Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-10-14 / 42. szám
7 tettük tavaszra, -akkor bccsirkszzük, ho^y a száraz szélek ki ne szárítsák. Ott, hol melegházakat készíthetünk, mohával bekötjük a gyökereket vagy lepényt készítünk agyagból és' jó földből. '- Ekkor közepére állítjuk a csemetét és a lepényt a gyökérre gömbalakra összehajtjuk. Május közepéig 10—15 ctm. Üqsszu hajtása lesz, ekkor kiültetjük a lepénynyel együtt. ' ' ** A gyökér-tőbe a birset és szilvát szokták ojtani. Ha. az öreg szilvát t. i. sz.-fát kivágjuk, sok ily gyököt hajt- Ezeket felhasználhatjuk . alanyok hiányában szaporításra. A rendszeres faiskolában csak oly fajta gyümölcsöt szaporítunk, melyeknek a pömologus neve is meg van. A jelölést sokan úgy teszik, hogy karóra iiják a gyümölcs nevét és ezen karót a szakasz végére tűzik. Ez nem a legpraktikusabb eljárás, mert sokszor a napszámos felhasználja a jelző-fát kapatisz- titónak és igy más sorba vagy más szakaszba tűzheti és felcserélheti, melyből nagy kopromíssum szár- származhatik. Legjobb ojtási naplót késziteni és azt rendesen vezetni. Ebbe minden évben bevezetjük a bé'ojtott fácskákat; a szakaszokhoz csak számmal jelzett táblákat teszünk. így lopásra sem csábitjuk annyira a szemlélőket, mert nem tudja minő faj. Az ojtványok első évi kezelése. Az ojtványok első évi kezelése avval kezdődik, hogy alvó szemzésnél a felesleges részeket eltávolítjuk a szem felett s 5—6 c.tm. hosszú biztosító csapot hagyván, melyhez május közepén a nemes hajtást kötjük, hogy a szél azt le ne törje. Júliusban pedig, ha, a hajtás már fás, eltávolítjuk a csapot. A tavaszi ojtásnál rendszerint két rügyet szoktunk meghagyni. A teendők a következők: Első dolog : a köteléket eltávolítjuk, nem baj, ha a héjat egy kissé be is vágjuk. Azután azon hajtást, melyre nincs szükségünk, vissza kurtítjuk, lecsípjük a csúcsát körmünkkel és júniusban pinzirozzuk. Egészen tőben nein szabad kurtítani. Ha szél ellen megakarjuk védeni, úgy erősebb vesszőt tüzünk hozzá és megkötjük. A koronában ojtott fákat a szél könyebben eltöri azaz kitöri. Ezeknél egyszer a tőt, egyszer pedig a hajtást kötjük a vesz- szőíiöz — karóhoz. A madarak is tehetnek kárt az ojtványokban a .'■"’nek és megmozgatják; evégett hosszú - karókat kötünk hozzá, mely a fa felett uk, vagy pedig fűzfavesszőt ivalakban megunva kötünk hozzá, melyre a madarak reá ülnek és az ojtványt megmentjük. j. A levéltetvek káros hatásától úgy mentjük meg ojtványainkat, ha azokat szappanyos vízzel és Luassia főzettel ecsettel befecskendezzük. De jó az igen rósz minőségű dohányból készített főzet is, melylyel vagy erősen befecskendezzük a megtámadt hajtásokat és leveleket, vagy az utóbbiakat a főzetbe egészen bemártjuk, miáltal a tetvelr azonnal elpusztulnak. Minthogy a peték bemártás vagy fecskendezés által nem pusztulnak el azonnal, kell, hogy ezt ismételjük. Kénvirággali többszörös behintés szinte jó szer a levéltetvek ellen. A talajt felhígított trágyalével legczélszerübb javítani, mivel azt a talaj azonnal felveszi és megjavul, mig ellenben a szilárd trágyát nem vészi- fel azonnal, tehát nem is javít. A hol forma (alak) fákat akarunk nevelni, ott már az első évben kell a trágyalevet használni.. A legtöbb alakfa csak akkor készíthető, ha hajlékony? pl. a cordonfák. Ezek szépek, ha derékszög alatt vannak meghajtva, de ha fás a törzsük, úgy eltörnek a meghajlitás alatt. (Folyt, köv.) 1894;- október 14. Kiadótulajdonos és felelés szerkesztő: BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2541. sz. » f B li^Töir Árverési hirdetményi kivonat A tamásii kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Wälder Sándor végrehajtatnak Riba János végrehajtatást szenvedő elleni 19 frt 50 kr tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. trvszék, (tamásii. kir. jbiróság) területén levő, a kónyii 400. sz. tjkvben Riba János tulajdonául felvett | 3351. hrsz. ingatlanra az árverést 332 írtban ezennel mégállapitótt kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1894. évi november hó 8. napjának délelőtt 10 órakor Kónyi községházánál megtartandó árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. I Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs- -^ak .10°/o-át vagyis 33 frt 20 krt készpénzben, vagy az L ■ 1. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított yili| évi november 1-én 3333. sz. a. kelt rendelet 8. 3-aban kijelölt óvadékképes, értékpapírban a kiküldött kézé- aez ‘eteimi, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelméTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.) ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. . Kclt. Tamásiban, 1894. évi július hó 5-én, a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. 3006 sz. ‘ twTi894; Hirdetményi kivonat. A gyönki kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság közhírré tesz1, hogy özv. Krép Györgyné, mint néhai Krép György örököse végrehaj tatónak Gyenei Jánosné, szül. Kocsis Erzse kölesdi lakos elleni tkvi végrehajtási ügyében a kölesdi 893. sztjkvben A. f. 121. hrsz. alatt felvett ingatlanra 400 frt, mint ezennel megállapított kikiáltási árban az újabb árverést elrendelte s hogy a fentebb megjelelt ingatlan az 1894. évi november hó 2-ik napjának d. e. 10 órakor Kölesden megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10%át, vagyis 40 frtot készpénzben, vagy 1881. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-a szerint ovadékképesnek jelzett értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60 t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gyönkön, a kir. j bíróságnál, mint tkvi hatóságnál 1894. évi augusztus hó 5-én. Ernst, Túr. albiró. 5528. sz. tkv. 1894. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a tolnavidéki takarék- pénztárnak és ezennel csatlakoztatott Abaffy Gyula, Krausz Adolf, Joó József, özv. Forster Józsefné, a tolnai takarékpénztár és Báter Jánosnak Bencze Sándor és neje Kováts Katalin elleni 87 frt, 207 frt, 35 frt 10 kr, 100 frt. 100 frt, 135 frt s 103 frt 25 kr töke s járulékai iránti végrehajtatási ügyében a szegzárdi kir. trvszék területén fekvő Szegzárd községi 5255. sztjkvben Bencze Sándor és neje tulajdonát képező f 10275/b. szőlő 448 frt, a 7342. sztjkvben ugyanannak és neje Kovács Katalinnak tulajdonát képező 1 387. hrsz. 353. népsz. ingatlan 800 frt, a 7343. sztjkvben foglalt f 1992. hrsz. rét 50 frt, a 2291/a2. hrsz. rét 100 frt, úgy a 9400. sztjkvben jelenleg Tóth Károlyné, Schwartzbopf Hermin és Doroghi Venczelné Kováts Julianna tulajdonául felvett f 1979. hrsz. rét 194 frt kikiáltási árban — és pedig a három utóbbiak a végi*, törvény 156. §-a értelmében szinte egészen 1894. évi november hó 28-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a törvsz. épület 9. sz. helyiségében megtartandó ujabbi árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt három egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék tlkvi hatóságánál 1894, szeptember hó 12-én. Szabó, kir. trvszéki bíró. 6041. sz. i tk j894T Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy özv. Forster Józsefné és az ezennel csatlakozottnak kimondott tolnai polg. takarék- pénztárnak Szakály János és neje Nagy Erzsébet elleni 200 frt és 82 frt tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvszék területén fekvő Szegzárd községi 5815. sztjkben foglalt és Szakály János és neje tulajdonául felvett I 903. hrsz., 815. népsz. ház 400 frt, a f 7211/a. hrsz. szellő 180 frt és a 6743. szőlő présházzal 182 frt kikiáltási árban 1894. évi decz. hó 4. napján d. e. 10 órakor ezen igazságügyi palota 9. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vélelárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz!árnál lefizetni kötelesek, végre, bogy az árverési feltételek, a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1894. évi szeptember hó 14-én. Hamza, kir. trvszki biró 4iÍ9ír Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a bonyhádi kir. jbiróság 6504. sz. végzése által Róthermel Henrik vég- rahajtó javára Pencz János mórágyi lakos ellen 385 frt tőke, ennek 1893. év deczember hó 2-ik napjától számitott 6°/0 kamatai és eddig összesen 7 frt 65 kr, perköltség erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 730 írtra becsült 2 ló, egy tehén, gazdasági eszközök és pinczeedényekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 429. sz. kiköldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Kis-Mórágyon alperes lakásán leendő eszközlésére 1894. évi okt. hó 20-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a és 108. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatnak. Az'elárverezendö ingóságok vételára a 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában mégállapitótt feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Bonyhádon, 1894. évi október 5-én. Göth Antal, kir. bírósági végrehajtó. HIRDETÉSEK. Alulírott tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy eddig Szegzárdon, Széchényi- utcza 150. sz. ház alatti lévő lakásomat folyó évi október hó 1-töl, Apát-utcza 1097. sz. alatti (Freud Simon-féle) házba helyez(151. 3—3) szoba-, ezimfestő- és mázoló. Egy borpincze a pinczesoron bérbe vagy örökáron jutányosán megkapható. (109.1—3.) Értekezhetni TAUSZIG LIPÓTNÁL. un ni Ul ni ui ni ui ni m ül ui ül iá Üj ül U| ül U| ül ui ül ui ül U] ül Ul Ül ui ül ffi Birtok-bérbeadási hirdetmény. A magyar tanulmányi-alap tulajdonát képező', Fehérmegyében fekvő Székes- fehérvár városától 28 — a budapesti-pécsi m. kir. államvasut sárbogárdi állomásától — 6 kilómeter távolságra eső és közigazgatásilag Szt.-Agotha községéhez csatolt szent-ágothai belsó' és közép majorból létesített 4803^ kát. hold kiterjedésű birtok, melyből belsőség és kert ....................................... . 52^ö kát. hold, sz ántóföld..................................... 2352^ „ ,, ré t.................................................................................1019í|§ö i I le gelő m...................... '................................. 952S „ „ vi zenyős és nádas . . . . .................................. 227i6öö » » ta vak, árkok, csatolnák............................................141 j<íöö » » ut ak és csapások....................................................... 57ieöö 1 I a rajta lévő gazdasági épületekkel együtt az alulirt minisztérium \JJLl-ik ügyosztályában 1894. évi deczember hó 12-én tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1895. évi november hó l-től kezdve 25 évre haszonbérbe fog adatni. A bérfeni szándékozók felbivatnak, hogy 50 kros bélyeggel és 5000 frt bánatpénzzel öllátott Írásbeli zárt ajánlataikat a fent kitett nap délelőtti 10 órájáig a miniszterien segédhivatalainak igazgatójánál nyújtsák be. A részletes haszonbéri feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatójánál, a közalapitvjányi gazd. felügyelőségnél Szegzárdon és a belső ágotbai majorban megtekinthetők. Bjudapest, 1894. évi október hó 1-én. (>6o. mi) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 1 e i m In VU lü ni ü 11 ü
