Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-12-23 / 52. szám

1894. deczember 23. 5 váth Sándor, Nászádos Sándor 20 kr., Csajághi Ig- nácz 25 kr., Engel Gyula, N. N., Kócsi Gyula, Slag Ferencz, Czejtner József, Kerekes János, Dekis Jó­zsef, Polgár József, Varjú Gyula, Nászádos János, Szabó János, Vekerle Lajos, Bernáth Mihály, Beiczy Inlre, Kustár Imre, Kemperle András, Rudiik Gyula, Kovács Ferencz, Takács Imre, Szalinai József, Rózsi József, Kis ■ Vincze, Zuzman József 10 kr., Mártonosi Sándor, N. N. 5 kr. Ez adományok az uj évi gratulácziók megváltására szolgálnak. Dunaföld- vár, 1894. decz. 16. Rafael Rezső, egyleti jegyző. — Az „Egyesült Szegzárd Tolnamegyei Nőegylet“ 1895. évi január hó 12-én a „Szegzárd Szálló“ dísz­termében tánczvigalmat rendez. Beléptidij: szemé- lyenkint 1 frt 50 kr. Karzat 1 frt 50 kr. A tiszta jövedelem jótékonyczélra fordittatván, felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete esti 9 órakor. — Sajtóper. Múlt számunkban megírtuk, hogy Nemes Ignácz döbröközi jegyző és Pilcz Árpád segédleiké.z között felmerült ügyben a pécsi sajtóbi- róság decz. 22-én tartotta volna meg tárgyalását. Mint most értesülünk, a felek kibékültek s igy a kitűzött tárgyalást nem is tartották meg. —A síkos járda. A múlt szerdai ólmos eső és rá következett fagy és havazás folytán városszerte a járdák annyira kisikosodtak, hogy — a hol a gaz­dák hamuval, fürészporral és homokkal be nem szór­ták — valóban életveszélyes azokon a járás-kelés. Múlt csütörtökön a főutczában csúszott el a síkos járdán egy rongyokba öltözött szegény napszámos és pedig oly szerencsétlenül, hogylábá ttörte. — Karácsonyfa. A szegzárdi róm. kath. óvo­dát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület kará' csonyfa ünnepélyét folyó hó 23-án, azaz ma délután fogja megtartani saját helyiségében. Ez alkalommal 30 szegény gyermeket öltöztet fel téli ruhába a jóté­kony egyesület. E szép ünnepélyre a nagyközönséget is ineghivja az elnökség. — A budapesti állami ipariskola igazgatósága (VIII. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) felkéri az inté­zet rendes tanfolyamait és az építő ipari téli tanfo­lyamot végzett összes tanulókat és azok szüleit annak szives közlésére, hogy e tanulók pályájukon milyen alkalmazást nyertek eddig. Az igazgatóság erről az ezredéves kiállítás alkalmából részletes és teljes ki­mutatást óhajtana készíteni. — Uj borászati lapok. Rombay Dezső ismert gazdasági ivó, a legjelesebb szakerők közreműködésével „Magyar Bortermelők Lapja“ czim alatt szőlömüvelési es borászati szaklapot indit meg. A lap előfizetési ára: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyed- évre 1 frt. Az előfizetési dijak a lap kiadóhivatalába: Budapest, Kerepesi-ut 44. sz. küldendők. Mutatvány- számot kívánatra bárkinek küld a kiadóhivatal. — Az összes hazai tanitóegyleteknek. Az 1896-ild kiállítás , és ezzel kapcsolatban az uj egyetemes tanitó- gyülés ideje közeledik. Mozognunk, tennünk kell,- hogy fellépésünk hatásos és áldásos legyen. Az or- • szagos bizottság külön agitáló bizottságot küldött ki, ; mely újévtől kezdve legalább is minden két hétben egyszer kézirat gyanánt nyomatott tudósításokat küld a tanitóegyleteknek és az összes lapoknak. Szüksé­günk van azonban kartársaink buzgó közreműködésére. Egyelőre a következőket kérjük: Minden egyesület gondoskodjék egyesekről,, kik megígérik, hogy heten­ként egy-egy. levelező lapon ügyesen irt tudósításokat küldenek tanügyi köréletükről a budapesti és helyi lapoknak. Minden egyesület elnöksége a fontosabb eseményekről, sérelmekről és tervekről rögtön értesítse az országos bizottságot, hogy az ügy nyilvános legyen. Minden egyesület felkér 5—6 buzgó tagot, hogy a tanitók agitátiónális alapja számára gyűjtsön. Gyűjtő- iveket a kívánt' számban azonnal küldünk. Minden egyesület küldöttségileg keresse fel a tanügybarátként ismert vagyonosabb embereket saját körében: adományt kérjen tőlök az egyetemes tanitógyülés előkészítésére és czéljaira. Ne feledjék el kartársaink, hogy a sikert csak erős agitátió által érhetjük el. Schultze Delitsch, a szövetkezeteket, az angol Cobden a gabonavámügyet igy vitte sikerre s az agitátiónális alap növelte meg szocziálisták hatalmát. Pénz és lelkesültség kell, hogy győzzünk. A mostani kezdet csak kisérlet, nagygyá akkor lesz, ha állandó agitáló irodánk létesül s az anyagilag biztosittatik. Ragadjátok meg a szellemi fegyvereket, kartársak. Kinőttünk a gyermekkorból. Az utókor megvetése éri a mai tanító nemzedéket, ka a közöny még tovább tart. Nem beszélni kell csak, cselekedni is. A Magyarországi Tanitók Orsz. Bizottsága. .- Veszedelmes helyzet. Tolnáról írják la­punknak : A múlt kedden Niedzielski Flórián tolnai kéményseprő mester legényével és egy inassal elmen­tek Eisenbart Gyula tolnai nagykereskedőhöz kémény tisztogatása végett. A centrál kályha kéményének tisztogatásához fogtak először, mely kémény azonban sajátságos építmény, a mennyiben a kályhá csövétől I padlásig függélyes, itt egy ül hosszú térségen visz- szintes irányban húzódik s csak ekkor emelkedik ismét függélyes irányban a tetőn kifelé. A legény a kéménynek ez utóbbi részén levő ajtón bemászott s I miután a tetőn kinyúló részt kitisztította, hozzá fogott a viszszintes kémény tisztításához, mely igen szűk lévén, rák módjára csúszott befelé. A mint ezt ka­parta, a cseléd semmiről nem tudva, mitörténik a kéményben, meggy uj tóttá a szénnel már tele öntött I kályhát s mint ki jól végezte dolgát, a konyába ment. A kifejlődő nagymennyiségű széngőz azonban néhány pillanat alatt annyira elkábitotta a szegény kéményseprő legényt, hogy tehetetlen állapotban tes­tének súlya következtében lecsúszott a kémény leg­alsó részébe, hova még kézzel sem lehet már beférni. Ez oly rövid idő alatt történt, hogy a mester maga, ki a padláson volt ellenőrizendő a munkát, azt vette észre, hogy legénye már nem kapar. Okát nem is sejtette, azért többször bekiáltott hozzá, hogy mit csinál? Felelet helyett tómba hörgést hallott. A mes­ter felfogván a veszedelmes helyzetet, érezvén a szén­szagot is, rögtön leszaladt az irodába és kiszedte a kályha összes csöveit, hogy több gőz ne tódulhasson fel. Mivel pedig azon az utón megmenteni teljes le­hetetlenség lett volna, melyen a szerencsétlen legény bemászott és leszorult, gazdája hozzáfogott az irodá­ban az oldalfal kivágásához, a mi téglából lévén építve, nehezen ment. A kéményseprő mester Nied­zielski Flórián lélekjelenlétének és ügyességének kö­szönhető, hogy a tál kivágása által a szerencsétlen legény —- kinek családja is van — a legborzasztóbb haláltól a megfulástól és a teljes elégéstől szabadult meg, mert ha ő nincs ott, élete menthetlen. Létrán állva lábainál fogva húzta ki a félholt embert, kinek gyorsan segélyt nyújtottak. A mester ur megérdemli ügyességéért és bátorságáért a nyilvános elismerést. — Javíthatatlan. Dinzer Ferencz szegzárdi 15 eves suhancz, ki már hatféle mesterséget tanult, de egyiket sem tanulta meg, mert mindenünnen el­kergették szarka természetéért. Lopott, csent mindenütt és mindent. Már évek óta követett el apró tolvajlásokat, de oly ügyesen, hogy tetten egyszer sem érték. Múlt vasárnap azonban végre rajta vesz­tett és kivallotta, hogy már számos lopást követett el. A javíthatatlan suhancz múlt vasárnap letániára ment az újvárosi templomba s az isteni tisztelet után nem távozott a templomból, hanem szépen meghúzta magát az egyik oszlop mögé és itt várta be, mig az egyházfi a templom ajtait bezárja. Ekkor lefeszítette a Mária-oltár melletti falba erősített perzselyt és azt magához yéve, este észrevétlenül kiosont. A templomból könnyű volt kijutnia, mert az egyházfi belülről az ajtókba szokta a kulcsokat hagyni. A perzsely- ben mintegy 15 — 20 frt lehetett s ezt szépen kirázta, az üres perzselyt pedig apincze-. soron egy árokba dobta. Az egyházfi hétfőn nyitva találta a templom egyik ajtaját és rögtön észrevette, hogy a perzsely eltűnt. Erről nyomban jelentést tett, mire Gyimóthv szegzárdi rendbiztos megindította a nyomozást és még az nap 'délelőtt el is fogta a tolvajt, ki korán reggel a várni korcsmába ment mulatni. Birtokában már . csak néhány forint volt, mert a többit elmulatta. A fiatal megátolkodott tolvaj nagy flegmával azt is bevallotta, hogy a szeg­zárdi belvárosi rk. templomból egy hét­tel előbb eltűnt perzselt szintén ő vitte el. A javithatlan subanczot javitó-intézetbe fogják küldeni. — Kegyetlen fiú. Kern Ferencz paksi lakos a napokban valami csekélység miatt összeszólalkozott édes anyjával, kit egy hatalmas konyhakéssel veszé­lyesen megsebesített. Az állatias fiút elfogták s a késsel együtt a paksi kir. járásbíróságnak adták át. — Vásári tolvaj. Szita Anna vásári tolvajnő az ozorai hetipiaczon addig nézegette Grün Dávid rőfös-kereskedő portékáját, mígnem 5 drb. nagy télikendőt és egy vég vásznat el nem csent. A tol­vaj leányzót a csendőrök elfogták s a lopott tárgyak egyrészét nála megtalálták. — Szőlővessző tolvajok. Többször irtunk már arról, hogy mily ellenségei támadtak az amerikai szőlővesszőknek azok személyében, a kik mások által drága pénzen beszerzett oltványokat gáládul el- lopdossák. Ilyen eset adta elő magát Tamásiban is, hol Poszert Béla és Hirsch Pál szőleikből szed­ték ki ismeretlen tettesek az amerikai vesszőket. — Verekedő vándorló-legények. A „Szegzárd Szálló“ udvarán a kocsisok részére fentartótt korcs­mában múlt hétfőn épen 12 vándorló-legény húzta meg magát. Az egyiknek kis pénzecskéje eltűnt zse­béből s ezért lármát ütve, többi társait gyanúsította. Erre az önérzetes kollegák a pénzétől megfosztott társukra rohantak, s azt véresre verték. A csendőrök csináltak köztük békét oly formán, hogy mindnyájukat bekísérték s másnap a szélrózsa minden irányában széttolonczolták őket. — A pipa. Nagy pipás volt Horváth Márton József kocsis, a ki még elaludni sem tudott pipaszó nélkül. Ezen különös szenvedélyével a minapában igen nagy kárt okozott gazdájának, Nyers László kónyii lakosnak. Horváth kocsis ugyanis pipaszó mel­lett feküdt le s a buzgóság csakhamar elnyomta, mire . az égő pipa szájából kiesett. A pipából kihulló parázs­tól a szalma tüzet fogott, mit az arra járó csendőrök észrevették s a felriasztott házbeliekkel a tüzet el­oltották. A gazda azonban mégis nagy kárt szenve­dett, mert 150 frtos lova, a nagy füsttől megfuladt. — A kis lottó megszorítása. Már azt hittük, hogy nemsokára a kis lottó végleges beszüntetéséről Írhatunk s most arról értesünk, hogy egyenlőre csu­pán némi megszorításban részesiti a pénzügyminisz­ter az erkölcsrontó lutrizást. Ugyanis a miniszter akként szándékozik a korlátozást végbevinni, hogy az eddigieknél kevesebb húzást rendeztek Az 1895. előirányzatban 300,000 írttal van leszállítva a lottó­jövedék tiszta bevétele. — Mühimzések kiállítása a budapesti m. kir. technológiai iparmuzeumban. Egy sajátos kiállításról kell megemlékeznünk, mely modern mühimzéseket tartalmaz csupán. E kiállítást az ismert Neidlinger | TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (52. sz.) G. czég rendezte ezúttal Budapesten és a fennt emlí­tett múzeumban s deczember hó 18-tól január hó 1-ig tart. Kiállíttatott 205 csupa mesteri kézre valló mü- himzés, mely mind az eredeti Singer-féle varrógépen minden külön készülék segítsége nélkül készült. A megtekintés díjtalan és himzőüzletelc tulajdonosainak és szakembereknek különösen ajánlható. A czég hely­beli megbízottja, R ó t h Sándor szintén Budapestre utazott a mühimzések betanulázára, hogy a gép-vevő­ket itt helyben ő ingyen taníthassa. — Lapunk mai számához van mellékelve a „Divat Szalon“ czirnü legolcsóbb divat- és szép- irodalmi közlöny előfizetési felhívása. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL ____ A legsötétebb Ounaföldvár. Dunaföldvár, 1894. deczember. Tudvalevő dolog, hogy az egész vármegyében sehol olyan sötétség nem urakodik, mint Dunaföld- várott. Bebizonyult ez már nem egyszer s be fog bizonyulni még a jövőben is elégszer. De mintha nem volna elég a szellemi sötétség, megvert az Isten ben­nünket még oly physikai sötétséggel is, hogy arra gondolni is elég borzasztó. Öreg emberek, kik az őseiktől rájuk hagyott szóbeli hagyományoknak még hisznek, egész komolyan állítják, hogy az Úristen, mikor az egyptomiakat sötétséggel büntette meg, a dunafoldváriról vett magának mustrát. Este ugyancsak otthon maradnak az orvosok, mert várószobáik kétszer is megtelnek nyak-, láb- és kartörési betegekkel. S ezek a töréses és ficzamos nyavalyák főleg azóta grasszsálnak, mióta utczáinkat kivilágítják. Mert ezelőtt minden becsületes em­ber, még az is, ki lopni járt, este kézi lámpát hasz­nált I most azonban azt hiszszük, minek a kézilámpa, hiszen vannak utczai lámpáink! Istenem, azok az utczai lámpák! Igaz, van egy pár lámparudunk, — azok is félórányi távolban egyik a másiktól — de lámpa nincs rajtuk. Igazán mosolyra fakasztó látvány nézni a mi lámpagyujtogatónkat, a mikor nagy lét­rával a hátán, kezében pedig egy kétdeczis üveg petróleummal jár megtölteni utczai lámpáinkat. Szó van róla, hogy bált rendezünk egy kis vi­lágosság beszerzése javára, igy talán illetékes köreink — ha ugyan illetékesek — talán meg fogják látni majd azt a nagy sötétséget, melyben leledzünk. A tizenkilenczedik század végén egy európai városban ilyen afrikai sötétség valóban ázsiai állapotokra vall . . . —zső. SZERKESZTŐI ÜZENETEK.__ Le rch H. Gyünk. A közleményt megbízható forrás­ból vettük | igy annak helyt is kellett adnunk. Egyébként czáfolatát tessék csak beküldeni. Döbröközi tűzoltónak. Közleményét jövő szá­munkban használjuk fel. N. P. Dunaföldvár. Politikai czikkeket nem közlünk. Nemo. Névtelen közlemény, bár érdekes, de nem közölhető aláírás nélkül. S. K. Tol na. Karácsonyi verse nem üti meg a mértéket, Apolló. Elcsépelt dolog. Kiváncsi. Tamási. »Amicus« név alatt egyik belmunkatársunk ir. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. tkVTálr Árverési hirdetmény. A szegzárdi takarékpénztárnak Odor Józsefné ellen folyó végrehajtási ügyében a 2646/tkv. 94. sz. árverési hir- detménynyel elrendelt s Szegzárdon 1894. évi augusztus hó 13-án megtartott árverés a szegzárdi takarékpénztár és Odor László szegzárdi lakosnak 6109. és 6145. sz. utóaján­latai folytán a szegzárdi 4779., 4171. és 8383/b. hrsz. ingat­lanok tekintetében hatálytalannak nyilvánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szeg­zárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 2382. sz. tjkvben felvett és Sleiner Ferencz által 105 írtért megvett 4779. hrsz. ingatlan 115 frt 50 kr, a szegzárdi 2382. sztjkvben foglalt Turcsik János és Turcsik József által 281 írtért megvett 4171/b. hrsz. ingatlan 309 frt 10 kr és a szeg­zárdi 4327. hrsz. tjkvben foglalt Prantner József által 10 írtért megvett 8383/a. hrsz. ingatlannak Odor Józsefnél il­lető felerésze 11 frt, mint utóajánlatok által kötelezett ki­kiáltási áron 1895-ik évi január hó 9-ikén délután 2 órakor Szegzárdon, a törvénykezési épület 9. sz. helyiségéken megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 4779. hrsz. ingatlan utáni 14 frt 30 kr, a 4171/b. hrsz. ingatlan után 21 frt 40 kr és a 8383/b. hrsz. fele utíáni 14 frt 40 kr bánatpénzt letenni, az árverési költ­séget 2 frt 87 kr hirdetési díjjal, együtt azonnal, a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési feltéte- a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál, 1894. évi október hó 23-án. Hamza Géza) kir. trvszki bíró. tkvTí«94 Árverési kirdetmenyi kivonat. A lamásii kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az enyingi takarékpénztár végrehajta­tnak Rapai István végrehajtatást szenvedő elleni 200 frt tőkekövetelés és jár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom