Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-03-25 / 13. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (13. sz.) 1894. márczius 25. jövendölték, hogy ötszáz forintot hoz és hatot ho­zott, hát már el kell hinni, mert a nótárius mondta, az pedig nem hazudik, — János gazda, hát rukkol­jon kend ki, kinek van hát ebből a veszedelmes fé­regből haszna? — Hát megmondom, ha oly kiváncsi az ur, an nak a községnek, aunak a magas tornyunak. Ekkor már Báttaszék felé haladtunk az országúton és os­tora nyelével Alsó-Nyék község felé mutatott. — Bizony uram, ez úgy van; mert az idén is eladtak abból a sövényből való vesszőből 600 forint árát a vármegyének és jövő nyáron pedig, azt mondja a nótárius, hogy németeket hoz N.-Marosról, tizen pedig itt is vannak és azt a juszalag-fajta vesszőt mind beoltatja, hogy teremjen és ha ötven forintjával adja el 1000-rét, még is kap 5000 frtot — No uram, mit mond ehhez? — nincs én ne­kem igazam, hogy van még is egy, a kinek haszna van belőle, vagyis nem egy, hanem sok, mert nem a nótáriusé ám az, hanem a községé, ő szegény feje úgy van, mint a szabó, mindig varr, de soha sem magának, hanem másnak. Ezek hallatára, előttem láttam azt a nemesen érző nótáriust, ki lakostársai anyagi jólétét annyira szivén tudja viselni, hogy méltán megérdemli a köz­ség háláját. Adjon az Isten minden községnek ily nótáriust és akkor boldog lesz. Liviúsz. IRODALOM. ^ f :-------­* M agyarország teljesen független politikai napi- j lap. Nincs lekötve senkivel szemben, nem áll sem egyeseknek, sem osztályoknak, sem érdekköröknek szolgálatában. A „Magyarország“ önzetlenül csupán egy czélt szolgál: az ország függetlenségének ős ön­állóságának ügyét. Ez lebeg folyton szeme előtt ős ennek elérésére törekszik. A „Magyarország“ mindig ős mindenkivel szemben tárgyilagos és elfogulatlan. Egy mértéket ismer: az igazság mértékét, a mely­től soha semmi körülmények közt el nem tér. A „Magyarország“ szerkesztőségének ős kiadóhivatalá­nak megfeszített munkája folytán az összes országos ős külföldi eseményeket legelőször hozza az olvasó­közönség tudomására- A „Magyarország“-ot reggel ig&r az ország távoleső részeiben is olvasni lehet. Hőzlfar az- az napi országgyűlést teljesen kimerítő szövegben, az az napi összes eseményeket úgy a főváosból, mint a vidékről és a külföldről. Hozza a bel- ős külföldi teljes tőzsdei jegyzéket és árfolya­mokat. Naponként közöl tárczát, regényt és más I érdekes közleményeket. A ki a „Magyarország“-ot olvassa, az az üzleti, társadalmi és politikai esemé­nyekről sok helyen egy egész nappal előbb értesül, mint más lapokból. A „Magyarország“ már is 30,000 példányban forog az olvasóközönség kezében s igy rövid idő alatt elérte a támogatásnak azt a mértékét, a melylyel magyar lap eddig még nem dicsekedhetett. A közönség ezen támogatását a szer­kesztőség a lapnak folytonos fejlesztésére és töké­letesítésére fordítja. A „Magyarország“ előfizetési ára: Április hóra 1 frt 20 kr. (április—junius) ne­gyedévre 3 frt 50 kr, Április —deczembsr hónapokra 10 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a kiadóhiatalba Budapest, Rostély utcza 2. külden­dők. Magyarország kiadóhivatala. * „Történelmi Tárcza Naplóut adott ki a Ko- I lozsvártt megjelenő „1848—49. Történelmi Lapok“ ez év márczius 15-ére. A csinos kiállítású könyvecske, dióhéjba szorítva, magába foglalja az 1848—49. év történetét. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata teszik változatossá ős ereklyeértékkel bíróvá a kis füzetet. Iskolák, testületek a múzeumtól előállítási árban, 8 krórt szerezhetik meg, ha legalább 100 pél­dányt rendelnek. A hézagpótló kis munkának már az ötödik kiadása van sajtó alatt s 11 ezer példány forog belőle közkézen. * irodalmi jelentés. A m. kir. tudományos egye­tem hittudományi kara által a Horváth-frle alapit- ványból a következő tételre: „Fővonásokban kimu­tatandó mikép viszonylik a magyar büntető törvény úgy a természeti mint a positiv erkölcsi törvényhez ?“ a kitűzött 700 frt pályádij a pályázók egyikének sem adatott ugyan ki, mindazonáltal a bíráló bizott­ság Egry Endre szatmári k. tszk. bírónak munkáját | „nagy figyelemre méltónak“ ős „sajtó utjáni közzé­tételét kívánatosnak* ítélte. Ezen kiváló jelentőségű munkát szerző kinyomatni óhajtván, arra előfizetőst hirdet egy forintjával, mely összeg vagy a szerző­höz, vagy Reizer János könyvkereskedésének Szat- máron küldendő. A könyv két (előfizetési) hó letelte után kerül a sajtóba ős ily czim alatt fog megje­lenni: „A magyar büntető törvénykönyvnek erkölcsi szempontból bírálata.“ Előfizetők bérmentve kapják. A mű maga nemében páratlan, nagy hatást előidézni hivatott; szerző rendkívüli szorgalommal összeha­sonlította a latin nyelvű praxis criminálist, a német és osztrák birodalmi polgári és katonai büntető tör­vénykönyveket, valamint a belga, franczia és olasz büntető codexeket és azokkal kapcsolatos rendele­teket eredeti szöveg alapján; több évtizedeken át (ügyvédi és bírói pályán) szerzett sokoldalú tapasz­talatánál fogva szakembernek és nem szakértőnek egyaránt érdekes, tanulságos és maradandó olvas­mányt nyújt. Az olvasó legkiválóbb figyelmébe ajánljuk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 965. sz. r lk^T893. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Abaffy Gyula ügyvédnek Szabó Mihályné, Konkoly Anna mint kisk. Kon­koly Márton; Erzsébet) Szabó Mihály) Szabó Katalin gyámja elleni 295 frt tőke és jár. iránti végrehajtási ügyé­ben a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Harcz községi 27. sz. tjkvben foglalt kisk. Konkoly Márton, Erzsé­bet, kisk. Szabó Mihály és Szabó Katalin nevén álló AI. 2. 14 15. 18. 19. 21. 22. rsz. y4 telek 118 forint; az ugyanazon tjkvben foglalt A. | 827. hrsz. szőllő és présház az előhegyen 544 frt és az A. | 849. hrsz. présháztér 10 frt kikiáltási árban az özv. Szabó Mihályné Konkoly Anna ja­vára bekebelezett életfogytiglani haszonélvezeti joggal ter­helten mindazonáltal, a mennyiben ezen ingatlanok a szol­galmi joggal terhelten az előzetes tehertétel kielégítése szükségesnek mutatkozó 335 frt vételárt el nem érnék az árverés hatálytalanná válik és az ingatlanok az emlitettt haszonélvezeti jogtól mentesen alólirt határidőben újból el fognak árvereztetni. Továbbá a harczi 598. tjkvben foglalt Major Sándor nevén álló A. f 1251. hirsz. száraz réti szán­tóföld 57 frt és az A. f 1444. hrsz. lencseföld 43 frt kikiál­tási árban 1884. évi junius hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor Harcz községházánál megtartandó árve­résen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt pedig három egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt tkvi hatóságnál, úgy Harcz község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi ha­tóságánál 1894. évi febuár hó 12-én. Hamza Géza) kir. tszki bíró. 393\ Árverési hirdetmény. v. 94. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1893. évi 10896. sz. végzése következtében dr. Morvay István ügyvéd által képviselt Nagy Terézia javára Gilányi Robert József-puszfai lakos ellen 50 frt s jár. erejéig foganatosított biztosítási végre­hajtás utján felülfoglalt és 368 frtra becsült szobabútor, ló és vadászfegyverből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. _ _ Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróságnak 1087/1894. számú végzése folytán 50 frt tőkekövetelés, ennek 1893. évi október hó 1. nap jától járó 6% kamatai és eddig összesen 28 frt 15 krban biróilag már megállapított költségek erejéig József-pusztán alperes lakásán leendő eszközlésére 1894« évi márczius hó 29. napjának délelőtti 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi márczius hó 15. napján. Tóth IgnácZ) kir. jbirósági végrehajtó. HIRDETÉSEK. Hl ru Él 9 ffi H m ■ u ru Él n u i u n u n LT rí 1639. szám. Közig. 894. Tolnamegye dombóvári járás föszolgabirája. Pályázati hirdetmény. A megüresedett Tengőd községi jegyzői állásra pályázatot hirdetek, s a válasz­tás halárnapjául Tengőd községházához folyó évi április hó 2-ik napjának délelőtt 10 fii óráját kitűzöm. A jegyzői javadalmazás áll: 500 frt készpénzfizetés, — szabályrendeletileg megállapított irásdijak, — sza- bályrendeletileg megállapított kötelezettséggel járó végrehajtási költségek, — 33. népsz. házban természetbeni lakás és a 105. sz. Ijkvben A. I. 1—6. sorszámig felvett 12 hold 1360. Q-öl uradalmi kegyadományból eredő ingatlanok haszonélvezete. Felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy az 1893. évi I. t.-cz. 68. §-ában elő­irt minősítést igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyó évi április hó l-ig be­zárólag hivatalomnál annyival inkább benyújtsák, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. Tamási, 1894. évi márczius hó 15-én. SzéTrstld- 2v£órlcz, főszolgabiró. ni n u íi u n u n u n u i íi n i n u n I In 1 In m In ni n w MEGHÍVÓ I © $ & a a & 3 Hí & m m m A „Szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár“ folyó évi április hó l-én d. e. 10 órakor Szegzárdon, a városháza nagytermében tisztújító közgyűlést tart. T árgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. A múlt évi számadások és a mérleg előterjesztése. 4. A felügyelő-bizottság jelentése, s a fölmentmény megadása. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Az igazgatóság, felügyelő-bizottság és a választott-bíróság megválasztása. 7. Indítványok tárgyalása. Szegzárdon, 1894. évi márczius hó 20-án. ‘\7*á,rl3:on.37‘I Sándor, titkár. 2v£e3n.r'wert]n. Ferencz, elnök. Jegyzet. Ha a közgyűlésre a tagok határozatképes számban meg nem jelennek, úgy az % alapszabályok 27. §-a értelmében a közgyűlés 1894. évi április hó 15-én fog megtartatni, tekintet £ nélkül a tagok megjelent számára. (43. l—l.) A I | % íj i I 3 | 3 í í

Next

/
Oldalképek
Tartalom