Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-02-04 / 6. szám
6 — Egy életre való vállalat. A tanügyi szak- irodalom egyik kiváló tényezőjévé vált egy év alatt az az önálló, független irányú és kizárólag a tanügy és tanítóság érdekeinek szolgálatában álló közlöny, melyet „Tan ügy“ czimen számos kiváló szakiró támogatásával Vaday József tanító szerkeszt Békésen. Ezen tanügyi orgánum alkotta meg a tanítók ügyének társadalmi utón való kultiválására az első életrevaló terved, t. i. hogy arra szánt czik- keit a társadalmi lapoknak is megküldi' közlés, vagy figyelembe vétel czéljából. Nagy iv alakban jelenik meg minden hó 1-én és 15-én nyolcz oldalon, oly változatos tartalommal, hogy egész család olvasmányt talál benne. Ajánljuk tanítók figyelmébe és társadalmi egyesületek pártfogásába. Egész évi előfizetési ára 3 frt. MULATSÁGOK. Kaszinó-bál. Szívesen konstatáljuk, hogy a mit még eddig a szegzárdi kaszinó rendezett, az mindig jól sikerült, különösen elmondhatjuk ezt a folyó évi január hó 27-én tartott báljáról, melynél díszesebb és fényesebb mulatság még aligha tartatott „Szeg/árd Szádó“ dísztermében. A helybeli és vidéki előkelő bálozó közönség rendkívül nagy Számmal adott találkát a kaszinó-báli a, mely hasonlított a modern paradicsomhoz, hol a tündérszépségü hölgyeket látva, még a megrögzött agglegény! hajlamokat tápláló uraknak is eszökbe jutott, hogy bizony igaza volt ősapánknak, ki annak az elvnek hódolt, hogy nem jó az embernek „egy e d ül“ lenni. Négyesek alatt különösen folyt a hódítás, az illatterhes levegőben pedig röpködtek a keblekből kitört sóhajok, melyek azt susogták, hogy csak párosával édes e földi lót. Sok ifjú szívbe lopódzott a a mindent pótló és semmi által nem pótolható édes szerelem, melynek világánál oly kimondhatatlan, oly tündöklő az élet. Garay Ferkó gyújtó zenéje mellett pezsgésbe jött a fiatalság vére s tűzzel, animóval járta a tánczokat a bálterem sima parkettjén egész a hajnali órákig. A rendezői tisztet a kaszinó fiatal tagjai teljesítették, kik gyöngéd figyelemmel tüntették ki a bálterembe lépő hölgyeket csinos táncz- renddel és egy-egy pompás virágbokiótával. Dicséret illeti* a rendezőség tagjait, mert elkövettek mindent, hogy minél fényesebbé és sikerültebbé tegyék a kaszinó-bált. Fáradozásaikat valóban méltó siker is koronázta. Elmondhatjuk, hogy a jó kedv általános, a hangulat kitűnő volt s mindenki egy jól eltöltött mulatság kedves emlékeivel távozott a bálteremből. Mig az első négyest 72 pár tánczolta, az alatt szerencsés voltam a következők neveit feljegyezni. Asszonyok: Angyal Ferenc/né (Bonyhád), Bergmann Emilnó (Paks), Börzsönyi Mihályné (Tápé), Bodnár Istvánná, Borsody Lajosné, Csilléiy Sándornó (Czecze), Dőry Lászlóné, Düs Sámuelné, Fejős K.-né, Fördős D.-né (Űzd), Gilányi Róbertné, Göttmann I.-nő (Besenyő), dr. Györky Lajosné (Kölesd), dr. Haidek- ker Béláné, Halász Gézánó (Bonyhád), Korbonits Dezsőnó, Koncsics Jánosné (Űzd), dr. Kurz Józsefnó (Czecze), Kurz Istvánná (Györköny), Laskó Gy.-né, Lauschmann Ödönné, dr. Leopold Kornélné, Leicht Lajosné, Leilersdorfer Józsefné, Madarász Elemérné, Mártin Ferenczné, Majer Gusztávné, (Báttaszék), Mayer Károlyuó (Tápé), Mitvégh Henrikné (Báttaszék), Módly Lászlóné, Matzon Béláné, Nagy Istvánná, Nits Istvánná, Őrffy Lajosné, Papp Józsefné, Pirnitzer Antalné, Rácz Józsefné, Rassovszky Juliánná, Selcz Józsefné, Simon Istvánná (Berek), Szeghy Sán- dorné, Szendrődy Károlyné, SzOndy Istvánná, Szi- geth Gáborné, Sust Viktorné, Tóth Károlyné, Tóth Gyuláné, Tóth Istvánná, Török Béláné, Theo- dorovits Lajosné, Ujfalusy Lajosné, Weininger Sándornó stb. Lányok: Bergmann Vilma (Paks), Börzsönyi Irén (Tápé), Csilléry Ida (Czecze), Dömötör Mariska (Bölcske), Duzs Mariska, Etl Crescence, Fejős Emma, Garay nővérek (Apáthi), Göttmann Ilona (Besnyő), Gruber Flóra (Tamási) Györky Mariska (Kölesd), Halász Emilia (Bonyhád), Herczegh Emilia, Br. Jeszenszky Anna és Emma (Kölesd), Kurz Irén és Margit (Györköny), Laky Vilma és Böske (Kölesd) Leitersdorfer Mariska, Martin Szidónia és Olga, Mayer Melanie és Mariska (Tápé) Majer Irma (Bát- taszék), Mitwég Hona (Báttaszék), Módly Ida és Flóra, Pichler Gizella, Pirnitzer Ella, Simon Jolán (Berek), Sós Hermin (Czecze), Szendrődy Sarolta, Szi- geth Alice, Szabó Vilma, Trajber Margit (Bonyhád), Totth Ida, Ujfalusy Ilonka, Vargha Margit, Weininger Gizella, Werner Irma (Zomba), Wittinger Mariska (Tolna) stb. — A szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület és a szegzárdi ált. ipartestület által f. hó 20-án tartott tánczmulatság alkalmával bevétel 164 frt 32 kr., kiadás 127 frt 49 kr. Tiszta jövedelem 36 frt 83 kr. Jegyeiket megváltották: özv. Thodorovics Lajosné 5 frt, özv. Szephauer Jánosné 3 frt, dr. Kramolin Emil, N. N., Ferdinand József, ifj. Majer János 2—2 frt, Hauk Antal, Jilk Sándor, Pernitz József, N. N., N. N., Zsigmond Ferencz, Groszbauer Ferencz, Takler József 1—1 frt. Felülfizettek: Untermüller Alajosnó 1 frt 40 kr., Pollák Ignácz 1 frt 20 kr., Csapdarovics Ferencz 1 frt, Franek János 1 frt, Haya Béla 70 kr., Kis Pál, Vaczek László, N. N., Hornok József 50 50 kr., Tóth Antal, Hidasi Mátyás, Ferencz Gyula, Bulyáki János 40—40 kr., Bukovenszky József, Kajdi Lajos, Nagy Béla, Po- tyondi Lajos, Bocskor Imre, N. N., N. N., Hödl Andor, Haudinger Gyula, N. N., Tóth Gyula, Puskás Ferencz, N. N., Herstein Lajos, N. N., N. N., N. N., N. N,, N. N., N. N., N. N.. Révészi N.. André István, László József, Jilk László, Inselt Gyula, N. N., Er- dődi Lajos 20—20 kr. Műkedvelői előadás Pakson. Január 28-án zártkörű tánczestólylyel egybekötött műkedvelői előadást rendezett a paksi kath. legényegylet. Színre került Csepreghy Ferencz „Magyar fiuk Bócsben“ czimti -vigjátéka 3 felvonásban. Az összbehatás igen kedvező volt. Különösen ha tekintetbe vesszük még azt, hogy a szereplők e téren gyakorlottságot nem szerezhettek. Dicséretes felemlitést érdemel a kőt nőszereplő: Netti és Kádi (Pótersz Emma és Verner Rozika k. a.) mindkettő elég ügyességet tanúsított., különösen Pétersz Emma k. a. igen kedves színpadi alaknak bizonyult. A férfi szereplők közül kiemelkedtek ügyes játékukkal Bárdosi Sándor (Huíf Antal) ki úgy a báró, mint az iparossegéd szerepében kifogástalanul alakított, továbbá Steinmülter gyár- tulajdonos (Stefanies János) is otthonos volt szerepében. A hálás közönség nemcsak lelkesítő tapsokban fizetett, hanem anyagilag is igen szépen segítette az egyletet, a mennyiben összes bevétel volt 126 frt 40 kr., kiadás 82 frt 09 kr., tiszta jövödé- lem 45 frt 31 kr., melyben benfoglaltatik 26 frt 50 kr felülfizetés is. Felülfizettek: Spiesz János apát- plebános 4 frt 20 kr., Szeniezey Czeczil, gróf Maj- láth Gusztáv, Orosz Endre főszolgabíró, Horacsek Endre káplán 2—2 frtot, Vigyázó Elemér 1 frt 40 krt, Dörynó Kurcz Katalin 1 frt 20 krt, Tschida Arthur földbirtokos, Szonecker József plébános, Klein József plébános, Fetter Gyula káplán, Tóth István, N. N. 1 — 1 frtot, Davnai Károly huszárkapitány, Kalmár József 40—40 krt, ifj. Girst József 30 krt, Liptay N., Göth Ferencz, Kászonyi Mihály, Nährer Mátyás, Sanck Samu, Geyer Ádám, dr. Hoffmann János, Hörl Antal, László Ferencz, N. N., Gremsperger N. 20—20 krt, Boli Ferenczné, Demetrovics István, Schmidt Kálmán, Viola Ferencz 10—10 krt. A darab helyes megválasztásáért, valamint annak betanításáért is jogos elismerést érdemelnek Horacsek Endre II. elnök, káplán és Schvendner József yil. elnök. Az előadás után a fiatalság tánezra kerekedett, mely csak a reggeli órákban ért véget. Rótt. A tolnai casinó ifjúsága 1894. január hó 28-án saját helyiségeiben Garay Ferencz első szegzárdi zenekara közreműködésével tánczestólyt rendezett. Az estély minden várakozáson felül kitünően sikerült. Az első négyest 30 pár, a 2-ik négyest 28 pár tánczolta. Jelen voltak asszonyok: Scheiner Simonná, Eizeribart Gyuláné, Hajnal Mihályné, Fischer Já- nosnó, dr. Freud Henrikné, Dobrovics Sándorné, Halm Adolfnó, Schippert Györgyné, Bloch Árminná, Buday Jánosné, Schön Béláné, Dalmán Gusztávné, Bloch Sándorné, Geiger Gusztávné, özv. Fuhrmann Lajosné, Szauter Józsefné, Ausch Jakabné, Gauzer Ferenczné, Taubner Adolfné, Wiedemann Antalné, özv. Fischtel Salamonná, Schiffer Józsefné, ifj. Klein Adolfnó, Grünwald Mórnó (Fadd). Leányok: Szily Ilonka, Bader Emma, Schippert Paula, Stein Anna, Izsgum Mariska, Stern Katicza (Fadd), Wiedemann Bettiké, Ausch Matild, Mandl Klotild, Kohn Etel. A mulatság sikeréről tanúskodik azon körülmény, hogy a tánezolók egyike sem távozott reggeli 4 óra előtt, mig a mulatság csak reggeli 8 óra felé ért teljes véget. A zombai tözoltó-egylet bálja. A zombai önk. tűzoltó-egylet f. évi január hó 27-én saját pénztára javára fényesen sikerült tánczmulatságot rendezett. Annyi volt ott a vendég úgy Zombáról, mint vidékéről, hogy a helyiségek alig voltak elegendők azok TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (6. sz.) befogadására; annyi szép leányt és fiatal asszonyt I hívtak össze derék tűzoltóink, hogy csak úgy mg, I solygott bele a sok bált látott fényesen díszített I tánezterem. Jó kedv sem hiányzott, hiszen Zsolnay I Józsi bandája húzta késő reggelig a talp alá valót, I Jegyeiket megváltották: Dr. Láng Frigyes 1 frt I Biró Ferencz 1 frt, Wache Sándor 1 frt és Keller I Sebestyén 1 frt. Felülfizettek: Wiliinger Márton l I 50 kr. Falrn Lajos 1 frt, Lunova János 1 frt, Schmicz I Géza 50 kr, Davidovics Ignácz 50 kr., Juhász Rt. I ván 50 br., Komáromy Mihály 50 kr. és Barsi Mi- I hály 50 kr. Tiszta jövedelem 27 frt 50 kr. Fogad- I ják a nemes szivü adakozók az egylet hálás kö- I szönetét. A rendezőség. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. \ í ' ■ ■ Tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapja legközelebbi számában egy közle- I mény jelent meg „II a berek, nád a kert“ ez., melyben soha senki által meg nem támadott becsületem és jó hírnevem pelengére állíttatván, kigul nyoltatván és meghurczoltatván, kénytelen vagyok a sajnálatos önvédelmi harezra, mert régi közmondás, I régi igazság, hogy az embernek legdrágább, legfél- I tettebb kincse a becsület, mint elrabolni magától I — kivált egy igaz magyar ember — soha nem en- I gedhet! Az említett czikkben az van állítva, hogy I én és Mester József január 26-án Szeremlón fuvaro- I sül megfogadtuk volna Bárdos Jánost, hogy ő min- I két Szegzárdra szállítson. Ebből annyi igaz, hogy az illetőt én fogadtam I meg csupán, mig Mester Józsefet Bátán vettük fel a I kocsira. Aztán az van állítva, hogy esti 8—9 órakor I megérkezve, egyikünk a Garay-tóren, másikunk az újvárosban szállt le s mindketten eloldalogtunk fizetni nem akarás, tehát csalás szándékával. Ebből egy szó sem igaz. Az az igaz, hogy én — megvallva I őszintén úgy, a hogy volt — mint szintén a kocsis I is, önvallomása szerint, az utazás fáradalmai, a hi- I deg csipős idő s a kelleténél nagyobb mértékben be- I vett szeszes italok miatt csaknem önkívületi állapot- | ban értünk haza s itt is azonnal Petrits ur korcs- I májába ruenvén: hogy tovább mi történt velem, hi- I zony nem tudom. Erre tanúm Hollendus Ferencz vá^ ; rosi rendőr is, kivel azon éjjel találkoztam. Annyit 1 azonban nemes önérzettel mondhatok, hogy ón egész I életemben tiszta kezű és igaz szivü becsületes em- I bér voltam, kit a hatóság még soha semmiért sem I büntetett, fc—e azt a szegény fuvarost megcsalni, meg- I rövidíteni eszem ágában sem volt, — s nem is kép- I zelhető, hogy egy békés polgár, egy birtokos gazda I ős háztulajdonos amúgy a pesti csirkefogók módjára I 4 frt fuvarért „il a berek — nádak erek!“ — I kereket oldjon és megugorjék. Ellenkezőleg történt. I Emberi gyarlóságból eredett hibámat másnap reggel I akként hoztam helyre, hogy a fuvarosomnak — időmulasztás czimén — nem 4, hanem 6 frtot fizettem. Ez a valódi tényállás. A t. laptudósitó ur téves híradással félre lett vezetve, hamis kutforrása volt, — neki valaki nagy tüzet kiáltott, pedig csak disznót pörköltek!.. . Ennyit láttam mulhatlauul szükségesnek, becsületbeli kötelességemnek, mások felvilágosítására közzé tenni, kérnón t. szerkesztő urat ezeket felvenni b. lapja hasábjaira. Tisztelettel maradtam alázatos szolgája; Szegzárdon, 1894. január 31. Vaskó József. 1894 február 4 Tisztelt Szerkesztő Ur! Utólag értesültem, hogy a „Tolnavármegye“ ez. hetilap az igazság meghamisításával foglalkozik velem a tolnai köregyleti ügyet illetőleg. Miután minden jóakaratu és tisztes gondolko- zásu ember előtt, kit a dolog érdekelt ismeretes I ezen ügynek annak idejében teljes tisztázása, azért I a nevezett lapnak — úgy látszik elfogultságból és rosszakaratból származott insinuatióját — határozottan visszautasítom. Kakasd, 1894. január 31. Tisztelt Szerkesztő Ur! A lapoknak ama hire, hogy engem valamely I kaszinóból kizártak volna — a valóságnak nem I felel meg. Anderle.
