Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-14 / 15. szám
5 1895. April 14. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15 sz.) méletlenül tapossa! Azok a leeresztett dús hajfonatok és ama öltözék, régi nemzeti viseletűnk s én erősen hiszem, hogy ha jó Ízlés iteloszeke elé állitanók ezt és a krinoünt, meg a hajporozott, két emeletes fésül- ködést: bizonyára a mi nemzeti viseletűnk nyerné el a babért s az a rizsporozott haj piros lenne az elpirulástól! Margit, $z a keverék kedélyhez a talányszerü valami — az alaki törvényeket felejtve: ugyancsak megrázta Endre kezét. — Ön elég goromba arra, — mondá mosolyogva — hogy érdekesnek találjam! — HA hegyed az őszinteséget gorombaságnak veszi! ,v — Amint‘látom — folytatá Margit — mi ellenzéket csinálunk egymásnak. En nem tudok az önök szokásain lelkesülni, ön pedig — ha nemlcsalódom — nem igen emeli meg kalapját Bécs főlénye előtt! — Becsnek megadom a magáét----és nem hagy ok elvenni abból, a mi a miénk! — Szép, szép, ha valaki nemzeti szokásait, divatját védelmébe veszi; de mégis föltettem önről, hogy egy hölgyei szemben engedékenyebb leszen ! — Hiszen éppen ez kegyeteknek a legnagyobb hibája S válaszolt Endre — bogy e jögczimüket túlságosan^ kimentik! En számolni szoktam a hölgyek eme előjogával és a női szeszélyei; de ha látom, hogy csörgősapkát akarnak a fejünkbe huzni: akkor kezdek őszinte lenni s kegyetek elég elfogulatlanok, e: modort gorombasághoz minősíteni! Mondhatom, ha e nézetöket törvény erőre emelik, keserűen fogják tapasztalni, hogy csakis akkor vagyunk őszinték kegyetekhez, midőn gorombák'Vágyunk! Margit hangosan, felkaczagott és el nem mulasztotta volna, hogy legyezőjével meg ne fenyitse Endrét. — Mennél jobban gorombáskodik — mondá pajzán jó kedvvel Margit — annál inkább kezd érdekelni engemet! A férfiak úgy is oly sokat hazudnak mézes szavaikkal hogy szinte jól esik egy kis gorombaság! Mondja ,csak barátom, általában igy szokott, ön udvarolni a hölgyeknek? ... Szabad, őszintének lenném? — .Sőt elvárom öntől ! . — Nos, — yálaszojt Endre — a mennyire még eddig feltudták bennem a lelkesedés tüzét éleszteni a hölgyek! elmondhatpm,. högy • • igen! És lássa ez,nem az én hibám! Elmondhaton !• Sándor orosz czárral én is: „De mit törődöm én Farbourg Sz. Ger- mainnal ? Elég nem szép e delnőktől, hogy engem meghódítani nem tudnak.“ — Tán nem elég hálás anyag arra, hogy a hölgyek, ily értelemben foglalkozzanak önnel, mondá gúnyos éllel Margit. — Meglehet,,. — válaszolt egész nyugodtan EnfLre -rrr; bár mint, legyen is; de az tény, hogy nem tudok szeretni. Margit vérvörössé« lett „és legyezőjével takarta el az arczát. — Ön az első fiatal ember, akit szív nélkül találtam.-— Es kegyed az első hölgy, aki ezért nem neheztel! " . , — Igen! — válaszolt fuldokolva Margit — mert ,én sem tudok szeretni!, . ,• , I (Folyt, köv.) .. Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1895. évi XXIII. évfolyamára. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt =«= 6 korona, negyedévre 1 írt 50 kr — 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne, történjék, a t. előüzetök az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. ■ ■ ■■ _ r r KU L ON FELEK. ■ . , ., , • «* .» • , «■ ' * ■; *- - i ä? — Kossuth Ferencz győzelme. Múlt szerdán az egész ország figyelnie Tapplcza felé irányult, mert ekkor ejtették meg Kossuth Ferencz :és Vörös.László államtitkár között a képviselő választást. Városunkban is nagy érdeklődés nyilvánult ä választás iránt, s mindenki aggódva leste, ki lesz a győztes? Szerkesztőnkhöz a szerdán éjféli egy órakor feladott távirat csütörtökön kora reggel érkezett meg, hirdetve azt, hogy Kossuth Ferencz Vörösnek 963 szavazatával szemközt 140 szótöbbséggel választatott meg a tapolczai kerület orsz. gyűlési képviselőjévé. — Tolnavármegye története. Most bocsáj- totta ki Simontsits Béla alispán, a vármegye monographiájának megirása czéljából kiküldött bizottság nevében az előfizetési felbivást. A nagy fontosságú mü valóban méltó lesz arra, hogy a megye minden intelligens tagja, az egyesületek és tanintézetek is megszerezzék, mert e mü tartalmából mindenki megismerheti Tolnavármegyének múltját és jelenét. A munka kiállítása mindenkit meg fog lepni, s épen ezért ajánljuk az alábbi fizetési felhívást tisztelt előfizetőink figyelmébe. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „Tolnavár- m e g y e Története“ czimü munkára. Fontos nemzeti ügyet karolt fel Tolnavármegye, mikor azon inditványt fogadta el és terjesztette az ország törvény- hatóságai elé: irassék meg a honfoglalás ezredéves ünnepének alkálmára minden mégye története. Az ügy keresztülvitelével megbízott megyei bizottság Wosinsky Mórt és Kämmerer Ernőt hívta fel Tolnamegye történetének megírására úgy, hogy W o- sinsky az őskor, római idők, népvándorlás korának ismertetését, Kämmerer pedig a honfoglalás óta lezajlott idők ecsetelését vállalta magára. Az archaeologiai rész a megye területének és őslakóinak 3000 éves múltját tünteti fel, s az egyes korszakokról kimerítő culturképet nyújt, felsorolva az egyes epocháknak a megye területéről származó gazdag leleteit térképekkel és a művészi képek és ábrák ezreivel. A történeti rész a honfoglalás után következett időket ismerteti, koronkint adva általánosságban és részleteiben a megye, elpusztult létező helységek és családok történeteit, a hozzáférhető bel- és külföldi levéltárak adatai alapján. Ezen részt is a térképek, rajzok nagy száma fogja díszíteni. Összehordattak tehát a régészet és történelem vármegyénkre örökbecsű kincsei, hogy a jelenkornak közismeretévé válva, az uj ezredévre hagyomány gyanánt szálljanak át. Hogy a mü minél szélesebb körben terjedhessen I el, a megye azt az előállítási költség felénél is olcsóbban, kötetenkint 2 forintért kívánja forgalomba hozni, i de a példányok számának megállapithatása czéljából ! már most felhivja az érdeklődőket, hogy a munkára magukat előjegyeztessék. Az első két kötet, az archaeologiai rész, az 1896-ik év első felében, a történelmi részt tárgyaló 3. kötet remélhetőleg nem sokkal utóbb fog megjelenni. Az előfizetők az egyes köteteket megjelenésük után posta-utánvéttel fogják kézhez venni, de léfizehető az előfizetési összeg előzőleg is egészben vagy kötetenként részletben a vármegyei a főpénztárban. Szegzárdon. A jelentkezést legkésőbb f. évi április hó végéig kérjük, mert a nyomatást legközelebb meg kell kezdeni. Szegzárd, 1895. márczius 13. A kiküldött bizottság nevében az elnök: Simontsits Béla, alispán. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter a szegzárdi m. kir. áll. építészeti hivatal főnökét, M a r k ó Gusztáv kir. mérnököt, kir. főmérnökké nevezte ki. Ezen kinevezés Tolna vármegy ében a legbensőbb visszhangra talált, mert M a r k ó Gusztáv alig nehány évi itt léte alatt oly sok kitűnő műszaki munkát . végzett, hogy bizony előzőleg 10 év alatt sem történt ennyi. Üdvözöljük a főmérnök urat! — Közigaztási bizottsági ülés. Tolnavármegye közieaztási bizottsága havi ülését múlt szerdán tar- tóttá meg gróf Széchenyi Sándor főispán, elnöklete alatt. — Jegyzői szigorlat. A legutóbb Szegzárdon tartott jegyzői vizsgálatot sikerrel letették s igy képesítést nyertek ifjú F u g e r t h Károly, U g r o s d y Aladár, Fehér Imre és Szepessy László. J— Műkedvelői előadás. Az „Egyesült Szegzár d-Tolnamegyei Nőegylet“ által husvét hétfőjén megtartandó jótékonyczélu műkedvelői előadással egybekötött tánczestély iránt általános az érdeklődés s a jelekből ítélve, úgy helyből, mint a vidékről is igen sokan fognak azon megjelenni, hogy egyrészről kellemes és élvezetes estélyt szerezzenek maguknak, másrészről pedig elősegitsék egyik legvirágzóbb humánus intézményünket.- Változások a szolgabirák körében. Nagy István gyönki szolgabiró Bonyhádra, báró R u d- nyánszky István bonyhádi szolgabiró pedig Gyönkre helyeztetett át s uj állomáshelyüket már el is foglalták.- Gyermektelen szülök figyelmébe. Egy szegény édesanya, ki öt hónapos, szép egészséges flu gyermekét eltartani nem képes, a ki jelenleg maga is kórházban fekszik, arra kéri a jólelkü embereket, hogy kis fiát fogadják örökre. További szives felvilágosítást ad lapunk kiadó hivatala.- A szegzárdi kerékpárosok. Tavaly óta Szegzárdon mindegyre szaporodnak a kellemes és testedző kerékpározást kedvelő sportsmanok száma, kiket naponkint lehet látni az országúton tovairamodni. A napokban elhatározták, hogy egyletté alakulnak s az alapszabályok kidolgozásával megbízták dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvédet.- Tisztelgés a kir. tanfelügyelőnél. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőnél az elmúlt bét lefolyása alatt a szegzárdi polg. iskola tanári kara és a bonyhádi izr. tanitói testület tisztelegtek. Krammer János polg. isk. igazgató Szép beszédet intézett az uj tanfelügyelőhöz, melyre ő igen szívélyesen felelve, többek között kifejtette, mennyire nagyra becsüli azokat, kik a tanitói rögös pályán működnek. — A fecskék. A tavasznak kedves hirdetői, a fecskék már megérkeztek s elfoglalták tavalyi fészküket, a fiatalok pedig újakat építenek az apai fészek mellett. Az idő most már annyira kedvező, hogy vígan csicsereghetnek az eresz alatt, felvidítva a ház lakóit. A hét folyamán a szabadbon a hőmérőben a higany oszlop 14—16 fokra emelkedett s a mezei munka, valamint a szőlőmunka is annyira megindult, hogy alig lehet munkást kapni.- Verekedő amazon. Régi haragosa volt Schwein-1 linger Mári szegzárdi lakos Böhm Jánosnénak, kit az utczán meglesett s egy hatalmas karóval úgy. helyben hagyott, hogy napokig nyomta az ágyat.- Előmunkálati engedély. Leopold Lsjos a szegzárd-bátaszéki h. é. vasút engedélyese, e vasút Baranyavárig való folytatástra előmunkálati engedélyért folyamodott; az engedélyt a kereskedelmi minisztérium 20.458. számú rendeletével megadta, egyben felhívta az illetékes közigazgatási hatóságokat, hogy az engedélyest működésében támogassák. Ugyancsak e vonal előmunkálataira Bushacli Péter képviselő is kért előmunkálati engedélyt, a mit ő is megkapott. — Árlejtés. A tolnai volt dohány-beváltó hivatal épületénél szükséges átalakítási és javítási munkálatokat a költségelőirányzatban kitüntetett 1477 frt 96 krral szemben 1356 frt 77 krért Fel bér Alajos és Hipp József tolnai kőműves mesterek vállalták el. — A gondatlanság áldozata. Régen gyötörte már a fogfájás Straubinger Vendel tolnai kőmi- vest, ki hogy kínzó bajától szabaduljon, mások tanácsára választóvízbe mártott vattát tett fogára, a mitől azután fogfájása meg is szűnt, de száját alaposan össze égette. A megmaradt választóvizet Staubinger elrejtette a szekrényben, nehogy valaki pálinka helyett felhörpentse. Nem is történt volna talán semmi baj, ha a napokban Straubingernek lakást nem kellett volna változtatnia, midőn is az ő távollétében nevelt fiacskája valahogy kézre kerítette az üveget, ki azt > pálinkának vélve, hirtelen felhajtotta s iszonyú kínok között rövid idő alatt kilehelte ártatlan lelkét, — Virágnapi vásár. Múlt hétfőn tartották meg I Szegzárdon a virágnapi országos vásárt, mely nagyon gyengén volt látogatott. Az iparosok sátrait nem állották körül a vevők sokaságai, csak alig itt-ott lehetett látni egy falusi atyafit, a mint alkuba bocsátkozott az árulóval. A kikiáltók, „i s t ó r i a“ árusok azonban pokoli lármát csapva, uralták a helyzetet, maguk köré csőditve a jó falusi népet. A marha- és lóvásár elég élénk volt s felhajtottak mintegy 2000 drb. marhát.- Az árvíz. A téli nagy havazás után bekövetkezett olvadás megdagasztotta az ország összes folyamait. Vidékünkön a hatalmas Duna folyam, majd pedig a sárvíz tartotta rettegésben a lakosságot. Most már örömmel konstatáljuk, hogy a veszedelmen túl vagyunk. A Duna apad, vele a Sárviz is. Pedig a múlt hétfőn komolyan aggódtunk, hogy a szél által felkorbácsolt habok veszedelmet okoznak, különösen, veszélyeztette volt a szegzárdi réteket kerítő töltés, melyet a romboló hullámok annyira meggyengitettek, hogy több helyen átszivárgóit, de még át is csapó-
