Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-16 / 24. szám
1895. junius 16. 6 kében és ő maga Játszott és vesztett. — De a manóba ! — folytató barátja — ha ez igy megy, akkor ott is veszítesz, ahol nem pénz forog a bankban. — Majd ha már csődöt mond az erszényem — válaszolt csipősen Endre — bizonyára a te nagylelkűségedhez fogok folyamodni! — Jó, jó barátom, de te olyant is veszíthetsz, amit az én nagylelkűségem sem fog pótolhatni. - Mondá kaczagva barátja.- Kislelküség! — válaszolt Endré. — Lehel, hogy előtted mindennek van értéke, mig én kevésnek tulajdonitok értéket abból, amit elveszíthetek. Azért hát légy nyugodt, mert biztosíthatlak, hogy ami értékkel bir előttem, azt az elveszthetés esélyének ki sem teszem, a többit pedig ha elvesztem, úgy tekintem, mint az olyan tulajdont, a mit soha sem bírtam soha sem becsültem! Amig e heves párbeszéd folyt, addig az urak elhagyták helyeiket és kimentek a tánczosok közé, hogy szabaduljanak Endre vontatott játékától. Endre is követte őket s az első alkalmat megragadta, hogy a látszat kedvéért tánczoljon nejével. Margit éppen e pillanatban ült le. Endre udvariasan meghajtó magát előtte és fölkérte tánczra. — Ön bizonyára elnéző leszen irántam, — mondá Margit — nagyon elfáradtam, sgy kis nyugalomra van szükségem. — Tehát sokat tánczolt kegyed ? — Ha jobban érdeklődik irántam, bizonyára nem kerüli ki figyelmét, hogy milyen rendkívül jól mulatok. — A zene jó, — válaszolt hanyagul Endre — nem csoda, ha fokozza a tánczkedvet. — Es a tánczosok kitűnők . . . és . . . Egy inas hűsítő italokat szolgált fel. Margit mohón nyúlt egy pohár jeges limonádé után. — Csak nem fog oly könnyelmű lenni — mondá Endre, megakadályozva nejét szándékában — hogy ily felhevülten igy ék ! Nézze, e narancs-szeletek nagyon kínálják magukat, nem ártalmasak és mégis kellemesen hatnak az égető szomjúságra. Margitnak végtelenül jól esett, férjének e gyengéd aggodalmát szemlélhetnie! Oly mesterkéletlenül volt az adva, annyira magán viselte az őszinteség jellegét, hogy Margit már már azon pontig jutott, hogy ő is hasonló modorban válaszoljon, midőn eszébe jutott előbbi megaláztatása s ezen áldatlan visszaemlékezésnél a megtorlás követelte jogait. Endre, egy művészileg készült legyezővel iparkodott kellemes légáramot előidézni. — Ön e pillanatban nagyon buzgónak mutatja magát. Mondá kicsinylő ajkbigygyesztéssel Margit. Tudom, hogy megerőltetésébe kerül a figyelemnek e látszata s e tudat kellemetlenül hat reám. Maradjon csak meg természetes modora mellett; sokkal türlie- tőbb gorombáskodásaival, mint mikor figyelmet hazudik viselkedésével. Éppen válaszolni akart Endre; de e pillanatban Wáldberg báró lépett közbe és tánczra kérte fel Margitot. Margit igen keevezőnek találta ezen alkalmat a visszatorlásra. Azért gondolkodás nélkül engedett a felhívásnak. — Nőm foglalkozva van! — Hebegé Endre. Waldberg gúnyosan fölkaczagott és tovarepült Margittal. Endre azt hitte, hogy rögtön meg kell semmisülnie. így megalázva, ennyi tanú előtt! Egy pillanatig megkövültén állt. Nem volt vele tisztában, vájjon álmodik-e, vagy egy keserű ténynyel áll-e szemben. Remegett minden porczikájában. Fölindulásában teljesen tanácstalanul állt. Legjobb szerette volna, ha a föld elnyeli. (Folyt, köv.) TÖVISEK. BorzasztóI Vétkes könnyelműség és bűnös hanyagság az, melylyel az emberek eljárnak, testi épségük fenntartását, egészségük megóvását, vagy visszaállítását illetőleg! Holott ennek elsőrendű kérdésnek kellene lenni, leszorítva a megvitatás teréről minden más kérdést, teszem azt: a politikát, a társas élet oly kedves pletykáit, a napi események megbeszélését, megyei közgyűlést, alispán avandzsirozást, művészi konczertet — stb. —| Uraim és hölgyeim ! Régi, megczáfolhatatlan igaz- ságu közmondás, hogy: „ép testben ép lélek lakik“, tehát az ép léleknek, tiszta észnek, józan gondolkozásnak, nemes szivüségnek, erős jellemnek, jó erkölcsnek alapja: az ép test! Testünket — kivált igy forró nyárban — épen tartja, vagy — ha beteges volt — egészségessé teszi a naponkénti fürdés. S valamint minden királyok királya az Isten! bizony mondom, minden fürdők királya a regén y e s f e k- vésü „Csörgetég“. Ha minen ember a világhírű, gyógyerejü kies fürdőt használná igy nyaranta legalább (télen nem kívánok semmi áldozatot!) biztosítom a m. t. nagy közönséget, hogy egészsége teljesen helyre állana, avagy testi épsége szilárdul fenntartatnék. Akkor most nem épülne annyi rengeteg állami költséggel ott a nagy templom háta mögött a zárünnepélyre hozzánk berándúló ön kénytelenülnökök „Magyar kir. rab-palotája“ —; akkor nem épülne fel .sohasem ott a kórház mellett a tervbe vett „őrültek háza“ —; mert a Csörgetég ép testüvé és igy tehát ép lelkűvé is tenne minden embert, ép lelkű ember pedig nem bolondult meg, hogy megőrüljön, vagy olyan rosszat tegyen, a miért akár ide, akár oda bekebelezzék: . . i íme a „Csörgetég“ gyógyvizének óriási hatása! n Épp, midőn e sorokat irom — a mi ilyenkor ritkaság számba megy — ős Bartinánk büszke orma egyszerre elborul és sötét ködbe vész, reggeli 5 órakor. — Ez azt jelenti m. t. nagy közönség! hogy csőr getégi világfürdőm mellett szégyenletes homályba vesz: Tátra-Füred, Szliács, Bártfa, Lipik, Herkules-fürdő, — sőt Nogáll Károly urnák a „New-York Herald“ főszerkesztőjének egyenesen Amerikából jött kábel távsürgönye szerint, az ottani yankék egyhangú állításaként, a „Csörgetég“ határozottan lepipálja a külföld büszke, fejedelmi fürdőit s Kissingen, Ischl, Gastein, Wiesbaden, Franczensbad, Aussee és a többi, mind csak piszliczári, harmadrendű üdülő helyek a „Csörgetég“- hez képest. — Egyedül Balaton-Füred versenye jogosult. No mert: Vén Balaton ifjú lánya a „Sió“ — O benne fürödni nyáron vajmi jó! Vén Balaton unokája „Csörgetég“ Balga, a ki ő benne nem fürdenék! . . . A lánynál is bájosabb az unoka — így hát a szép Csörgetégben Fürdeni reggel vagy délben Mindenkinek van alapos, nagy oka!. .. $ Van szerencsém tehát egész tisztelettel értesíteni a m. t. közönséget, hogy a kedves „Csörgetégi“ világfürdőmet folyó hó 16-án, ott a helyszínén ünnepélyesen megnyitom s nyitva tartom egészen f. évi decz. 31-ig. Minden kényelemről, pompás ellátásról, pontos kiszolgálásról s magasztos élvezetekről gondoskodva van! A „Csörgetég“ világfürdő gyógyvizének vegyelemzését (analyzis) Báthory Elek ur — a hires Báthory erdélyi volt fejedelmi ház egyenes utódja — tudományosan aként állapította meg: — Tartalmaz: Magnesiumot, Calciumot, Nátriumot, Káliumot, Mangánt és Jodot, kevés vasat, kevés Ammoniumot. Szabad és félig kötött szénsavat. Gázok, mely csekély mennyiségénél fogva nem volt ismerhető. Az elemzés szerint e viz a jobb fürdővizek közé sorozható. Különös kedvezmények ez idén a m. t. fürdő-látogatók részére: 1. A Garay Ferkó-féle kitűnő zenebanda és a helybeli tűzoltók pompás zenekara, minden ünnep- és vasárnapon szabadon és ingyen muzsikálhat s versenyre kelhet a dús természet naturális művészeivel (csalogány, pacsirta, fecske, szúnyog, légy, dongó, rák és béka.) 2. A szegzárdi vasparipa-egylet ur — lovarjai, a kerékpárosok, vagy magyarul bycziklisták, egészen szabadon, jegy nélkül és díjtalanul használják a Csörgetékhez vezető utat, melyet t. Grósz- bauer Ferencz város-biró ur — kegyes ígérete szerint — legközelebb az egész vonalon ki fog aszfaltiroztatni, követvén dicső előde t. T a k 1 e r József ur nemes példáját, a ki csak utczákat köveztetett, ő pedig aszfaltiroztat, ha szinte őt magát megkövezik is!--------— 3. A Sárközből özönlő fürdő-vendégeknek — a Leopold Lajos úrral kötött egyezményem szerint — azon jogot és szabadalmat adjuk, hogy őket az időközben kiépülő s z e g z á r d-b áttaszéki vasút október 1-tol deczember 31-ig a fürdőhöz teljesen ingyen fogja szállítani, sőt a fürdés élvezetében is teljesen potyára részesülhetn k a mondott időben. 4. Minden rendű és rangú fürdő-vendég pompás mulattatására minden nap lesz ingyenes szini-elő- adás is. A társulat tagjai: — igazgató = saját parányi csekély személységem kicsinysége. Hős .szerelmes és bravúr-énekes = tek. Ellman Ödön ur. Komikus és karnagy = tek. Abaffy József ur. Disz műkedvelő tagul talán sikerül megnyernem dr. Wekerle Sándor ex-miniszterelnük urat. Karénekesek a föntemlitett természet dalnokai = fülemüle, fecske, szúnyog, légy és béka. Magán baritonista — halpaprikások alkalmával — Borzsák EndreI — magán tenorista = dr. Steiner Lajos; — udvari poéta.— dr. Wodiáner Sándor; — fürdő-futár = Pöndör; — nőikar = a Csörge- tégbe füllt szerelmes szolgálók, mint vizi-nymphák fel-felbukkanó szellemi alakjai, — az ő szyréni báj dalaikra különösen felhívjuk a m. t. közönség éber figyelmét! — — — Legyen tehát jelszavunk: Csörgetégre magyar !!!.... Azt hitszük, hogy e szerény és egyszerű hangú, minden divatos nagy dob-verést, reklám-gyártást feltűnően kerülő, szolid felhívásunkat kegyesen megér- 1 teni méltóztatik am. t. nagy közönség s úgy hullámzik a nép a Csörgetég tavához, mint a Csür- getég gyógyvizének az esthajnali langyos, suttogó szellőtől megringatott kecses habfodroZatai hullámoznak a bájos hold ezüst fényében! Úgy értesülünk a 3 helyi nagy lapból, hogy megyénk büszkesége, nagymgu Perezei Dezső belügyminiszter u r és megyénk nagyérdemű volt alispánja, most már Szatmármegye boldogítója méltóságos Simontsits Béla főispán urisitt fognak nyaralni a csörgetégi villákban. (E hirt azonban csak fenntartással közöljük!) Egyszóval: Melegen ajánlom csörgetégi hideg fürdőmet, se hideg se meleg közönségünk becses pártfogásába!------— EG YLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai dunavédgát társulat választmányának 1895. évi április 27-én tartott üléséből. (Vég e.) 19. sz. Olvastatott a pancsova-kubini ármente- sitő és belvíz szabályozó társulat miniszteri biztosától 384/^1. szám alatt érkezett felhivás, melyben azon kérdés intéztetik, vájjon a szegzárd-bátai dunavédgát társulat hajlandó volna-e az 1896. évi ezredéves országos kiállításra szerkesztendő Monográfiájának, helyszíni rajzainak és műtárgyainak másolataiból két-két példányt cserébe megküldeni, maga részéről ily cserére késznek nyilatkozik. Az ezredévi országos kiálllitásra szerkesztendő Monográfiából két-két cserepéldány kölcsönös küldését a választmány czélszerünek és elfogadandó- nak kijelenti; a nyomatandó példányok számának meghatározása tekintetéből azonban az országos kiállításon részt venni szándékezó összes társulatokat felhivatni rendeli, vájjon szintén hajlandók-e cserepéldányokat küldeni. 20. sz. Olvastatott a szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságtól 9390/V. 895. szám alatt érkezett utalvány, mely szerint vonatkozólag a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumnak 1894. évi május 16-án 33004. sz. alatt kelt rendeletére, a szegzárdi m. kir. adóhivatal utasittatik, hogy a társulatot, mint egységes testületet illető s évnegyedenként! részletekben felveendő, 31103 írt 26 kr adó visszatérítési összeget a társulat mint egységes testületi közgyűlés által megbízottaknak közjegyzőileg hitelesített aláírásával ellátott bélyegtelen nyugtájára fizesse ki. Ezzel kapcsolatdan társulati elnök előterjeszti, mikép feleslegesnek tartja, hogy a közjegyzőileg hitelesítendő nyugtát ő is aláírja -— miután a pénzfelvételhez nem járul. Indítványozza tehát, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg — az egybehívandó közgyűlés hatalmazná fel a társulati igazgatót, pénztárost és ellenőrt az adó visszafizetési összeg felvételéhez és nyugtatványozásához. Ennek folytán Határoztatok: Az adóvisszatéritési összeg utalványozását a választmány tudomásul veszi, a társulati közgyűlésnek pedig — melyre a szegzárdi kir. közjegyző is meghívandó — javaslatkép előterjesztetni rendeli, hogy a nagy méltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak 1894. évi május 16-án 33004. sz. alatt kelt rendeletével a szegzárd-bátai dunavédgát társulat mint egységes jogi testület javára megállapított s a szegzárdi kir p. ü. igazgatóság által 9390/V. 885. sz. alatt utalványozott és jövő évekre is még folyósítandó évi 31298 frt 36 kr adó visszatérítési ösz- szeg felvételére és nyugtatványozására Kelecsényi Ambró társulati igazgatót, Nagy József pénztárost és Steinsdörfer József ellenőrt hatalmazza fel. 21. sz. Kolozsváry Ödön kultur-főmérnök által a társulat elnökéhez intézett felhivás folytán: Beszédes József elhunyt vizépitészeti mérnöknek Ercsiben megjelöletlenül fekvő sirjára síremlék felállításához adománykép a társulat pénztárából (25) huszonöt forint utalványoztatik és eme összeg Kolozsváry Ödön kultur-főmérnök kezéhez (Bpest, V. kér. gyapju-uteza 5- sz. III. em. 11. ajtó) be küldetni rendeltetik. 22. sz. Társulati igazgató előterjeszti, hogy a paks-fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat mérnökével követett szóbeli értekezés folytán azon meggyőződésre ________________________ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. sz.) fé lt legjobban annak kitörésétől.
