Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
7 1895. május 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) Vasúti ijjA, menetrend. Szegzárdról ind. 715 1240 Budapestről ind. 800 245 Tolna-Mözs 7S6 101 Bpest Ferenczv. 813 _ H.-Apáthi 80i 125 Bpest Kelenföld 829 305 K.-Tengehcz 835 2oo Budafok megálló 838 N.-Dorogh 859 223 Budafok 844 Vajta 942 306 Tétény-Diósd 853 Czecze 1002 226 Érd 907 Sárbogárdra érk. 1040 404 Ercsi 932 Sárbogárdról in. 1143 447 Adony-Szabolcs 959 359 Sz.-Ágotha-- . 5° 5 Szolgaegyháza 1012 Sárosd 1209 526 Sárosd 1032 420 Szolgaegyháza — 540 Szt.-Ágotha 1040 Adony-Szabolcs 1226 Ül Sárbogárdra érk. 1050 405 Ercsi . ES 030 Sárbogárdról in. 115 > 544 Érd i — 058 Czecze 12-33 517 Tétény-Diósd — 712 Vajta 106 611 Budafok — Nagy-Dorogh 135 647 Budafok megálló — 732 K.-Tengelicz 214 726 Bpest-Kelentöld 127 752 Hidja-Apáthi 235 748 Bpest-Ferenczv. — 803 Tolna-Mözs 25 6 809 Budapestre érk. 145 815 Szegzárdra érk. 315 828 Mohácsról indul 540 900 300 Nagy-Nyárád . . 558 918 318 Német-Bóly . . 613 935 333 Villány . ... , 635 957 335 Németh-Palkonya (33. őrház).... 704 1020 430 Vokány ........... 713 1029 444 Áta ....... 722 1 G00 Báránya-Udvard (53. őrház) 736 1053 518 üszög .............. 752 1109 540 Pécsre érkezik . 801 Ills 550 Pécsről indul. . 585 949 420 Üszög ........ 550 1006 434 Baranya-Udvard (53. őrház) 601 1021 445 Áta ................... 614 1041 459 Vokány ........... 623 1057 508 Németh-Palkonya (33. őrház)....... 631 1008 516 Villány............ 639 1119 524 Német-Bóly . . . 730 1216 610 Nagy-Nyárád . . 742 1228 622 Mohácsra érkezik . . 890 1246 640 Naponként Állomások Naponként 101° ind. Budapest .....................érk. 84 5 10Budafok .....................---1 —. T étény......................... 71 5 1—1 Batta............................ 64 5 11“ Ercsi............................ 61 5 122® Adony......................... 51 2 — Rácz-Almás.................. 4— B BI Tass................................ 4M B Szalk............................ 41 2 —. Apostag......................... 3■ |45 Duna-Földvár .... 312 ' ’--Ha rta............................ 2— O rdas............................ 14 0 322 Paks . ......................... 11 2 322 Kalocsa (Úszód) . . . 1212 405 Tolna (Dombori) . . . 1112 522 Szegzárd ..................... 11 22 622 Baja................................ 922 »JUS Szekcső ......................... *7 55 8°° érk. Mohács........................ ind. >J 15 A fekete vonallal (m) aláhúzott számok éjjeli időt jelentenek. IRODALOM. * Arany János balladái, Zichy Mihály rajzaival. Royal folio, facsimile kiadás; az eredetinek vonásról- vonásra hü hasonmása. A balladáknak a művész által sajátkezüleg leirt teljes szövege, körrajzokkal, intia- lékhoz csatolt illusztrátiókkal és „Cul de lampe “-okkal (záró rajzokkal) van ellátva. Több balladát önálló nagy compositiók, albumlapok is illustrálják. Egy- egy ballada ára terjedelméhez, az illusztrátiók számához képest 2—5 frt. Részint megjelentek, részint rep- roductió alatt vannak: A Walesi bárdok 1 albumlappal, 2 szövegillusztrátióval 3 frt, Hídavatás 1 albumlappal, 2 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Borvitéz 4 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Éjféli párbaj 1 albumlappal, 3 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Ágnes asszony i albumlappal, 7 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Unnep- rontók 1 albumlappal, 3 szövegillusztőátióval 2.50 frt, V. László 5 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Egri leány 10 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Zách Klara 5 szöveg- illusztrátióvsl 2.50 frt, Tengeri hántás 5 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Török Bálint 10 szövegillusztrátióval 2.50 frt, Szibinyáni Jank 1 albumlappal, 9 szövegillusztrátióval 2.50 frt. Nagy költőnk halhatatlan alkotásai közül talán a balladákról mondhatni el leginkább, hogy a figyelmesebb vizsgáló előtt a gyönyörködésnek mindannyiszor felfrissülő forrásait tárják fül. Ezért e balladák fejtegetésére és magyarázatára irodalmunknak legkitűnőbb aestbeticusai szentelték idejüket és fáradságukat. De minden kommentár között bizonyara legkedvesebb és legvonzóbb az, a mit egy genialis I festőművész adhat, a kinek képzele a költő szellemi alkotásait eleven képekben testesiti meg, s a ki művészetének eszközei által a képzelet alkotásait szemmel láthatókká tudja varázsolni. Világhírű nagy művészünk, Zichy Mihály, évek óta foglalkozik Arany balladáival. Tárczájában évek óta kész vázlatokkal várta a kedvező órát, midőn egyéb feladataitól kissé szabadulva, azok kidolgozására szentelhesse erejét. Élvezettel, gyönyörűséggel, egész lélekkel csüggött feladatán, burgón óhajtva —• a mint egy erre vonatkozó levelében írja — beletenni e kedvencz müvébe „a mit Isten tudnia adott“. Alkotó képzeletét, ízlését, humorát, kifogyhatatlan művészi leleményét, óriási rajztudományát, egyszóval azt a tüneményes művészi teremtő erőt, a mit a francziák kitűnő mükritikusa Gauthier Teofil „un monstre de génie“-nek nevezett, ezúttal teljesen a költő szolgálatára adva, sorról-sorra, képről-képre követi annzk alkotásait, de mégis önálló, mégis eredeti, mégis mindeeütt „Zichy“ maradt. A rajzok száma, beosztása, compositiója, kidolgozása tekintetében teljesen szabadon követte a saját inspiratióját. A hol a ballada cselekvénye egy főjelenetben pontosul össze, ott a művész is egy nagy képre csoportosította alakjait; a mely balladának menetele folyamatosabb, annál az illusztrátió is kisebb jelenetek sorozatával kőveti a cselekvényt. A mint Arany a tárgyhoz mérten változtatja hangját, rhytmusát és versalakjait, úgy változtatja Zichy is a művészi előadás módját. A kiváló előszeretetet, kedvet és gyönyörűséget, melylyel nagy művészünk e költemények művészi magyarázatával foglalkozott különösen bizonyltja az, hogy azok egész szövegét is a saját kezével irta meg, mondhatni a szavakat a rajzokkal mintegy művészi egységbe olvasztotta össze, mi különösen érdekessé és becsessé teszi a gyűjteményt, a mely e tekintetben, úgy hiszem, egyáltalában páratlan. A kiadó azzal az ambitióval vállalkozott e gyűjtemény kiadására, hogy azt a nagy magyar művész nevéhez minden tekintetben méltóvá tegye, Több mint másfél évi lelkiismeretes kísérletek és tetemes nehézségek leküzdése után sikerült is az oly teljesen hü reproductói, méláét az eredetiektől megkülönböztetni a szakértő is alig képes. A sokszorozás ezen ritka és a hűség legmagasabb fokát elérő tökélye csak nagy áldozatok árán volt elérhető, oly müintézetek közreműködése mellett, melyek Zichy rajzainak reproductióját oly feladatnak tekintették, mintha azzal lettek volna megbízva, hogy egy-egy régi nagy mester metszetét vagy rajzát az amateuröknek és az utókornak megmentsék. Ezen vállalatom mellett tehát igyekezetemnek egyetlen jutalma csak az lehet, ha a közönségnek is azon élvezetet fogja nyújtani, mely mindazokat lelkesítette, kiknek Zichy rajzait láthatni eddig alkalmuk volt, és ha az irodalom és művészet kedvelőinek pártfogása lehetővé teszi, hogy a millenium alkalmával irodalmunkat egy a maga nemében páratlan diszmüvel gazdagíthassam. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. A nagyközönség becses figyelmébe! Miután tudomásomra jutott, hogy egyes kereskedők, kik varrógéppel is kereskednek, gépeiket a közönség félrevezetése czéljából és hogy áruit jobb áron eladhassa, eredeti Singer varrógépek gyanánt kínálják, e szerint inditatva érzem magam, hogy a nagyközönséget a következőkre figyelmfez- tessem. Eredeti Singer varrógépek egyedül csak a Neudlinger G. czég üzletében Kaphatók és más kereskedőknek nem adom az énj gépeimet ismételadásra, minekután minden nagyobb vidéki városban, nevem alatt raktárt tartok és yala- mennyi raktáramban a gépek árai egyenlők. Azért minden más kereskedők által kínált eredeti Singer varrógépek név alatt kínált varrógépek utánzottak^ Csalódások, kikerülhetése szempontjából, szigorúan kell ügyelni a védjegyre, mivel sok utánzóit,, különösen az olcsó, úgynevezett kiviteli/gépek a közönség félrevezethetése czéljából, az eredeti Singer varrógépéhez hasonló védjegygyei láttatnak el. Megrendelésnél tehát megkérdezendő, hogy a Neidlinger G.-től való-e a gép és nem kell megelégedni kitérő válaszokkal. Teljes tisztelettel NEIDLINGER G. helyett: Róth Sándor, üzletvezető. Üzlethelyiség: Szegzárdon, báró Augusz-féle házban. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Tanár« Pécset« Most már minden ki fog derülni. H« H« Budapest. Ha ígéretét beváltja, úgy mi sem késünk kérését taljesiteni. NI. Dunaföldvár. Minden felügyeleti jog a kir. tanfelügyelőt illeti meg, nemcsak az állami és községi, hanem a felekezeti iskolában is. „Nem szeretek már11 czimü tárczaczikk nem közölhető. Kiadótulajdonos ás felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R.*) Mikor dr. Wodianer Sándor irodalmi tol- vajlása ellen tiltakozásomat a »Tolnamegyei Közlöny« szerkesztőségének ápril 4—én elküldtem, abban a hitben éltem, hogy dr. Wodianer Sándor egy, csupán pillanatra megtévedt könnyelmű fiatal emberrel van dolgom; látván azonban azt a vakmerő, hogy ne mondjam impertinens fellépést, melylyel közleményemre válaszolt, a megfenyités- nek nem ama szelíd fajtáját kívánom igénybevenni, mely az írói tulajdonjog iránti perek megítélt kártérítési összegében s bírságában áll; nekem nem arra a pénzre van szükségem, melyet a törvény szellemi vágyonom jogtalan eltulajdonításáért megítélne, hanem 20 éves irói nevem tisztántartására és arra, hogy az ilyen vakmerő plagizátort leálezázzam. Irodalmi bíróságot keresek tehát s e czélből az »Otthon« írók és hírlapírók budapesti körének két tagját, névszer int: dr. Sziklay János és Szávay Gyula urakat kértem fel, hogy a nyilvános elégtételve- vés munkájában segélyemre legyenek. Kezeikbe letettem mindazon levelezéseket, hírlapokat, melyek ezzel az ügygyei összefüggésben állanak s már most én hívom fel dr. Wodianer Sándor urat, legyen szives 8 nap alatt a maga részéről is két tagot megbízni, kik közösen választandó elnök alatt az általam és általa beszolgáltatandó bizonyítékok alapján eldöntsék: kettőnk között ki a tolvaj. Budapest, 1895. évi május hó 22-én. Balog István, főigazg. tollnok. * E rovat alatt közlettekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. HIVATALOS HIRDETÉSEK. —i- Árverési hirdetmény. v. 895. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi 60. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbíróság 10786., 11500., 12318., 10742/94. és 3083/95. sz. végzése következtében a szegzárdi takarékpénztár, Első magyar papír ipar részvénytársaság, Gyönki takarékpénztár, Bonyhádi segélyegylet és Posner Károly Lajos czég ’javára Schelly József tolnai lakos ellen 250 frt, 245 frt, 77 frt 66 kr, 500 frt és 28 frt 91 kr és járulékai erejéig foganatosított végrehajtás utján le, illetve felülfoglalt és 546 frtra becsült szobabútorokból álló ingóság nyilvános árverésen eladatik. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 5444/95. számú végzése folytán a fenti tőkék és járulékai erejéig Tolnán, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi junius hó 8-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi 60. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Szegzárdon, 1895. május 22. Tóth Ignáczy kir. bir. végrehajtó. Árverési hirdetmény. tkv. 1895. 1 A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy a szegzárdi takarékpénztár és az ezennel csatlakozottnak kimondott Tolnavármegye gyámpénztárának Gáspár Sándor és neje Dorkó Erzse elleni 200 frt és 200 frt töke s jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvszk területén fekvő Ocsény községi 2314. sztjkvben foglalt és Gáspár Sándor és neje Dorkó Erzsébet tulajdonául felvett f 50. hr. 301. népsz. ház 688 frt kikiáltási árban 1895. évi julius hó 29-ik napján d. e. 10 órakor Ocsényben, a községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át, bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárt 3 egyenlő részletben 6°/o kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni köteles, s végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Öcsény község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék tlkvi osztályánál. 1895. évi ápril hó 19-én Szabói kir. törv. bíró.
