Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-03-18 / 12. szám
XXII. évfolyam. ±2. szám. Szegzárd, 1894. márczius 18. ii ia KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- _______. _______ egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre...........................© frt kr Fé l évre................................3 Negyed évre...........................1 50 ’ Egyes szám a kiadóhivatalban 1 2 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények in- tézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. szám alatt, hová az előfizetések, hirdetések és felszólamlások küldendők. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttér 3 hasábos petitsor 15 kr, — hirdetések jutányosán számíttatnak. Baja-Báttaszék. Az is előrelátható, hogy a dunai hid két • lakja, mely felfogja, tudja azt, hogy saját, jól Báttaszék, e lűz-, jég- és íillokszera pusztításaitól annyit szenvedett derék község, a hazánkra nézve annyira nevezetes napon, márczius 15-én a közélet számos kitűnőségét fogadta szerény falai közé, kik azért jelentek meg, hogy a Baja és Báttaszék közt építendő dunai hid s a két zsákvasutat: a szabadka- bajait és a duna-drávait összekötő vaspálya közigazgatási bejárását eszközöljék. Ott volt a m. kir. kereskedelmi minister képviseletében dr. Puky József, ministeri tanácsos, a vármegye részéről Simontsits Béla alispán, Baja város nevében dr. Hegedűs Aladár polgármester, az alakított végrehajtó-bizottság elnöke: Per ez el Dezső, országgyűlési képviselő, a képviselőház alel- nöke, Drescher Ede Baja város országgyűlési képviselője, ezenkívül képviselve volt ott a közös hadügyministerium, a földmivelési ministerium, a m. kir. államvasutak, a műszaki tanács, a hajózási főfelügyelőség, folyammérnökség, államépitészeli hivatal, a járási hatóság s az érdekelt községek. A közigazgatási bejárás a maga szokottmódján eszközöltetett s azt tán nem is méltatnók e helyen, ha azzal összefüggésben nem vetették volna elő árnyékukat oly körülmények, melyek vármegyénk kiváló érdekeit érintik. így most már majdnem teljes bizonyosság gal megállapítható, hogy a dunai áthidalás Báttaszék hányjában fog eszközöltetni s ennek keresztülvitelére nem csak hatalmas köz gazdasági érdekek, hanem fontos hadászati szempontok is sarkalják a m. kir. kormányt az állam fedezi s ez irányban az érdekeltségnek alig jut valami szerep. De az is bizonyos, hogy Bajától a Dunáig és innét Báttaszékig vezető, valamint Szegzárdot Báttaszékkel összekötő vasút nagyon is igénybe fogja venni az érdekelt községek áldozatkészségét. Előleges, hozzávetőleges számítás szerint a baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesítése 1200000 frtba, a báttaszék-szegzárdi 500000 frtba fog kerülni; ha most már tekintetbe vesszük, hogy a vasútépítések finanszírozását, vállalkozók, a legújabb időkben nak vállalata kivitelében segédkezet nyújtson; átlátja, hogy a közérdek mellett jelentékeny szerep jut az ő magánérdekeinek is s az áldozat, melyet hoz, busás kamatokat fog neki jövedelmezni közvetett haszon utján. De mindenki előtt tudva van, hogy a vasutak által érintett összes községek egy óriási gazdasági válságnak áldozatai, melyet egyensúlyba hozni évtizedek munkássága, szorgalma lesz úgy is szükséges, ha még újabb terhek átvételétől megkiméltetnek is. Vérmes remények tehát semmi körülmények közt sem lennének indokoltak; annyi csak akkor szokták eszközölni, ha a kibocsáj- azonban bizonyos, hogy a községek okos, hig- tandó törzsrészvények egy harmadának átvé- gadt mérlegéssel készek elmenni addig a hatelére maga az érdekeltség vállalkozik, eile- tárig, melynél az adott viszonyok közt a lehetünk készülve, hogy ha a czélt elérni akar- hetetlenség kezdődik. juk, az érdekelt vármegyék és községek hoz- Azért azok, kik az ügy élén állanak, nazájárulása is erősen igénybe fog vétetni. | gy°n helyesen cselekesznek, ha nem csak a Az egyharmad fejében, törzsrészvények ! községek hozzájárulására szömtanak •hanem átvételével fedezendő ugyanis a baja-bátta- széki vasútnál körülbelül 350000 frt, a szeg- zárd-báttaszékinél pedig 60—70000 frt. Az előbbit Pest-, Bács-, és Tolnavárme- gye, úgy Baja és Báttaszék városok, az utóbbit pedig Szegzárd, Őcsény, Decs, Pilis, Alsó- Nyék és szinte Báttaszék községek lennének hivatva átvenni. Ha az itt megnevezett községeknél meg volna a régi jólét; ha a gazdaságuk alapját képező bortermelés teljesen meg nem semmisült volna, nehézség nélkül menne a dolog, mert hisz e vidéket felvilágosult értelmes nép minden telhető módon megkísérlik ä nagy, a hatalmas magyar állam erejét szinte a legszélsőbb határokig igénybe venni. b. A szegzárdi dalárda. Hosszú hallgatás után hírlapírói tisztünkből kifolyólag örömmel foglalkozunk ismét a szegzárdi dalárdával; mert kétségbe vonhatlan tény, hogy a tavaly újólag megalakult s megerősödött dalárda nemes ambiczióval, teljes odaadással azon fáradozik, hogy az elődök által szerzett dicsőséget megtartsa s újabbakkal gyarapítsa. TARCZA. F O Í1 á S Z a beteg Kossuthért. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünh hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért hönyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped, sP Márcziusi szent napokban Millió szív együtt dobban, Kiket széthúzott az érdek, Mind együtt hajt mostan térdet, Százezreknek egy a gyásza És Egyért egy a fohásza. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. A honért élt e hon atyja, Ez volt minden gondolatja, Most is áldva gondol rája, Érte száll végső imája', Ö mi értünk, mi éretté Küldünk fohászt az egekre: Enyhítsd, Isten, nagy fájdalmát, Add meg kívánt nyugodalmát! Kegyelmedből ért nagy időt, Most is kegyelmed védje öt! Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, A ki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. E hazát Árpád szerzetté, De szabaddá Kossuth tette; Szent honától élt ö távol, De lelke ide világolt; Mikor ránk borult éjjelünk, Tüzoszlopunk ö volt nekünk, Az erény, a remény, vigasz; Ö volt, csak ő, a hu, igaz, S mindig ö lesz és ö marad, Ha pihen is a föld alatt; Nem hal ö meg, megdicsöül, Lánglelke itt lesz, vezérül, Velünk jár, mint hazánk őre, Némán is igy szól: előre! Megoldódik dermedt karja S áldva tárul a magyarra; Porai lesznek csillagod, S mind honszerelemként ragyog Magasan a magyar-égen, S lent a magyarok szivében. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, Aki nékünk hazát adott, S ö hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped: Tekints a te betegedre, Tekints a te hü népedre! Gyászba borult Magyarország, Oh fordítsd ránk fényes orczád, Szüntesd a mi siralmunkat, S álld meg elárvult honunkat! Sántha Károly. A halvacsorák. No hála Istennek! — csak hogy túl vagyunk már a halvacsorákon is. Mert úgy van ezekkel az ember, mint a „muszáj gaval 1 ér“ a párbajokkal. Mig át nem esett rajtuk, a gentleman vér szinte türelmetlen toporzékolással várja a véres boszu ki- elégithetésónek kéjes perczeit, mikor a hideg vér, bátorság és ügyesség jól kiérdemelt dics-koszorut fon a szerencsés győző homloka köré; mikor pedig átesett rajtuk egy jelentéktelen kis karczolással, vagy egy Komjáthy-fóle füstnólküli lőporos, — akarom mondani: lőpor nélküli füstös, tehát ártalmatlan pisztoly durrantással: lelke mélylyé-
