Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-02-25 / 9. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (9. sz.) 1894. február 25. — Rósz termés következményei. A gazdakö­rökben most már általánosan és mindenütt tudják, hogy a múlt évi rópamagtermes a góczponton t. i. egész Északnémetország termelő helyein nagyon rosszul ütött ki. A nagy hiányt sokan, — kik répa­maggal kereskednek — mindenféle módon, leszál­lított árakon, és olyan áruval igyekszenek pótolni; a mely a „jó“ és „megbízható“ jelzőt semmikép sem érdemli meg, mert az idei viszonyok közt tárva- nyitva az ajtó oly üzelmeknek, melyek a gazdára nézve végzetessé válhatnak. Ilyenekkel szemben csak akként lelhet a gazda érdekeinek helyes megóvására nézve megnyugvást, ha az idei viszonyok közt egy­általán nem bizza másra rendeléseit mint éppen csak elsőrendű ezógre, a mely megbízhatóságánál fogva vezérszerepet játszik növénytermelésünk terén. De látjuk különben hogy a valódi fajazonos magvak­nak termelői is állást foglalnak már a számos ha­misításokká! és visszaélésekkel szemben: A ma megjelent lapokban következő nyilatkozatot tesz közzé egy világhirü külföldi répamagtermelő: A Borries-féle eckendorfi (észak-németországi) nemes­birtokok központi igazgatósága ezennel közhírré te­szi, hogy a kitűnőnek bizonyult eredeti eckendorfi takarmányrépa-magjának kizárólagos és egyedüli el­adását Ausztria-Magyarország részére Mauthner Ödön budapesti magkereskedő ezégre ruházta át ős ennélfogva csakis ezen ezég egyedül képes a valódi eckendorfi répa magot szállítani. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Ügyvéd a vádlottak padján. A „P. F.“ a következő esetet írja: „Porgesz Samu beszterczebá- nyai ügyvéd 1886. ápril havában megbízta akkor Bonyhádoo, most azonban Mohácson lakó Scheibner Kálmán ügyvédet, hogy Pichler Rafael besztercze- bányai bőrkereskedő javára Koliner Lipót bonyhádi kereskedő ellen 156 frt 59 kr. erejéig kielégítési végrehajtást foganatosítson. A vád szerint Scheibner a Kohnertől behajtott 156 frt 89 krt megbízójának töbszörös sürgetései daczára sem küldte meg. Por­gesz az iratokat elkérte Scheibnertől s az ügy tovább folytatásával Erreth János pécsi ügyvédet bizta meg. Midőn Erreth 1887. aug. végén a végrehajtást foganatosítani akarta, Kohner egy 1887. aug, 25 én kiállított nyugtával igazolta, hogy ő a kérdéses összeget Scheibnernek kifizette. Az ügy erre más fordttkiot^vett. 'Mivel Scheibner a pénz elküldését egyre halogatta, a polg. törvényszék előtt beperelték. A polg. törvénvszék az összeg megfizetésére Ítélte s az ítéletet a kir. Curia is helyben hagyta. Aztán az iratok az ügyvédi kamarához tétettek át a fe­gyelmi eljárás megindítása végett. A kamara az ügy megvizsgálása után az iratokat a bünf. tszókhez tette át. A végtárgyalás ez ügyben múlt csütörtö­kön volt Pécsett. Vádlott Scheibner védelme 2 irány­ban mozgott. Először is azzal védekezett, hogy azt hitte, az ügy mivel a polgári bíróság előtt lett el­döntve, tehát polgári természetű; másodszor a pénz­ből ő csak 60 frtot vett föl készpénzben Kohnertől Pichler javára, a többit egy másik kliense javára vette föl, de Kohner kérésére a Pichler javára szá­molta el. S mivel a tartozást, mely időközben 332 frt 35 krra rúgott, váltóval fedezte, tagadja a sikkasz­tást. A tvszék elnöke több Scheibner által Írott le­velet olvasott föl, melyekben vádlott kijelenti, hogy nem fizetheti meg az összeget, mert nincs fizető­képes helyzetben. V i s y kir. alügyósz sikkasztás büntette miatt emelt vádat. Müller János védő a büntető eljárás jogosulatlanságát, valamint az ügy elévülését igyekezett bebizonyítani, s fölmentőst kért A kir. tvszék Sávéi Kálmán elnöklete alatt (szavazó-birák Cziglánvi és Koszéi) vádlottat a btk. 355. ős 356. §§-aiban ütköző sikkasztás bűntettében bű­nösnek mondta ki és a 358. §. alapján 6 havi bör­tönre, 5 évi hivatalvesztésre s politikai jogainak felfüggesztésére ítélte. Vádlott felebbezett. IRODALOM. Felhívás előfizetésre. Vasvármegye levéltári anyagának kiválóan érdekes ős értékes részét képe­zik azon genealógiai, család-történeti, heraldicai ős általános történeti adatok, melyek vármegyénk nemes családjaira vonatkoznak. Évek munkájával összegyűj­töttem ezen adatokat s „Vasvármegye nemes családjai“ czimmel egy műben dolgoztam fői, részint azért, hogy a felsorolt tudomány-ágaknak szerény szolgálatot tegyek, részint pedig azért, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy kedvesen veszi a jelen nemzedék, ha megújítom emlékét az ősöknek, kik iránt haló porukban is kegyelettel viseltetünk. Adataim a 13-ik századdal kezdőknek. Munkám két részre oszlik. Az első rész magában foglalja várme-^ gyónk főrendü nemes családjait, azon nemes csalá­dokat, melyekről régibb jegyzőkönyveink s levéltári I okmányaink emlékeznek, továbbá azokat, melyek a múlt században megejtett nemesi vizsgálatok alkal­mával kétségtelen nemes családoknak találtattak, a birtokadományos és nemesi birtokot birlaló nemese­ket, s végre azon nemeseket, kikről forrásaim mint armalistákról szólnak, de kik idővel kihalván, vagy a vármegyéből elköltözvén, czimeres levelük itt fönn nem maradt. Minden családnál, ahol az adatok ren­delkezésre állottak, föl van tüntetve az idő, amikor a család kérdéses tagjai éltek, továbbá a hely, a hol I eltek. A mennyire az adatok engedték, az egyes családoknál azok nemzedékrendje is található. Hogy az egyes családok elterjedéséről is áttekintést nyer­jünk, s ez által a kutatónak mintegy vezérfonál nyuj- tassék, ugyanazon családnak több tagját is említem, kik külömböző időkben külömböző helyeken tartot­ták lakásukat. Ezen családok száma 1721-re megy. Munkám második része azon családokat tünteti föl, melyeknek czimeres nemes levele vármegyénk levél­tárában eredetiben vagy másolatban föltalálható. Minden egyes családnál előadom, hogy ki adta, mikor, s ki kapta a nemes levelet? Ezt követi a czimer pontos leírása, s végül azon családtagok neve, éve és lakhelye, akik az okmányt a nemesi vizsgálatok alkalmával vagy a nemesség bizonyító pöroen fölmu­tatták. E czimeres nemes levelek száma 480, melyekből mintegy 400 még semmiféle szakmunká­ban ismertetve nem volt. A munka Vasvármegye törvényhatóságának pártfogása mellett jelenik meg. Mély hálával iktatom ide az 1894. évi Február 5-én tartott bizottsági közgyűlés vonatkozó határozatának kivonatát, mely igyszól: „Minthogy a Balogh Gyula főlevéltárnok által irt „Vasvármegye nemes családjai“ czimü mű a vármegye, levéltárában levő összes heraldicai genealógiai és család-történeti adatokat felöleli, s a vármegyebeli családok nemességének igazolására hű és megbízható adatokat felöli, s a vármegyebeli családok nemességének igazolására hű és megbízható adatokat nyújt; s minthogy e raü, mely az országban létező egy-két e nembeli szak­munkák adatait, Vasvármegyőt illetőleg, kiegészíti, hézagot pótól s éppen adatainak megbízhatóságánál fogva a törvényhatóság nemesség-igazolási ügyeiben jövőre kutforrásul fog szolgálni: ennélfogva elhatá­rozza a törvényhatósági bizottság, hogy a mű meg­jelenését előmozdítandó, annak kiadását a nemesi pénztár franczia hadi-sarcz alapjából fedezendő 500 forinttal segélyezi, s hogy a mennyiben a mű kinyomatási költségei az előfizetések által nem fedeztetnének, azokat biztosítja.“ A munka terjedelme nagy nyolezadrőtben meghaladja az 500 oldalt s a folyó 1894. évi Ápri­lis végén jelenik meg. Ára 5 forint. Az ilyen mű kiadása tetemes költséggel járván, abból fölös pél­dányt csak igen mérsékelt számban lehet nyomatni. Ennél fogva azokat, kik azt megrendelni óhajtják, tiszteletteljesen kérem, hogy az előfizetési összeget 1894. Mártius 31-ig hozzám juttatni kegyeskedjenek. A mű megjelenése után, minden megrendelőnek pontosan meg fog küldetni. Szombathely, 1894. február hó. Tisztelettel: Balogh Gyula, Vasvármegye főlevéltárnoka. ____ KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszön et nyilvánítás. A „Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank“ folyó évi február hó 9-én tartott közgyűlése a szegzárd- belvárosi róm. kath. iskola szegény gyermekeinek ruházatára 10 frtot szavazott meg. Midőn a tek. igazgatóság által hozzám küldött összegnek átvéte­lét itt nyilvánosan beismerem, a jutalmát önmagá­ban hordó nemes tettért a szegény segélyzendő gyermekek nevében fogadja igaz köszönetemet. Szegzárd, 1894. február hó 23-án. Razgha L. adm. Nyilvános köszönet. A ' JM'óMan székelő „Dombóvári járási taka- rékpénztí.i részvényesei közgyűlésükön a „Tamásii önkéntes tűzoltó-egylet“ részére — mint előbbi évek hosszú során — ez alkalommal is 50 frt adományt s- vaztak meg; ezen nemes adományért a nyilvá­nosság előtt hálás köszönetét mond az egylet nevében Ä Abelesz Adolf, tüzoltó-pénztárnok. lm' ■ r* u .. .... Nyilvános köszönet. A Tamásiban székelő „Dombóvári járási taka­rékpénztár“ részvényesei közgyűlésükön a tamásii izr. nőegylet részére 25 frt adományt szavaztak meg, mélyért hálás köszönetét mond az egylet ne­vében. Fischer Móricz, egyleti pénztáritok. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Taksonyi János Fuksz és Abaffy Gyula ügyvéd szegzárdi lakos csatlakoztatott vég- rehaj tatóknak Taksonyi János és neje Geiszhauer Rozália szegzárdi lakosok ellen 125 frt és 35 frt úgy jár. iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. trvszék területén fekvő Szegzárd községi 557. sz. tjkvben Taksonyi János tulajdonául felvett 8704. hr. számú szőlő 998 frt, a 9337. sz. tjkvben ugyanannak és neje Geiszhauer Rozáliának tulajdonát képező 1002/a hr. 903. népszámu ház 440 frt, az őcsenyi 2590. sz. tjkvben ugyanezek, úgy Pecz József és neje H. Szabó Erzsének tulajdonául felvett 2542. hr. sz. szántó 54 frt, az őcsényi 2453. sz. tjkvben szinte ezeknek tulajdonát képező 2542. és 2543. hrsz. ingatlanok az 1881. évi 60. t. ez. 158. §-a-alap- ján egészben 1894. évi május hó 28-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának 9. sz. tkvi irattári helyiségében, az Jcsényi ingatlanokra vonatkozólag pedig őcsényben a község házánál megtar­tandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt pedig három egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt tkvi hatóságnál, úgy Szegzárd és Ocsény községek elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi ha­tóságánál 1894. évi január hó 1-én. Hamza Gézay kir. tszki biró. 403. sz. i r kp lag-;; Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1891. évi 403/kp.91. számú végzése követ­keztében dr. Steiner Lajos ügyvéd által képviselt Májer János javára Császár Mihály szegzárdi lakos ellen 32 frt 59 kr. s jár erejéig foganatatositott kielégitési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 661 frt 90 krra be­csült szobabútor, gazgasági eszközök, hordók, kádakból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróságnak 403/kp.l891. számú végzése folytán 32 frt 59 kr. tőkeköve­telés és járulékai erejéig a helyszínén, vagyis alperes laká­sán leendő eszközlésére 1894. évi márczius hó 5. napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX, t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi február hó 20. napján Schneider István» kir. jbirósági végrehajtó. ^1894. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az • 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1893. évi 9021. számú végzése következté­ben dr. Braun Bernát szegzárdi ügyvéd által képviselt a »Tolnamegyei takarék- és hitelban« részvény társaság ja­vára Imrö József, Vigh József és Kis G. Péter ellen 580 frt s jár. erejéig foganatosított biztosítási végre­hajtás utján lefoglalt és 1585 írtra becsült birkák, lovak, kocsik, kád, horhókból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróságnak 12637/1893. számú végzése folytán 580 frt tőkekövetelés, ennek 1893. évi junius hó 30. napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 57 frt 68 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Bátán alperesek lakásán leendő eszköz­lésére 1894. évi márczius hó 3. napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi február hó 14. napján. Tóth Ignácz, kir. jbirósági végrehajtó. 334. sz. ^ m isri89i: Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint tkvi hatóság ré­széről közhirré tétetik, hogy Abaffy Gyula szegzárdi lakos kérelmére ennek és az ezennel csatlakozottnak kimondott bonyhádi segélyegylet mint szövetkezetnek Vesztergombi György és neje Búzás Terézia ellen 280 frt és 100 frt tőkék, úgy járulékaik iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 833. sz. tjkvben Vesztergombi Györgyné Búzás Terézia, úgy kiskorú Vesztérgombi Julia, Teréz és János tulajdonául felvett 896. hr. 810. népsz. ház 400 frt és az őcsényi 2880. sz. tjkvben ugyanazoknak tulaj­donait képező 2686/b. hrsz. szántó 244 frt kikiáltási áron 1894. évi május hó 10. napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügügyi palotá­nak 9. sz. tkvi irattárában az őcsényi ingatlanra vonatko­zólag pedig ugyanazon nap d. u. 2 órakor őcsényben a község házánál megtartandó árverésen eladatni fognak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom