Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-05 / 18. szám

6 1895. május 5. Kovách Aladár és neje Feuerstaler Irma és Kovách Blankicza, a nagyszülők és az összes rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört sziwel tudatják, a forrón szeretett kedves fiú, testvér, unoka, dédunoka és uno­kaöcsnek Tibor kának folyó hó 29-én reggeli 2 órakor 5 éves korában hoszszas és nagy szenvedés után. történt elhunytát. A korán, elköltözött kedves gyermek hült tetemei folyó hó 20-án délután 5 órakor fognak az ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Szegzárdon, 1895. ápril hó 29-én. Áldás és béke drága porai felett! — Ázsiai expediczió. Gi’óf Zichy Jenő által tervezett expediczió tagjai múlt csütörtökön délelőtt 7 órakor indultak el a messze Ázsiába, hogy a ma­gyarok őshazáját felkeressék. A tudós társasággal ment tudvalevőleg Wosinszky Mór szegzárd-bel- városi esperes-plébános,' hírneves régész is, ki az ex- pediczióban való részvételének czélját a „Magyarország“ egyik munkatársa előtt igy adta elő: „Amikor Zichy Jenő gróf felszólítását megkaptam, hogy részt vegyek az © tudományos vállalkozásában, siettem Arcoba, ott időző püspökömhöz, hogy tőle szabadságidőt kér­jek a nagy útra. Bevallom, nagy örömmel tettem ezt, mert ily alkalomhoz kevés ember juthat. En, ki már beutaztam régészeti czélokbóf egész Európát, Áfriká- nak nagy részét és egész Kis-Ázsiát ismerem és ki vagyonának nagy részét a tudományos kutatásoknak szentelte, életem egyik kedvencz eszményét láttam megvalósulni, midőn Zichy gróf nagylelkűsége ez útra meghívott. Siettem tőlem telhetőleg az otthon elvállalt munkákat befejezni és tegnap este vittem a Eranklin-nyomdába a kéziratot Tolnamegye monográ­fiájának régészeti részéről, mely a maga bő terjedel­mével bizonyára egyike lesz a milleniumi irodalom egyik legnagyobb munkáinak. Az expediczió czélja a históriai és nyelvészeti szempontok mellett igen fontos régészeti tekintetből is és mert éppen a Kau­kázus vidéke e szempontból még alig van kiaknázva, .az én működésemnek ott igen nagy tér nyílik. Az itthon általam vezetett ásatásoknál oly tapasztalatokra tettem szert, melyeknek alapján remélhetem, hogy a Kaukázusban eszközlendő kutatásaim is oly pozitív eredményre fognak vezetni, hogy mi ott ősmagyarok nyomaira akadunk. A závodi, varasdi, hőgyészi, báttaszéki, mányoki, ozori, czikói és geijeni ásatások­nál ugyanis oly jelenségekre akadtam, melyek szerint a pogány magyarok temetkezési módjának tipikus voltát felismertem, mert mig a kunok, avarok, gepi­dák a temetkezést sirmezőkön, úgyszólván en masse végezték, addig a pogány-magyarok külön-külön helyeken hántolták el a porladozó hamvakat. Ilykép- pen azt hiszem, hogy ásatásoknál régi magyarok sir- jaira fogok bukkanni és nyomról-nyomra felleljük az őshazát. Az orosz hatóságok néhány év előtt eltiltották, hogy a kutatók az országból elvigyék a leleteket és ha csak duplikátumok találtattak, volt szabad ezeket elvinni. Gróf Zichy Jenő azonban már talált utat és módot arra, hogy az unikumok is duplikátumoknak tekintessenek és azoknak megszerzését lehetővé tette. Ha azonban valamelyik lelet elvitele lehetetlenné vál­nék, akkor velem van fénykép készülékem. Ezzel felveszek mindent, és hü képmásban haza fogok hozni mindent, ami őshazánkra emlékeztet. Vállalkozásainkat élénk érdeklődéssel kiséri a külföldi tudományos szak- irodalom és különösen angol részről kaptam sok meg­bízást, bogy észleleteimét közöljem velük. Magától értetődik, hogy én első sorban csupán magyar vagyok és nemzetemnek, hazámnak fogom kutatásaim ered­ményeit feldolgozni. — Tolnán a legközelebbi országos vásár május hó 6-án fog a kápolna melletti egyesitett vásártéren megtartatni. — Eladó hegedű. Egy csinos jó hegedű igen jutányos áron azonnal eladó. Hol, megmondja a kiadó hivatal. — Lezuhant a második emeletről. Az épülő ke­rületi börtön második emeleti állásáról múlt csütörtö­kön délután Balogh Ernő kőmives-legény lezuhant, § eszméletlen állapotban vitték be a Ferencz-közkór- házba, hol Herczegh Gyula dr., a szegzárdi kerü­leti betegsegélyző egylet orvosa vette kezelés alá. — Vizsga. A zombai rom. kath. elemi népiskola április hó 26. és 27-én tartotta a tavaszi vizsgálatát szép számú érdeklődő közönség megjelenése mellett, mely alkalommal Fekete Ágoston plébános, iskola­széki elnök, Lagier Sándor és Horváth Mihály tanítóknak a nevelésügy terén tett buzgó fáradozásait méltányos elismerésben részesítette. — Liszt-tolvajok. Több hónapon keresztül lop­kodták Braun Sándor ozorai gőzmalmából a finom lisztet, mig végre a napokban a tolvajokat a csendőr­ség Sáfrány József, Csernyászky József, Gá­bor György, Nagy István és Vég Ferenczné személyében kiderítette. Az orgazdái szerepet Sáf­rány György vitte. A szép kompániát feljelentették; a bíróságnak. — Betöréses lopás. Pakson W e i g e r 1 i n g Vendel éléskamráját ismeretlen tettesek feltörték s az ott talált élelmiszereket magukkal vitték. A nyomo­zás még eredményre nem vezetett. Vakmerő suhanczok. A múlt számunkban „Kis bicskás“ czim alatt megemlékeztünk arról, hogy egy 9 éves szegzárdi iskolás fiú mint szúrta hátba bicskájával 8 éves vele egy iskolába járó tanulótársnőjét. A múlt héten ismét történt ily eset, mely alkalommal egy polgár iskolai tanulót akart két vakmerő su- hancz leszúrni. Az eset következő: A miséről jött S á f á r y László IV. osztályú polgári iskolai tanuló, s midőn társaitól névszerint Rettinger és Fer­ne r 111 a főutczán levő Ditrich-féle kovács műhely sarkán elvált, két 17—18 éves suhancz, névszerint Piszter Vincze és Kardos Mihály nyitott bicskákkal utána rohantak, s a védetlen fiút megakarták késelni. Sáfáry látva a veszélyt nagy nehezen sikerült szülei­nek közeli lakásába menekülni. De a felbőszült suhan­czok még ide is behatoltak, s az udvaron már majd kézre kerítették áldozatukat, midőn a fiú édes anyja, nem törődve a villongó kések és állatias módon vér után szomjazó gazemberekkel, galléron ragadta őket, s kitaszította a kapun a dühöngő suhanczokat. A gyilkos merénylet ez esetben nem sikerült ugyan, de önkénytelenül az a kérdés merül fel az ember előtt, hogy ha már fényes nappal ily esetek történnek, mi történhetik éjjel, ha valakit orvvul megtámadnak. Bizony erélyes csendőrségünk feladata lenne az ily haszontalan suhanczokból a bicskázási mániát ki­szorítani. — Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. Régóta hordogatta szoknyája alá rejtegetve haza K ö h n i g Antal felesége U d v a r d y Sándor szeg­zárdi szeszfőzdéjéből a lopott pálinkát, mígnem a na­pokban csúfosan rajta vesztett. Köhnig Antal ugyanis U d v a r d y szolgálatában állott s valahány­szor felesége meglátogatta, mindannyiszor szoknyá­jába rejtve egy palaczk pálinkát elemeit. Az igy lo­pott pálinkát azután a szomszédok és ismerősök kö­zött kimérték. Az egyik vevő a napokban meghara­gudott K öh n i g n é r e, mert a lopott pálinkának árát 50 krról 60 krra emelte s a vevő ekkor boszuból a szegzárdi regálebérlőségnél jelentést tett, mire a bérlő emberei meg is jelentek, hogy az adó alól elvont pálinkát elkobozzák. Az asszony, hogy a pálinka ne jusson a bérlő kezébe —sorba összetörte a pálinkás üvegeket, mire egy kis liarcz támadt közte és meg­jelent emberek között. A lopott pálinkából azért mégis sikerült néhány palaczkkal az asszony vandal pusztításai elől megmenteni, melyek most corpus delicti gyanánt a bérlőségnél pihennek. — Szökött katona. Sehogy se tetszett Todten­berg Ferenez bikali illetőségű honvéd-ujoncznak a katona élet, ki a pécsi 10. honvéd-ezrednél szolgált s onnan egy napon szépségesen megszökött. A katonai hatóság intézkedésére köröztetése . országosan elren­deltetett.- Megfojtotta a gyermekét. Vadállati kegyet­lenséggel oltotta ki saját újszülött gyermekének életét •Nedán Horvát Anna faddi hajadon, kinek bizony szerelméért nem sokat kellett esdekelni. Mint mond­ják, már többször hordotta szive alatt szerelmének gyümölcsét, de mielőtt azoknak életet adott volna, rendesen kuruzsló vénasszonyok segítségével megsza­badult terhétől. A napokban azonban gyermekét élve a világra hozta ugyan, de azt szívtelen kegyetlenség­gel megfojtotta. Az ártatlan gyermeknek előbb egy gombostűt szúrt a nyakába, s mivel ez nem oltotta ki a parányi lélek életét, hurkot kötött nyakára, s megfojtotta. Az eset a büntetőbíróságnak fel lett je­lentve, s a vadállati anya felépülése után elveszi méltó büntetését. — Szívós életű czigány. Még folyton emlegetik a liusvétkor Faddon történt rémes gyilkosságot, midőn Bojtos János, a falu gazdalegénye Domsits iparost le­gyilkolta. A múlt héten egy újabb gyilkossági eset adta elő magát, melynek szerencsétlen áldozata Pusztai Jóska czigány, kit B artos József barátja egy fejszével úgy vágott főbe, hogy azt alig lehetett fejéből kihúzni. Az eset úgy történt, hogy Pusztai Jóska, Bartos Józseffel a Duna mellé ment fűzfa­vesszőt szedni, már a Dunánál a ladik miatt szóváltás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (18. sz.) támadt köztük, ami később otthon veszekedéssé fajult, melyben még Bartos édes anyja is részt vett, a ki egy ásóval vágott Pusztai arczába. Az édesanya vir- tusságában Bartos József vérszemet kapva, fejszé­jével Pusztai fejébe vágott, s csapása oly erős volt, hogy mint fentebb irtuk, azt nagynehezen lehetett annak koponyájából kivenni. Pusztai a tátongó seb­bel fején még most is él, mig megtámadói ellen a bűnvádi feljelentés megtétetett. — Ismét tűz Kömlődön. Múlt számunkban adtunk hir a Kömlődön dúlt nagy tűzvészről, s már újabb esetről kell megemlékezni. Ugyanis Mer ki Miklós nádfedeles háza gyulladt ki és égett le. Szerencse az volt, hogy a mezőn foglalkozó munkások a félre vert harangok hangjára hamar haza érkeztek, s meggátol­ták a pusztító elem további dühöngését. — A furkosbot. Azt hinné az ember, hogy a furkosbot, mely hajdan oly nagy szerepet játszott, már végleg letűnt az élet színpadáról. Pedig nem igy van, néha-néha ismét hallunk hirt, melyben a furkos­bot szerepel. Ilyen eset adta elő magát legközelebb Gyönkön, hol W i e 1 h e 1 m Konrád gyönki lakost, Müller János ugyancsak ottani lakos úgy találta egy furkosbottal fejbe vágni, hogy mozdulatlanul maradt a földön. — Az elégetett kötelezvény. B alosko Ferenez szakályi lakosnak saját leánya 600 írttal tartozott, s erről rendes kötelezvényt állított ki. A minap azon­ban mig édes apja és anyja a' templomban voltak, hazament, s a ládát feltörve a kötelezvényt magához vette, melyet azután elégetett. Tettét a csendőrség ellőtt beismerte. IRODALOM. * Magyarország Vármegyéi és Városai. (Magyar- ország monográfiája.) Egy uj ezredév előtt, kultúrái fejlődésünk teljesen uj korszaka előtt állunk. Nem zárjuk le jogosulatlan önérzettel a magyar művelődés történetének első ezredévét; nem tekintünk jogosulat­lan bizalommal nemzetünk jövő élete elé. A müveit világ figyelme kisér bennünket, fülébresztette érdek­lődését múltúnk története, jelenünk nagy arányokban fejlődő képe. Általános ismertetések már jelentek meg Magyarországról; de oly nagy munka, mely az ország minden vidékét, a kulturális élet múltjának és jelené­nek összes nyilvánulásaiban, mindenkire nézve vonzóan, a gyakorlati élet szempontjából is tárgyalja, még nincsen. Ilyen, egyedül álló munka lesz a „Magyar- ország Vármegyéi és Városai.“ E műben az olvasó meg fogja lelni a megyék, városok történelmi, föld­rajzi, földtani, természetrajzi, képzőművészeti, nép­rajzi, statisztikai, hadügyi, köz- és mezőgazdasági stb. adatait, a közgazdasági, vallás-, oktatás-, igazság- és egészségügyi intézményeknek részleteit, a régi csalá­dok genealógiáját, a közlekedési viszonyok, a városok különböző iparágainak, gyárainak, telepeinek, a keres­kedelmi és pénzügyi viszonyok állását és a társadalmi, nevezetesen az egyleti, testületi élet hü ismertetését is. Mindezt nem rövid, száraz lexikonszerű modorban, hanem könnyen érthető, világos és mindenkinek kelle­mes olvasmányt nyújtó módon kisérve, folyton számos szép kivitelű, állandó becsű képekkel, rajzokkal, tér­képekkel stb. A munka egyes részleteit mind oly szakemberekkel Íratjuk meg, a kik az illető vidéknek kitűnői ismerői. A „Magyarország Vármegyéi és Városai“ tehát nem könyvekből összerótt, hanem a a közvetlen tudás és megismerés alapján szerkesztett mü lesz. A helyi irók mellett jeles szakemberek, az e mü szerkesztésével megbízott ismert nevű irót nem csupán tanácsukkal fogják támogatni, de az egyes részletek szakszerű felülvizsgálásával és kiegészítésével biztosítani fogják az ismertetés szabatosságát. A „Magyarország Vármegyéi és Vá­rosai“ tökéletessége és díszes kiállítása szempontjá­ból semmi anyagi áldozattól sem riadunk vissza és óhajtva, hogy e munka méltó dísze és büszkesége legyen a magyar ismeretterjesztő irodalomnak, a mellett, hogy maga a szerkesztő és a szakmunkatársak is személyesen szereznek minden körülményről tájékozást, külön megbíztuk egyik, Magyarország legtöbb vidékét ismerő munkatársunkat, hogy a leírás sorrendjén levő vidékekre utazva, ott személyesen lépjen érintkezésbe az illető vidék viszonyait ismerő írókkal és gondoskod­jék a szükséges eredeti fényképfölvételekről és rajzok­ról, melyeknek rendkívüli sokasága és változatossága már magában véve is valódi unikummá fogja avatni e nagy müvet. A „Magyarország Vármegyéi és Városai“ egyszerű vagy kettős negyedrét alakú füze­tekben jelenik meg és pedig havonként legalább két egyszerű, vagy kettős füzet. Az egyszerű füzet ára — a számos illusztráczió daczára — csupán 30 kr. A teljes mü megjelenése körülbelül 5-p-6 évre van tervezve. Megrendeléseket elfogad a „Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom