Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
1895. január 20. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (3. sz.) A csonthéjasok közül a meggy és cseresznyét a a következő évben vissza kell felényire metszeni, melylyel egyúttal a koronát is igazitjuk. Ezeknél a hajtás végén van azon rügy, mely a tovább növést eszközli s e csucs-rügy körül vannak a termő rügyek. Ahol egyszer termő-rügy volt, ott ezeknél nem lesz többé termó-rügy. Mentői kevesebbet metszük a meggyet, cseresznyét, annál egészségesebb lesz, annál többet fog teremni. Ha tavaszszal metszük a csonthéjasokat, mézga folyást kapnak. Ha azonban még is megakarjuk metszeni korona igazitási szempontból, úgy nyáron, az első nedvkeringés szünetelése alatt tegyük azt. A nyári baraczkok hosszú éves vesszőt hoznak. Ezt ott metszük meg, ahol három szem van egy csoportban, mert egy vagy két szemről nem bizonyos, hogy van-e közte fás szem, mig a három közül bizonyos, hogy az egyik fás szem, mi arról is ismeretes, hogy sokkal vékonyabb és hosszabb, vége hegyes, mig a termő rügyek duzzadtak és domboruak. Ha netán mellék hajtások jönnek, ezeket felényire kell visszakurtitani. Az őszi baraczk szeret felkapaszkodni. Ezeket czélszerü alacsonyra nevelni, melyeket kell, hogy tavaszszal felényire visszametszük, rá való évben ismét felényire, a harmadik évben pedig pinzirozzuk, mi annyit tesz, hogy körmünkkel lecsipjük a csúcsokat. Tán azt kérdezi az érdemes olvasók egynémelyike, hogy mire jó ezen boszorkányság ? Azt is megmondom: A pinzirozással vagy is a csúcsok lecsipése által a nedv áramlat, mely mindég a csúcsok felé iparkodik, megakadályoztatik s megmarad az ágakban mely által a termőrügyek tökéletesen kifejlődnek s rávaló évben bizonyos hogy termést is hoznak, ha csak valami elemi csapás nem éri azt. A jövő évben a fahajtást felényire lemetszük. És ha az oldal-vesz- szők kiérettek, azokat egészen bekurtitjuk, hogy őszi baraczk fáink fel ne kapaszkodjanak. A diót, gesztenyét az ültetés utáni évben sem szabad tavaszszal vissza metszeni, hanem nyáron ha az uj hajtásokkal a koronát lehet formálni. A mandulánál úgy járunk el, mint a sárga baraczknál. Az oldalvesszőket lekurtitjuk 4—6 szemre. Ezt az alma és kürténél 6—8 évig kell tenni s minden vesszőt bekurtitani, ha termő és szép alakú fát akarunk nevelni. Ha az előző évben 6—8 szemre metszettük, úgy a következő évben 8—9, — azután 9—10, — 10—12 szemre, amint a fa megkívánja. Az éves vesszőket már nem metszük vissza, ekkor már egészen magára hagyjuk fáinkat, csak a koronát tisztogatjuk, mi abból áll, hogy azon ágkat, melyek legsűrűbbek a közepén, kimetszük tőből. Három uj hajtás közül mindig a középsőt kell kimetszeni. Ha két ág egymást dörzsöli, az alkalmatlant, mely befelé nő, vágjuk ki. A száraz ágakat szintén kimetszük. A vastagabb ágakat fürészszel távolitjuk el. Mielőtt elfürészelnők egészen, alulról a héjat eltávolítjuk, hogy a felül elfürészelt ág magával ne rántsa azt. Azután éles késsel lesimitjuk a lefürészelt helyet. A nagyobb helyeken fahamu és kátrány keverékkel bekenjük a sebet, melynél a tiszta fa kilátszik, mert ezen keverék bekenése által a seb rövid idő alatt beheged, mig ellenben évek kelenek a behegedésre. Ott azonban, hol gyors beliegedésre van szükség, e szert használni nem szabad. A midőn fiatal gyümölcsfáink teremni kezdenek, azt tapasztuljuk, hogy néha nem az a fajta gyümölcs, melynek ojtó-ágát megrendeltük s a melyet termeszteni és szaporítani akartunk. Sokszor pedig egy igen ajánlatos fajból kaptunk gyümölcsfát vagy ojtó ágat. Ez ilyeneknél az első-második termésnél nem határozhatjuk meg a faj minőséget, csak is a harmadik termésnél határozhatjuk azt el, vagy kimondhatjuk reá a memento mórit. Az első-második termés bizonytalan s azért kell bevárni a harmadik termést. Ha ekkor látjuk, hogy nem jó fajtájú vagy ha tetszésünkkel nem találkozik, ekkor az ojtáshoz folyamodunk. Ilyenkor jól sikerül a héj alá való ojtás almánál úgy mint a körténél. A csont héjasoknál azonban kevésbé sikerül. Ha nem ered meg, nem sokat vesztettünk vele, mert a kihajtott fahajtást alvó szemre újra beszemezhetjük. Az újra ojtott fákat akként kell metszenünk, hogy azok a régi koronához hasonlítsanak. Korán tavaszszal a fölös hajtásokat lefíirészeljük. Sok szaklap s könyv ajánlja, hogy az ily — de idősebb 10—12—15 éves gyümölcsfákat ne egyszerre, hanem részenkint ojtsuk át. Ez pedig nem helyes, hanem dobjuk le az egész koronát egyszerre, — nem fulad az a fa a saját nedvébe, ez csak régi mese, hanem a rejtett rügyek iparkodnak előtörni és igy ojtsuk be az egész fát egyszerre. Ha valaki fajta-ismeretre akar szert tenni, ily fának minden ágára más-más fajtát ojthat, mely 3—4 év után terem és igy megalapítjuk a faj-fát. Az almából körül belül 2000-féle jó fajt ismerünk — t. i. ismernek a pomológusok. Ha az alvó szemre ojtott csemetének gyümölcsét korábban akarjuk meglátni, az alvó szemnek egy éves vesszőjét lemetszük és idősebb fára ojtjuk. Két-három év múlva már megfogjuk látni az eredményt. A faj-fára olyanokat ojtsunk, melyek vagy mind erős vagy mind gyenge növésüek, mert ha nem igy cselekszünk, az erősebb növésüek elnyomják a gyengébb növésű fajt és örökre nyomorék marad; az érési időre nem kell tekintettel lennünk. Az ily fajfkkra legalkalmasabb az alma, körte és szilva. Alakjuk az ily fáknak ugyan nem szép, — de gyümölcsöző, — azért nem kell azokat szembetűnő helyre ültetnünk. (Folyt, köv.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. __ K—. Újonnan belépő előfizetőink megkapják »A hazáért mindent« czimü regényünkből a már megjelent részeket is. Dr. S. Intézkedni fogunk, hogy óhaja teliesüljön. N ! I . y. Levélben mindenről körülményesen Írunk. Ma Ja Tessék türelemmel lenni, majd az is meg lesz. lüemóa Személyeskedő czikke nem közölhető. Pa Zsa Egészen jogos a felháborodás ; az okát meg fogom szüntetniJa Ka Báttaszéka A többit a jövő héten hozzuk* NYILTTÉR*) Köszönetnyilvánítás. Tekintetes dr. Spitzer Manó Urnák Helyben. Kötelességünknek tartjuk a nyilvánosság előtt hálás köszönetünket kifejezni, hogy kis leánykánk torkában eszközölt műtét által életét megmentette. Tisztelettel Tauszig Adolf és neje. *) E rovat alatt küzlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. vr°r£r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében'ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbiróság 1894 évi 9588. sz. végzése következtében dr. Spányi Leó ügyvéd állal képviselt Jusztus Miksa javára Nagy József Török szegzárdi lakos ellen 546 írt s jár. erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás utján felülfoglalt és 1253 frt 45 krra becsült borok, hordók és zabból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 14537/1894. sz. végzése folytán 546 frt tőkekövetelés, ennek kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperes lakásán leendő eszközlésére. 1895. évi január hó 25-ik napján délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében, készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. Kelt Szegzárdon, 1895. évi január hó 11-ik napján. Tóth Ignácz, kir. jbirósági végrehajtó.-Hl-Hl-Hl-Hl *1-Hl d < “8957 Pályázati hirdetmény! ► }* ► MADOCSA községben a szülésznői állás megüresedvén, arra pályázat hirdettetik. }H* Az állás javadalmát 80 frt készpénz, 1/2 öl tűzifa és 50 kéve rőzse képezi. A születések utáni dij 1 írtban van megállapítva, a teljesen vagyontalanoknál a jifr -H{ segédkezés ingyenes. ní*-H| Az oklevéllel s egyéb igazolásokkal felszerelt pályázati kérvények folyó évi-H| február hó 20-áig küldendők be. *H{ Paks, 1895. január 11-én. Ifr’ 2 tu í-i.) Orosz Errdjre, c főszolgabíró. C ^ Ä ^ Ä ^ A ^ íR jK ÍR ^ Z IR Z Z Z IR Z Z Z a a Z Z Z I MEG-HIVÜS. Van szerencsém a dombóvári takarékpénztár r. t. t. ez. részvényeseit az 1895. H évi február hó 3-án délelőtt 11 órakor az intézet helyiségében tartandó 1 XIII. évi rendes közgyűlésre H tisztelettel meghívni. A tanácskozás tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. • 2. Az 1894. évi mérleg előterjesztése s a felmentvény megadása. 3. A tiszta nyeremény mikénti felosztása iránti határozathozatal. 4. Felügyelő-bizottsági elnök s 4 felügyelő-bizottsági tag választása 3 évre. 5. Netáni indítványok. Dombóvár, 1895. január hó 17-én. if % (10. 1—1.) Jegyzet. 17. §. Közgyűlésen minden részvényes személyesen vagy meghatalmazottja által, kinek azonban részvényesnek kell lenni, gyakorolhatja szavazati jogát, köteles azonban minden részvényes a gyűlést megelőző nap déli 12 óráig részvényét szelvényeivel együtt a pénztárnál elismervény mellett letenni. Közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye legalább négy héttel előbb nevére Íratott. Döry József, k elnök. gy j MEGHÍVÓ. A „Dombóvári járási takarékpénztár részvénytársaság Tamásiban* ® február hó 6-án délelőtti 10 órakor a részvénytársaság saját helyiségében XXII. évi rendes közgyűlését tartja, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 részvényes tagnak megválasztása. K2. Igazgatósági jelentés az intézet állásáról és a lefolyt évi eseményekről. $ 0 4. Három igazgatósagi tag kisorsolása s állásuknak újbóli betöltése az alapsza- ^ A bályok 17. §. értelmében. 3. A felügyelő-bizottság jelentése, ennek kapcsán a felmentvény megadása és a nyeremény felosztás iránti javaslata. A (8. B | 5. Szabályszerüleg bejelentett indítványok és beérkezett kérvények tárgyalása. ne Kelt Tamásiban, 1895. január 12. ^ Megjegyzés: Az alapszabályok 15. §. élteimében közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja, akár szeméig lyesen, akár meghatalmazottja által szavazati jogát, kinek részvénye legalább 30 nappal előbb Íratott nevére s a köz- gyűlést megelőzőleg a társaság pénztáránál még le nem járt szelvényekkel együtt letétetett.
