Kánya), (Kánya) ] 88. a tótkesziibe : Fekete József jző (Felső-Nyék),