Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-03-11 / 11. szám
4 „A miért legyen dicsőség Istennek, áldás a koronás főnek! ezt mondám; és a legbuzgóbb imádság reszkető hangján mondja utánam minden száj, mely magyar érzelmekkel tölt szivet tolmácsol.“ A magyar nemzet, daczára, hogy a két évtizedes hadjárat utóbajait majdnem elszegényedésében erősen megsinylé, de miután Magyarország .csak egy csekély része volt a csatározások szintere, mégis úgy a király maradandó, mint néhány nagynevű mágnásaink halhatatlan nevet szereztek az orság emléklapjain anyagilag is nemes áldozataik miatt. A mint nyelvünk hősei (Bessenyei, Révai, Kazinczy és számosán mások), egy magyar tudós társaság létrehozásán II. József, II. Lipót alatt s a későbbi háborús idők bekövetkeztével hiába törekedtek ős fáradoztak, megteremtő- azt a legnagyobb magyar; gróf Széchenyi István az 1825-iki pozsonyi országgyűlésen. Kit az isteni gondviselés a magyar nemzetuek az ő alkotmányossága, ősei, királya és nemzeti nyelve iránti hűsége megjutalmazásául, a mindvégig való szennytelen anyagi és szellemi törekvésünk vezérkcsillagaként helyeze fölénk. E kor életiskolájából kerültek ki ős nevelődtek föl a nemzetnek teljes jogi ős nyelvi függetlenségéért lelkesült halhatatlanai. Lánglelkü költők, raőz- ajku irók ős elragadó szónokok gyujták az elméket és sziveket nemes forrongásra és dicsőséges vetélkedésre; lelkesedésre a haza szeretete és magyar nyelvünknek tekintélyes, győzelmes terjesztése iránt. Pápay Géza. A közép-Duna szabályozása. A Duna folyásának felső és alsó szakaszán nagy jelentőségű (27 millió forintba kerülő) szabályozó munkákat végeznek s ezeket 1895. óv végéig túlnyomó részben be is fejezik. Az egész Dunára, tehát annak közép folyására is kiterjedő egységes szabályozó terv 1882-ig nem készült. Az 1882-ben megkezdett fölvételek alapján készült tervezek most lettek előterjesztve. Az előterjesztés csak-;® » sebb, a folvam __Kiegészítő a (Jsep el-szigeten, nemkülönbnn Ger- jen és Bogyiszló között van czélba véve; ezenkívül töltősbelebbezóst hoznak javaslatba a bajai kanyarulatok mentén a sárközi vődgát-társulat területén. A már kiásott, de még kellőleg ki nem fejlődött három átvágás bővítésén kivül (vörösmarti, si- rinai és drávatoroki), még öt újabb átvágás végre hajtását javasolják, hármat Baja fölött, egyet Monostorszegnél és egyet Palánka fölött. Ezzel a folyam oly állapotba kerül, hogy hirtelen kanyarulatai a jég levonulását megakasztani nem fogják. Kiválóan fontos szerep jut a Duna szabályozása terén a partbiztositásoknak is, amennyiben a folyamnak inkább szélességre, mint a mélységre való törekvése következtében egészséges mederviszonyok csak olyképpen teremthetők ős tarthatók fenn, ha a folyam ebbeli működésének a partok megkötésével elejét vesszük. A partok biztositása a legnagyobb költségeket a Baján alul kezdődő szakaszon fogja okozni, ameny- nyiben a partokat alkotó talaj igen laza, másrészt a folyamnak mélysége a kanyarulatokban igen nagy, tiz-tizenöt méter közt ingadozik, sőt néha még ezt is meghaladja A Duna szabályozásánál a főczől, normális mederviszonyokat teremteni és ezáltal egyrészt a hajózás számára a kellő vízmélységet biztosítani, másrészről a jég levonulását megkönnyíteni és ily módon a jégtorlódásokból származó vízmagasságokat csökkenteni. A Duna medre a levezetendő vízmennyiséghez képest igen szépen be van ágyazva, miért is a hullámtéren való vizlefolyó akadályok eltávolításának kérdése sem nem oly fontos, sem nem oly sürgős, mint egyes kisebb folyóknál, hol az árvíz jelentékeny részét a hullámtérnek kell levezetnie. Amennyiben azonban valamely ponton határozott hullámtéri akadályok jelentkeznének, eltávolitá suk iránt a tervezett munkálatok keretén belül intézkedni fognak. A tervezett munkálatok költsége összesen 28 millió forint. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) Márczius 15. Várlak, várlak mniden évben, Kedves, régi márczius. Várlak, várlak, hogy napoddal Föl a tiszta égre jutsz. A hideg tél tömlöczéből Sápadt arczod majd kikel, S kérdésünkre, mit álmodtál ? Megnyílt ajkad igy felel: Álmodtam a szabadságról, Mely nyomomat követi. Álmodtam az ifjúságról, Mely hazáját szereti. Álmodtam az elnyomóknak Rég érdemelt vesztiről; Hóhéroknak harcz mezején Szertehulló testiről. Várlak, várlak minden évben, Kedves, régi márczius : De te csupán egy nap tűnsz fel, A másikon már lefutsz. A hideg tél tömlöczéből Egyszer szólsz ki: magyarok 1 Az istenre, tegyétek meg, A mit oly rég akarok. S akkor vesszük a poharat, S fogadkozunk: megtesszük ; Sötét kamránk falairól Kardjainkat levesszük. Megtisztítjuk a rozsdától; Kifenjük és elmegyünk Győzni s halni oda, a hol Mégis dőzsöl ellenünk. Nem jössz, s most se jöhettél el, dves, régi márczius. ülés lángja-kópen elünkbe most se jutsz. __„v/n. vagyunk, mint azelőtt, Rabo k lettünk újólag. Vezéreink az önkénynek Szolgáiként hajolnak. Hanem azért mégis várlak, El kell jönnöd még neked. Fölkelted te, mógegyszer az Aluszőkony lelkeket. Talpra állunk még egyszer a Kossuth-nóta szavára, S nem márczius; május napja Süt a magyar hazára. Tóth István. T A N ü G Y. „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei.“ Van szerencsém tisztelettel tudatni, hogy „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei“ czimü munkám, melyet a fennálló törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok ős döntvények alapján állítottam össze, megjelent és 2 írt 20 krórt közvetlenül tőlem (Kolozsvár, kir. tanfelügyelőség) beszerezhető. Bolti ára 2 frt 60 kr. lesz. E munka összeállítására azon általánosan érzett hiány ösztönzött, hogy Magyarország mintegy 25000 tanítója mindezideig nélkülözött egy oly kézi könyvet, melyben a tanítói állással járó kötelességek és jogok rendszeresen fel lettek volna dolgozva. Ugyanis az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk megalkotása óta népoktatásügyi adminisztratiónk részint törvényhozási, részint rendelkezési utón annyira kiszélesült, hogy abban ma már utmató vezérfonal nélkül nemcsak az újabb nemzedék, hanem azok is, kik e téren huzamosabb idő óta működnek, kellő preczizitással eligazodni képtelenek. E tájékozatlanságból származik aztán az a sok közbeeső intézkedés, mely úgy az egyeseknek, mint a felettes hatóságoknak annyi idejét ős munkáját rabolja el. A „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei* mint úttörő e hiányokon segíteni óhajtván, hű $9 biztos tanácsadója lesz minden elemi, felsőnép- ős polg. isk. tanitó- és tanítónőnek, úgyszintén mindazoknak, kik a népoktatás ügygyei bármely szempontból foglalkoznak. Használhatják e munkát a tafelügyelők és közigazgatási bizottságok, városi hatóságok, községi elöljáróságok, iskolaszékek és gondnokságok, az iskolafentartók, kisdedóvók és a szülők is. A tanitó- ős tanitónő-képezdékben az iskolai szervezettani oktatásnak alapul szolgálhat, azon növendékekre nézve pedig, kik e kópezdék elvégzése után uj pályájukat kezdik meg; nélkülözhetetlen útmutató lesz az életben. A „Tanítók (tanítónők) jogai ős kötelességedben szervesen és összefüggőleg csoportosítva fel vannak dolgozva a máig érvényben levő összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, rendeletek, döntvények, elvi jelentőségű határozatok stb. oly módon, hogy minden tétel után záró jel közt közölve van az illető törvény megfelelő szakasza, vagy a rendelet döntvény stb. kelte és száma s igy belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatvá. minták, melyeknek használatba vétele kötelező. Egyszóval: tárgyalva van e munkában mind; a mi az iskolai administratio terén ős az»._ kivül is, a tanítói hivatallal összefügg és a mi a tanítót nemcsak állásánál, de személyénél fogva is illeti. Sőt több is. Minthogy nópoktatásügyünk jelenlegi állásában a magyarországi tanitó nemcsak az iskolának, hanem tanügyikig a községuek, iskolaszéknek vagy gondnokságnak is éltető és ösztönző lelke: feltalálható abban mindaz, mit a tanítónak, mint iskolaszőki vagy gondnoksági tagnak és jegyzőnek, gazdagondnoknak stb. tudnia kell. Mert a mint legtöbb helyütt tényleg történik; a tanitó egy személyben maga nemcsak a tanítói, hanem az iskolaszőki vagy gondnoksági ős községi elöljárósági tanügyi teendőket is végzi, vagy legalább is azokban szakértelemnél fogva buzdító tanácsokkal kell hogy szolgáljon. Ily elvekből kiindulva e munkában lehető legnagyobb és a kérdést az érvényben levő adatok alapján teljesen kimerítő részletezéssel vannak feldolgozva a tartalomjegyzékben elősorolt ügyek. A munka függelékét képezi a részletes tárgymutató és a törvények ős rendeletek indexe. Az iskolák felállítására, fölszerelésére, fenr tására, az iskolai alapvagyon kezelésére és égy Iában az iskola ekonomialis ügyeire vonatkozó rás e mű korlátolt terjedelménél fogva tüzetesen itt nem lővén tárgyalható — ezen ügyekben részletes tájékozással szolgál „Népoktatásügyi községi köz- igazgatás“ czimü ős a sajtó alól a napokban kikerülendő munkám, mely a jelenleginek mintegy kiegészítő részét teszi és mely 2 frt 20 kr. árért szintén közvetlenül tőlem beszerezhető (Kolozsvárról, kir. tanfelügyelőség.) Még csak azt a lelkiismeretsőget kívánom megemlíteni, melylyel az eddig nyilvánosságra bocsátott adatokat (mintegy ötven törvényt, ezerkőtszáz szabályrendeletet, utasítást, rendeletet, döntvényt stb.) költséget nem kiméivé három évi utánjárással végtelen nehószségek közt összegyűjtöttem és szervesen összeállítottam. De tettem azon reményben, hogy mindazok, kiknek szükségük van ezen kalauzra: méltányolni fogják az ily természetű vállalat nehézségeit s a könyv megrendelése és terjesztése által sokszoros fáradságomat megjutalmazni szíveskednek. Kérem: fogadják oly jó indulattal, mint a mily szeretettel nyújtom. Kolozsvárt, 1894. február 28-án. Dr. Szabó Mihály. Kolozsvármegye kir. s.-tanfelügyelője. KÜLÖNFÉLÉK. C- 1 — Kinevezés. Ő császári ős apastoli kir. Felsége a szegzárdi kir. törvényszék érdemdús biráját, I Ágoston Istvánt, a szegzárdi kir. törvényszéknél való meghagyás mellett kir. ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. Ezen magas kitüntetéshez, melylyel az igazságszolgáltatás egy régi ős fáradhatatlan bajnokának érdemeit látjuk mőltókópen jutalmazva, őszinte szívből gratulálunk. — Áthelyelyezés. A m. kir.- kereskedelemügyi miniszter Rőlich Károly szegzárdi m. kir; posta- I tisztet saját kérelmére Székesfehérvárra helyezte át. — A belvárosi plébános. Wosinsky Mór, a kinevezett szegzárd-belvárosi plébános ma búcsúzik el apari híveitől s uj állását kedden foglalja el véglegesen. — Adminisztrátor. Wosinszky Mór apari esperes-plébánosnak szegzárdi plébánossá történt kine1894 márczius li.
