Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-12-02 / 49. szám
7 Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BOZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) A gyümölcsök berendezése. A gyümölcsök berendezésénél a fő szempontok a következők: 1. Mi czélból készítjük, magunk számára, vagy értékesítés czéljából? Nyersen-e, vagy feldolgozva? Almából bort, szilvát aszalva lehet legjobban értékesíteni. Ha magunk számára, úgy mindenfélét. Ha értékesíteni szándékunk, úgy kevés fajt, mely azon a vidéken jól terem. Nálunk az almabor készítése, igaz, hogy még nincs elterjedve, de kilátás van erre. A múlt évben több helyen Trencsénmegyében 7 frt 50 kron kelt el az almabornak hlterje. Tehát ha az almabornak erkölcsi hasznát tekintjük, úgy nagyon is érdemes annak a termesztése. Francziaországban óriási meny- nyiségben termesztik a gyümölcsbort. 1891 évben 19 millió hlter almabor után fizettek adót. A fillok- szera fellépte előtt a gyümölcstermelés még csak kezdetleges volt. Már most kérdem: Nálunk Magyarországban nem volna ez lehetséges ? Nálunk nem lehetne azon hegyoldalakat, hová az eke vasa nem juthat, hol moét csak az árva pacsirta hallatja dicsénekét, a hol a kis csalogány dalolja bus, de szivet-lelket felvidító dalát, úgy átalakítani, hogy az a teremtő kezeink által mintegy paradicsommá váljék ?! Nyilt homlokkal kimondom, hogy igen. A francziák oly fajta gyümölcsöt termesztenek, melyekben 15—16°/0 czukortalom van. És mind ez nálunk is kivihető volna. Ha a gyümölcsöt nyersen' akarjuk értékesíteni, úgy azokat kell tei’mesztenünk, melyek ott legjobban teremnek. így járnak el a Francziák is. Azonban nem azt akarom ezzel mondani, hogy azokat mindenben majmoljuk, de némi széttekintés mégis csak hasznos. A hol a házi szilva megterem, ott szilvát kell termeszteni. Száraz talajban azonban ezt ne termesz- szűk, mert ott csak 5—6, sőt 8—10 évben terem egyszer. Az ilyen talajban inkább az aganit, franczia- szilvát termeszszük, mert .az ott jól fog teremni és hamarább is érik, mint a mi házi szilvánk. v Aszalásra is igen jó a szilva.. Sőt. mi több, többet jövedélmez, mint ha czefrének, pálinkafőzésre használjuk. Az aszalt szilvának 80—100, de legtöbbnyire 120—140 krajezár klgrmja. A száraz, köves talajt nem szereti, ide legalkalmasabb a mandula, dió és mandulára ojtott kajszi-baraczk, alma, körte és cseres- nyére kell fektetnünk, mert ezek igen jó pénzen fizettetnek meg. A gyümölcsös alakításánál kijelöljük előbb az egyes sorokat, kitűzzük a fák helyeit és ezután ültetjük csak be gyümölcsösünket. Mert valamint az építész az építés előtt, a jó hadvezér a csata előtt, a jó paedagogus a tanítás előtt tervet készít, úgy a jó pomologusnak is kell, hogy a gyümölcsös megalakítása előtt tisztába legyen önmagával s előre lássa gyümölcsfáit virágozni, gyümölcsözni. A gyümölcsösnél a közöket is kihasználhatjuk. Itt azonban csakis oly növényeket szabad termesztenünk, a melyek kevésbé veszik igénybe a talaj tápanyagát. Répát és luezernát semmi esetre sem veszünk a fa-sorok közé, mert ezeknek gyökerei mélyebbre hatolnak a földbe s felemésztik a tápanyagot. Külön utak készítése nem igény éltetik, de nagyobb gyümölcsösöknél disziti a gyümölcsöst. A szegélyt füfélével vetjük be. Ezen füszegélyt évről-évre az ut felé szélesiljük addig, mig végre az egész ut begyepesedik. Az ily gyümölcsösbe leghelyesebb vadra ojtott magas és féltörzsü fákat ültetni, mert 10—12 év után már ezek is igen jó termést adnak. Jobb talajban törpe fákat is ültethetünk közbe-közbe, kivált ha trágyázzuk is a talajt. Őszi-baraczk, mogyoro igen alkalmas a gyümölcsfa sorok közé, mert rövid életűek. Az ily gyümölcsösnél nem arra tekintünk, hogy mentül szebb alakú fákat neveljünk, hanem minél többet teremjenek. Alma, körte közé szilvafát is ültethetünk, ha a talaj alkalmas, de utóbbiakat 15—20 év múlva, a midőn az alma- és körtefák megerősödtek s kiterjedtek, kivágjuk. Ily eljárás mellett a kecske is jólakik és a káposzta is megmarad. A legelőkre is ültethetünk gyümölcsfákat, de csak ott, a hol nincs oly sok jött-ment népség, mint nálunk Sárközben, de különösen Decsen, hol Jézus Krisztus, a mi tanító mesterünket még a keresztről is lelopják!! Hol az előbbi lehetetlen, ott más fa is veszen1894. deczember 2. dőbe megy az ilyen helyeken. Példa erre a 700 drb eperfa, mely öt év előtt az utak mellé ültettetett s melyből egyetlen egy sem maradt meg. Mindezeket boszuból kitördelték és kivagdalták. A mi a gyümölcsöt illeti, azt meg az ember orra előtt az udvar és kertből is ellopják. Azért oly kopár, oly kietlen a vidék, a hol nincs, vagy csak kevés gyümölcsfa van. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) ODOL SZÁJVÍZ, SAL1CIL SZÁJVÍZ, KALODONT FOGPASZTA, PFEFFERMANN FOGPASZTA, BOUTEMARD FOGPASZTA, POPP FOGPASZTA, ODONTINE FOGPASZTA, BORCHARDT NÖVÉNYSZAPPAN, FRANCZIA ILLATSZEREK KÜLÖNLEGESSÉGEK: IRIS BLANC, HELIOTROP BLANC, A’ LIRIS BLANC, JOCKEY CLUB, VERA-VIOLETTA, CORYLOPSIS DE JAPON, GYÖNGYVIRÁG, ESSENC AROMIS, ESSENC CHEURE FEUILLE, ESSENC CONT CENTREE. ANGOL ILLATSZEREK KÜLÖNLEGESSÉGEK: P EAU D’ ESPAGNE, OPOPONAX, EAU DE CHYPRE, KISS ME QUICK, ASPASIA, CERIS, WHITTE ROSES. (i86. Legelőkre igen czélszerü az eper- és diófa is, mennyiben az elsőnek leveleivel a selyemhernyóinkat táplálhatjuk, gyümölcsével pedig sertéseinket, a második pedig gyümölcse által válik hasznossá, e mellett mindkettőnek árnyékában védve van jószágunk a forró napsugarak ellen. (Folyt köv.) Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. IBOLYA SZAPPAN, RÓZSAILLAT SZAPPAN, NAPRAFORGÓ „ ORGONA „ EPE SZÉNA „ REZEDA „ DOERING „ ABBAZIA „ RENARD „ ROYAL „ SPEICK „ LEICHNER FETT-PUDER, KIELHAUSER HAJPOROK, GLYCERIN CRÉM, SARG FOLYÉKONY GLYCERIN SZAPPAN. KIKAK. LEGFINOMABB FENYŐ SZOBAFÜSTÖLŐ. LEGJOBB MINŐSÉGŰ FOG-, KÖRÖM-, HAJ- ÉS RUHA-KEFÉK. APHANISON RUHATISZTITÓ-SZER. j* Árverési hirdetmény, $ mely szerint ezennel közhírré tétetik, hogy a dunaföldvári kir. egyetem alapítványi uradalom tulajdonához tartozó és Dunaföldvár nagyközségében fekvő' 1480. népszámu ^ úgynevezett „mészároslak“ — s illetőleg „kisbolt“ épület 819 Q öl térnagyságu bel- telkével együtt Szegzárdon, az aluljegyzett hivatalban folyó 1894. évi deCZOmbei* hó •Hj 17-én délelőtti 11 Órakor megtartandó és Írásbeli zárt ajánlatok benyujthatásával ösz- szekötött nyilvános szóbeli árverésen a felsó'bbi jóváhagyás fentartásával örök áron ^3 eladatni fog. Erró'l venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, hogy a 700 frttal jj£ Aj] ezennel megállapított bánatpénzt úgy a nyilvános szóbeli árverésen résztvenni óhajtó, L^, mint az Írásbeli zárt ajánlatokat benyújtó versenyzó'k külön-külön tartozandnak le- jjf, tenni, még pedig a szóbeli árverésben résztvevó'k annak megkezdése eló'tt, az írásbeli |l(* zárt ajánlatokkal versenyzó'k azonban benyújtandó Írásbeli zárt ajánlatukhoz csatoltan. CT* Az 50 kros bélyeggel és 700 frt bánatpézzel ellátandó írásbeli zárt ajánlatok, me- jjy lyekben a beigérendó' vételári összeg számokkal és betűkkel Írandó ki, a feltételek ismerése pedig jelzendó', folyó 1894. évi deczember hó 17-ének délelőtti 11 órájáig aluljegyzett hivatalban annyival is inkább benyújtandók, mert késó'bb benyújtandó, vagy beérke- zendó', valamint utó, vagy a feltételektó'l eltérő' ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni, p* *3é A versenytárgyalási — eladási feltételek az aluljegyzett hivatalban Szegzárdon, jK* a mai naptól kezdve a hivatalos délelőtti órák alatt betekinthetők. Kelt Szegzárdon, 1894. évi november hó 24-én. (182. 2—2.) A m. kir. közalapitv. kerületi gazdászati felügyelőség. }* HIRDETÉSEK. PIRNITZER JÓZSEF* FIÁI ÁRUHÁZÁBAN SZEGZÁRDON EREDETI GYÁRI ÁRON KAPHATÓ:
