Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-03-18 / 12. szám

XXII. évfolyam. ±2. szám. Szegzárd, 1894. márczius 18. ii ia KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- _______. _______ egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre...........................© frt kr Fé l évre................................3 Negyed évre...........................1 50 ’ Egyes szám a kiadóhivatalban 1 2 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények in- tézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. szám alatt, hová az előfizetések, hirdetések és felszólamlások küldendők. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttér 3 hasábos petitsor 15 kr, — hirde­tések jutányosán számíttatnak. Baja-Báttaszék. Az is előrelátható, hogy a dunai hid két • lakja, mely felfogja, tudja azt, hogy saját, jól Báttaszék, e lűz-, jég- és íillokszera pusz­tításaitól annyit szenvedett derék község, a hazánkra nézve annyira nevezetes napon, márczius 15-én a közélet számos kitűnőségét fogadta szerény falai közé, kik azért jelentek meg, hogy a Baja és Báttaszék közt építendő dunai hid s a két zsákvasutat: a szabadka- bajait és a duna-drávait összekötő vaspálya közigazgatási bejárását eszközöljék. Ott volt a m. kir. kereskedelmi minister képviseletében dr. Puky József, ministeri ta­nácsos, a vármegye részéről Simontsits Béla alispán, Baja város nevében dr. Hege­dűs Aladár polgármester, az alakított végre­hajtó-bizottság elnöke: Per ez el Dezső, or­szággyűlési képviselő, a képviselőház alel- nöke, Drescher Ede Baja város országgyű­lési képviselője, ezenkívül képviselve volt ott a közös hadügyministerium, a földmivelési ministerium, a m. kir. államvasutak, a mű­szaki tanács, a hajózási főfelügyelőség, folyam­mérnökség, államépitészeli hivatal, a járási hatóság s az érdekelt községek. A közigazgatási bejárás a maga szokottmód­ján eszközöltetett s azt tán nem is méltatnók e helyen, ha azzal összefüggésben nem vetették volna elő árnyékukat oly körülmények, me­lyek vármegyénk kiváló érdekeit érintik. így most már majdnem teljes bizonyosság gal megállapítható, hogy a dunai áthidalás Báttaszék hányjában fog eszközöltetni s en­nek keresztülvitelére nem csak hatalmas köz gazdasági érdekek, hanem fontos hadászati szempontok is sarkalják a m. kir. kormányt az állam fedezi s ez irányban az érdekelt­ségnek alig jut valami szerep. De az is bizonyos, hogy Bajától a Du­náig és innét Báttaszékig vezető, valamint Szegzárdot Báttaszékkel összekötő vasút na­gyon is igénybe fogja venni az érdekelt köz­ségek áldozatkészségét. Előleges, hozzávetőleges számítás szerint a baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesí­tése 1200000 frtba, a báttaszék-szegzárdi 500000 frtba fog kerülni; ha most már te­kintetbe vesszük, hogy a vasútépítések finan­szírozását, vállalkozók, a legújabb időkben nak vállalata kivitelében segédkezet nyújtson; átlátja, hogy a közérdek mellett jelentékeny szerep jut az ő magánérdekeinek is s az ál­dozat, melyet hoz, busás kamatokat fog neki jövedelmezni közvetett haszon utján. De mindenki előtt tudva van, hogy a vasutak által érintett összes községek egy óriási gazdasági válságnak áldozatai, melyet egyensúlyba hozni évtizedek munkássága, szorgalma lesz úgy is szükséges, ha még újabb terhek átvételétől megkiméltetnek is. Vérmes remények tehát semmi körülmé­nyek közt sem lennének indokoltak; annyi csak akkor szokták eszközölni, ha a kibocsáj- azonban bizonyos, hogy a községek okos, hig- tandó törzsrészvények egy harmadának átvé- gadt mérlegéssel készek elmenni addig a ha­telére maga az érdekeltség vállalkozik, eile- tárig, melynél az adott viszonyok közt a le­hetünk készülve, hogy ha a czélt elérni akar- hetetlenség kezdődik. juk, az érdekelt vármegyék és községek hoz- Azért azok, kik az ügy élén állanak, na­zájárulása is erősen igénybe fog vétetni. | gy°n helyesen cselekesznek, ha nem csak a Az egyharmad fejében, törzsrészvények ! községek hozzájárulására szömtanak •hanem átvételével fedezendő ugyanis a baja-bátta- széki vasútnál körülbelül 350000 frt, a szeg- zárd-báttaszékinél pedig 60—70000 frt. Az előbbit Pest-, Bács-, és Tolnavárme- gye, úgy Baja és Báttaszék városok, az utób­bit pedig Szegzárd, Őcsény, Decs, Pilis, Alsó- Nyék és szinte Báttaszék községek lennének hivatva átvenni. Ha az itt megnevezett községeknél meg volna a régi jólét; ha a gazdaságuk alapját képező bortermelés teljesen meg nem semmi­sült volna, nehézség nélkül menne a dolog, mert hisz e vidéket felvilágosult értelmes nép minden telhető módon megkísérlik ä nagy, a hatalmas magyar állam erejét szinte a leg­szélsőbb határokig igénybe venni. b. A szegzárdi dalárda. Hosszú hallgatás után hírlapírói tisztünk­ből kifolyólag örömmel foglalkozunk ismét a szegzárdi dalárdával; mert kétségbe vonhatlan tény, hogy a tavaly újólag megalakult s meg­erősödött dalárda nemes ambiczióval, teljes odaadással azon fáradozik, hogy az elődök által szerzett dicsőséget megtartsa s újabbak­kal gyarapítsa. TARCZA. F O Í1 á S Z a beteg Kossuthért. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünh hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért hönyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped, sP Márcziusi szent napokban Millió szív együtt dobban, Kiket széthúzott az érdek, Mind együtt hajt mostan térdet, Százezreknek egy a gyásza És Egyért egy a fohásza. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. A honért élt e hon atyja, Ez volt minden gondolatja, Most is áldva gondol rája, Érte száll végső imája', Ö mi értünk, mi éretté Küldünk fohászt az egekre: Enyhítsd, Isten, nagy fájdalmát, Add meg kívánt nyugodalmát! Kegyelmedből ért nagy időt, Most is kegyelmed védje öt! Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, A ki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. E hazát Árpád szerzetté, De szabaddá Kossuth tette; Szent honától élt ö távol, De lelke ide világolt; Mikor ránk borult éjjelünk, Tüzoszlopunk ö volt nekünk, Az erény, a remény, vigasz; Ö volt, csak ő, a hu, igaz, S mindig ö lesz és ö marad, Ha pihen is a föld alatt; Nem hal ö meg, megdicsöül, Lánglelke itt lesz, vezérül, Velünk jár, mint hazánk őre, Némán is igy szól: előre! Megoldódik dermedt karja S áldva tárul a magyarra; Porai lesznek csillagod, S mind honszerelemként ragyog Magasan a magyar-égen, S lent a magyarok szivében. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped: Tekints a te betegedre, Tekints a te hü népedre! Gyászba borult Magyarország, Oh fordítsd ránk fényes orczád, Szüntesd a mi siralmunkat, S álld meg elárvult honunkat! Sántha Károly. A halvacsorák. No hála Istennek! — csak hogy túl vagyunk már a halvacsorákon is. Mert úgy van ezekkel az ember, mint a „muszáj gaval 1 ér“ a párbajok­kal. Mig át nem esett rajtuk, a gentleman vér szinte türelmetlen toporzékolással várja a véres boszu ki- elégithetésónek kéjes perczeit, mikor a hideg vér, bátorság és ügyesség jól kiérdemelt dics-koszorut fon a szerencsés győző homloka köré; mikor pedig átesett rajtuk egy jelentéktelen kis karczolással, vagy egy Komjáthy-fóle füstnólküli lőporos, — akarom mondani: lőpor nélküli füstös, te­hát ártalmatlan pisztoly durrantással: lelke mélylyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom