Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-08-26 / 35. szám

5 ■— Tanitoválasztás. A letenyei községi iskola­szék a megüresedett osztálytanítói állásra Bártfai János, volt szegzárdi helyettes tanítót választotta meg. A megválasztott tanító állását folyó hó 28-án foglalja el. — Az iskolai hatóságok és a tanító urak figyel­mébe. „A magyarok története kapcsolat­ban a világtörténet főbb eseményeivel“ czimü népiskolai tankönyvre felhívjuk a megkez­dendő tanév elején az iskolai hatóságok és a tanító urak figyelmét, mert az említett tankönyv oly jeles munka, melyet a hazai sajtó osztatlan elismerésében részesített és melyet már számos iskolában tankönyvül el is fogadtak. A mű szerzője Horváth Ignácz szeg­zárdi -tanító kinél a megrendelések eszközölhetök. — Piispökhelyettesböl zárdafőnök. Linder György orsz. képviselő szerencsétlen áldozatát, Pet­ro vits Geraszimot tudvalevőleg büntetésből a grábóczi kalugyerzárdába tették zárdafőnöknek. A jobb módhoz szokott volt püspökhelyettes azonban sehogy sem tud sanyarú helyzetével megbarátkozni, mert a zárda jövedelme alig elég -a szegényős meg­élhetésre. Petrovits Geraszim most visszavágyódik Karlóczára, hol — mielőtt szentendrei püspökhe­lyettesnek kineveztetett volna — theológiai tanári minőségben működött. A napokban ugyanis szemé­lyesen kereste fel B r a n k o v i t s karlóczai patriar- chát, kérve őt, hogy helyezné vissza Karlóczára theológiai tanárnak. Hogy kérése tejesedni fog-e, azt csak a patriarcha tudná megmondani, a ki sze­gény Petrovitsnak kevés reményt nyújtott. — Halálozás. Schubert János Ferencz köz­kórházi alorvosnak Margitka leánya folyó hó 25-én hosszas betegség után élete 9-ik évében meghalt. Temetése ma délután 4 órakor lesz.. — A budapest-pécsi kerékpáros távverseny. Múlt vasárnap nagy kerékpáros távverseny volt Budapest és Pécs közöt. A versenyzők reggeli 4 órakor indultak meg, számszerint 30-an. Az idő kedvezőtlen volt s már Dunaföldvár felé elfogta őket az eső és folyton áztak egész délutánig. A Szegzár­don keresztül vezető országúton 9 óra után érkezett meg az első kerékpáros s az utolsók pedig már délután 4 óra felé jöttek be a városba, de ezek közül töb­ben már itt feladták a versenyt. Elsőnek Philip­Epaj|r , *B*űp n j a“ egyesület tagja délután 2 óra 52 perczkor érkezett még Pécsre. Ér­dekesnek véljük felemlíteni, hogy Philipovits Emil, a verseny győztese Budapestről Dunaföldvárra (84 kim.) 3 óra 12 perez alatt, Tolnára (13P4 kim.) 4 óra 55 perez alatt, Mohácsra (190 kim.) 8 óra 31 perez alatt kerékpározott ős Pécsre daczára a rossz időnek Mohácsról 2 óra 16 perez alatt jött ipeg. Egyáltalán az eredmény, hogy a győztes a 227-6 klmnyi utat 10 óra 52 perez alatt tette meg, daczára a kedvezőtlen időnek, a kerékpározás töké­lyéről tesz tanúságot. A kiszabott 18 óra alatt 30 versenyző közül 16 érkezett be Pécsre, 14 pedig a rossz idő és baleset folytán föladta a versenyt. — Eljegyzés.. Csolnoky Lajos, Ozora község tevékeny jegyzője, eljegyezte Re i sner Irma kis­asszonyt Kónyiban. — Az iskolás gyermekek beirása. A szegzárdi rk. iskolaszék folyó hó 18-én tartott ülésen összes iskoláiban a beírásokat szeptember hó 3., 4., 5., 6. és 7-dik napjaira tűzte ki. A beírások reggel 8-tól 10-ig, délután' 2-től 4-ig történnek az egyes osztá­lyokban. A „Veni sancte“ szeptember 9-én tarta- tik meg, a rendes tanítás pedig 10-ón kezdődik. — A kidőlt kereszt. A Szegzárd felett emel­kedő Kálvária-hegy szép látképet nyújt a szétterülő városra, honnan madártávlatban az egész város be­látható; ezért sokan ftl is járnak a hegyre ős gyö­nyör-ködnek a vidék szépségében és egy-égy imát mondanak ä felállított Krisztus keresztje előtt. ,r Aidő vasfoga azonban mindent megrongál, még akkor is, ha az erős tölgyfából készült kereszt is. A három kereszt közül most már csak kettő áll, Krisztus ős st bal lator keTésztje, mig a jobb latorét *8 Viblár kidöntötte és három darabban fekszik a földön. A másik két kereszt is különben már annyira meg van rongálva és annyira inog, hogy kidöíösük a legközelebbi szélvihar alkalmával bizto­san meg fog történni. Felhívjuk e körülményre W o s' i n s z k y Mór belvárosi esperes-plébános figyel­mét, hogy — mint a hitközség elnöke — gondoskod­jék arról,-miszerint a várost domináló Kálvária-hegyre uj, díszes keresztek állíttassanak, olyanok, melyek igaz áhítatra legyenek képesek a porból lett embert Hangolni. — A Sión átvezető vashid. Sokáig közveszély tárgyát képezte Agárdnál a Sión ‘átvezető rozoga 1894 augusztus 26/ fahíd, melyen a közlekedés mindig veszélylyel járt. E hid helyett a vármegye vashidat építtetett az agárdiak nagy örömére, mely rövid idő múlva tel­jesen be lesz fejezve, úgy, hogy nemsokára a forga­lomnak is átadhatják. — A szegzárdi izr. iskolánál a beiratások folyó pó 30. ős 31-őn a délelőtti órákban 9—11-ig esz­közöltetnek, a rendes tanítás szeptember 2-án veszi kezdetét. Megjutalmazott fogházör. Az igazságügymi- mszter Marton Fürencz szegzárdi börtönőrt, ki az öngyilkossá lett Csötönyi Józsefet szökésekor üldözte, 15 fi t jutalomban ős dicséretben részesítette. — A kaposvár-mocsoládi vasút. Múlt szerdán tartották meg a kaposvár-mocsoládi vasút műtan- rendőri bejárását. A hivatalos aktusnál jelen voltak: a kereskedelmi minisztérium, az építészeti vállalat ős az államvasutak kiküldöttei. — Cserehelyek. Azon helybeli szülők, kik gyer­meket német szóra cserébe óhajtanak adni, szíves­kedjenek eziránt a polgári iskola igazgatójához for­dulni, ki szívesen ad felvilágosítást ős tájékozást a cserét óhajtó vidéki c.>aládok felől. — Linhárdt Ignáczné hímző és előnyomda üz­letét a Welltmann-fóle házból a H r a d e k-féle házba helyezte át. — Táncztanitási tanfolyamot nyit helyben, Széchenyi utcza 186. sz-. alatti házban, a volt „Ke­reskedő Ifjak Egyleti“ helyiségében, Zaun M. táucztanitó, ki évekkel ezelőtt szép eredményt mu­tatott fel. — A kis utonállók. Elszomorodik az ember, ha meggondolja, hogy mi lesz azokból a „Kis uton- állók“-ból, a kiket gonosz szüleik arra tanítanak, hogy az utczán járó-kelőktől siránkozva krajezárt kérjenek. Ezt tapasztaljuk újabban Szegzárdon, hol az ilyen „kis utoná 11 ók“-kai mindennap találkoz­hatunk. A nagyobbak már annyira szemesek, hogy bemerészkednek a boltokba és házakba is, ha azután kilétükről kőrde*ősködünk, olyan betanult mesét mondanak, melyre valóban elszörnyüködünk. Jó lesz, ha ezeket a kósza gyermekeket összefogdos- sák a városi őrök, hogy azután a szülőket kérdőre lehessen vonni. — Gyermekek miatt. Meggondatlanság a szü­lőktől, hogy a játszó gyermekek között támadó kicsi­nyes veszekedések miatt sokszor annyira mennek, hogy., nem ritkán tettlegessógre, .sőt gyilkosságra is vetemednek. így történt ez Lajvór, Báttaszék mel- leti pusztán is, hol Kapitány Józsefné és Both József a gyermekek közt felmerült czivakodás miatt keményen összetűztek s az asszony éles nyelve annyira felingerelte végre Both Józsefet, hogy ez hazafutott és fejszével tért vissza, melylyel bevag­dalta Kapitánynó ablakait és a szoba ajtaját betörve, dühvei rontott a szobába, hogy az asszonyt darabokra vagdalja. Both bizonyára meg is gyilkolja Kapitány­nőt, ha az idejében el nem menekül. Az esetet Kapitánynő feljelentette a csendőrségnek és midőn a csendőrökkel lakására ment, bámulva látta, mikóp Both szekrényét is feltörte ős abból 5 frtnyi pénzecs­kéjét ellopta. Both a csendőrsőg előtt tettét beis­merte, de a lopásról mitsem akart tudni, — Agyonütötte a pajtását. Megrendítő gyilkos­sági esetről értesítik lapunkat Puszta-vámról, melyet folyó hó 19-én reggeli 7-8 óra között követett el Hegedűs János simontornyai lakos. Ugyanis folyó hó 20-án a fehérmegyei Vám-pusztán, a gyümölcsös kertek alatt elterülő réten egy holttestet találtak, mellette feküt egy hatalmas furkósbot három darabra törve és a holttest koponyáján az ütések nyomai látszottak, elől a fogai pedig kivoltak ütve. A bor­zalmas gyilkosságot Hodosik József várni pusztai 15 éves legónyke a távolból látta, ki éppen gazt szedegetett; továbbá G e re n y József gulyás is szem­tanúja volt a gyilkosságnak, de nem mert a közeibe menni, félve attól, hogy őt is leüti. Hodosik hal­lotta, hogy Hegedűs ezt kiáltotta: „egy az élet, egy a halál, de most meg kell halnod.“ Erre figyelmessé lett és Geren y József gulyással együtt látták, midőn Hegedűs János dulakodva Pók István simontornyai lakossal, őt bottal agyba- főbe ütötte, majd a földre teperte és reá menve, addig gázolta, mig csak ki nem adta lelkét. Hodo­sik a látottakat elmondotta Németh Imre gazdá­jának és feljelentést tettek a csendőrségnek. A gyil­kost még az nap el is fogták Simontornyán édes anyja lakásán, ki töredelmesen bevallotta szörnyű gyilkosságát. Úgy adta elő a dolgot, hogy együtt mulatott Pék Istvánnal Ten ka Ferencz puszta- vámi korcsmájában, hol 3 del. pálinkát ős 1 liter bort ittak meg. A korcsmából együtt távoztak ős útközben az aratás alatt köztük felmerült dolgok fölött annyira összeszólalkoztak, hogy Hegedűs a fent leirt kegyetlen módon Pék István kenyeres pajtását agyonütötte. A gyilkosság után Hegedűs hazament s még otthon dicsekedett is, hogy Péket ugyancsak helyben hagyta, a véres inget ős ruhát azonban, — melyet a gyilkosságkor viselt, — leve­tette ős kimosta, nehogy ezek árulói legyenek. A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNy (35. sz.) csendőrség a bűnjelekkel együtt a gyilkost átadta a sárbogárdi kir. járásbíróságnak. — Lajos napja Szegzárdon. A szegzárdi pol­gári olvasókör hazafias tagjai tegnap ülték meg a kör helyiségében boldogult ős felejthetetlen Kos­suth Lajosnak névnapját. — Hymen. P ó c s y János, Tolnavármegye IV. aljegyzője, jövő kedden esküszik örök hűséget a nő- metlaki rk. templomban menyasszonyának, Illés Lujza kisasszonynak. Esküvő után az uj pár nász­úira megy. — A „Szegzárd-vidéki rk. néptanító-egyesület“ múlt csütörtökön a szegzárd-ujvárosi iskolában Horváth Ignácz elnöklete alatt ülést tar­tott. A választmány mély részvéttel adott kifejezést azon megmórhetlen veszteség felett érzett fájdalmá­nak, mely Mikó György volt elnök halálával az egyesületet érte s helyeslőleg vette tudomásul, hogy koporsójára az egyesület nevében koszorút helyeztek ős részvét-iratot adtak ki. — A közgyűlés helyéül Tolna, idejéül pedig folyó évi október hó 4-ike tűzetett ki. A közgyűlés tárgysorozata a következő pontokból fog állani: 1. Elnöki megnyitó. 2. Múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása ős hitelesítése. 3 Boldogult Mikó György elnök életrajzának felolvasása. 4. Vi­tatétel a magyarnyelv sikeres tanításáról; előadja Bitter Péter apari kántor-tanitó. 5. Elnök és al- elnök választása. 6. Pónztárnoki jelentős. 7. Indít­ványok. — Elkobzott ló. A csendőrsőg Kovács Imre szakcsi lakostól elkobzott folyó hó 17-én egy világos pej, hátsó jobb lábára kese, csillagos homloku lovat, mert róla járlatot nem tudott felmutatni. A jogos tulajdonos a bitangságba helyezett lovat a szakcsi elöljáróságtól átveheti. '— Tüzeset. Folyó hó 18-án Ozorán reggeli 7 ős fél órakor Takács Elek háza ismeretlen mó­don kigyulladt és a gazdasági épülettel együtt le­égett. Biztosítva nem volt. — Gyilkosság-e, vagy öngyilkosság? Orbán János Tolnai, Vajka pusztai gazda folyó hó 19-én a Vajka puszta melletti erdőben egy hatalmas fa alatt mintegy 50 évesnek látszó, földmives osztályhoz tartozó embernek holttestére bukkant. A holttest mellett, valamint a fán is kötéldarabot talált s ebből azt következtette, hogy az illető bizonyosan úgy akasztotta fel magát. Az esetről jelentőst tett a csend- őrségnél ős a helyszínén megjelent B rá nyi Kálmáu járási orvos megvizsgálva a holttestet, kiben a fad- diak T a n t o s András faddi lakosra ismertek, — nem állapíthatta meg határozottan a jelekből, vájjon gyilkossággal, vagy pedig öngyilkossági esettel áll-e szemben. Ktildöncczel azután értesítették a szegzárdi kir. ügyészséget és a központi járás főszolgabiráját. A jelentősre a vizsgálat kiment és a megjelent két orvos konstatálta, hogy Tantos András öngyilkos­ság következtében múlt ugyan ki, de öngyilkossága előtt valaki által jobb vállon meglövetett. A megindított vizsgálat során azután kitűnt, hogy Tantos And­rás Bűtös János faddi gazda szolgáletában állott, kitől takarmányt lopott s e tette után elment a háztól. Bűtös J. kihallgatásakor azt vallotta, hogy Tan- tost lelövéssel fenyegette, de tényleg, nem váltotta ba ígéretét. A csendőrség a forgópisztolyt megtalálta Bűtös birtokában, melyet tőle elkobozott. — A hamis pénz. Annyi hamis pénz van for­galomban, hogy bizony jól meg kell néznünk a pénz­darabokat és a ropogós bankókat, nehogy hamis pénzek forgalomba hozása miatt bajba keveredjünk. Ha az erélyes csendőrség továnb is kitartással küzd a hamis pénze sinálók ellen, úgy csakhamar hurokra kerülnek a banda tagjai és eltűnnek a forgalomba hozott hamis koronások, egyesek, ötösök, tízesek, ötvenesek és százasok is. Újabban a csendőrsóg Müller Henriket ős Müller Jakabot kísérte Mohácsra, mivel reájuk bizonyult, hogy hamis egy­forintosokat hoztak forgalomba. — Az álmos juhász. Farkas Pál juhász sze­meire a napokban nehéz álom nehezedett ős a hüs fa árnyékában annnyira elaludt, hogy csak estefelé ébredt fel. Mig a juhász Morfeusz karjaiban ringatta magáf, azalatt nyája eltűnt. A megijedt juhász az esetről rögtön jelentést tett a csendőrsógnól ős hosszas keresésre az egész nyájat az öreg vezető fülessel együtt Tolnán találták meg bitangságban. Örömében a juhász sírva fakadt s megölelte az öreg csacsit, hogy együtt tartotta a nyájat. — A Duna hullámaiban. A nagy folyamok épen úgy, mint a kisebb folyók is, évenkint megkívánják igy nyáron áldozataikat. A szabadfürdés mindig ve­szélylyel jár a Dunában még a jó úszóra nézve is, de még inkább veszélyes arra, a ki nem tud úszni; mert bizony régi igazság, hogy a Dunának nincsen gerendája. Ezt tudta Von tor esik János duna- földvári gyolcskereskedő is, azért mégis — daczára, hogy úszni nem tudott — elment a Dunába fürödni, A szerencsétlen kereskedőt a viz sodró árja elragadta ős a hullámok eltemették. Holttestét keresték ugyan a halászok, de nem tudták kifogni. — Beleesett a kútba. A minapában Schreck Jakab napszámos, ki a tolnai kaszárnyánál dolgozott, vigyázatlanságból beleesett az egyik mély kútba. Szerencsére társai még idejében kihúzták s csupán néhány sérülést szenvedett, melyek azonban nem veszélyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom